/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / kisgyermekkorban
  

kisgyermekkorban

ora 2015-09-28 00:11:14
Kedves Dr. Nő!
Egy 3,5 éves kislány anyukája vagyok. Kislányom időre, gond nélkül született. 10 hós kora óta TSMT tornát végzünk vele, mert nem kúszott-mászott, megkésett mozgásfejlődés miatt. Azóta szinte teljesen utolérte a korát. 1 év 2 hósan kezdett el mászni, és 1,5 évesen járni. Én erre vezetem vissza a gondomat: egy éves kora után vettük észre, hogy a padlón fekvő kislányunk gyakran így feküdt: lábait szétterpeszti, felső testét megfeszíti, karjait kinyújtja, tekintete elréved. Helyváltoztatásra nem volt képes. Fordultam gyerekorvosokhoz, ideggyógyászhoz, pszichológushoz, de legtöbben azt mondták, hogy ne foglalkozzunk vele, kinövi. Előfordul, hogy hónapokig sem teszi, Mostanában, úgy kb. 2-3 hónapja megint egyre többször hasal. A pozíció ugyanaz, a lábait már majdnem spárgába tudja szétnyitni, és a jobb lábát feljebb húzva, térdben behajlítva tartja, arcát gyakran a szőnyegbe fúrja. Kérdeztem tőle, hogy miért tesz így? Azt mondta, hogy "jó neki, jó érzés, ha nyomja a nuniját".
Annál a szolgálatnál, ahová a korai fejlesztés keretein belül tartoztunk a TSMT-vel, ott többször kérdeztem a pszichológus hölgyet, és ő azt mondta, hogy próbáljam elterelni a figyelmét, de ilyenkor csak nagyon nehezen, vagy nagyon rövid időre sikerül, azonnal visszatér a szőnyegre. Előfordult, hogy az udvaron a lépcsőre feküdt le így, vagy az ágyra. Kiegyensúlyozott, átlagos körülmények között élünk a nagytesóval és az apukával. Lehet, hogy nála ez megnyugtatás, pihenés, de minket nagyon zavar.
A segítségét kérem: forduljak pszichológushoz, vagy mondjuk neki, hogy csak az ágyában tegye, és élvezze a testét Egyszer csak szűnni fog, vagy ő szexuálisan érzékenyebb? Már 2,5 éve tart.
Nagyon várom válaszát, köszönettel: Luluka

Szakértőnk válasza a kisgyermekkorban kérdésre

Kedves Édesanya!

A levélből nem derül ki, hogy milyen körülmények között kezdődött a kislánynál a probléma és milyen élethelyzetet követően tért vissza. Ezek talán segíthetnének megválaszolni a kérdést, hogy mi válthatja ki nála ezt a reakciót, mely általában önnyugatásra, öröm-pótlásra szolgál.

Érdemes lehet megpróbálni változtatni néhány hétköznapi, berögzült családi működésmódon (csupán példának: ha eddig apa kelt fel éjjel hozzá, akkor most keljen anya, ha nincs közös program kettesben valamelyik szülővel, akkor iktasanak be rendszeresen...stb.)

Ha azonban nem csökken újra vagy megint visszatérő problémává válik, akkor mégis javasolnám, hogy keressenek fel újabb pszichológust.



Máténé Áfra Viktória - klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus Máténé Áfra Viktória - klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus
Hirdetések