#Zöldövezet

Klímacsúcs: eltűntek a szkeptikusok

2011.01.21.
5 perces olvasási idő

A Klíma Klub szervezte, január 19-i szakmai fórum célja már nem a szkeptikusok meggyőzése, hanem a tények felsorolása, az érintett szakterületek körbejárása és – sajnos kisebb részben – gyakorlati támpontok, jó példák bemutatása volt a III. Magyarországi Klímacsúcson, Szentendrén.

A nap végéig teltházas, vegyes korosztályú érdeklődő előtt zajlott le a három szekcióra és egy csokor nyitóelőadásra bontott, minden esetben mély szakmai tartalommal bíró Klímacsúcs, ahol a szervezők kimondott célja nem volt kevesebb, mint a tanácskozás végére legalább 3 pontból álló cselekvési stratégia lefektetése mindannyiunk élhetőbb jövője érdekében.

Bár a szervezők jószándéka és a résztvevő előadók tekintélye nem hagyott kétséget, a technikai problémák (hangosítás, mikrofon- és projektrorhibák) a nap végére már érezhetően szétszaggatták a türelmes nézők figyelmét, ám az előadók komolyan vették saját szerepüket, s többnyire hasznos és használható ismerteket adtak át.

Felülemelkedve a körülmények fura játékán, komoly felütésként hangzott el a magyar kormány képviseletében megjelent Dr. Baranyai Gábor külügyminisztériumi biztos köszöntője. Dr. Baranyai Gábor utalt beszédében az uniós soros elnökség kiemelt lehetőségeire, benne a klímakérdésre, a félév alatt tervezett ilyen témájú szakmai fórumok sorára. Ezek között kiemelte a márciusra tervezett CO2 kibocsátás csökkentési kvóták újragondolására hívó konferenciát, vagy a hosszútávú dekarbonizációs folyamatról vitázó energiaügyi miniszterek találkozóját.

Hangsúlyozta, hogy az idei, cancúni klímacsúcs igazi eredménye a klímaszkeptikusok eltűnése, s annak széleskörű felismerése, miszerint a klímapolitika mára már nem csupán környezetvédelem, hanem energia és gazdaságpolitika is.

Mit tehet egy kisváros a klímáért?

Üdvözölte az egybegyűlteket Szentedre város polgármestere, Dr. Dietz Ferenc is, aki egy kisváros vezetőjének szemszögéből sorolta fel a lehetőségeket, melyre a helyi lakosság alapozza környezettudatos életmódját. A szentendreiek nyitottsága és kíváncsisága nagyban megkönnyíti a vezetőség dolgát, akik összetett, hosszútávú stratégiára alapozva beszélhetnek ma már eredményekről. A 2006-os „Dumtsa Stratégia” olyan zöld program, melynek eleme a P+R parkolás, a levegőminőség javítás, a nemrégen feltárt hőforrás kihasználása, az okö és panelprogram, hibridautók használata a postánál, környezetvédelmi oktatótáborok, „Kukatündér program” a legkisebbek szelektív hulladékgyűjtésbe bevonásáért, komposztáló szigetek kialakítása, autómentes napok és az uniós és egyéb nemzetközi pályázatokban valló részvétel.

Kétségkívül a legizgalmasabb előadás és annak ismertetője Bogár László közgazdász volt, aki a "politikai szemfényvesztés" és a "fenntarthatatlan gazdaság" kettősét állította középpontba. Szerinte a klímaváltozás drámai fejleményei és hatása a globális véleményhatalom szűrőjén keresztül létezhet csupán. Jellemző erre az agyonhallgatás, a gúny és megalázás vagy a megbélyegzés módszere. Ha a hatalom a kényszerítő, fegyelmező, vagy értelmező szerepe mellett nem változtat, akkor a jelenleg zsákutcába zárt emberiség továbbra sem fogja néven nevezni a dolgokat, és a hazugság és félelem öngerjesztő folyamatában ragad. Bogár László egyértelmű, bár szkeptikus válasza a „van-e ebből kiút?” kérdésre az, hogy a demográfiai fenntarthatóságot kezeljük elsőként, majd minden szinten felismerve a problémákat, cselekedni kezdünk. Elsőként mikroszinten, a helyi közösségek, a család, barátok, szomszédok szintjén.

Hideg tél, forró nyár

Míg Dr. Mika János professzor, meteorológus hazai és nemzetközi adatokkal igyekezett alátámasztani a szélsőséges időjárás további kihatásait: hazánkban a cirkuláció miatt folyamatosan növekszik majd a hőség a nyári évszakban, miközben a fagyos hónapok száma nem csökken. A furcsa ellentmondást emésztgettem magamban, miközben már cserélődnek a pódiumbeszélgető társak a színpadon, hogy az energia területére szakosodott szereplők is szó kapjanak.

Dr. Tánczos Lászlóné, a BME tanára a közlekedésben érzékelhető és elvárható károsanyag kibocsátás-csökkentésről beszélt, s a leginkább befolyással bíró tényezőkről, melyek miatt a mai napig nem látványos a környezetbarát technológiákkal működtetett járművek helyzete. Egyértelmű kimutatások igazolják, hogy a közúti közlekedés a legaktívabb, s épp ezért a legszennyezőbb mind a személyszállítás, mind az áruszállítás területén. Ezt követi persze a légiközlekedés, de nem oly mértékben, mint azt oly sokan állítják. Arra a konszenzusra pedig, mely alapján globális szinten lehetne közlekedéspolitikákat befolyásolni, soká várhatunk még a BME tanára szerint. Az árak, az adók, a technológia és egyéb szabályozások, vagy lobbiérdekek egységesen a hibrid és más környezetbarát technológiák ellen mozgó elemek ma még.

Lontay Zoltán (GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. elnök) az energiahatékonyság helyett inkább az energiatakarékosság szerepét vezette elő, melyre alapozva várja a jövő generációinak a gondolkodásbeli váltását. Lontay Zoltán szerint a legfőbb cél a fosszilis energiák mennyiségének csökkentése. E mögött a társadalom tudatosságának, az igények változásának, a megújuló energiák térnyerésének, azok magasszintű támogatásának összessége áll. Ő is hangsúlyozta szkeptikus véleményét arról, hogy bár a technikák és a téma jelentőségének ismerete már adott, a mögöttes érdekek, akár mítoszok és a rögzült viselkedésbeli gátak akadályt képeznek jelenleg a hatékonyság és környezetbarát energiák felszínre törésének.

Az egyébként is kétségek között vergődő hallgatóságnak ekkor már igazán jól jött egy felfrissítő és gyakorlati értelemben is sokat adó előadás, melyet - meglepetés vagy sem - a Tesco műszaki és fenntartási igazgatója prezentált. Dézsi Ferencnél csak úgy röpködtek a barátságos számok és arányok, amikor átvette a szót, mintaértékű befektetéseket és fejlesztéseket mutatott be saját házuk tájáról a környezetbarát energia és szemléletváltás következtében. Mindannyiunk számára ismeretes már a Tesco 100 százalékban lebomló táskáinak használata, vagy az egyre gyakoribb szelektívgyűjtők és üveg és plexivisszaváltó dobozok és automaták jelenléte az áruházakban. Az azonban meglepő adatként ért engem, hogy a 250 hazai áruházukkal és harmadik legnagyobb munkáltatóként a Tesco már 2006-ban kidolgozott, közzétett és elfogadott egy olyan takarékossági tervet, mely szerint 2010-ig a fajlagos CO2 kibocsátást felére kívánják csökkenteni, nagyrészt megújuló energiák felhasználásával.

Az új áruházakat már ezen elv alapján építik. Akad például természetes anyagokból (fából) készült áruházuk, korszerűen lefedett hűtők (az összes eddigi hűtő cseréje folyamatban van), CO2-vel fűtött 20 db üzletük, ledes technológiával megvilágított raktárhelységeik, mozgásérzékelők és feszültségszabályozók a megfelelő helyeken, hőszivattyúkra és a geotermián alapuló rendszerbe csatlakozás (pl. Hódmezővásárhelyen), napkollektorok és napelemek kiépítésével a melegvíz és fűtés megoldása, vagy ún. „solar tube”-os megoldással a természetes fény bevezetése a vásárlói térbe. Dézsi Ferencnek sincsenek illúziói globális méretű projektekről, de szerinte az optimális üzemeltetés és az emberi tényező, a hozzáállás és tudásbázis erősítése alapozhatja meg a változásokat ezen a területen is.

"Soha nem volt szükség ennyire az erdőkre"

Büki Gergely professzor csak megerősíteni tudta az előbbiekben elmondottakat, s hozzátette, hogy szükséges lenne egy valóban konszenzuson alapuló megújuló stratégiára. A megújuló energiák önmagukban még nem csökkentik a károsanyag-kibocsátást, de környezetbarátabb technológiák az eddigiektől. Szerinte az alap probléma a támogatási, pályázati rendszerek hiányában, vagy következetlenségében keresendők. Nem ösztönöznek ma senkit a tudatos és energiatakarékos megoldások fejlesztésére és használatára.

A délelőtti program záró előadásaként a Föld tüdejéről, az erdők szerepéről és az erdőgazdálkodás modern szemléleteiről hallhattunk Luzsi József, MEGOSZ elnöktől. A magánerdők érdekvédő szervezetének elnöke egy hatásos idézettel kezdett, miszerint „az élet régen lehetőségek tárháza volt, ma már az ember döntéseinek következménye” . Talán még soha nem volt ennyire szükség erdőkre, mint ma, miközben a frissen elfogadott (tavaly) erdőtörvény részeinek betartásáért is küzdeni kell. Luzsi József szerint minden év klímacsúcsa sikertelen, mert az országok kibújni igyekeznek csupán a meghozott döntések és felelősség alól. Felhívta a hallgatóság figyelmét az új erdők telepítésének jelentőségére, az akkor felmerülő nagy létszámú munkaerőigényre, az erdő fáinak energia szempontú felhasználására, s utóbbi gazdasági jelentőségére, s a meglévő erdők gondozásának és szeretetének, ismeretének tudatosságára.

Erőteljes szakmai felszólalásával az erdészek képviselője zárta a nap délelőtti programját, s egyúttal teremtett egy reménysugarat a tehetetlenséget érzők és a kritikus felhangok közepette.

(Kamaszpanasz - A. A.)