Óraátállítás: hogyan hat szervezetünkre?
- hirdetések -
A kutatók szerint az emberi szervezet biológiai órája ezzel a mesterséges beavatkozással csak lassan tud megbirkózni, más szóval az elalvás és a felkelés ritmusában zavar lép fel, és a következő egy hónapban csökken a reakcióképesség, eredménytelenebb a stressz-kezelés. Ezt nem egy esetben váratlanul jelentkező fejfájás is kísérheti.
Miért kell átállítani az órákat?
Az óraátállítás célja az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tízig tart. Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el.
Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart.
A vélemények ma már megoszlanak az óraátállítás kapcsán, mivel energiafogyasztási szokásaink 1980 óta nagymértékben megváltoztak. A legújabb számítások szerint az energiafogyasztás átalakulása miatt már nem lehet az óraátállítással jelentős mennyiségű energiát megtakarítani.
(WEBBeteg, Infobomba, KamaszPanasz)
Kapcsolódó cikkek
