/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Fiúk, lányok vagy mindket...
  

Fiúk, lányok vagy mindkettő?

ora 2013-05-18 11:02:50
Szüleim elmondása alapján mindig is értelmes gyerek voltam, és kisebb koromban voltak fiúbarátaim, elvoltam velük, de rájöttem, hogy nem igazán „vagyok egy szinten” velük. Sokáig aztán nem nagyon voltak igazi barátaim, 13 éves koromban jóban lettem lányokkal, megtaláltuk a közös hangot, és azóta csak lánybarátaim vannak. Valamikor akörül észrevettem, hogy megjelent nálam egyfajta homoszexuális hajlam, így – akkor még nem ismerve a témát – azonnal azt hittem, hogy homoszexuális vagyok, és ezt akkori barátaimnak is mondtam, így ők is rögtön akként kezeltek.
Bántottak is, ezek eleinte gyönyörűen leperegtek rólam, de aztán, gimiben 15 éves koromban összejöttem egy fiúval. Akkor MINDEN megváltozott bennem: előtte érzéketlen voltam, rideg és zárkózott, nem voltam barátkozós, de azután sokkal szélesebb körben láttam mindent, nyitottabbá váltam, és sajnos érzékenyebbé is, vagyis már tudtam magamról lepergetni azokat a sértéseket (amik a járás ideje alatt megsokszorozódtak).
Maga a kapcsolat eleinte nagyon jó volt, de 1-1,5 hónap után alábbhagyott ez a fajta „lelkesedés”, már nem éreztem jól magam vele, aztán szakítottunk is. Nagyon-nagyon problémás személy volt, problémás volt a kapcsolat, és az utána jövő hónapok is azok voltak. Most már egyenesen gusztustalannak tartom ezt a személyt, és életem legnagyobb hibájának, de mégis szükségesnek ahhoz, hogy az legyek, aki most vagyok.
A lényeg az, hogy kb. 1 éve úgy éreztem, hogy többet érzek az egyik lánybarátom iránt, mint barátság. Nagyjából fél évet rágódtam ezen az érzésen (hozzászoktam már a vágyaim figyelmen kívül hagyásához, ebből fakadhat most az, hogy egyszerűen nem tudom eldönteni, hogy mikor, mit érzek), aztán egyszer csak léptem, elmondtam neki, de mivel ő már ismerte a „múltam”, nem akart velem semmit, de nem hagytam magam, küzdöttem, végül sikerült is. De abban a pillanatban, hogy megadta magát, eltűnt ez a vonzalom; nem tudom, mi történhetett.
De ezzel egy időben elkezdett érdekelni a női test úgy, ahogy addig még soha. Mivel lányokkal vagyok körülvéve, eddig is szinte mindent tudtam a női testről, de hirtelen ezek sokkal érdekesebbek lettek, és szerettem, amikor a szexuális életükről hallok, és szerettem elképzelni a dolgokat – és még most is. Egy éve, hogy a Balatonon nyaraltunk a barátokkal, mikor ezeket az érzéseket elmondtam a legjobb barátomnak (szintén lány), és azt mondta, hogy akkor teszteljük a dolgokat, és mivel abszolút nem szégyenlős, levetkőzött, és kérte a véleményem. Én pedig izgalomba jöttem, kicsit zavarba is, és (gondolom, segített az alkohol hatása) azt mondtam neki, hogy fel akarom dugni neki az ujjam, mert kíváncsi vagyok milyen érzés; ő pedig megengedte, megtörtént. Én még tovább is akartam volna menni, de ahhoz már nem volt elég arcom. :D
Azóta ennek a legjobb barátomnak lett egy nagyon értelmes, intelligens pasija, akivel nagyon jól összehaverkodtunk. (Róla sem tudnám most eldönteni, hogy barátságot vagy többet érzek iránta, mint ahogy a körülöttem lévő lányokról sem.)
Szóval olybá tűnik, fiúkkal is tudok barátkozni, csak nem voltak rá megfelelő alanyok régebben. Éreztem korábban szükségét egy fiúbarátnak, olyannak, akivel úgymond „fiús dolgokat” is meg tudnék vitatni.
Nos, a fő kérdésem az lenne, hogy a leírtak alapján mire számíthatok?
Már az is sokat segítene, ha valamiféle pszichológiai szakszavakkal spékelt választ olvashatnék magamról, mi az, amit jól gondolok, mi az, amiben tévedek. :)
Előre is köszönöm a választ, és elnézést, amiért ilyen bőjére eresztettem! :)

Szakértőnk válasza a Fiúk, lányok vagy mindkettő? kérdésre

Kedves Levélíró!

Az, amit az eddigi tapasztalataidról írsz, számomra leginkább egyfajta útkeresésnek tűnik. Ez teljesen természetes is kamaszkorban! Ilyenkor a személyiség gyors, állandó változások közepette fejlődésben van és vele együtt alakul ki az identitás részeként a nemi identitás és a szexuális orientáció is. Ahogy az ember keresgéli önmagát természetes módon felbukkannak különféle vágyak, félelmek. Ezek között megjelenhet átmenetileg a homoszexuális orientáció is, de ez gyakran el is múlik, inkább csak próbálkozásként marad meg, melyről a kamasz eldöntheti, hogy valóban az övé-e. Azt javaslom, gyűjts még tapasztalatokat, mielőtt felcímkéznéd magadnak homoszexuálisnak, biszexuálisnak vagy heteroszexuálisnak. Úgy tűnik, alakulóban vannak mégbenned ezek a dolgok! Érdemes lenne esetleg kicsit tudatosabban foglalkoznod önmagaddal, hogy te ki vagy, például szexualitástól akár függetlenül is a férfiszerepeddel, ahogy keresed a helyed a férfiak között férfiként, barátságokat alakítasz ki, férfiként vagy egy nő mellett, stb. Segíthet, ha keresel mintát magadnak, magadévá teszel viselkedésmódokat, gondolatokat, melyeket hozzád közelebb állünak érzel. Ugyanígy érdemes lehet foglalkoznod, hogy a nőkkel milyen a kapcsolatod, milyen félelmeid, vágyaid vannak velük kapcsolatban, melyek esetleg befolyásolhatják, hogy milyen irányba billennél szívesebben szexuálisan.

Hajrá!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések