Segítség!!

ora 2013-03-02 15:11:14
Szép tavaszi napot!
Segítségre volna szükségem. 14 éves lány vagyok, és van egy fiú osztálytársam, aki szintén 14 éves. Nos... 3-as 4-es tanuló, én kitűnő vagyok. A lényeg az, hogyha rossz jegyet visz haza, őt elverik. Nem visszahúzódó típus, de magánéletéről keveseknek beszél. Én e kevesek közé tartozom. Az osztályból csak én tudok részleteket arról, hogy mi történik vele otthon. Nagyon imádja a történelmet, és különböző történeteket, verseket talál ki és ír le egy füzetbe. Ezt pár nappal ezelőtt megmutatta nekem, és elszólta magát, mert azt mondta, hogy még az ikertestvére sem tudja, hogy ő ilyeneket ír. Senki nem tudja. Hozzátettem magamban, hogy csak én..És szeretnék neki segíteni, szeretném, ha még jobban megnyílna nekem, valamit tanácsolni neki, hogy az otthoni problémákat is valahogy elkerülje. Emlékszem, azt mondta egyik nap: "én nem abban fogom örömömet lelni, hogy elverem a gyerekemet." Ebből kikövetkeztettem azt, amit valószínűleg Ön is, ha ezt elolvasta. Szeretnék neki segíteni. A történeteit nem olvastam még (rondán ír) és engem különben sem izgat a történelem, de nem szeretném megbántani. A történelem tanulás az osztályunkban a tanár miatt nehezen megy a négyes is, és ő meg én vagyunk a legjobb törisek, noha engem ugyebár nem köt le a tantárgy. De nem szeretném megbántani, végighallgatom mindig. Szeretnék tanácsot kérni, hogy hogyan segíthetnék neki? Mit csináljak? Egyébként nagyon jó érzés, hogy bennem megbízik, és elmond titkokat. Nem csak ő van így vele, sokak megbíznak bennem, ugyanis megértem, végighallgatom őket, segítek ha kell. Tud valamit tanácsolni? Engem érdekel a pszihológia, ha esetleg valamilyen honlap van ezekről a problémákról és megoldásukról, elolvasom. Köszönöm előre is a válaszát!

Szakértőnk válasza a Segítség!! kérdésre

Kedves Levélíró!

Szerintem azt lenne fontos eldöntened, hogy te mit szeretnél ettől a kapcsolattól. Az egyértelmű, hogy segíteni szeretnél a fiúnak, de nem mindegy, hogy ezt barátként vagy a pszichológusaként tennéd. Azért nagyon nagy a különbség, mert egy barát bevonódik érzelmileg a kapcsolatba, viszonozza a másik közeledését és ugyanúgy közel engedi magához a másikat, mint az őt. Egy pszichológus inkább kívülállóként segít és bár nagyon fontos a bizalmi, elfogadáson alapuló kapcsolat, mégsem engedi közel magához a másikat, nem csinálnak közös programokat, nem vesznek részt egymás életében. Arra gondolok, hogy jó lenne tisztáznod magadban ezt és egyértelműen kommunikálni a fiú felé is, hogy tudja, mit várhat tőled és eldönthesse, szeretné-e a kapcsolatotokat. Amennyiben végül pszichológus szerepben találod magad, akkor igyekezz őt meghallgatni és segíteni abban, hogy legalább neked őszintén beszélhessen az érzéseiről úgy, hogy tudja, te nem élsz vissza a bizalmával. Azt javasolnám, szakmai felkészültség hiányában elégedj meg ezzel, hiszen így is rengeteget segíthetsz. Amennyiben barátok lesztek, akkor azt javasolnám, ne erőltesd, hogy megnyíljon neked, hanem igyekezz kölcsönössé tenni a kapcsolatotokat, engedd őt te is közelebb magadhoz. Csináljatok közös programokat, beszélgessetek, aztán majd meglátjátok, hogy alakul tovább.  Biztos vagyok benne, hogy sokat tudna kapni a fiú egy őszinte barátságtól, melyben azt éli meg, hogy kölcsönösen megbízhattok egymásban és számíthattok a másikra, függetlenül attól, hogy mennyire avat be a mélyebb lelki dolgaiba.

Hajrá!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések