/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Az otthoni levegő fojtoga...
  

Az otthoni levegő fojtogat.

ora 2013-07-30 21:40:03
Kedves Doktornő!
18 éves fiú vagyok. A szüleim, és a 2 bátyám már kiskoromtól fogva gyakran megaláztak, és durván bántak velem, és ez még mindig fennáll (habár valamivel ritkábban). Minden alkalmat megragadnak, hogy kigúnyoljanak, megalázzanak, vagy valamiért belémkössenek. Sokszor mások előtt is szándékosan leégetnek.
Én szeretem őket. Egész eddigi életemben az volt a fő célom, hogy megfeleljek nekik. Hogy büszkék legyenek rám. De sosem sikerült. Pedig nagyon jó tanuló vagyok, az iskolámban az egyik legjobb. A barátaim jófejnek tartanak, szeretnek (tehát nem vagyok az a "stréber" vagy "könyvmoly" típus), de mégis, soha nem dícsértek meg igazán. Továbbra is kihangsúlyozzák a hibáimat. Úgy érzem az otthoni levegő fojtogat. Ha otthon vagyok valami hihetetlen szintű letargia lesz úrrá rajtam. Azt keresem, hogyan szabadulhatnék. Ha éppen engem nem "piszkálnak", akkor is állandóan van valami, vagy a szüleim veszekednek úgy hogy beleremegnek a falak, vagy a testvéreim.
Ha meglátják rajtam, hogy rossz kedvem van, azt mondják telhetetlen, meg elégedetlen vagyok, meg hogy nálam sokkal rosszabb helyzetben levő emberek is vannak boldogan. És azt vettem észre, hogy az utóbbi fél évben, egy évben én is ugynazzal a megvetéssel, lenézéssel tekintek magamra, amivel ők rám.
Mit tehetnék? Szeretem őket, mert a sok rossz pillanat mellé sok jó is társul. De valahogy a rosszak sokkal mélyebb nyomot hagytak/hagynak bennem. Lelkiismeretfurdalásom, hogy így gondolkodok, hogy sokszor elvágyok itthonról.
Az utóbbi időben, ha buliba megyek nem tudom, és nem is akarom magam visszafogni az alkoholfogyasztás terén. Úgy legalább pár órára el tudom felejteni, hogy mennyire utálom magam.

Szakértőnk válasza a Az otthoni levegő fojtogat. kérdésre

Kedves Levélíró!

Azt írod, "Egész eddigi életemben az volt a fő célom, hogy megfeleljek nekik. Hogy büszkék legyenek rám. De sosem sikerült.". Ez alapján valószínű, hogy a jövőben sem fog sikerülni megfelelned nekik. Elképzelhető, hogy annyira magasan vannak a mércéik, hogy tényleg lehetetlen, de az is lehet, hogy egyszerűen csak nehezebben veszik észre a pozitív dolgokat, mint a negatívakat. Valószínűnek tűnik, hogy az a negatív kép, amivel otthon találkozol saját magaddal kapcsolatban, nem teljesen reális, hiszen jó tanuló vagy és sokan szeretnek téged. Így azt javaslom, ne azt tűzd ki magad elé célnak, hogy otthon megfelelj, hanem azt, hogy saját magadat reálisabban lásd, a saját mércéidet kialakítsd és azoknak próbálj megfelelni. Szerintem teljesen természetes, ha valaki úgy érzi, szeretne eltávolodni egy olyan környezettől, melyben sok negatív visszajelzést kap! Emiatt ne legyen lelkiismeretfurdalásod! Inkább kezdj el kicsit tényleg távolodni, hiszen ez is része a felnőtté válásnak. Keress olyan élményeket, melyek jó érzéssel, magabiztossággal töltenek fel és vedd észre, hogy mennyi sok pozitív dolog van benned!  Talán idővel a családoddal is javul a kapcsolatod, ahogy jobban érzed magad a bőrödben!

Hajrá!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések