/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Lehetséges,hogy legyőzzem...
  

Lehetséges,hogy legyőzzem ezt a problémát?

ora 2016-01-09 15:18:09
Üdvözletem Kamaszpanasz! (:
Inez a becses nevem. ^^
Pár éve történt,hogy kihasználtam egy barátnőmet,mert túlságosan is a nyakamon akaszkodott,mindenhova szeretett volna velem menni.Nem érdemelte meg,hogy kihasználjam,ezt a mai napig bánom,nagy hibát követtem el. :/
De ezután durva időszak következett : Megpofoztak,szembesítettek azokkal,amiket mondtam róluk,de még olyanokat is állítottak,amiket ők maguk találtak ki.Igen,nagyon röstellem,hogy ezt elkövettem,és tényleg,őszintén mondom,hogy megváltoztam!De olyan durva dolgokat műveltek velem / amiket feljebb felsoroltam /,hogy úgy döntöttem,egy másik iskolába átmegyek.Ez meg is történt 1-2 nap múlva.Először csodálatos volt minden,imádtam ott lenni,egészen addig,míg el nem kezdődött a hetedik osztály.Jött négy új lány,de az egyikkel semmi problémám nem volt.A másik három lány egy csapatba tartozott,de közülük kettő volt az,akik mindig is piszkáltak minden miatt.A kezdetektől fogva mikor odajöttek,valami miatt nem találták meg velem a közös hangot.Engem nem is nagyon érdekeltek,de például mikor megosztottam még hetedikben a Facebookon három képet,amit ők is feltettek,de azon a képen ÉN is rajta voltam,így gondoltam,megosztom.Másnap mentem az iskolába,leültem a helyemre,beszélgettem a barátnőmmel,hát nem odahívnak magukhoz?Azzal a szándékkal hívtak oda,hogy én ne tegyem fel az ő képeiket,mert hogy ez lopásnak számít,holott én csak magam miatt tettem fel,és azt mondták,ha ez még egyszer előfordul,letiltanak.Persze csak blöffölésképpen fejezték ki ezutóbbi gondolatomat.Na de mindegy,nem is ez a lényeg.Ebben az évben még sok rossz fát tettek a tűzre..És amióta egyébként idejárok,képtelen vagyok feloldódni.Például testnevelés órán mindig nagyon reszketek / nem azért,mert hideg van /,mikor valami gyakorlat van,egyszerűen nagyon rezeg az egész testem,csak az egyik osztálytársammal tudok beszélgetni,állandóan vele vagyok.Képtelen vagyok kiállni magamért,mikor az iskolába megyek,teljesen eltorzul az arcom,hunyorítok,mert nem tudok természetesen nézni,nem tudom ELLAZÍTANI magamat.Pár hónappal ezelőtt,egyik nap,mikor az iskolában voltam,és ugye szünet volt.Az egyik osztálytársam,mármint a két lány közül akik ki nem állhatnak,az egyik odajött hozzám,elkezdett piszkálni,és egyszercsak a hajam beleragadt az ő túlméretezett nyakláncába.Hát kinek vicces,kinek nem,nem veszem magamra.Nem segített egyáltalán,sőt,elkezdte teljes erejéből rángatni a nyakláncát,és ezzel együtt úgy megrángatta a hajamat,szerencse,hogy erősszálú a hajam,így nem tépte ki.Na,most nem szeretnék róla szitkozódás formájában egy gyönyörű véleményt alkotni,így folytatom amit abbahagytam.Nagy nehezen sikerült kiszabadítania egyik osztálytársamnak a hajamat,de annyira magam alá zuhantam,hogy a kezeimből csináltam meg a párnát,amire ráhajtottam aztán a fejemet,majd néhány percnyi sírás után sikerült megnyugodnom.De esetleg még olyanokat is csinált velem az a lány,mint például az öltözőben neki lökött a fogasnak,majdnem megfolytott az osztályteremben..
És én nem mondtam semmit,tétlenül ültem a helyemen.Na ezt a problémámat szeretném valahogyan leküzdeni,esetleg lehetséges még valaha az életben,hogy képes vagyok kiállni magamért?
És ez még nem a vége..
A kommunikációra rátérve..Szóval,nekem az sem nagyon megy.Egyszerűen nem tudok önfeledten nevetni,gyűlölöm,ha az arcomra ránéznek / pedig én szép vagyok,igen,tudom hogy ez most egoista formában hangozódott el,de kinek nem inge,ne vegye magára /,egyszerűen félek,és azt várom,hogy csöngessenek már be,vagy menjen már el az az illető.Válaszukat előre is megköszönöm egyébként.
De egyébként máshol nagyon fel tudok oldódni,ahol felnőttek vannak,vagy például kisgyermekek esetében,azonban a saját korosztályommal,és a felsőbb tagozatú diákokkal nem találom a közös hangot. :/
Szóval,lehetséges ez,hogy még az életben teljesen független legyek,ne féljek az emberektől,bátran kimerjem mondani azt,amit gondolok,és a kommunikáció szempontjából is bátran feloldódjak?

Szakértőnk válasza a Lehetséges,hogy legyőzzem ezt a problémát? kérdésre

Kedves Inez!

Először is egy megnyugtatással kezdeném: sokat fogsz változni a következő években (a serdülőkor során) és lehetséges a fejlődés a szociális készségeid terén is! Azonban a változásért tenned kell neked is, az biztos, nem fog magától menni.

Feltehetően sokat segítene, ha tudnál valaki felnőttel beszélgetni az érzéseidről. Ez lehetne anyukád, keresztanyád, vagy más közeli ismerősöd, akinek őszintén el tudnád mondani, mit érzel. Ha ez nem segít oldani a helyzetet, akkor felkereshetnél egy pszichológust (lehet, hogy az iskolátokban is van, de ennek anyukád biztos utána tud nézni), akinek a segítségével fejleszhető volna az önbizalmad, a kommunikációs készségeid, és segíthetne a feszültségoldásban is.

Nagyon jó, hogy van olyan barátnőd, akivel jól érzed magad. Emellett lehet, érdemes volna csatlakozni egy olyan csoporthoz (akár sport csapat, akár iskolán kívüli szakkör...stb.), ahol hozzád hasonló érdeklődésű, mentalitású kortársaiddal ismerkedhetnél meg, így bővülhetne a kapcsolatrendszered.



Máténé Áfra Viktória - klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus Máténé Áfra Viktória - klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus
Hirdetések