#Vágyak

Szex - Milyen tévhitei vannak a magyar fiataloknak?

2010.11.24.
2 perces olvasási idő

A kutatásban több mint 15 ezer, 15 és 20 év közötti fiatal vett részt, 15 európai – 9 nyugat- és 6 kelet-európai - országból.

A kérdőív a szexuális felvilágosítás során szerzett tapasztalatokat, és azoknak a szexuális egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta az elméleti tudás, a témához való hozzáállás és a gyakorlat terén.

Az eredmények nagyfokú tudatlanságot mutattak Európa-szerte a szexuális úton terjedő betegségek témájában. Például a magyar, román és török fiatalok több, mint 40%-a hiszi tévesen azt, hogy egy toalett ülőkétől is el lehet kapni a szexuális úton terjedő betegségeket. Habár az osztrák és német fiatalok tájékozottabbak, mégis több, mint egynegyedük (az osztrákok 26,9%-a, a németek 28,8%-a) gondolja, hogy a szexuális úton terjedő betegségeket ilyen módon is el lehet kapni.

Az eredmények további aggodalomra adnak okot a szexuális úton terjedő betegségek kockázatának megítélését illetően. A magyar fiatalok több, mint háromnegyede gondolja úgy, hogy csak kissé, vagy egyáltalán nincsen veszélyben, míg Lengyelországban ez az arány elérte a 85,6%-ot.

A magyar fiatalok sokkal körültekintőbbnek bizonyultak, amikor az új partnerrel folytatott szexuális együttlétről és óvszerhasználatról kérdezték őket: a megkérdezettek 90,2%-a használna óvszert új szexuális partnerével. Ez jobb eredmény, mint az osztrákok 88,6, a németek 84,2 vagy a románok 89,9 %-a.

Ennek ellenére a magyarok a legrosszabbak között szerepelnek Európában a fogamzásgátlás rendszeres alkalmazását illetően. A magyar válaszadók majdnem fele (45,4%), állította, hogy a fogamzásgátlás semmilyen formáját sem alkalmazta legutóbbi szexuális együttlétekor. Az osztrákoknál ez az arány 16,6 %, a németeknél pedig 22,4% volt.

A tudás hiánya összefüggést mutatott a magyar fiatalok iskolai szexuális felvilágosítással kapcsolatos véleményével. Tízből négy diák (40,4%), állította, hogy a tanárok nem részesültek megfelelő képzésben ahhoz, hogy szexuális felvilágosítást nyújtsanak tanítványaiknak. Bár ez magas aránynak számít, mégis alacsonyabb a többi nemzet eredményéhez képest. Ugyanez a szám Törökországban 73,1%, Lengyelországban 66,5%, Litvániában 60,4%, Ausztriában pedig 53,3%.

A kutatásról készített beszámoló feltárta azt is, hogy összességében a nyugat-európai országok magasabb pontokat értek el tudásban, hozzáállásban és gyakorlatban, mint a kelet-európai országok, és hogy a fiatal nők pontszámai jellemzően magasabbak a fiatal férfiak eredményeinél. Egész Európában mindhárom kategóriában (tudás, hozzáállás, gyakorlat) magasabb pontszámot értek el azok, akik egyénileg kaptak szexuális felvilágosítást szüleiktől, tanáraiktól vagy egészségügyi szakemberektől.

„Az eredmények alapján egyértelmű, hogy hatalmas szakadék tátong a nyugat- és kelet-európai pontszámok között. A mostani adatok talán jótékony hatást gyakorolhatnak a döntéshozókra szerte Európában, hogy felülvizsgálják a szexuális felvilágosítás iránt tanúsított hozzáállásukat. Bízunk benne, hogy felmérésünk hatására további kutatásokat kezdeményeznek, hogy feltérképezzék a jelentős különbségek okát.”– nyilatkozta Pusztai László, a Durex regionális kategória menedzsere. „A másik tény, ami aggodalomra adhat okot, hogy a fiúk minden országban alacsonyabb pontszámokat értek el, mint a lányok. Ez igen jelentős tudásbeli különbséget jelent, amit sürgősen helyre kell hozni, ha meg szeretnénk védeni a jövő generációinak szexuális egészségét. Ezen kérdések előtérbe helyezésével reméljük, hogy a kutatás hasznosnak bizonyul a pedagógusoknak és döntéshozóknak a szexuális felvilágosítást érintő kezdeményezéseiket illetően.” – tette hozzá Pusztai László.

(www.durexnetwork.org)