Mit tegyek?

ora 2013-10-30 22:09:43
Kedves doktornő! 14 éves fiú vagyok és most kezdtem a gimit. Nagyon nehéz erről írni, mivel bármikor erre gondolok, megpróbálom kiverni a fejemből, de most már le kell írnom, mert nem bírom tovább. Nagyon rosszul érzem magam az osztályban, mivel nincs egy fiú barátom sem és nem szoktam beszélni senkivel, csak egy lánnyal szoktam lenni akivel általánosba is jártam, és ő a legjobb barátom. Emiatt nagyon sokan piszkálnak, hogy lány vagyok és a fiúkat szeretem, persze nem ilyen szavakkal és ez nekem nagyon rosszul esik. Át szeretnék menni egy másik osztályba, mert ott sok embert ismerek és ott jobban érezném magam, de anyának nem merek szólni, mivel szégyellem ezt az egész dolgot. Egyszer már kiborultam és elmondtam mindent, de neki nem számít, mert nem fog átíratni emelt angolról sima gimis osztályba, hanem próbálkozzak meg barátkozni fiúkkal és beilleszkedni. Hiába próbáltam nem sikerült, de nem is nagyon szeretnék olyanokkal barátkozni akik piszkálnak. Általánosban nagyon jól beilleszkedtem és szerettem oda járni, mivel mindenki a barátom volt, fiú is, lány is, igaz csak 15-en voltunk, de épp ezt szerettem benne, hogy olyanok voltunk mint egy család, most vagyunk 30-an és annak én vagyok a legalján. Ha anya még át is íratna nem biztos, hogy az iskola engedné, mivel az egyik osztálytársam át akart menni, de elutasították, azzal az indokkal, hogy az osztályokban 30-30 fő van és ezt nem akarják átrendezni. Elegem van, hogy mindig én vagyok akin nevetni lehet, de nem tudom megvédeni magam 20 emberrel szemben. Minden nap sírhatnékom van, és semmi önbizalmam nincs, de úgy nem is lesz, ha minden nap félek bemenni. Nem lehetek mindig egy lánnyal és nem is szeretnék ráakaszkodni, mert neki van barátnője az osztályban.
Remélem segíteni tud nekem, előre is köszönöm!

Szakértőnk válasza a Mit tegyek? kérdésre

Kedves Levélíró!

Szerintem mindenképpen érdemes lenne valahogyan megpróbálnod változtatni ezen a helyzeten! Még csak néhány hónapja kezdődött a suli, te mégis ilyen rosszul érzed magad az osztályodban. Beszélj újra az anyukáddal, mondd el neki, hogy tényleg problémád van és beszéljetek újra arról, hogy válthatnál-e esetleg. Próbálj meg nyíltan beszélni vele, különféle érveket sorakoztatva fel! Biztos vagyok benne, hogy ő sem akarja azt, hogy szenvedj és ha a váltást nem is engedi meg, segíteni talán tud abban, hogyan próbálj meg beilleszkedni ebben az osztályban!

Nehéz lehet egy olyan jó osztályból, mint amilyenbe általános iskolában jártál, bekerülni egy teljesen ismeretlenekkel teli közösségbe, ahogy lényegében nulláról kell indulnod. Akár úgy is lehet reagálni egy ilyen történésre, hogy az ember, valamiféle ellenállásképpen, nehezebben nyit az újak felé. Piszkálásig is mérgesedhet a helyzet, ahogy egyre több feszültség gyűlik közted és az osztálytársaid között. Biztos vagyok benne ugyanakkor, hogy ha úgy alakul, hogy maradnod kell az osztályodban és elfogadod, hogy itt kell boldogulnod, találhatnál az osztálytársaid között olyanokat, akikkel jobban ki tudsz jönni, mint a többiekkel. Ki tudja, ha nyitsz feléjük és jobban megismered őket, akár az is kiderülhet róluk, hogy egészen jó fejek!

Hajrá!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések