/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Szorongás - Mit tehetnék?
  

Szorongás - Mit tehetnék?

ora 2015-07-04 11:28:22
Szép napot! Előre is elnézést a hosszú levelemért, de egyszerűen nem tudom, kivel beszélhetnék erről. Már egy ideje (néhány éve) tart nálam ez az állapot, de csak most jutottam el odáig, hogy tényleg tenni szeretnék valamit az ügyben. 17 éves lány vagyok, és rendszeresen szorongok. Igazából nem is tudom, pontosan mikor kezdődött ez az egész, de valószínű, hogy hatodikban. Akkor nagyon rossz iskolába jártam, ahol a felsőbb évesek minden nap terrorizálták a kisebbeket, például megdobálták, kigáncsolták őket. Akkor kezdődött el nálam az, hogy elegem lett az iskolából. Hetedikben sulit váltottam, egy nyolcosztályosba mentem, összeszokott közösségbe. Azt reméltem, hogy jobb lesz minden, és bár az iskola tényleg jobb, az osztály rémes. Ugyan van egy jó barátnőm ott, de nélküle egyedül vagyok és nagyon rosszul érzem magam. Ugyanúgy folytatódott a szorongás a sok kibeszélés, utálkozás, megalázás, piszkálódás miatt, amik engem értek és bár csak most kezdődött a nyári szünet, már előre rettegek a jövő tanévtől. A szorongás tünetei egyre többször lépnek elő. Rosszul alszom éjszakánként, gyakran felébredek és nehezen alszom vissza. Ha társaságban vagyok, például osztállyal, borzasztóan izzad a tenyerem, szinte csöpög róla a víz, remegek, erősen dobog a szívem és néha nem kapok rendesen levegőt, így beszélni sem szeretek az emberek előtt, sőt, nem is tudok. Valamikor a mellkasom bal oldala szúr nagyon, volt, hogy két hétig is tartott. Állandóan fáradt vagyok, bármennyit is alszom, és túl sokszor van vizelési ingerem. A kéztördelés, körömrágás, hányinger is mindennapos. Tehát a szorongás összes tünete jelentkezik nálam, minden nap. Főként az iskolaidőszakban minden nap állandó aggodalmat érzek, és nagyon adok az emberek véleményére. Társaságban félek, hogy valami rosszat teszek és ezért megutálnak, kibeszélnek, kinevetnek, ezért inkább csöndben maradok és megtartom a véleményemet magamnak. Ezért az egész osztály azt hiszi, hogy én ilyen nagyon csendes és félénk ember vagyok. Sokáig azt gondoltam, hogy tényleg csak a természetem ilyen, de rájöttem, hogy ez a mértékű stressz és szorongás már nem normális. Nagyon érzékeny is vagyok, apró dolgokon is napokig filózok, néha sírok. Mindemellett ott van az aggodalmaskodásom is, félek, hogy valami rossz történik velem, vagy a hozzátartozóimmal, például baleset, betegség, összeveszés. Azt is észrevettem, hogy egyre jobban elkülönülök az emberektől, nem igazán járok el otthonról és nem is igénylem, és nem igazán szeretek másokkal beszélgetni sem már. Nagyon rosszul érzem magam, de a legrosszabb az, hogy tehetetlen vagyok. A húgom is szorongott, de neki segített az iskolaváltás és az orvosi segítség, rólam viszont azt hiszik a szüleim, hogy minden rendben van és szuper az iskola, pedig nem így van, hiszen főként az osztályom miatt kezdtem el így szorongani. Gondolkodtam az iskolaváltáson, lehet, hogy jót tenne egy új közösség, új barátságok. A családomat nagyon szeretem és van két nagyon jó barátnőm is, szóval nem velük van a gond. Mit kéne tennem? Nagyon rosszul érzem már magam. Előre is köszönöm a választ!

Szakértőnk válasza a Szorongás - Mit tehetnék? kérdésre

Kedves Levélíró!

Gyakran előfordul. hogy azt amire hajlamosak vagyok (a te esetedben ilyen lehet a szorongás), a környezetünkből érkező hatások indítják be vagy erősítik fel.

Elsősorban azt javasolnám, hogy próbálj meg beszélni az érzéseidről a szüleidnek. Lehet, hogy ők is tudnának segíteni, vagy legalábbis keríteni egy pszichológust számodra, hogy a szorongásod ne uralkodjon el az életeden ( pl. hogy ne zárkózz el az emberektől).

Másodszor segítséget jelenthetne, ha új közösségekbe tudnál bekapcsolódni az iskoládon kívül akár a meglévő barátnőid segítségével (pl. valamilyen sport vagy hobbi révén)



Máténé Áfra Viktória - klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus Máténé Áfra Viktória - klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus
Hirdetések