/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Egyetem, külföldön.
  

Egyetem, külföldön.

ora 2012-12-08 15:43:02
Tisztelt Doktornő/ Doktor Úr!
A tanácsukat szeretném kérni. 20 éves fiatalember vagyok. Az utóbbi években egyfajta általános rosszkedv, életuntság hatalmasodott el rajtam (ennek okai a társasági és párkapcsolati kudarcok, önbizalomhiány, rengeteg elfojtott düh), aminek köszönhetően egyre inkább bezárkóztam. Ez általánosságban azt jelenti, hogy nem járok sehova, ha van valami program, inkább az otthon üldögélést és olvasást választom; ahelyett, hogy kihasználnám a bennem levő óriási energiákat, semmit nem vállalok el, semmibe nem kezdek, mert nincs kedvem belépni a játszmába. Valahogy "megsértődtem" az életre.
Gondjaim voltak az egyetemválasztással. Azt hiszem, annak felismerése, hogy nem tudok ismerkedni, gondjaim vannak a lányokkal és a közösségi élettel, azt eredményezte, hogy a karrier egyáltalán nem érdekel, mert már nem hiszek magamban. Ha valamit kezdeni akarok magammal, akkor előbb belül kell rendet raknom, addig a tanulás is csak másodlagos. Mindig jó tanuló voltam, mindenki nagy pályát jósolt nekem, de ahogy közeledett az egyetem, egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy mit akarok. Semmi nem volt elég jó, pontosabban nem igazán érdekelt semmi.
Végül külföldre kerültem, egy igen tekintélyes egyetemre. Jelenleg azonban nem tudok magammal itt sem mit kezdeni. Az ismerkedési szakasz számomra elég gyér volt, a legtöbb dologból kimaradtam; mostanában leginkább a számítógép előtt ülök, olvasok és sokat alszom. Gyakorlatilag ugyanazt csinálom, mint otthon. Emellett óriási honvágyam támadt, hirtelen 100-szorosra szépült minden, ami otthoni, és irigylem a hazai egyetemistákat, akik, úgy érzem, sokkal jobban érzik magukat nálam.
Úgy érzem, csapdába kerültem. Természetesen megtehetem, hogy hazamegyek, de akkor mindenki azt fogja mondani, hogy otthagytam életem nagy lehetőségét a hülye érzéseim miatt, és otthon nem is nagyon van olyan szak, ami érdekel, és jók a hozzá kapcsolódó karrierlehetőségek (természetesen sok minden érdekel, de a legtöbbjükből nem lehet ma otthon megélni.)
Ha viszont itt maradok, akkor az érzéseimmel szembe megyek, és talán méginkább befelé fordulok. Hiányzik minden, ami otthoni, és idegenkedve fogadom az itteni dolgokat, az időjárást, az embereket.
Vannak ötleteim arra nézve, hogy hogyan fejlesszem a személyiségemet, de otthon sokkal szabadabban tudnám csinálni. Van egy baráti társaság, akit ismerek, és tudna nekem segíteni, de a nyári szünetig mehetek hozzájuk. Ezzel együtt pedig komolytalannak érzem az egyetemhez való hozzáállásomat, hiszen a hely, ahova járok, sok embernek az álma, sokan évekig szervezik, hogy ide bekerülhessenek és örömmel tanulnak; én pedig az utolsó pillanatig nem voltam benne biztos. "Megpróbálom, aztán meglátjuk mi lesz"-alapon jöttem ki.-
Önök szerint mi lenne a helyes teendő?

Szakértőnk válasza a Egyetem, külföldön. kérdésre

Kedves Levélíró!

Az alapján, amit írsz, számomra kicsit úgy tűnik, mintha a elsősorban nem az lenne a kérdés, hogy hol éreznéd jobban magad, hanem az, hogy hogyan!  Azt írod: "Gyakorlatilag ugyanazt csinálom, mint otthon....Ha valamit kezdeni akarok magammal, akkor előbb belül kell rendet raknom, addig a tanulás is csak másodlagos".  Azt gondolom, érdemes lenne kicsit mélyebben foglalkoznod az önbizalomhiányoddal, a benned felgyülemlett dühvel. Összesszégében azzal, hogy "megsértődtél" az életre és talán pont emiatt a saját sértettséged csapdájába kerültél, ahonnan nincs olyasmi, ami eléggé felkeltené az érdeklődésedet, hogy kirángasson. Jó ötlet lenne, ha személyesen fordulnál pszichológushoz, hogy hatékonyabb segítséget kapj ehhez a folyamathoz, akár itthon, akár külföldön! Addig is, segíthet, ha megpróbálsz kicsit tudatosabban élni. Próbáld levezetni a feszültségedet például naplóírással, zenével vagy intenzív spotolással. Ezzel párhuzamosan pedig tudatosítsd magadban, hogy ha nem mozdulsz ki a sértettséged beszűkült világából, nem valószínű, hogy jobban érzed magad, míg ha nehezen is, de kimozdulsz, programot szervezel magadnak, emberek közé mész, akkor megadod megadnak a lehetőséget, hogy olyan élményekkel gazdagodj, melyek erőt adhatnak a továbbiakhoz, hogy kicsit nagyobb érdeklődéssel fordulj a világ és a benne élő emberek felé, ezáltal pedig te is jobban érezd magad az életedben. Gondolj arra, hogy nem nem feltétlenül a legjobb, legérdekesebb dolgokat kell keresni, néha elég lehet, további lendületet adhat, ha valami inkább pozitív irányba visz érzelmileg.

Hajrá!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések