szülő
#Lélek

Hogyan beszélgess a felnőttekkel?

2010.10.19.
2 perces olvasási idő

Igent mondott a meghívásodra az, aki kinéztél magadnak? Közeleg a találkozás ideje, s te tiszta ideg vagy, jól esne egy-két bátorító szó? Főszerepet játszol az iskolai darabban, s nincs kinek elmond mennyire izgatott vagy? Kihez fordulhatsz az ehhez hasonlóan feszült helyzetekben? A többséghez hasonlóan te is inkább a barátaiddal, mintsem a szüleiddel osztod meg a nehéz pillanatokat? Amikor kisebb voltál még a szüleiddel beszéltél meg mindent – jót-rosszat egyaránt. Mi változott azóta?

A pubertás idején nem csak a tested megy jelentős fejlődésen keresztül. Az érzelmi életedben bekövetkező változások az emberi kapcsolataidat is befolyásolják. A kapcsolataid egy része elmélyül, másik részük felszínessé válik, vagy megszakad. A szüleiddel való viszonyod szintén átalakuláson megy át: mindez a független, önálló felnőtté válásod szerves részeként történik.

A kamaszévek során gondolkodásod hihetetlen mértékben fejlődik, alakul. A problémamegoldó gondolkodás, a felelősségteljes döntések, a saját értékrendszer kialakulásának, az egyéni útkeresés soha vissza nem térő időszaka ez.

Egyre inkább képesnek érzed magad fontos döntések meghozatalára, problémák ésszerű megoldására, miközben azt tapasztalod, hogy a szüleid még mindig kisgyerekként kezelnek. Így hát a szülőkkel vívott nagy csaták korszakát éled.

Az elszakadás, az önállósulás idején a véleményüknek hangot adó fiatalok egy része komoly összetűzésbe kerül a szüleivel, míg mások inkább elfojtják a feszültséget, csak nehogy baj legyen. Mégis mit tehetsz, hogy ne csak a hangod hallasd a környezeteddel.

Légy mindig nyitott a kommunikációra

A kezedben lévő mindenkori legtutibb eszköz maga a beszélgetés. Ez a kapcsolatok legfőbb mozgatórugója (gondold csak végig, mennyit szoktál a barátaiddal, barátnőiddel cseverészni). Mindegy, hogy miről kezdesz beszélgetést a szüleiddel – a lényeg, hogy nyissatok egymás felé. Nyilván nem muszáj minden titkodat felfedni előttük; spontán érdeklődj, milyen volt a napjuk.

A kommunikáció hiánya problémákhoz vezethet, ugyanakkor a szülő túlzott beavatkozási törekvése, segítőkészsége szintén gondot okozhat. A fiatal erőszakosságnak vélheti a legnemesebb szülői igyekezetet is, ha az már-már rátelepszik, belefolyik az életébe. Ilyenkor a legokosabb, amit tehetsz, hogy nagyon finoman közlöd, mekkora teher számodra szüleid túlzásba vitt gondoskodása, hiszen nem vagy már kisgyerek.

Csak finoman!

Nagyon fontos, hogy szavaid a lehető legfinomabb módon közvetítsék mondanivalódat. A folyamatos kérdezősködést elkerülheted, ha önként adsz magadról információt: elmesélheted a nap főbb történéseit, kivel mi történt. A dolog előnye, hogy ezáltal szüleid is megtapasztalhatják érett, felnőttes gondolkodásod. Ha például vezetni tanulsz, oktatód leváltása mellett azzal is érvelhetsz, hogy az illető szerinted túl gyorsan, kapkodva vezet. Nyilvánvaló, hogy döntésedet szüleid helyeselni fogják.

Persze nem mindig ilyen egyszerű a helyzet. Időnként elkeserítő dolgok történhetnek közted és szüleid között. Ne keseredj el, hiszen a szüleidnek sem könnyű elfogadni, hogy gyermekük igenis hangot ad független véleményének. Sokszor azért akarnak helyetted döntést hozni, mert élettapasztalataik okán feljogosítva érzik magukat a döntéshozatalra. Amennyiben ezt érzed, mielőbb igyekezz tisztázni a feszültséget gerjesztő helyzetet.

(O.K.T. )