Ellentétes érzelmek

2014.07.11.
Másfél évig voltunk együtt a barátommal. Ő volt az első szerelmem. Fél év után azonban elkezdtek megjelenni a kapcsolatunkban kiproblémák: már nem keresett annyira , kevesebbet találkoztunk, nem dicsért meg nem bókolt nekem ,rám szervezett minden programot,ilyen dolgokkal mondta le a találkozót hogy fáradt, kicsit úgy éreztem mintha nekem kéne küzdenem érte. Sokszor szóltam neki ,hogy úgy érzem hanyagol , annyira meg bántott ,hogy több napig nem aludtam és már szakítani akratm vele de győzködött ,hogy megváltozik.Persze én megbocsátottam neki. Ezután egy ideig minden jó volt majd újból felmerültek ugyanezek a problémák ,hogy szinte könyörögnöm kellet ,hogy találkozunk ( nem mellékes ,hogy 5 percre lakunk egymástól). Körülbelül 5 -ször történtek meg ugyan ezek a veszekedések ,hogy úgy éreztem nem bírom, ő meggyőzött ,hogy de szeret csak fáradt és megváltozik. Én tényleg nagyon szerelmes voltam belé, a családom és a barátaim sokszor mondták,hogy nem kéne hagynom,hogy így bánjon velem ,mert mindig csak megbánt és én annyi mindent meg teszek érte, rögtön ugrok ha hív. De én akkor is kedvesnek éreztem és úgy ,hogy nem baj ha ő nem kedveskedik annyit nekem mert én szeretem és örülök ha neki jó lehet.1 év után lefeküdtünk. Ezután azonban még többször voltak gondok.. Mindnet rászervezett a találkozóinkra és már csak heti 1 szer találkoztunk. Reggelente jöhetett volna velem busszal ,de csak nagyon ritkán tette meg és sokszor inkább kocsival ment ,de nem hívot ,hogy be visznek pedig majdnem egy helyre mentünk.Többször elhívott bulizni aztán az utolsó pillanatban lemondott ,hogy inkább csak a fiukkal menne. Volt ,hogy azt mondta neki fontosabbak a barátai és a velük lévő programok ,mint én(pedig őket akkor csak 1 hónapja ismerte engem meg több mint 1 éve) ,kézzel írtam neki levelet nagyon szép dolgokat és nem olvasta el csak 3-4 nap után, nagyon megbántott ,de utána bcsánatot kért és el is volt felejtve.Persze ezek között azért amikor együtt voltunk én jól éreztem vele magam mert nagyon jókat beszélgettünk és mindezek ellenére azt éreztem ő a legjobb barátom nem számított mások mit mondanak. Egy hosszú hétvégén a családjával és vele elutaztunk és mindne nagyon jó volt és utána nagyon kedves volt velem folyton hivogatott ,hogy hiányzom neki meg szeret ,még sütit is csinált nekem. Ezutáni héten kellet volna megjönnie de nem jött meg és nagyon megijedtünk ,pedig mindig védekeztünk. Kiderült ,hogy csak felfázás miatt de ő nagyon megijedt és azt mondta most nem akar egy ideig szeretkezni ,és hogy tényleg nem szabad ha nem tudjuk vállallni a felelősséget utána ha baj van és ebben igaza is volt .Bár én mondtam neki ,hogy ezt már az elején tudni lehetett,hogy ez nem játék . Ezek után nem hívott ,3 hét alatt 1 szer találkoztunk. Amikor legközelebb találkoztunk azt mondta már sajnálja de már nem szerelmes de barátként még szeret ,és reméli barátok maradhatunk. Ezután még írt párszor hogy miújság de barátnőm leállította tudom ,hogy nekem kellet volna de nem volt erőm. Ezután 2 héttel azt mondta letett arról ,hogy barátok legyünk és már nem is köszöntött fel névnapomon és elment a barátaival egy nyaralásra amit együtt terveztünk hogy megyünk csak aztán azt mondta ,hogy még kicsik vagyunk. Már nem szeretem ezek a dolgok kiábrándítottak ,de rengeteg kérdés van a fejemben. Én már nem akarok beszélni vele többé de mégis rosszul esne csak úgy elsétálni mellette és csak annyit mondai ,hogy szia mikor nem haragban váltunk el. Beszélnem kéne vele ha látom? Nrem értem ,hogy hogy gondolhatom most ezeket róla mikor pár hónapja még istenítettem, ez hogy lehet?Talán haragszom rá, vagy sértett vagyok?Pedig nem érzek haragot. Félek attól is ,hogy úgy feküdt le velem ,hogy nem is szeretett mert már előtte is furcsán viselkedett , de amikor együtt voltunk kedves volt . Lehet ,hogy nem is szeretett akkor? attól is félek hogy már nem fogok kelleni egy rendes fiunak sem mert már nem vagyok szűz 17 évesen . Azt sem értem ,hogy ha egyszer megbocsátottam neki ezeket a dolgokat akkor most mért bántanak újra? Létezik,hogy tényleg ennyire el vakítja az embert a szerelem ,hogy észre se veszi ,hogy hogy bánnak vele és mindent elnéz a másiknak? Teljesen össze vagyok zavarodva vagy most látok mindent rosszul vagy akkor láttam . Bocsánat ,hogy ilyen hosszúra sikerült eléggé össze vagyok zavarodva :/

Szakértőnk válasza a Ellentétes érzelmek kérdésre

Kedves Levélíró!

Az, hogy össze vagy zavarodva, amiért rájöttél, mennyire másképpen láttad a dolgokat amíg együtt voltatok, mint most, teljesen érthető. Természetes az olyankor, amikor az érzelmeink ennyire intenzívvé válnak és kavarognak. Az, hogy kicsit torzítjuk a valóságot egyszer pozitív, egyszer pedig negatív irányba, nagyon sok emberre jellemző, egyfajta gyermeki védekezési mód. Így leegyszerűsítjük a világot jóra és rosszra, valamint lehetővé tesszük magunk számára, hogy kiélvezzük a nem teljesen jó dolgokat is és elmeneküljünk a többnyire rosszak elől. Persze a világ nem fekete-fehér, de ha látjuk az árnyalatokat, nehezebb kiigazodni rajta. Meglátod, idővel tisztul majd a kép és fogsz tudni jó érzésekkel visszaemlékezni a pozitívabb élményeidre is! A negatívakból pedig biztosan tanulni is tudsz és segítenek majd a későbbiekben olyan partnert találni, akivel boldog lehetsz. Meglátod, sok fiú szaladgál a világban és fogsz találni olyat, aki pont rád vágyik és nem fél annyira az elközeleződéstől sem, mint a volt barátod. Abból pedig, hogy már nem vagy szűz, biztosan nem fog nagy ügyet csinálni. Beszélj majd nyugodtan a múltadról is, jobban megismerhessenek. Keress olyan fiút, aki olyannak szeret, amilyen vagy!

Minden jót!

Hasonló kérdések

Cikkek a témában

Rizikókalkulátor