Ez pánikroham lenne?
Pár nap elég itthon hogy ez történjen: még egy kisebb veszekedés amit hallok itthon, azokhoz amiket elnyomtam magamban és kirohanok a házból amerre tudok,folyamatosan megállás nélkül mondom hogy "el akarok innen menni" úgy érzem megőrülök, sírok, remegek, alig kapok levegőt, gyorsan kapkodom. Már sokszor előjött rajtam a suliban, az óra közepefele nehezen kaptam levegőt és sírás kerülgetett, a következő órán pedig már össze estem és az történt ami t le írtam és egy darabig rossz kedv...Szeptembertől középiskolás leszek tehát új suli, új osztály. Nem akarom hogy ott is megtörténjen, hogy emiatt mondjuk ki közösítsenek. Gondoltam arra hogy pszichológushoz menjek de mivnl hngy még 18éven aluli vagyok attól tartok hogy megtudná anyukám és ő azt mondaná felháborodva hogy "nincs nekem rá szükségem és hogy találhatok ki ilyen hülyeséget" (sajnos ő úgy gondolja hogy oda azok mennek akik megőrültek).(apukám meghalt kiskoromban)Mit tegyek hogy az új iskolámban ne történjen meg?Ez pánikroham lenne?
Szakértőnk válasza a Ez pánikroham lenne? kérdésre
Kedves Levélíró!
Az alapján, amit leírsz, valami olyasmiről lehet szó, hogy intenzív érzések felhalmozódtak benned, akár kevésbé tudatos szinten és ilyen formában tudnak megjelenni, testi tünetektől kísérve. Talán segítene, ha megpróbálnád kicsit tudatosabban kifejezni a negatív érzéseidet is, a dühöt, a félelmet, a sértettséget, stb. Beszélj róluk, kiabálj, verd meg a kispárnádat, rajzold le, amit érzel vagy kezdjél el intenzívebben sportolni, hogy levezetődjön a feszültséged. Ennyi információ alapján nem tudom megmondani, hogy pánikrohamaid vannak-e, nem lehet kizárni. Mindenesetre tényleg érdemes lenne személyesen is pszichológushoz fordulnod, hogy együtt megoldást találjatok a problémádra. Mondd el anyukádnak, hogy szeretnél segítséget kapni és kérd meg,hogy segítsen ebben, még akkor is, ha az ő fejében negatív dolgok kapcsolódnak a pszichológiához/
pszichiátriához.
Hajrá!
