depresszió

Kedves Doktornő!
Az utóbbi időkben nagyon rossz a hangulatom. Egy bizonyos pontig jól voltam, de olyan február környékén mélyrepülésben vagyok. Azóta állandóan szomorú vagyok és levert. Folyamatosan fáj a fejem és képes vagyok átsírni a napokat, holott semmi komolyabb indokom nem lenne rá, csak egyszerűen szomorú leszek. Sokszor az interneten kommunikálok, ahol ugyebár a mimika és az emberi reakciók láthatatlansága miatt nagyon könnyű félremagyarázni dolgokat. Hát én megteszem. Éjjel-nappal gondolkodom különböző üzeneteken és a legrosszabb értelmezéseket magyarázom bele. Reggelente gyomorgörccsel kelek, mert azt érzem, hogy a barátaim el fognak hagyni és szilárd meggyőződésem, hogy ez már akár ma is megtörténhet. Sokan mondják, hogy semmi sem érdekel, de valóban nem tudnak felidegesíteni a dolgok. Általában reggel rohanás, iskola,aztán hazajövök, sírok (akár egész este) és megpróbálok valakivel beszélgetni vagy elterelni a figyelmem. Ez a napi rutin. Sokszor beszélek magamban, többnyire jelenetek futnak le a fejemben, hogy kinek hogy mondanám el, hogy halálos beteg vagyok, vagy hogy ütne el a kocsi, hogyan fekszem a kórházban és lassan azt veszem észre, hogy tudatosan keresem a betegségeket, amivel bekerülhetnék. Tudom, hogy önsajnáltatok és nagyon komolyan változtatni szeretnék rajta, mert a kapcsolataimra nagyon keményen rányomja ez az egész a bélyegét. Már a régi beszélgetések sem ugyanolyanok,megmérgezi azokat a szomorúságom, ezért senki sem szívesen beszélget velem már. Nagyon szeretnék változtatni, de mikor sikerül 20 percre a réginek lennem, még rosszabbul visszaüt és visszaesek. Érettségi előtt állok és eddig imádtam rajzolni. Most már tudatosan nem érdekel, hogy mi lesz a vizsgákon, néha próbálok tanulni,de inkább lefekszem az ágyba és várom mikor aludhatok át egy napot. Mit tehetnék ez ellen? Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen problémáim nekem lehetnek, de most már olyan reménytelen minden. Ez az állandó sírás meg magányosságérzet nagyon rossz. A szobám nagyon romossá vált, mindent kihánytam a szekrényemből. A folyamatos fejfájás eléggé kínzó, néha több fájdalomcsillapító sem segít. Csak feküdnék az ágyban és sírnék. Lehetséges ebből kijönni valahogy? Lassan itt a nyár, nem akarok itthon szomorkodni ahelyett, hogy vidáman szórakoznék a barátaimmal. Őket szintén nem akarom elveszteni, de napról-napra jobban úgy tűnik, hogy sikerül... Van ezekre a problémákra jó megoldás házilag?
Köszönöm válaszát!