~Ezel idézetek~

A magány nemcsak akkor érződik, ha elszakadunk a másiktól. Sokkal jobban fáj, ha nem búcsúzhatunk el. Megálmodhatunk mi bármit, a végén mindig magányban ébredünk. Magányosan. Ami persze nem jelent egyet a sötétséggel, néha ragyogó ékkövek képében is megjelenik. Magányosan. És azt hisszük mindenki elfordul tőlünk, pedig mi engedtük szabadon a hozzánk láncolt lelkeket. (Ramiz)

Fiam. Ne dönts elhamarkodottan! Ha te most egyedül maradsz, akkor azokat is egyedül hagyod, akiket szeretsz. Két barát, bármit is tesz, egyszer eltávolodik egymástól. Két ellenség viszont mindig találkozik. Így van ez. Egyikük amíg él, keresi majd a magányt. Míg a másik árulóhoz méltón magányba fog menekülni. Így van ez. Mindig az marad egyedül, akit a legjobban szeretnek. (Ramiz)

Hiába a két jó barát, nincs más megoldás, az egyiknek meg kell halni. Mert a magányosság jegye csak egy személynek adható. (Ramiz)

A lesben álló vad mindig pontosan tudja mikor és milyen prédára vadászhat...és türelmesen kivárja, hogy leendő áldozata különváljon a nyájtól. A magány nemcsak akkor érezteti magát, ha magunk vagyunk, hanem amikor a ránk leső vadakkal szemben is egyedül vagyunk. (Ramiz)
Hozzászólások száma: (1)

 

Élt  egyszer  két  ember  jó  barátságban,mígnem  egy  napon,  az  egyik  olyan  rossz  dolgot  tett  a  másikkal,hogy  végül  mindkettő  magányos  lett. Az  egyikük  jó  volt,a  másik  rossz. Az  egyik  szegény,a  másik  gazdag. Az  egyik  élni  fog,a  másik  meghal. Bárkinek  a  története  lehetne  ez. (Ramiz)

Tudod  mi  a  legjobb  abban,ha  a  magad  ura  vagy,Tefo? -Hm?-Bárkinek  a  szemébe  mondhatod,hogy  szét  lesz  rúgva  a  segge. (Ali-->Tefo)

A  szabadságban  a  legjobb,hogy  az  ember  bármikor,bárhonnan  leléphet. (Ali)

...És  az  is  amit  a  szabadságról  mondtál,szintén  téves.-Abban  csak  egyet  értesz,hogy  az  egy  jó  dolog.-Jó  dolog  akkor  ha  tart,Ali. Nem  ha  el  sem  kezdődött. Nem  az  a  szabad  élet,ha  mindennek  véget  vetsz,hanem  hogyha  emelt  fővel,kényelmesen  elmehetsz. És  látod  itt  a  különbség  kettőnk  között. Én  már  sehová  nem  mehetek,de  te  még  bárhová  eljuthatsz,mert  még  van  szíved. (Tefo-->Ali)

Sose  feledd  Eysan...és  ez  az  utolsó  tanácsom: amíg  a  gyermeke  él,addig  az  anya  is  élni  fog. (Eysan  nénje)

Élt  egyszer  két  ember,két  jó  barát. Mígnem  az  egyik  jóbarátból  ősi  ellenség  nem  lett. mert  egy  éjszaka  ez  a  barát  a  magánnyal  ajándékozta  meg  társát  egy  lándzsa  képében,amit  a  szívébe  döfött. Igen  ám,de  a  jó  esztendők  múltán  újjá  született  magányából,és  fogadalmat  tett. Megesküdött  arra,hogy  megtalálja  az  ellenségét,és  ugyanabba  a  magányba  taszítja. (Ramiz)

Az  egyedüllét  nem  azonos  a  magánnyal. A  magány  ugyanis  az,amikor  az  ember  nincs  kibékülve  azzal,amit  a  tükörben  lát. Az  a  magányos  ember,aki  valamiért  képtelen  kilépni  a  saját  falai  közül. De  nem  feltétlenül  marad  magányos  minden  olyan  ember,aki  falakat  vagy  egész  városokat  húz  maga  köré. Mert  szerencsével  jöhet  valaki,aki  lerombolja. Aki  fél  attól,hogy  szeressen  bármit  is,az  nem  a  magány  sorsára  jut,hanem  végül  azzal  lesz  együtt,akit  a  legjobban  gyűlöl. (Ramiz) (!)

Ahhoz,hogy  megszerezz  valamit,néha  olyasmikről  is  le  kell  mondanod,amiket  nagyon  szeretsz. (Cengiz)

 

 

 

Hozzászólások száma: (0)

 

Aki  már  megtapasztalta,jól  tudja,hogy  egy  átok  csak  úgy  magától  nem  dobja  le  magát  az  emberről. (Ali)

Ha  egyszer  valamibe  belekóstolsz,akkor  azt  a  végletekig  ízlelned  kell. (Eysan)

A  szégyen  a  legkegyetlenebb  ellenfél. A  szégyen  a  legnagyobb  átok. (Ali)

A  szégyen  gyakran  a  szerelemnél,a  halálnál  is  erősebb. A  szégyen  ott  és  akkor  kap  lángra  ahol  van. Ott  és  akkor  szedi  darabokra  az  ember  lelkét. És  mire  ezek  a  sebek  összeforrnak,egészen  átalakul  a  jellemünk. Addigra  annyi  szenvedés  lesz  mögöttünk,hogy  teljesen  könyörtelenné  válunk.  (Ali)

Hozzászólások száma: (0)

 

Nem  álomvilágban  élsz. Igaziban,ahol  őszintének  kell  lenni. (Ezel)

Hazudj  neki. Bosszúnál  megengedett. (Kamil)

Nem  csak  a  tetteink  miatt  szégyeljük  magunkat. Sokkal  fájdalmasabb,ha  azt  hiszik  rólunk,hogy  elkövettünk  valamit. (Cengiz)

Az  életben  vannak  olyan  dolgok,amiket  feltétlenül  meg  kell  tenni. Amiket  az  ember  nem  tud  elkerülni. És  csakis  egyedül  teheti  meg  őket...egyedül. (Ramiz)

A  magány  az  életben  mindig  belülről  emészt,kívűlről  talán  nem  is  látszik,ezért  aztán  hatalmas  hazugság,és  sajnos  ha  sokáig  kergeted  egy  idő  után  megadja  magát,és  örökre  veled  marad. Sokan  épp  emiatt  megosztanák,de  voltaképpen  a  magány  nem  osztható  meg,hiszen  az  már  nem  magány. (Ramiz)

Jönnek  a  barátaink  és  velük  az  újabb  próbatétel. (Ramiz)

... De  ha  egy  férfit  csalnak  meg,az  legfeljebb  árulásnak  véli. Egy  nőnél  viszont, ő  azt  érzi,hogy  feleslegessé  vált. Hogy  vesztese  annak  a  játéknak,amit  nővéválásnak  hívnak.- A  férfi,ha  megcsalják,áldozattá  válik,ahol  a  nő  a  hóhér,mígha  egy  nőt  csalnak  meg,ő  ugyanúgy  bűnösnek  érzi  magát.-Miért  érezné  bűnösnek  magát?-Mert  jobbnak  gondolja  a  vetélytársát,mint  önmagát,azt  hiszi,hogy  a  másik  tökéletes. Megérdemli  amit  végül  is  megkapott,hogy  szeressék. (Eysan-->Ezel)

Mindig  jön  egy  új  nap. Mindig  tovább lehet  lépni. (Ezel)

 

Hozzászólások száma: (0)

 

Sajnos  vannak  ilyen  asszonyok. Mikor  a  szemedbe  néz,szinte  megdermetsz. Ezért  ha  egy  kígyóval  találkozol,  sohase  nézz  a  szemébe,különben  megmérgez. (Kamil-->Sebnem)

És  a  remény  talán  nem  jó  dolog?-Felemelheti  az  embert,de  ugyanúgy  le  is  taszíthatja. És  akkor  inkább  ne  reménykedjek.-Hátha  ezúttal  odafönt  maradsz.-Meglátjuk. Bízzunk  benne,hogy  történnek  még  jó  dolgok.-Egészen  biztosan. (Ezel-->Eysan)

Ha  rajtam  múlna,hogy  ennek  az  egész  ügynek  vége  legyen,már  régen  lezártam  volna. A  kiontott  véremmel  mások  vére  is  elfojhatna. Habozás  nélkül  magamra  lőnék. Ha  egy  szemvillantás  alatt  a  saját  világom  ura  lehetnék, és  az  idők  végezetéig  az  is  maradnék,semmi  szükségem  nem  volna  erre  az  életre. De  egyelőre  még  ezen  a  világon  kell  számot  adnunk  a  tetteinkről. Ott,ahol  az  igazság  tévedhetetlen  karja  nyúl  felénk  mérgezett  serlegét  tartva  ajkaink  elé. (Ramiz)

Mindazok  akik  a  vérüket  áldozták,egyszer  elég  tételt  követelnek  majd  tetteikért. (Ramiz)

Vajon  az  a  hűség  ha  kitépjük  a  másik  szívét,és  míg  élünk  a  markunkban  tartjuk? Akkor  is  lehetsz  hűséges,ha  elszöksz  valaki  elől,és  akkor  is  ha  odafutsz  valakihez. A  hűség  istenigazából  nem  is  erény,inkább  csak  a  szeretet  vaksága,és  az  elől  nincs  menekvés. Előbb  vagy  utóbb  ez  a  fajta  hűség  mindenkit  utólér. Ezért  kell  nagyon  alaposan  meggondolni,mire  is  esküszünk,mert  minden  ami  hűséggel  kezdődik...árulással  ér  véget. (Ramiz)

 

 

Hozzászólások száma: (0)

 

Mond  csak,nem  ismered  a  kutya  történetét,aminek  két  gazdája  volt? Látod, ez  most  pont  ide  illik. Az  egyik  gazda  ide  hívta  őt,a  másik  meg  amoda. Persze  a  kutya  összezavarodott.- Nem  ment  sehová?-De. Végül  is  odament  az  egyik  gazdájához,és  egy  jó  nagyot  beleharapott. Mire  azok  mit  tettek? Puff,lelőtték  szerencsétlen  kutyát. Érted?-Egyik  sem  kérdezte  meg  a  kutyát,hogy  hová  szeretne  menni,ugye?-Nem  a  gazda  követi  a  kutyát,időtlen  idők  óta  a  kutya  megy  a  gazdája  után. Ez  a  hűség  teszi  a  kutyát  olyanná,amilyen. De  hiába  vagy  hűséges,ha  nem  tudsz  engedelmes  lenni. (Ramiz-->Teflik)

Hűség. Micsoda  megfoghatatlan  dolog  ez  a  hűség. Vajon  a  titoktartás  lenne  a  valódi  hűség  vagy  a  hallgatás? Hallgatás  akkor  is,ha  az  életünk  múlik  rajta? Vagy  egészen  egyszerűen  olyan,mint  a  halál,ahhol  nincs  alkudozás? Ha  átlépted  a  határt, ott  is  maradsz. Bármilyen  remény  is  éltetné  az  embert,ha  a  hűség  elillan,nincs  ami  megmenthet  bennünket  a  végzetünktől. Kicsit  olyan,mint  a  gonoszság,az  mindig  ott  lapul  az  emberben. Suttog  nekünk  valahol  mélyen  legbelül,mígnem  elfeleljtjük  kik  vagyunk. Amikor  pedig  eljön  az  elszámolás  ideje,már  nem  ismerünk  hűséget. Ugyanis  ezt  a  jellemet  nem  úgy  adják,mint  az  alamizsnát. Vagy  megvan  bennünk  vagy  sosem  lesz. Akiben  pedig  megvan  ez  a  voná,az  képes  akár  önmagáról  is  lemondani. (Ramiz)

Van,  amit  nem  lehet  megbocsájtani. (Eysan)

Ne  felejtsd  Eysan: az  emlékekhez  nem  kell  látni,azokat  vakon  is  jól  ismerjük. (Meliha)

 

Hozzászólások száma: (0)

 

Ha  az  ellenségedre  haragszol,ne  a  barátodon  vezesd  le!

Néha  bizony  tettekre  is  szükség  van,hogy  megnyerj  egy  csatát. (Ramiz)

A  kétely  az  egyetlen  valóság: 1.  lecke.

Minden  harcot  meglehet  vívni,de  van  amelyiket  nem  lehet  megnyerni. Ám  inkább  veszítsünk,minthogy  előre  feladjuk. Itt  az  ideje,hogy  felkészítsem  magam  erre  is. Épp  elég  energiát  öltem  már  ebbe  az  egészbe. Ha  másért  nem,a  szeretteimért  lépnem  kell. (Ezel)

Az  is  vakság,ha  az  ember  nem  ismeri  meg  a  saját  testvérét. (Mert)

Ha  egyszer  megérzik  a  vérszagot  ezek  a  vadak,kíméletlenül  támadni  fognak. És  ha  nem  tudod  visszaverni  a  támadásukat,a  szeretteid  alighanem  egyedül  maradnak. Hogy  mindenre  felkészülj...tudnod  kell  mi  lehet  a  legrosszabb. Tudnod  kell  mitől  félsz  a  legjobban. És  tudnod  kell,hogy  arra  mi  a  megoldás.

Ha  már  a  harc  sem  elég  ahhoz,hogy  a  szeretteidet  megóvd,bármennyire  fáj  is,az  ő  szeretetét  kell  kiölni.Csak  így  lehet  még  esély  arra,hogy  megmentsük  őket. Szeretettel,mégis  lemondással. (Ezel)

 

 

Hozzászólások száma: (0)

 

Fiam! Ismerni  a  másik  valódi  arcát,az  jelenti  az  igazi  tudást! (Ramiz-->Ezel)

Senkit  sem  ismerhetünk  igazán. Főleg  nem  a  szeretteinket. Hiába  élünk  a  közvetlen  környezetükben,van  hogy  csak  későn  látjuk  meg  a  valódi  arcukat. (Cengiz)

Pont  azokról  az  emberekről  nem  őrzünk  képeket,akiket  a  legfontosabbanak  hiszünk. Legfeljebb  az  emlékük  él  bennünk. (Bahar)

Egy  harcot  nem  mindig  az  ellenségeink  ellen  vívunk. Az  életben  néha  önmagunk  ellen  is  küzdeni  kell. Ilyenkor  pedig  dacolni  kell  a  kimenetelével,még  ha  szakadék  is  tátong  előttünk. Bátran meg  kell  támadni  a  következő  napot. És  ha  végül  győzünk  ebben  a  küzdelemben,elmondhatjuk,hogy  ismerjük  önmagunkat. (Ezel)

Egy  harc  nem  mindig  az  ellenféllel  való  küzdelmet  jelenti,néha  a  szeretteidért  való  küzdelmet  is. (Ezel)

Hozzászólások száma: (0)

 

Jegyezd  meg,amit  mondok! Akik  egyszer  elárultak,azoknak  az  emléke  életed  végéig  elkísér  téged,és  valahányszor  előugrik  mindig  visszaránt  a  múltba. Ilyenkor  aki  megbocsátást  kutat,az  hibát  követ  el,ugyanis  a  megbocsátás  egyenlő  a  feledéssel. Ne  tépelődj  hát  sokat  azon,hogy  elnézd  a  bűneiket,hogy  bárkinek  is  megbocsáss,mert  ezt  a  tőrt  már  beléd  döfték,ott  van  a  hátadban,és  csak  fúródik,valahányszor  mentséget  keresel  a  tetteikre. (Ramiz-->Ezel)

Egyedül  vagyunk,mint  a  kisujjunk. És  minnél  jobban  szeretnénk  valakit,annál  inkább  leszünk  magányosak. (Cengiz)

Mindenki  megszerezhető. Nincs  olyan  nő,aki  elérhetetlen.-És  ha  már  elkelt? Ha  már  van  valakije? -Úgy  még  izgalmasabb  megszerezni. Ha  egy  nőt  a  párjától  veszel  el,az  a  legjobb. Viszont  hiába  szerzek  meg  bármilyen  nőt,ha  egyet  képtelen  vagyok  megtartani. (Cengiz-->Ezel)

Most  már  nem  fordulhatsz  vissza! Elindultál  egy  úton. Hiába  él  benned  a  mindent  elsöprő  remény,hogy  előlről  kezd,és  más  irányba  menj. Persze  meglehet,hogy  idővel  az  ellenségeid  itt  is  melléd  állnak.És  hogy  akik  eddig  átvertek,azok  majd  egyszer  nem  hazudnak  többé  neked.  Most  kivételesen  számítanak  rád,de  csak  most. Mert  azt  a  bizonyos  tört  ezúttal  nem  a  te  hátadba döfik. Más  dolog  visszatérni  a  múlthoz,és  más  dolog  eltörölni  azt. A  víz  folyása  nem  változik,édes  fiam. Mindig  a  saját  medrében  köt  ki. Ne  felejtsd  el : ahányszor  visszagondolsz  arra  a  napra,annyiszor  fognak  újra  és  újra  elárulni,mert  az  ember  gyarló. Az  eredendő  természetét  nem  lehet  kiölni. Te  mégis  századszor  is  visszatérsz  hozzájuk,mert  te  Ömer  vagy!  Az  ember  jelleme  sosem  változik. (Ramiz)

Egy  színes  világban  sétál  egy  ember. Se  nem  gazdag,se  nem  szegény. Se  nem  hívő,se  nem  hitetlen. (Ezel) Nem  győzi  le  a  képmutatás,és  nem  ismer  semmilyen  törvényt. Gyávák  vagy  bátrak  kísérik  útját. Vajon  mi  melyikek  vagyunk  ebben  a  tarka  világban? (Ramiz)

 

Hozzászólások száma: (0)

 

Aki  folyamatosan  a  múltat  kéri  számon,az  a  jelenét  is  a  múltban  éli,édes  öcsém. És  olyan valóságosnak  hiszi,mint  a  saját  tükörképét. Ha  pedig  megüti,nem  a  kép  sérül  meg,hanem  a  kéz,ami  odacsap. Fiam,nem  most  van  itt  az  ideje,hogy  megsértődj,és  még  jobban  magadba  fordulj,és  elbizonytalanodj! Mert  így  te  leszel  a  leggyengébb  láncszem  és  mindenki  veszélybe  kerülhet,aki  a  bosszúd  részese.Ha  megállsz,a  szagodat  megérzik  a  farkasok. Hogyha  megállsz  befejezik  egymás  marcangolását  és  inkább  elindulnak  feléd. Ravasz,és  kíméletlen  ragadozók  ezek. Ha  egyszer  felismerik  valódi  énedet,előbb  a  szeretteidet,aztán  pedig  téged  is  széttépnek.(Ramiz)

Nem  szabad  megállnod,fiam! Ha  egyszer  megállsz,mindenkinek  könnyű  célpontja  leszel.Ha  csak  állsz,akkor  amit  elindítottál,az  visszafordul  és  maga  alá  temet. Dárdaként  fúródik  a  szívedbe. Ne  feledd  öcsém: most  sem  vagy  egyedül! Ha  pedig   ezt  akarod  elérni,akkor  a  magad  hóhéra  vagy,és  annak  még  nem  jött  el  az  ideje,hidd  el  nekem! Nem  szabad  bíznod  senkiben,bármennyire  is  közeledik  feléd. Bármilyen  néven  is  szólít,ne  engedj  ennek  a  kísértésnek! Ha  egyszer  oda  mész,ahová  ők  hívnak,lehet,hogy  visszatérsz,de  már  nem  úgy,mint  ahhogy  elindultál. (Ramiz)

Hozzászólások száma: (0)