Szeptember 13-ig igényelhető a méhnyakrák elleni védőoltás
A kétadagos oltóanyag azok számára ingyenes, akik betöltötték a 12. életévüket, és szeptemberben kezdik meg az általános iskola 7. osztályát. Klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a Nemzeti Védőoltási Programban szereplő vakcina 100 lányból 93-at megvéd a HPV okozta méhnyak daganatos megbetegedésétől.
„Hazánk nemzetközi összehasonlításban is egyre jobban áll a méhnyakrák elleni átoltottság szempontjából. A korcsoporton belüli 90%-hoz közelítő oltottsági arány az állami és önkormányzati védőoltási programok sikerességét, valamint a 80%-os igénylési szint az egészségtudatos és felelős szülői magatartást bizonyítja. Nőgyógyászként csak arra tudom bíztatni a szülőket, hogy éljenek a lehetőséggel és időben védjék meg a lányokat a betegségtől – fogalmazott dr. Koiss Róbert szülész-nőgyógyász főorvos, klinikai onkológus, HPV-szakértő, a Magyar Méhnyakkórtani és Kolposzkópos Társaság elnöke.A védőoltás akkor a leghatásosabb, ha a lányoknak a szexuális életük megkezdéseelőtt beadják, hiszen ekkor szinte még biztosan nem fertőzöttek HPV-vel, és az immunrendszerük ekkor reagál a legjobban a vakcinára.”
- hirdetések -
A Nemzeti Védőoltási Programba 2014-ben kötelezően felajánlandó oltásként beemelt vakcina – HPV (humán papillómavírus) típustól függetlenül – klinikai vizsgálatokkal igazoltan magas, 93%-ot meghaladó összhatékonyságú védelmet nyújthat a méhnyakrák ellen a korábban HPV-vel nem fertőzött lányoknál. Ilyen HPV típustól független hatékonysági adattal a méhnyakrák ellen alkalmazható más vakcinák nem rendelkeznek.
A magas fokú védelem kialakulásának alapfeltétele, hogy a lányok a védőoltást a szexuális életük megkezdése előtt megkapják, hiszen ekkor még szinte biztosan nem fertőzöttek HPV-vel. Ez indokolja az oltás beadásának időzítését is. A méhnyakrák prevenció mellett a nemzeti védőoltási programba beemelt vakcina az egyes HPV-törzsek okozta - ritkán előforduló - végbélnyílásrák, illetve a szeméremtest, a hüvely és a végbélnyílás rákmegelőző állapotainak megelőzésére is szolgál - férfiaknál és nőknél egyaránt.
Mit kell tudni a méhnyakrákról?
A méhnyakrák a méhnyak nyálkahártyáján – általában hosszú évek alatt – lényegében panasz- és tünetmentesen kifejlődő rosszindulatú daganatos elváltozás, melyet az esetek elsöprő többségében a HPV rákkeltő típusai okoznak. A HPV szexuális úton, a bőrfelületek érintkezésével terjed, tehát minden szexuálisan aktív embert érinthet, kortól függetlenül.
Statisztikák szerint a nők 80%-a lesz fertőzött életében legalább egyszer HPV-vel, a leánygyermeket nevelő szülők mégis mindössze 41%-a van tisztában a HPV-fertőzés egészségügyi kockázataival és lehetséges következményeivel Ugyanakkor biztatók azok a hazai felmérési eredmények, miszerint a magyar szülők háromnegyede azonnal beoltatná gyermekét.
A világon évente negyedmillió nő halálát okozó betegség Európában évről-évre 30 ezer nő életét követeli. A kontinensen 100-ból egy nőnél kialakulhat a betegség. A statisztikák itthon is riasztóak: a méhnyakrák a 45 év alatti magyar nők második leggyakoribb rákos megbetegedése, minden évben 1200 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak, és több mint400 nő hal meg.
A méhnyakrákmegelőzés nemcsak kiemelt népegészségügyi, de egyben egészséggazdasági kérdés is. Az OEP évente megközelítőleg 1,5 milliárd forintot fordít a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok kezelésére, amely magas szintű átoltottsággal ugyancsak jelentősen csökkenthető lesz.
Szúrás, majd szűrés
A méhnyakrák elleni védekezéskét erős oszlopa: a védőoltás és a rendszeres szűrés. A méhnyakrák az egyetlen gyakori, daganatos betegség, amelyik védőoltással megelőzhető.
“Rendszeres szűréssel a betegség még a rák kialakulása előtt felfedezhető, kezelhető és megakadályozható, hogy más szerveket is megtámadjon”– mondta el Tóth Icó, a méhnyakrák megelőzését és terápiáját felkaroló Mályvavirág Alapítvány vezetője, aki maga is méhnyakrák-túlélő. Meggyőződésünk, hogy – Európa számos oltó és szűrő országához hasonlóan –ma már egy magyar nőnek sem kellene meghalnia méhnyakrákban. Nem szabadna bekövetkeznie annak sem, hogy egy fiatal nő ne vállalhasson gyermeket, mert átesett a betegségen.”
Hozzátette: a jelenleg elérhető legjobb kombináció az aktív szexuális élet megkezdése előtt beadott védőoltás, majd 21 éves kor felett a rendszeres szűrővizsgálat.
A rendszeres szűrés azért is fontos, mert a rákmegelőző műtétek, amelyek több mint 10 ezer magyar nőt érintenek minden évben, mind testileg, mind pedig lelkileg óriási megpróbáltatást jelentenek, és komoly meddőségi kockázattal járnak.
Közeledik a határidő!
Az idei tanév első szülői értekezleténminden érintett hetedikes lány szülei írásos tájékoztató csomagot kapnak, amely tartalmazza a kitöltendő szülői nyilatkozatot is. Annak érdekében, hogy az érintett lányok ősszel megkapják a térítésmentes, állami támogatású oltóanyagot – és védettek legyenek egy esetleges későbbi rákbetegségtől –, ezt a nyilatkozatot legkésőbb 2016. szeptember 13-ig, aláírva kell visszajuttatniuk az iskolába.
A védettség kialakulásához ebben az életkorban két oltás szükséges 6 hónap különbséggel. A vakcina első adagját 2016 októberében a felkarba adja majd be az iskolaorvos, a második oltást pedig 2017 tavaszán kapják meg a lányok.
Ismételten fontos hangsúlyozni, hogy az oltás életkori időzítése nagyon lényeges, mivel a vakcina akkor a leghatásosabb, ha a lányok a szexuális életük megkezdése előtt megkapják, hiszen ekkor szinte még biztosan nem fertőzöttek HPV-vel.
Közkeletű tévhit, hogy aki monogám párkapcsolatban él, vagy mindig óvszert használ, az védett a betegség ellen.A HPV-fertőződéshez egyszeri szexuális együttlét is elég, illetve ugyanazt a HPV-t akár ugyanattól a partnertől többször is elkaphatjuk.