Én múlt évben érettségizem, de még most is emlékszem arra az izgalomra, amikor megkaptam a magyar érettségimet és csináltam volna én bármit a világon, csak ne legyen előttem az a papír, ami arra hivatott, hogy középiskolai tanulmányaimat felmérje és döntsön továbbtanulásomról.

De miután megírtam, körülnéztem, "ennyi volt? kész? mehetünk?", ha valaki rászánja az időt és megnézi a 2014-es magyar érettségit, megérti majd mire gondolok. Na de beszéljünk egy kicsit az ideiről is! Aki most írta a magyart az szerintem nem járt olyan jól, mint mi.

A szövegértési feladat

Rögtön az első részben Grendel Lajos: a magyar irodalom története című könyvének a bevezetését kellett elolvasniuk, megérteniük és a szöveg alapján a feltett kérdésekre válaszolniuk. Ez egy szakszöveg, pár helyen elég csapongó gondolatokkal, hosszú, sok helyen tördelt mondatokkal, amit esetenként kétszer-háromszor is el kell olvasni, hogy az ember megértse mit is akar közölni az író. Tele van szakszavakkal, amik ugyan lent magyarázva vannak, de ezzel megtörik az olvasás menetét és nehezebbé teszik a megértést. Nem volt tehát könnyű szöveg, mondjuk azt se mondanám rá, hogy nagyon veszélyes, csak nem szabad megijedni tőle.

A problémák valahol a kérdéseknél kezdődnek, nekem nem tűnnek teljesen világosnak és egyértelműnek. Én elolvastam a szöveget, kétszer is, és még sem vagyok benne biztos, hogy éppen az lett volna a jó válasz, amit adok. Így, aki mindent ért és tud, az is hibázhatott, ha csak másképp értelmezte a kérdést. Elismerem segíti a megoldást, hogy a kérdés mögött zárójelben szerepel annak a paragrafusnak a száma, ahonnan a választ várják, de most ez nem volt elég szerintem. Persze voltak könnyű, egyértelmű kérdések és a legvégén véleményezés, tehát bőven lehetett pontokat szerezni az első részben is.

Nézzünk bele az önálló szövegalkotás részbe is!

Az érettségizőknek a szövegalkotási feladatnál 3-3 és fél oldalt kell írniuk, azt mindenki maga választja ki, hogy érvelni akar, novellát, esetleg verset szeretne elemezni.

Érvelő esszét egy Seneca idézet alapján kellett írni. A téma és az idézet nagyon problémafelvető, elgondolkodtató. Ebben szerintem, az a nehéz, hogy az idő tékozlásához vagy a carpe diem gondolatához megfelelő műveket kell találni és ezzel indokolni vagy cáfolni kell az idézetet. Így hirtelen Jókai Mór: az arany ember és Tolsztoj: Ivan Iljics halála jut eszembe, de harmadik már nem. Ráadásul a tanárok azt preferálják, ha kötelező olvasmányokat hozzanak példának, szóval egy kicsit kötve is van a diák keze. A másik buktatója ennek az, hogy ilyen témában az ember hajlamos terjengős lenni, önmagát ismételni és semmi konkrét véleményt nem mondani. Mindenesetre erről lehet egy jó érvelést írni, ha az ember megtalálja a megfelelő műveket.

Nekem a novellaelemzés a telitalálat, Bodor Ádám Állatkert című novellája volt kijelölve elemzésre. Egy ütős szöveg, gondolati kihagyásokkal, amik hátráltatják a szöveg megértését, de ilyenek a novellák. El kell olvasni kétszer, hogy észrevegyük benne a kis utalásokat, de ha ez sikerül, akkor ki lehet hozni belőle a maximumot. Esetleg a groteszk irodalmi megjelenítése és a szövegre való levetítése okozhatott gondot, bár aki figyelmesen olvas bőven talál benne groteszk elemeket és az emberi kapcsolatok silányságára utaló megjegyzéseket.

Őszintén megvallva a verselemzés sose volt a szívem csücske, szóval nekem ez múlt évben se jött szóba, de azért megnéztem az ideit, hátha hozzá tudok szólni. A két vers megértése elég nehéz, egy Tóth Árpád és egy Jékely Zoltán versről beszélünk. A hasonlóságok elég egyértelműek, és bőven lehet írni a gondolatmenetről és a költői képekről, de én biztos belebuknék a szerkezeti sajátosságokba, de főleg abba, hogy az első oldal után már nem tudnék miről írni. De ez csak én vagyok, aki ügyesebben elemez verset, annak lehet egyszerű volt.

Szóval összességében nem volt könnyű az idei magyar érettségi, de azért aki készült, az esszét meg tudta írni jól, de a szövegértés részben szerintem még a legjobbak is hibáztak.

A most érettségizőknek kitartást, pár nap és túl lesztek rajta! Sok sikert a továbbiakban!

Simon Zita