/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Gyermek - Szülő viszony
  

Gyermek - Szülő viszony

ora 2018-08-29 17:40:01
Jó napot!
17 éves srác vagyok. 15 éves koromig édesanyámmal éltem, ekkor ő megismert egy férfit akit nemsokkal később el is vett, mára már egy testvérem is lett. (jelenleg 4 hónapos). Nehezen barátkozó, zárkózott típus vagyok. Nem igazán jó a kapcsolatom anyámmal. (nevelőapámmal nem sokat beszélünk) Többször leültünk megbeszélni a kettőnk közti viszonyt, de nem nagyon jutottunk előre.
átlagosan jó tanuló vagyok 4-estől rosszabb jegyeim nem is szoktak lenni (kb tiszta 5-ös középiskolai tanuló vagyok)
Az tűnt fel, hogy anyu manapság nem dícsér meg, nem biztat. általában csak leszid olyan dolgokért hogy nem segítek neki.... ez nem teljesen van igy (szerintem).
Ha egyedül vagyok otthon több napon át, akkor megfőzök és el is takarítok magam után.
Rendszeresen (évek óta) nyírom én a füvet, takarítom az udvart és gondozom itthon a növényeket (dísznövények).
Anyum véleménye rólam (túlzás nélkül kb ez:): lusta, beképzelt, önimádó
Ha kifejtem a saját véleményemet néhány dologgal kapcsolatban általában az a válasza rá, hogy: "Ne gondold azt hogy Te vagy a világ közepe", "Nem vagy Te az Atyaisten!", "Te még csak egy pubertás vagy!"...és ehhez hasonlók.
Alig van ember akivel beszélni szoktam. Ha anyuval próbálok beszélni általában oda jutunk, hogy velem még beszélni sem lehet normálisan, nem csoda hogy nincsenek barátaim....stb.
Ma például behívtam anyut hogy megbeszéljük ezt az egészet, még azt is javasoltam, hogy mennyünk el valamiféle tanácsadásra, hátha ott rávilágítanak a problémára köztem és anyu között.
Beleegyezett, de aztán meg azt mondta, hogy neki erre nincs ideje.
én azt látom rajta, hogy olyan mint aki nem is akarja ezt megbeszélni, mert ő előre eldöntötte hogy Neki van igaza.
Nemtudom mi tévő legyek.
Azt mondogatja hogy okoskodok. Szerintem okos vagyok, de ezzel soha nem kérkedek és nem is szoktam említeni, hogy most jujjj de okos vagyok. Szerintem amit tudok az még mindig kevés ahhoz képest amit meg lehet tanulni. Szeretek tanulni. Rengeteg téma érdekel.
és az új tudásom meg szeretném osztani valakivel. De valahogy nehéz találni értő közönséget. (remélem az egyetemen jobb lesz)
Tanácsot szeretnék kérni hogy mit tegyek azért hogy jobb legyen a kapcsolatunk.
Válaszát előre is köszönöm!

Szakértőnk válasza a Gyermek - Szülő viszony kérdésre

Kedves Levélíró! Nehéz lehet ez az időszak mindkettőtöknek, és különösen nehéz nekikezdeni serdülőként (merthogy tényleg az vagy) javítani ezen a helyzeten. Mégis azt javaslom, hogy próbáld meg édesanyád szemszögéből nézni a hétköznapokat, mi az, ami segítene neki észrevenni a te igyekezetedet (pl. ne azt csináld meg, amiről te azt gondolod, hogy segítség számára, hanem pl. kérdezd meg reggel, hogy aznap mire volna szüksége). Illetve próbáld megfogalmazni számára konkrétan, hogy neked mi esne jól tőle. Ez utóbbit és az érzéseidet pl. leírhatod neki egy levélben is (így sokszor jobban felfigyelnek a mondanivalóra). Sokat jelenthet a családotok számára, ha a kistesód gondozásából is kiveszed a részed, illetve igyekszel szoros kapcsolatot kialakítani vele (valószínűleg az új családformátokhoz mindenkinek nehéz alkalmazkodni).És valóban, egy pár alkalmas családterápiás szemléletű tanácsadás is sokat javíthatna a kapcsolatotokon.

Máténé Áfra Viktória - klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus Máténé Áfra Viktória - klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus
Hirdetések