betegség
#Betegségek

Ha kórházba kerülsz - Mire számíts?

2009.10.26.
3 perces olvasási idő

Amikor azon gondolkodik az ember, hogy mi lesz, ha kórházba kerül, mindenki beleborzong, de ezzel tulajdonképpen el is intézi a témát. Igen ám, de mi van akkor, ha tényleg kórházba kell menned? Nos, ha előre tudod, hogy mire számíthatsz, az talán megkönnyítheti a dolgodat.

Különböző okok miatt kerülhetünk kórházba. Van, aki egyből a sürgősségire kerül, hisz olyan problémával küzd, amely azonnali beavatkozást igényel. Másoknak a sebészetet, a gégészetet, vagy egyéb speciális osztályokat kell meglátogatniuk. És van, akinek csak egy röntgenre kell bemennie.

Ha tovább kell a kórházban maradnod, legelőször az adminisztrációs procedúrán kell átmenned. Ekkor a nővérek és az adminisztrátorok különböző adatokat kérnek majd tőled, és pár papírt fognak veled kitölttetni. Aztán felvezetnek a szobádba, mely valahol a betegosztályon lesz.

A legtöbb kórházban már található külön gyermek, és tini részleg. Ez azért jó, mert veled egykorúak lesznek ott, és így sokkal könnyebben tudtok kommunikálni. Nem beszélve az egyes kórházak speciális programjairól, melyet kifejezetten a fiatalok számára állítottak össze. Néhány kórház pedig kifejezetten csak gyerekekkel és tinikkel foglalkozik.

Akárhogy is nézzük a kórházi szoba semmiképp sem lesz olyan kényelmes, mint a te saját szobád. Minden bútor ugyanolyan lesz. Ágyak, éjjeliszekrények és székek. Nagyjából ennyi minden lesz egy kórházi szobában. A fürdőszoba általában a szobád mellett lesz. Hát igen, otthon sokkal jobb minden, van tv, számítógép, és szebbek a bútorok, de hát ez mégis csak egy kórház, és remélhetőleg nem ez lesz az új otthonod!

Valószínűleg egy vagy több emberrel meg kell majd osztanod a szobádat, de néha privát szoba is elérhető. Ha szobatársaid lesznek, valószínűleg hasonló korúak, így könnyen tudtok majd tapasztalatokat cserélni és beszélgetni.

Néhány kórházban van olyan lehetőség, hogy a szülő veled egy szobában aludhasson. Nézz körül és kérdezősködj, hol található ilyen lehetőség.Ha kórházba kerülsz - Mire számíts?

Dolgozók a kórházban

A legtöbb esetben nem csak egy doktor, vagy nem csak a doktorok törődnek veled. A nagyobb kórházakban a nővérek, az ápolók, a gyógytornászok is részét képezik annak a csapatnak, amely a te ellátásoddal foglalkozik. Néhány kórházban az orvosok gyakornokokkal és rezidensekkel is dolgoznak, akik az orvos által elkezdett terápiákat folytatják, és segítik a doktor munkáját.

A nővérek általában az első emberek, akikkel megismerkedsz, mikor kórházba kerülsz. A nővér valószínűleg jó pár kérdést fog neked feltenni, a tünetekkel, a szedett gyógyszerekkel, és a tapasztalataiddal kapcsolatban. A nővér ezután elhelyez majd a szobádban, és segít, hogy a lehető legkényelmesebben érezd magad. Majd valószínűleg az egészségi állapotodat méri le pár apró lépésben, hőmérséklet, vérnyomás, és szívritmus.

A nővérek ezután is mindig segíteni fognak neked, amíg a kórházban vagy, emellett tanácsokkal látnak majd el, hogy hogyan gondoskodj magadról a kórházi bentléted és az az utáni kint töltött napok alatt. Például, hogy zuhanyzás közben húzz nylont a lábadra, hogy védd magad a fertőzésektől. De ez csak egy a sok közül. Amikor először megérkezel a szobádba, az első dolgod az legyen, hogy megkeresed a hívógombot, hogy tudd hova kell nyúlni, ha gond van.

Az orvos sokszor ellenőrzi a nővérek és a gyakornokok munkáját. Így biztos lehetsz benne, hogy a legmegfelelőbb ellátásban részesülsz. A te orvosod lehet egy általános gyermekorvos, aki a gyerekek és a tinik problémáit általánosságban gyógyítja, vagy egy specialista, aki extra képzésben részesült, és csak egy szakterülettel foglalkozik, például idegsebész. Az, hogy milyen orvos fog téged kezelni, attól függ, hogy mi miatt kerültél a kórházba.

Most pedig néhány orvos, akivel találkozhatsz:

• Aneszteziológus: Az aneszteziológus figyeli a gyógyszerezésed, segít relaxálni, és elaludni. Műtétek után pedig ő felügyeli, hogy tényleg nincs-e bajod, és hogy nem fáj-e valamid.

• Sebész: A sebész operál meg, ha műtétre kerül a sor.

• Specialisták: A doktorok egy része specializálódott egyes szakterületekre. Ilyen például a kardiológia (szív és érrendszer), pulmonológia (tüdő), vagy az onkológia (rákos megbetegedések)

• Gyermek életvitel specialista: a gyermek életvitel specialisták a kórházban lévő gyermekeknek segítenek, magyaráznak, és ha szükségük van rá, felvidítják őket, a kicsiknek játékórát a nagyoknak pedig közös „lógást” szerveznek.

• Rezidens: a bentlakó orvosok, vagy rezidensek gyakorolják az egyes speciális területeket, például gyerekgyógyászat, vagy sebészet.

• IV csapat, vérkép-elemzők: Az IV csapat tulajdonképpen azokat a gyógyszerezéseket, és folyadékbejuttatásokat ellenőrzi, melyet vénásan végeznek. Pl.: Infúzió. A vérkép- elemzők pedig mindent, ami vérrel kapcsolatos.

Egyes specialisták nem orvosok, viszont extraképzéseket végeztek el az egészségügy egyes területein. A légzőszervi terapeuta például segít a fiataloknak lélegezni, oxigént és egyéb gyógyszereket biztosít a számukra. Ha téged egy speciális diétára utalnak, valószínűleg egy dietetikus vagy egy táplálkozás szakértő fog neked segíteni, összeállítani az étrendedet. A fizikoterapeuta pedig a műtétek, betegségek utáni felépülésben fog segíteni.

Folytatjuk!

(Cs. B.)