/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Megéri esélyt adni a kapc...
  

Megéri esélyt adni a kapcsolatnak?

ora 2013-07-23 21:55:14
Kedves Doktornő! 17 éves lány vagyok és nem olyan régen elvesztettem a 20 éves barátom. Fél éve ismertem meg, 2 és fél hónapot jártunk. Általában mindig feketében öltözködött,rocker volt ahogy én is az vagyok. Eddig két barátnője volt,de mindkettővel vége lett és elvileg öngyilkos merényleteket is követett el csalódottságában és pszichológushoz is járt ez miatt. Tudtam,hogy önértékelési problémái vannak,mert folyton azt mondta nekem,hogy gusztustalannak tartja magát,ahogyan kinéz,de én azt hittem meg tudom változtatni. A gondom az volt a kapcsolatban,hogy mondhatni minden egyes nap egyszer elsírta magát,hogy nem szeretne elveszíteni. Rendkívül zavart ez a dolog,mert mindig azt mondta,hogy boldog szeretne lenni velem,de mégis állandóan sírt. A saját tablóképén sem szerepelt,mert nem szereti,ha fényképet készítenek róla. Egyik nap csináltam róla egy képet,miközben alszik, egészen estig semmi baja nem volt vele,amíg meg nem mutattam 2 barátnőmnek. Utána 2 barátnőmmel meg vele elmentem sétálni,már akkor is hidegen viselkedett,de nem mondta el,hogy mi volt a problémája. Majd este mikor a barátnőim haza mentek akkor azt mondta,hogy töröljem ki a képet vagy haza megy. Erre mondtam neki,hogy menjen,ha egy ilyen hülyeség miatt képes lenne,hogy készítettem róla egy képet. Aztán el is indult,ki is mászott a kerítésünkön,majd az erkélyről mondtam neki,hogy jöjjön vissza. Így utólag már azt mondja,hogy nem ment volna haza,azt akarta,hogy utána menjek. Aznap teljesen kibuktam. Minden eddigi rossz,ami történt eddig a kapcsolatunkban,aznap mindet elmondtam neki. Mindent,ami bántott. Olyan kapcsolatot szerettem volna mindig,ahol nem titkolnak el előlem semmit (mert ő még azt sem akarta elmondani,hogy milyen telefonja van és milyen házban lakik), engedi,sőt őrülne ha fényképet készítenék vele és engedné,hogy telefonáljunk (mert telefonálni sem szeretett). Mikor ez történt,hogy itt hagyott volna egy kép miatt,mondtam neki,hogy menjen haza az első vonattal (mert éjfélkor történt mindez) mert ez szerintem nem túlzottan normális. Azóta is folyton könyörög nekem,hogy fogadjam vissza. Hogy ő mindent megtenne,bármit,hogy visszakapjon. Ígérgeti,hogy megváltozna jó irányba,s hogy mindent megengedne nekem (fényképet,telefonálni). Csak adjak egy utolsó esélyt. Nem tudom eldönteni,helyes dolog lenne-e? Barátnőm szerint mikor a fiúmnak rossz kedve volt,nekem is. Azt mondta,hogy szerinte eléggé le tudta folyton rontani az én kedvem. Fogytam is miatta körülbelül 5kg-t. Néhányszor idegessé tett. Volt mikor az miatt szeretett volna szakítani velem,mert nem találta magát elég megfelelőnek hozzám. Azt mondta,hogy mással boldogabb lehetnék,mint vele. A szakítás óta csak azt szeretné,ha vele lennék boldog. Kérem segítsen. Ez a kapcsolat már el van veszve,hogy változnia kell az egyik félnek? Semmi esélye nem lenne annak,hogy megváltozna? Előre is köszönöm! Viszlát!

Szakértőnk válasza a Megéri esélyt adni a kapcsolatnak? kérdésre

Kedves Levélíró!

Azt írod, a fiú  öngyilkosságot régebben is megpróbált elkövetni. Azt gondolom, nagyon komoly indulatok dolgozhattak benne, hogy ezt a megoldást találta. Komoly önértékelési problémái is vannak, melyek valószínűleg nem most alakultak ki, hanem régebben is jelen lehettek. Mialatt együtt voltatok, végig attól rettegett, hogy elveszít téged, nagy erővel kapaszkodott beléd és rendkívül érzékenyen reagált minden olyan jelre, mely az ő fejében azt a jelentést kapta, hogy esetleg nem elég jó neked, nem kell majd neked. Emiatt igyekezett rejtőzködni, nem megmutatni magából dolgokat, például, hogy hol lakik. Talán a fényképezés és a telefonbeszélgetés kerülésének is az lehet a hátterében, hogy nem elégedett a megjelenésével és a hangjával és attól félt, hogy ha megismered ilyen szempontból, te is arra jutsz, hogy mégsem akarsz vele lenni.

Azt írod, remélted, te meg tudod őt változtatni és amikor megjedt, hogy tényleg elveszít, ő is megígérte, hogy megváltozik. Gondolj bele azonban, hogy régebben is hasonlóan működött, öngyilkossági kísérlettel reagált a szakításra. Biztos vagyok benne, hogy ő is nagyon szeretné, ha működne a kapcsolatotok, de sajnos ez nem jelenti azt, hogy hirtelen el tud kezdeni úgy működni, úgy gondolkodni saját magáról és a kapcsolatotokról, ahogy még eddig nem tette. Nem megy egyik napról a másikra, hogy több önbizalma legyen és elhiggye, hogy kell neked, mint ahogy az sem, hogy ne essen bele ezekbe a nagyon negatív gödrökbe, melyek szélsőségesebb viselkedésmódokkal  is járhatnak (kimászik a kerítésen, amikor megijed, hogy szakítana akarsz, hogy visszahívd és biztosítsd róla, hogy fontos neked vagy öngyilkossággal próbálkozik csalódottságában - talán hasonló szándékkal). Ő eddig is így működött és azt, hogy másképp működjön, még meg kell tanulnia. Valószínűleg ennek a fiúnak a személyisége ilyen, tőled teljesen függetlenül. Érdemes lenne újra pszichoterápiára járnia, hogy változzon a helyzet. Sok energia és türelem befektetésével, jó néhány hónap alatt elképzelhető, hogy melletted is meg tudna nyugodni, stabilabbá válni és el tudná hinni, hogy tényleg együtt vagytok és szereted őt. Amennyiben úgy döntesz, hogy együtt maradsz vele, törekedj arra, hogy minél nyíltabban tudjatok beszélni egymással, időben elcsípd, amikor megijed, hogy nem kell neked és megnyugtasd, valamint  ne engedd magad belesodorni a negatív hullámaiba, hanem maradj pozitív, stabil és várd meg, amíg észreveszi ő is, hogy nincsen semmi baj.

Hajrá!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések