A CD műanyag csomagolásban érkezik, az mp3-albumok letöltéséhez viszont számítógépünk energiájára van szükség. Kíváncsi vagy, melyik adathordozó rója a legkisebb terhet a környezetünkre?

Szerencsére a kérdés megválaszolásával már több kutatócsoport eredményesen foglalkozott. Ők a CD versus mp3 esetén viszonylag tiszta képet kaptak a környezetterhelés mértékéről, és hogy, hogy nem kiderült: a zene-letöltés szinte minden kategóriában környezetbarátabb, mint egy CD megvásárlása. De csöppet se aggódj, nem kell őrült letöltésbe kezdened pusztán környezetvédelmi okokból.

A környezetre gyakorolt hatást eddig két szempontból vizsgálták. A Carnegie Melon és Lawrence Berkley Nemzeti Laboratórium kutatói 2009-ben a Microsoft és Intel számára összehasonlítást végeztek arról, hogy az albumok letöltése, illetve CD-vásárlás esetén milyen mértékű a teljes energiafelhasználás és szén-dioxid kibocsátás. 2003-ban egy, az EMI-vel dolgozó európai kutatócsoport pedig azt vizsgálta, mekkora az mp3-ak és CD-k anyagintenzitása – vagyis előállításukhoz mennyi anyagra, erőforrásra (fémekre, üzemanyagra, stb.) van szükség.

Mindegyik energiát igényel

A CD-k esetén nyilvánvaló, hogy a lemezt, a borítót, és a műanyag tartót le kell gyártani, majd a kész terméket el kell juttatni a boltokba, vagy egyenesen a megrendelő otthonába. A digitális fájlok ezzel szemben azért igényelnek energiát, mert a szervereket, hálózati eszközöket (az internet alapfeltételeit) táplálni kell, plusz az otthoni számítógépek is energiát fogyasztanak letöltés közben.

Mindkét elemzésből az mp3 fájlok kerültek ki győztesen: ezek a CD-hez képest csak 13%-nyi szén-dioxidot termelnek, ugyancsak 13%-nyi energiát igényelnek, és anyagintenzitásuk is csak 37%-os. Általában környezetbarátabb a CD-ket házhoz rendelni, mint a boltban beszerezni őket.

Az sem mindegy, hogy mi lesz a letöltött albummal: ha egy 60-100 Mbyte-os albumot letöltünk, és a számítógépen tároljuk, akkor összesen 7 MJ energiát használtunk fel és 400 g CO₂-t termeltünk. Ha ezt kiírjuk CD-re és tartóba tesszük, akkor ezek az értékek 12 MJ-ra és 700 g-ra nőnek, vagyis ugyanott tartunk, mintha a CD-t a boltban vettük volna meg (feltéve, hogy a boltba biciklin vagy gyalog, és nem kocsival megyünk.)

A letöltéskor felhasznált energia mennyisége csökken, ha gyors az internetkapcsolatunk. Azt is kimutatták azonban, hogy amióta a zenék gyorsan, olcsón és könnyen letölthetővé váltak, jóval több albumot szerzünk be, mint a digitális kor előtt. Vagyis, bár az album megszerzése kisebb hatással jár, összességében mégis jobban megterheljük a környezetünket.

Fontos az is, hogy egyik vizsgálat sem kalkulálta be a hifi-tornyok, iPod-ok, laptopok, és más zenelejátszók előállításához szükséges anyag és energia mennyiségét, és a belőlük keletkező hulladék elhelyezésének problémáját.

A bakelitlemezek

Ezeket karton borítóba csomagolják, ami sokkal jobb a műanyag CD-tokoknál. A lemez viszont kétszer olyan súlyos, mint a CD, ami a szállításnál nem túl előnyös tényező. Ezen kívül az anyaga - a bájos műanyag karácsonyfákhoz és műbőr dzsekikhez hasonlóan - PVC, aminek előállítása és égetése során kifejezetten káros anyagok jutnak a levegőbe. A növényi alapú lemezek készítésével már foglalkoznak, de ezek még egy jó ideig nem lesznek képesek uralni a piacot.

A legeslegjobb megoldás itt is a „vintage”, vagyis hogy körülnézel a használt lemezek piacán - ez bakelitek és CD-k esetén is működik. Ha pedig meg akarsz szabadulni a régi albumoktól, ne dobd őket azonnal a kukába: próbáld meg eladni, vagy keress egy könyvtárat, iskolát ahol szívesen fogadják. Ezzel többet teszel a környezetedért, mint gondolnád.

(M. N., slate.com)