Nem tudom, mit tegyek...

Már harmadik éve, hogy kicsit másképp érzek egy fiú iránt. Nem hiszem, hogy szerelem lenne, mivel még csak nem is ismerjük egymást, soha egy szót sem váltottunk, éppen csak köszönőviszonyban vagyunk, viszont (az iskolában) mindig is egymás közelében voltunk. A nap 24 órájában ő jár az eszemben, konkrétan őt keresem mindenhol, akárhova is megyek, és fura helyzeteket találok ki kettőnkről... Néha már azt hiszem, nem is normális ilyeneken gondolkodni egy szinte ismeretlen emberrel... A fiú viszont idén érettségizik, én pedig teljesen kétségbe vagyok esve, hogy tényleg így fogunk "elválni"? Már csak a gondolattól is sírhatnékom van... Nemrég bejelöltem facebookon, és gondoltam, ráírok, de egyszerűen nem merek! Tulajdonképpen azt sem tudom, mit írjak neki, és ha megkérdezi, miért írtam neki, nem is tudom, mit mondhatnék... Régebben, kb. 2 éve úgy láttam, talán nála is lehet valami, mivel többször is a szemembe nézett, szünetekben kijárt a folyosóra, és céltalanul sétált fel-alá, de azóta semmi! Semmi jelét nem adja annak, hogy ő is érez(ne) valamit... Annyira rossz érzés, mesélni sem merek erről senkinek, egyetlen barátnőmnek se mondtam róla semmit, teljesen reménytelennek tűnik a helyzet... Tényleg nem tudom, mit tegyek... Nem akarom így elengedni, viszont rettentően félek lépni. :(
Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséges, tanácsot!