/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Komplex probléma.
  

Komplex probléma.

ora 2013-01-21 04:45:37
Kedves Pszichológus!
Kicsit összetett dologról szeretnék beszélni.
Kezdetnek annyit mondanék, hogy 20 éves lány vagyok, nem vagyok teljesen kibékülve magammal, van rajtam legalább 10 kg felesleg, bár az arcom szép.
Az önbizalmam nagyon alacsony. Néha azt hiszem, hogy szociális fóbiám van (kisgyermek koromból emlékszem, ha idegenek jöttek a házunkba, pl festő, vagy kőmüves, akkor ki se jöttem a szobámból, féltem) ez mára sokat javult, de még mindig "félek" nem tudok az emberek szemébe nézni, vagy csak nagyon rövid ideig, és azzal is kényelmetlen helyzetben érzem magamat.
Még nem volt kapcsolatom, bár sokszor voltam szerelmes, köztük mind visszautasitott, vagy nem tudta meg, hogy tetszett nekem.
Mindig próbálok fogyni, hol diétáztam, hol edzeni jártam, hol táncolni.
Eddigi legnagyobb eredményem a 75 kg volt, amikor tánccal fogytam be, de mivel külf9ldre költöztem, a stressz, és az új kaják gonoszan megtették a hatásukat, kb 1 éve még 85-88 kg voltam, most pár diétának, egy kis edzésnek, végül életmódváltásnak köszönhetően 77 kg vagyok, de magamon nem annyira látszik a fogyás.
Ez miatt sosem tudom magam elengedni.
Nemrég kezdtem dolgozni, jó pár fiatallal együtt. Köztük van egy srác, aki nekem nagyon bejön.
Edzett, sportolós testalkata van, az arca is helyes.
De tudtam, hogy ő még csak 11.es, szóval kb 17 éves lehet.
Nincsa bajom a korával, nem zavarna, ha fiatalabb sráccal járnék, csak nem tudom, hogy etikus lenne e.
Egy "hibája" van: valami van a csipőjével, vagy a lábával, ezért furcsán jár, kicsit húzza a lábát, bár ezt nem azért hoztam fel, mert zavar.
Tudtam, hogy le kell róla mondanom, ezért próbáltam kizárni a fejemből. Egészen jól ment, szerencsére nem sokszor dolgoztunk együtt, de ha mégis, folyton figyelmeztetni kellett magamat, hogy ne stiröljem, ez nem megengedhető. Még kiskorú. Itt a nagykorúság 21, én idén ősszel töltöm be, ezért is szerettem volna lemondani erről, még csak a gondolatról is.
(ugye, angolul beszélünk a munkahelyen, és nem vagyok még annyira jó)
Ezért is félek beszélni, nem akarok butaságot mondani.
Felszolgáló vagyok, és a konyhán tartózkodók adagolnak, köztük ő is.
Minden alkalommal, amikor csirke volt, én pedig kértem, elmosolyodott, és mondta, hogy mondjam megint, hogy csirke. (az akcentusom eléggé érezhető)
Persze, tudom, hogy csak heccelt, és kedvesen, nem sértésnek szénta, de mondtam, hogy ne gúnyoljon ki, azért igen is rosszul esett, próbálok beilleszkedni, erre nincs szükségem.
Pár napja igyekszek szépen kinézni, sminkelek, próbálok szebb felsőket felvenni - már amennyire ezt a munkaszabályzat "engedi".
Sokan dicsértek, hogy milyen csinos vagyok, szépen ki vagyok festve, stb...
Ekkor félrehivott egy munkatársőm, aki egy idős néni, és ezt mondta:
Mike tegnap azt mondta, hogy szépen nézel ki, bár megkért, hogy ne mondjam el.
Nos, ezen fenn akadtam, és minden próbálkozásom, hogy "távol tartsam" magam tőle, hiába valónak bizonyult.
Nem tudok másra sem gondolni, csak a srácra.
A következő nap, bár a srác nem volt beosztva, valakit helyettesitett, ezért bejött, próbáltam közvetlenebb lenni, de képtelen voltam a szemébe nézni, vagy ha egy percre elkapta a tekintetem (mivel ha nem nézett, én őt néztem) azonnal elforditottam a fejem, vagy lesütöttem a szemem.
Nem beszéltünk, szinte keresztül nézett rajtam.
A műszakom vége felé, vettem a bátorságot, és kérdezősködtem. (csak az iskoláról kérdeztem végül is )
Szóval, a lényeg, hogy nagyon nehezemre esik megnyilni mások előtt, és mivel még nem volt kapcsolatom, azt sem tudom, hogyan kéne hozzá állnom ehhez az egészhez.
Nem tudom, hogy miért mondta el az idősebb kolléganőnknek azt, hogy szépen nézek ki, ha semmiség lett volna, akkor meg se kellett volna jegyezni, a néni pedig köztudottan, pletykás.
A srác anyukája is ott dolgozik, ezért is szeretnék óvatos lenni, nehogy baj legyen belőle, mivel ő még kiskorú, 18 éves koráig, némely esetben 21 (nem tudom a párkapcsolatokra vonatkozóan)
Mit tegyek? Nem akarok elszúrni semmit. Tényleg nagyon vágyok már egy kapcsolatra!
Utólag is elnézést a "novelláért".
Előre is köszönöm válaszát!

Szakértőnk válasza a Komplex probléma. kérdésre

Kedves Levélíró!

Olvasva a leveledet úgy tűnt, mintha szívesen nyitnál a fiú felé, el tudnád képzelni, hogy alakuljon köztetek valami, miközben próbálnád visszafogni ezeket a vágyaidat és meg sem próbálni, alakulhatna-e köztetek valami. Próbáld szerintem eldönteni, hogy inkább melyik irányba hajlasz!  Nézz utána, hogy a törvény mit mondd erről, biztos ami biztos. Ott van még az ellenérvek között, hogy nehezedre esik megnyílni, tapasztalatlan vagy, kevés az önbizalmad. Gondold át, valóban megérné a félelmeid miatt elszalasztanod a lehetőséget a boldogságra? Hátha neki tetszel és nem zavarja, ha kicsit nehezebben nyílsz meg! Azt gondolom, 3 év korkülönbség egyáltalán nem olyan vészesen sok a ti korotokban. Inkább azt tartanám fontosnak, hogy hogy érzitek magatokat egymás társaságában és ki tudtok-e együtt olyan kapcsolatot alakítani, melyben mindketten jól érzitek magatokat. beszélgess a fiúval, ismerkedjetek és majd kiderül, mit is éreztek egymás iránt!

Hajrá!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések