/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Mit tegyek a féltékenység...
  

Mit tegyek a féltékenység ellen?

ora 2017-07-18 00:40:53
Tisztelt Doktornő!
Előre elnézést kérek a levelem hosszúságáért. Már több, mint másféle éve járok egy fiúval, és eddig nagyon jól megértettük egymást, harmóniában volt a kapcsolatunk. Mostanra ez már nem mondható el, legalábbis részemről. Tudni kell a barátomról, hogy színes egyéniség, táncol, fotózik és sok egyéb. Kapcsolatunk elején volt egy nehezebb, féltékenykedős időszak, amikor teljesen elszigetelődtünk mindenkitől, csak egymással foglalkoztunk. Részben ez annak volt a következménye, hogy a barátomat még az is zavarta, ha egy fiúra néztem hosszabb ideig. Én mindenkivel megszakítottam a kapcsolatot, nagyon visszafogott voltam, hogy ne kelljen veszekedjünk, csak azért, mert nagyon szerettem és megbeszéltük, hogy túl leszünk ezen, csak idő kell. Így is történt, csakhogy valahogy rám ragadt ez a "felfogás" és én kerültem az ő helyébe, persze ő korántsem tette meg azt értem, amit én érte anno, és beláttam, igaza van, hiszem részemről is hatalmas hiba volt, hogy nem álltam ki magam mellett és mindenkit ellöktem magamtól, pedig azelőtt nem voltam féltékeny típus. De igazságtalannak érzem azt, ami velem történt ezek után.
Most, hogy ő újra fotózik, főleg lányokkal, és táncol(ismét lányokkal), amit amúgy sem hagyott abba, kezdem úgy érezni, hogy elhanyagolt. Ez egy pár hónapja kezdődött el, mikor legelőször beszéltem vele arról, hogy zavar engem az, hogy annyi lányt hív el fotózni, főleg azért, mert még nyomult is pár lány rá. Azt mondta, hogy neki semmit nem jelentenek, és csak a hobbija miatt hívta el őket, viszont engem ez zavar, valahogy nem érzem igazságosnak magammal szemben. Telt az idő és többször is volt fotózni, kezdett beszélni róluk, hogy miért őket hívta el, hogy fotogének, hogy szép a mosolyuk, vagy erre a hírességre hasonlít vagy a másikra. Folyton csak a képeket nézte, amiket készített róluk, még akkor is, ha épp kint voltunk. Mindig megosztotta a képeket, amiket csinált, szóval lányok képeivel volt tele a közösségi oldala. Ezek annyira megbántottak, és bár bocsánatot kért, és elmagyarázta, hogy azért csinálja, hogy a hírneve nőjön, én valahogy nem tudom lenyelni a sok apró sérelmet, hiszen én régebb mindent feláldoztam érte, és ezek annyira megbántott.
Még mostanság is becsúszik ilyen a kapcsolatunkba, hogy épp dicsér egy másik lányt nekem. Vagy ha a baráti körünkben vagyunk is, sokszor teljesen megfeledkezik arról, hogy ott vagyok, megy előre, engem meg se vár, csak mikor észbe kap. Úgy érzem, túl sokat vállal magára és engem ez bánt, mivel zavar, hogy annyi lánnyal van folyton körülvéve. Egy időben még a telefonját is kezdte rejtegetni előlem, mígnem kiderült, állítása szerint azért tette, mert nem akarta, hogy a magánéletében kutakodjak, ami teljesen rendben van, de azelőtt is tiszteletben tartottam, és ő is nagyon jól tudta ezt. Úgy éreztem, hogy nem bízik bennem és titkol valamit előlem, és azt hiszem itt veszett el a bizalmam iránta. Mostanában folyton csak azon kattogok, hogy vajon mért ül fel olyan sokáig facebookon, hogy tényleg csak a képeket küldi át a lányoknak, akikkel fotózik, vagy, hogy amikor nem vagyok ott, akkor mit csinál, hogy mért fotózik olyan sokáig egy lánnyal.. Félek, hogy csalódni fogok benne, hogy még jobban megbánt, hogy össze fogok törni miatta. Mindenre van, többnyire ésszerű magyarázata, én mégsem merek bízni benne, félek. Úgy érzem, hogy nem tudom lenyelni neki a sok apró sérelmet, viszont nagyon szeretem és nem akarom elveszíteni, valahogy szeretnék tenni ez ellen. Mondtam neki, hogy holnapután szeretnék vele beszélni rólunk, de nem tudom mit lenne helyes tenni. Tudom, hogy nem kérhetem arra, hogy minden áldozzon fel értem, bár meg is mondta, hogy nem fogja eldobni, amit eddig felépített, és meg is értem, sőt nem is tudnám elviselni, ha miattam hagyná abba, amit szeret.. de mégis zavar.
Többször is megbeszéltük már ezeket, tud mindenről, amit fent leírtam, és azt beszéltük meg, ha nem megy szakítunk, viszont én képtelen vagyok rá, akármikor elkerültünk addig a pontig, megfutamodok, és azt mondom, megpróbálok tenni ellene, de még mindig ugyan ott vagyok. .Az önbizalmam is elveszett, miután lányokkal kezdett fotózni. Tudom, hogy minden "álbarátnő" csak sajnálkozna, miközben belül örömtáncot járnának, mert annyiszor próbáltak közénk állni. Nekik sem akarom megadni azt az örömöt.Nem tudom, hogy mit mondjak neki, megértené a döntésem, amiért nem akarom folytatni már a kapcsolatunkat, mert ő sem akarja, hogy szenvedjek a kapcsolatunkban. Azt mondta, nagyon különleges vagyok számára, és ha szakítunk is barát szeretne maradni velem, és, hogy hosszú még az élet és lehet még összeérnek utaink. Csak nem tudok kibékülni a gondolattal, hogy azért lesz vége az amúgy nagyszerű kapcsolatunknak, mert én ezt nem tudtam lerendezni magamban.Annyi mindent értünk el közösen, és annyi mindent köszönhetünk egymásnak, sőt, még a szüleink is jól megvannak, és mi is jól kijövünk az egymáséival, nem vagyok képes csak úgy otthagyni ezt a kapcsolatot.. Mit tegyek, hogy megváltoztassam a szemléletmódomat? Hogy ne zavarjon, hogy annyi lánnyal jár el fotózni? Normális egyáltalán az, hogy egy kapcsolatban ennyi mindent megengedünk egymással szemben? Nem tudnám elviselni, ha azt látnám, hogy más lánnyal jár.. Szeretnék változtatni ezen, saját magamért, hogy többet ne emésszem magam. Mit tegyek?
Előre is köszönöm válaszát! 17/L

Szakértőnk válasza a Mit tegyek a féltékenység ellen? kérdésre

Kedves Levélíró! Egyrészt valószínű, hogy a jelenlegi érzéseid a múltbeli sértődésedből táplálkoznak: a barátod korábbi viselkedése tüskét hagyott benned, és mivel az ő akkori elvárásai nem felelnek meg a saját mostani viselkedésének, nem tudja ezeket feloldani. Másrészt egy élethelyzetbeli változás (mint hogy a barátod a karrierjét építgeti) mindig nehézséget jelent egy kapcsolatban. Ilyenkor érdemes lehet új "szabályokra" helyezni a viszonyt: jó volna megbeszélnetek, hogy pontosan mi zavar téged és ebben a helyzetben mi lenne az a hozzáállás, ami mindkettőtöknek elfogadható ( mi volna ami őt nem akadályozza, de számodra megnyugtató volna). Ha viszont nem áll helyre köztetek a kommunikáció és a bizalom mindkettőtök részéről (anno csak te alkalmazkodtál az ő elvárásaihoz és ez nem volt számodra ideális, akkor ne várd el tőle ugyanazt, de neki is segítenie kell, hogy az ő jelen viselkedése számodra elfogadható legyen), akkor valóban nehéz hosszú távú kapcsolatban gondolkodni.

Máténé Áfra Viktória - klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus Máténé Áfra Viktória - klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus
Hirdetések