/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Hogyan változzak meg?
  

Hogyan változzak meg?

ora 2013-08-03 22:21:31
Tisztelt Szakértő!
A problémám az,hogy nagyon halk, visszahúzódó vagyok és ez kihat
az iskolai eredményeimre. a felelés nem megye és másokhoz sem merek beszélni. Amikor az iskolában a tanórán felszólít a tanár egy szót sem szólok, meg se mukkanok (még akkor sem h tudom a választ, de még egy szöveget sem olvasok fel, valamikor elkezdem de feladom mert nem akarom,hogy kiröhögjenek...vagy valami...).
Jól tanulok és legtöbbször ha feleltetni akar valamelyik tanár halkan megkérem,hogy had írjam inkább le, gyakran megengedik, de kaptam már felelés miatt egyest,mert nem tudtam felelni.
Próbálom mondani, szinte már tátom a számat,hogy mondjam, de nem merem, úgy érzem,hogy mindenki engem figyel és rajtam nevet, összesúgnak..stb..
Szerintem azért lehetek most ilyen mert kisiskoláskorom óta bántanak a suliban.....(ezt most nem részletezem..hosszú lenne) a lényeg,hogy iskolát is váltottam általános suliban, hátha jobb lesz és az új suliban nem fognak piszkálni, de rosszabb lett.....nagyon nagyon rossz volt!!!!!!!!!!!!!! ha nem lehet depressziónak nevezni azt az állapotot,akkor nem tudom mi,de hasonló... Emiatt nem voltam jó állapotban, nem telt el nap úgy, hogy nem sírtam volna, nem csak az iskola miatt volt rossz hanem a szüleim miatt is (főleg anya miatt is) állandóan veszekednek, ha anya nem apával veszekszik akkor legtöbbször velem anya depressziós volt akkor és mindig belém köt, rengetegszer megsértett és olyankor vissza szoknam neki szóni,de úgy ahogy ő mondaná,de olyankor arra utalok,hogy ő engem nem szeret és akkor szokott rájönni arra,hogy mindketten hibásak voltunk (mindketten mondtunk olyat a másiknak amit nem kellett volna,mert sértő)...de tényleg tisztában vagyok azzal,hogy nem szeret engem tuti (és szerintem a tesóimat sem , apát meg már 100% hogy nem)....
Elnézést a kitérőért, szóval amikro haza érek az iskolából pocsék hangulattam nagyon rossz arra hazaérni,hogy apáék veszekednek utána abból lökdösés lesz, anya pedig a végén sír, olyankor mindig én vígasztalom és az az érdekes,hogy megbízik bennem,mert nekem szokta kibeszélni magából a dolgait...mindent, apáról is, a munka helyéről is és néha a tanácsomat megfogadja, de ha nekem kellene egy beszélgető társ akkor ő nem ér rá. de legalább elmondja nekem hogy őt minbántja és ez jóérzés, mégis sokat veszekszünk és a suli mellett nehéz a helyzet, az is nehéz sokszor,hogy anya titkait ne mondjam el apának, ami igazából rá is tartozik.... és ugyan ez fordítva apa is elszokta mondani nekem ezeket a dolgokat amikor anya nincs otthon és nehéz, rossz is meg jó is, meg hallgatom őket, de én magamról nem beszélek velük. nagyon engedékenyek, nem szokták megkérdezni késő este se,hogy hova megye és mikor jövök és ha 11 kor nem vagyok otthon nem hívnak fel,hogy mivan velem....
Ezt a családi dolgokat azért írtam le,mert ezt is fontosnak tartom, ezért is lehetett olyan pocsék hangulatom 1- inkább 2 éven keresztül meg a suli...
A suliban volt egy barátnőm, osztálytársam volt de sajna rossz útra tért nem járt iskolába ez rám is rossz hatással volt,mert amikor nem volt iskolában én nagyon kiborultam, egyrészt nem örültem,hogy lóg másrészt meg ő volt a támaszom..... sajnos már nem a barátnőm kihasznált engem..... de amikor még jóba voltunk és járt ő is iskolába
vele beszélgettem a suliban is :) olyan jó volt,hogy barátra leltem!!!!!!! :) :)
amikor nekem kellett volna szólnom a tanárnak, szünetben, valamit elintézni (osztályozóvizsga ügyben...) helyettem a barátnőm szólt és mindig ez volt. A suli védőnő nagyon sokat szokott segíteni nekem suli közben és sokat beszélgetünk amióta rossz lelkiállapotban voltam. legelőször vele sem nagyon mertem veszélni,de kedvesnek tűnt. még most is előfordul,hogy tőle sem merek kérdezni (egyszerű kérdést se) de ő mindig mondja,hogy nyugodtan mondja és viccelődni is szokott....
Szeptemberben kezdem a 11. osztályt vagyis 2 év múlva érettségi.
innentől nem játszhatom el azt,hogy nem felelek (igaz a tanárok már ismernek ezért ritka,hogy kihívnak felelni), tudnom kell kérdéseket fel tenni a tanárnak, válaszolni...stb.... és érettségi szóbeli miatt is meg kell változnom... Védőnőnek fogok tanulni és egy védőnő nem lehet néma, beszédesnek kell lennem. lehet,hogy butaságnak tűnik amit itt leírtam ez az egész,de tényleg nem olyan könnyű megszólalni, a felelés....stb........pedig a továbbtanulás miatt meg kell hogy változzak!!!!! Már sokat változtam egyébként, nem vagyok "magammal már olyan rosszba", úgy értem,hogy nem szeretnék öngyilkos lenni,meg ilyenek, már eszembe se jutna ez, és már annyira nem tartom magamat rossz embernek (mert sokat foglalkozok gyermekekkel és ők szoknák mondani, hogy" gyere megint", szoktak adni puszit... :) szeretnek engem..) úgyhogy mégsem utálhat engem mindenki..., nem vagyok már olyan negatív......sokat változtam már így is és tudom,hogy nem egyről a kettőre megy, majd fokozatosan,mert eddig ezt tapasztaltam.
Elnézést kérek a sok kitérőért és a hosszú szövegért!
Előre is nagyon köszönöm a válaszát!
Üdvözlettel: Virág

Szakértőnk válasza a Hogyan változzak meg? kérdésre

Kedves Virág!

Azt gondolom sokat segítene, ha tudatosan belemennél szorongatónak tűnő helyzetekbe és te magad derítenéd ki, vajon mennyire félelmetesek valójában! Találd ki, mi az, ami kevésbé tűnik rémisztőnek, képzeld el, hogy megteszed és tedd is meg! Biztos vagyok benne, hogy ahogy egyre több ilyen helyzetbe belemész, egyre több pozitív élmény is ér majd és felbátorodsz, enyhül a szorongásod, nő az önbizalmad. Sok problémával kell megküzdened otthon is, de azt gondolom, fontos lenne most kicsit tudatosabban is odafigyelnem magadra, kicsit jobban előtérbe helyezni magadat! Állj ki magadért, ne húzódj mindig a háttérbe! Sokat segíthet ebben a folyamatban, ha személyesen is segítséget kérnél hozzá egy pszichológustól!

Hajrá!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések