/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Mit tegyek????
  

Mit tegyek????

ora 2013-06-07 23:46:07
Ez egy nagyon bonyolult történet! Az elején kezdem! Rám írt egy srác februárban, hogy nagyon teszek neki és, hogy járnék e vele! (A srác fiatalabb nálam ő 8 os én pedig 10-edikes). Azt mondtam, hogy előbb ismerjük meg egymást, megbeszéltünk egy találkát egy iskolai rendezvényen, de nem jött össze a dolog, /hamarabb el kellett mennem/. Aztán megsértődött. Az egyik barátnőm beszélt vele, hogy én nem áltattam! De ekkor tényleg nem akartam vele járni! Aztán bocsánatot kért és hónapokig nem történt semmi csak köszöntünk egymásnak szünetekben. Nagyon zavart a dolog, áprilisba megszólított és nem tudom leírni milyen boldog voltam, pedig alig beszéltünk néhány mondatot és megint el kellett mennem, mert a szüleim ott voltak. Később megint nem történt semmi! Én úgy vagyok vele hogy ő a srác és ő lépjen! Ebben az egy hónapban annyira zavart hogy nem is törődik velem, pedig nagyon kezdtem belezúgni! Egyszerűen felrobbantam, mikor más lányok másztak rá és ölelgették /egyébként nagyon népszerű, főleg a lányok körében/.Aztán május végén egy csoda folytán/a barátnőm jóba van az egyik sráccal abból az osztályból/, odajött hozzám szünetben a haverjaival. Én vele, a barátnőm pedig azzal a sráccal beszélt akit ismer. Ezek után nagyon sokat beszéltünk és bevallom nagyon meg kedveltem és már el is képzeltem, hogy járunk! Egy hete beszéltünk és még csak egyszer találkoztunk sulin kívül, akkor is kb 15 percet voltunk kettesben , mert utána megjelent a haverja. Nagyon furcsa, hogy mikor vele van teljesen más... A lényeg, hogy még a "randi" napján írt nekem, hogy én akkor komolyan gondoltam és szeretnék vele járni? Erre azt válaszoltam, hogy nagyon kedvelem szóval igen..., de én ezt úgy értettem, hogy majd... nem most!!!! Ő máris úgy köszönt el, hogy kicsim, drágám és ami kiakasztott, hogy szeretlek! Tudom, hogy erre nem így kéne reagálnom, de nekem ez SOK! Én nem azt akarom, hogy leírja, hogy szeretet, hanem , hogy kimondja és kétlem, hogy így érezhet irántam, mert még csak egy hete beszélünk. Szerintem ezt ő most úgy vette, hogy mi járunk! Soha nem volt még barátom 16 évesen és félek, nem tudom mit érzek iránta és, hogy mit akarok. Ő biztos úgy gondolja, hogy én érett vagyok, de egy cseppet sem. Azt tudom, hogy kedvelem őt, nagyon is és jól esik, hogy törődik velem,de már minden zavar,az is, hogy mit gondolnának az iskolában, ha összejönnénk/mert fiatalabb nálam/. A szüleim válása óta szerelemben se nagyon hiszek. Az is megfordult már a fejemben, hogy csak azért akar velem járni, mert idősebb vagyok és így villoghat velem. Erre a barátnőm azt mondta: Akkor miért nem lépett túl rajtad ennyi hónapon át? Miért nézett folyton szünetekben csak téged? Miért ölelgetett más lányokat és közben várta a reakciódat? Én nem tudom, hogy komolyan gondolja e, de én még ennyi idő után nem vagyok képes vele járni! Fogalmam sincs mit érzek iránta, kavarog a fejemben minden. Megőrülök! szükségem egy tanácsra!

Szakértőnk válasza a Mit tegyek???? kérdésre

Kedves Levélíró!

Teljesen érthető, hogy soknak érzed a fiú megmozdulásait és időre lenne szükséged ahhoz, hogy kialakuljanak benned azok az érzések, melyek ahhoz kellenének, hogy járjál vele és hasonló lelkesedéssel tudd viszonozni a lépéseit. Ennyi idő alatt valóban nem lehet eléggé megismerni a másikat ahhoz, hogy az a bizonyos "szeretlek" őszintének tűnjön. Két magyarázat merül fel bennem. Az egyik szerint a fiú maga sem gondolja komolyan, hanem egyszerűen csak azt gondolja, erre vágysz vagy így kell működni egy kapcsolatban, a másik szerint pedig tényleg ennyire elviszik a vágyai és a rózsaszín köd elfeledteti vele, hogy tulajdonképpen még nem tartotok ott, ahol ő már álmodozás szintjén tart. Ez utóbbi esetben a lassítási igényedet elutasításnak is megélheti. Azt javaslom, beszélj vele erről őszintén, mondd el neki egyértelműen, hogy mit érzel iránta, hogy tetszik neked, tényleg szeretnéd, ha lenne köztetek valami, és kérd meg, hogy adjon neked időt még. Addig is, találkozgassatok és akár ki van mondva, hogy jártok, akár nem (szerintem egyébként ez nem olyan lényeges, úgysem attól függnek az egymás iránti érzésitek), használjátok arra az együtt töltött időt, hogy megismerjétek egymást és megtapasztaljátok, tényleg szerettek-e együtt lenni, kicsit lazábban, úgy, ahogy mindkettőtöknek jól esik.

Hajrá!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések