/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Mit csináljak?
  

Mit csináljak?

ora 2017-01-17 18:41:43
Üdvözlöm.
Tanácsot szeretnék kérni.
Párommal 2 és fél éve vagyunk együtt,én is párom is 25 évesek vagyunk,van egy 4 hónapos kisfiúnk. A kapcsolatunk a baba születése előtt harmónikus volt,igaz voltak viták de hol nincs. Mióta megszületett a babánk,azóta úgy érzem mimden rossz. Mikor hazajöttünk a korházból segített sokmindenben,császáros voltam nehéz volt a felépülés. Anyósom segített sokmindenben amit nekem nem lehetett,itt is aludt stb. Párom dolgozik,de eleinte segített párom,meg etette megcsinálta a hamiját,de utána én éjszakáztam a picivel több hétig,olyan voltam mint egy zombi,ő pedig belém kötött hogy nem tud aludni,meg én foglalkozzak vele,csak a babával,majd ő megcsinál itthon mindent. Mióta felépültem semmiben nem segít,se hamit csinálni,nem is fürdette se pelenkázta egyszer se. Talán ha 3 szor meg etette. Ha szóba hozom akkor neki áll feljebb,elkezd bunkózni,mert hogy ő dolgozik begyújt,kutyát etet,megfőz. De ha én szeretnék főzni vagy megkérem etesse meg addig megfürdök,hajat mosok ilyenek,akkor nem-et mond,meg pont akkor megy ki valamiért vagy megy el valahova. Nem nehéz fizikai munkát végez,még is azt mondja fáradt. Naponta 1 szer foglalkozik a gyerekkel,beszél hozzá,felveszi,de ha elkezd hisztizni a kicsi akkor egyből nekem szól,fel idegesíti magát. Nem tudom már mit csináljak. Megkérem de nemet mond. Meg azt várja hogy nagyobb legyen hogy tudja dögönyözni. Keresztlányával jön állandóan,ami elég idegesítő,mert nem rokona,de a fiával nem foglalkozik úgy. Ha éjszaka felkel ami nem sűrű,akkor is én kelek fel,ő meg csak reklamál. Már nemtudom mit csináljak,ha próbálnék beszélni vele akkor felkapja a vizet. Folyton a telefont nyomkodja,vagy játszik a gépen,én foglalkozok a gyerekkel,őt meg nem érdekli. Tényleg nemtudom mit tehetnék,egyedül hagyom a babával,rá 10 percre utánam jön,mert sír a gyerek. De nekem is csinálnom kéne a dolgom a házban,de nemtudom. Kérem adjon tanácsot mit tehetnék.
Köszönöm.

Szakértőnk válasza a Mit csináljak? kérdésre

Kedves Levélíró! Gyakran elforduló problémával találkoztatok: az apák sokszor nehezebben alkalmazkodnak a megváltozott családi állapothoz, feladatokhoz, nem tudják átérezni az otthonlét nehézségeit, de közben mellőzve érzik magukat és haszontalannak (mert pl. sokszor azt érzik egy hisztinél is, hogy mivel ők nincsenek a gyerekkel csak keveset, azért nem tudják megnyugtatni). A férfiak úgy érezhetik, hogy a munkájuk után nem kapják meg otthon a kellő figyelmet (míg persze a nők alig várják, hogy hazaérjen, mert ők sem kapnak elegendő figyelmet a férjüktől). Sajnos az ő megértésük (mert első körben azt feltételezzük, hogy nem rossz szándékból okoznak az anyáknak bosszúságot) még nem könnyíti meg ezt az időszakot. A cél az kellene, hogy legyen, hogy ne indulatvezérelt helyzetben próbáljátok megoldani a problémát, ne szemrehányásokból és elvárásokból álljon a beszélgetés. Jó lenne kettesben egy-egy rövidebb programot megszervezni (talán a nagymama tudna segíteni a gyermekmegőrzésben). Este, ha lefektettétek a babát, próbáld megkérdezni, hogy konkrétan mivel tudnád megkönnyíteni a párod életét (ha ez sikerül, utána cserébe te is megfogalmazhatsz egy dolgot, ami neked segítene.) És ne felejtsétek el, hogy ez egy átmeneti időszak, ezek a nehézségek a picivel idővel elmúlnak (persze jönnek mások, de lehet, azok könnyebben kezelhetőek lesznek számotokra). A korai idők átvészelése után a legtöbb párkapcsolat tud rendeződni, ha mindkét fél tesz erőfeszítéseket.

Máténé Áfra Viktória - klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus Máténé Áfra Viktória - klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus
Hirdetések