#Betegségek

Történelmi allergiások

2009.08.01.
1 perces olvasási idő

Az allergiát napjaink betegségének tartják, holott e kór az érintettek életét már az ókorban is pokollá tette.

Az iménti állítást bizonyítják azok a feljegyzések, melyekből kiolvasható, hogy például Menész egyiptomi fáraónak a méheket messziről el kellett kerülnie, Hippiász a virágporra volt allergiás.

Az utóbbi Hérodotosz leírása szerint nem egyszer olyan erős köhögési és tüsszögési rohamot kapott, hogy még a fogait is kiköpte.

Britannicust az uralkodástól fosztotta meg az erős könnyezés és orrfolyás, ami miatt képtelen volt lovagolni, így császárrá sem lehetett, helyette mostohatestvére, Néró került a birodalom élére és formálta át az ókori Róma történelmét.

A későbbi korokból is maradt ránk feljegyzés. Eszerint például III. Richárd fondorlatos politikai céljaira az eper fogyasztása után fellépő csalánkiütéseit használta fel.

A 16-17. századi leírásokban mindenekelőtt a növényi allergénekről lehet olvasni.

Az ipari forradalom és új allergének

Az ipari forradalom során az addigiaknál nagyobb mennyiségben került a környezetbe allergiás tüneteket provokáló fém, króm és nikkel.

A 19. században a higany a gyógyászati felhasználás mellett annak ellenére a kozmetikai iparba is bekerült, hogy allergizáló hatását már több mint 100 esztendővel korábban ismerték.

Az orvostudomány atyjaként elhíresült Hippokratész több mint kétezer éve elsőként írta le az asztmát betegségként.

A tudós szerint az asztma görcsös természetét a nedvesség, a foglalkozás és az éghajlat tényezői okozhatják, kialakulását külső behatások indokolják.

Az asztmával kapcsolatos vizsgálatok a 19-20. század fordulóján kezdődtek és ismerték meg a bőr, a nyálkahártya, illetve a gyomor-bélrendszer tüneteihez vezető reakciókat. Az allergia mechanizmusának pontosítására a 20. században került sor.

(WEBBeteg)