ezek normális dolgok?
Több problémám is van.
Az első az hogy folyton rágom a számról a bőrt,ezt mi váltja ki ?
A második az hogy- elég viccesen fog hangzani-,de amikor kapok (pl.) több csokit,akkor egyszerűen nem akarom(nem tudom,hiába akarom)megenni,mert attól félek hogy nem lesz...vagy én nem is tudom nem igazán tudom megfogalmazni,de inkább veszek egy másikat és azt eszem meg mert egyszerűen nem tudom megenni,ez nagyon zavaró és nagyon bután hangzik,de nem tudok ezzel mit kezdeni...
Az utolsó problémám az hogy elképzelem hogy barátaim vannak és egy másik családom és ha egyedül vagyok akkor sokszor játszom el tudatosan hogy velük beszélek,megosztok velük dolgokat és nem tudom hogy ez nagy probléma-e vagy csak ki akarok ebből a világból szakadni és csak azért alakitom ki a saját képzeletbeli világomat,de olyan jó érzés amikor el tudom mondani a gondolataimat akár hangosan vagy csak gondolatban,de már hozzászoktam ahhoz hogy mindig velük úgymond kommunikálok vagy én nem is tudom...teljes mértékben tudatában vagyok hogy nincsenek itt de olyan jól érzem magamat ebben a képzeletben vagy én nem tudom...nem igazán vagyok tisztában azzal hogy ez probléma-e vagy sem.
Szakértőnk válasza a ezek normális dolgok? kérdésre
Kedves Levélíró!
Pszichológiai szempontból általánosságban akkor beszélhetünk zavarról, ha valami komoly szenvedést okoz és akadályoz a mindennapi életben.
Az, hogy rágod a szádat, lehet problémás. Általában az ehhez hasonló önsértések valamiféle feszültséglevezetési, szorongásoldási próbálkozások szoktak lenni. Ha odafigyelsz kicsit magadra, a fel-felbukkanó gondolataidra és érzéseidre, tisztábban láthatod, hogy neked mire jó és kitalálhatsz más, konstruktívabb módszereket, hogy elérd a kívánt hatást. Például ilyen lehet az intenzív sportolás is.
A csokival kapcsolatban azt gondolom, érdemes lenne egyszer kipróbálnod, hogy mégis megedd, hogy megtudd, valóban katasztrófához vezet-e. Megoldás lehet persze az is, hogy mindig tarts otthon egy extra tábla csokit, vészhelyzet esetére. Így nem lesz okod nem megenni, amit kapsz.
A képzeletbeli világ akkor lehet problémás, ha bármilyen formában akadályoz a mindennapi életedben. Elvégre a cél az lenne, hogy a valóságban érezd jól magad. Ehhez nem árt néha egy kis álmodozás, de azt gondolom, ha a hozzád közelebb álló emberekkel beszélgetnél többet és megfelelő formában nekik mondanád el az érzéseidet és gondolataidat, talán a kapcsolataid minősége is javulhatna és egyre jobban érezhetnéd magukat velük.
Minden jót!
