Barátság

ora 2012-04-10 21:42:51

Tisztelt szakértő! Az utóbbi kb. egy hónapban nem teljesen olyan a legjobb barátommal a kapcsolatom, mint régebben volt. Voltak köztünk kisebb nézeteltérések, ezeket persze megbeszéltük, ez önmagában nem lenne gond. Az egész ott kezdődött, hogy egy általam "kiszemelt" lánynál elkezdett bepróbálkozni, annak ellenére, hogy tisztában volt vele, hogy én szeretnék vele összejönni, és még meg is ígérte, hogy ne féljek attól, hogy ő majd "lenyúlja". Eleinte nem is volt semmi, de aztán, ahogy telt az idő, elkezdett nála bepróbálkozni, persze az egészet nem mondta el nekem (pedig eddig minden szerelmi dolgáról beszámolt). A lánytól tudtam meg a dolgokat... Akkor erről is beszéltem vele, ő mondta is, hogy igen, tudja, hogy elrontotta, és majd valahogy jóvá teszi, csak ő is beleszeretett a lányba, és attól félt, hogyha én ezt megtudom, akkor vége lesz a barátságunknak, ezért nem mondta el. Ezt is elnéztem neki, megbeszéltük az egészet... Viszont több ilyen hasonló dolog kezdődik, hogy nem mondd el dolgokat, és mástól tudom meg, illetve mintha el is hanyagolna. Én szerelemben, barátságban is féltékeny típus vagyok, ezt tudom magamról. A másik probléma pedig, hogy az utóbbi időben nagyon sokat jár edzésre. Persze nem akarom, hogy abbahagyja, mert szereti. Csak emiatt szinte alig tudunk találkozni. Az ottani edzéstársaival így gyakorlatilag minden nap találkozik, jól érzi magukat velük, buliznak, és úgy érzem, hogy mellettük teljesen háttérbe szorulok azzal, hogy átlag heti egyszer tudunk találkozni. Mintha már nem is lennék annyira fontos neki, mint régen. Ezt is mondtam neki, de azt mondta, hogy neki muszáj járnia, mert a szülei is ezt akarják, meg ő is szereti, és nem maradhat le, ezért nem igazán hagyhat ki edzéseket. Ha pedig nem edzésen van, akkor meg tanulnia kell, illetve a családdal is lennie. A szülei egyébként bírnak engem, nem zavarja őket, ha velem van, sőt, meg is bíznak bennem eléggé, aminek örülök, tehát ilyen probléma nincsen. De így az edzés, és az ebből következő kevés szabadidő melletti ritka találkozások miatt eléggé le vagyok hangolva. A barátom meg is mondta, hogy sajnos csak így tud rám időt szakítani, de ettől még ugyanúgy bír. De, ahogy írtam, engem nagyon zavar, hogy az edzéstársaival szinte naponta elvan, talán lassan jobban, mint velem. És látszik is romlás kettőnk között, amiket leírtam. Mit tehetnék? Köszönöm!

Szakértőnk válasza a Barátság kérdésre

Kedves levélíró!

Sajnos előfordul barátok közt, hogy az egyik félnek megváltozik az élete és emiatt kicsit eltávolodik a barátjától. Biztos vagyok benne, hogy ez nem rólad szól, hanem tényleg nem tudja megoldani másképp a dolgait, nem jut rád annyi ideje, mint régen. Talán azért nem mond el neked dolgokat, mert fél, hogy megbánt, hiszen látja így is, hogy neked milyen rossz ez a helyzet. Talán jobban éreznéd magad, ha nem várnál tőle többet, mint amennyit életének ebben az időszakában adni tud. Természetes, hogy így viszont hiányzik ő is és hiányoznak dolgok is a te életedből. Ezért sokat segítene, ha elkezdenél te is más haverok, barátok, elfoglaltságok után nézni, hogy minél több pozitív dolog érjen és ne a hiányérzés maradjon, hanem azt kitöltsd új élményekkel, új kapcsolatokkal!

Hajrá!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések