/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Kérdések halmai :)
  

Kérdések halmai :)

ora 2012-08-21 19:19:23
Kedves Szakértő!
Már elég régóta nem írtam, igazából nem is fértem annyira géphez, meg úgy éreztem, hogy magam is oldogatom problémáimat.
Ha jól emlékszem ez volt az utolsó kérdésem: http://www.kamaszpanasz.hu/szakerto/lelki_problemak/13051
Most eléggé sok mindenről fogok írni, szóval remélem nem gond, hogy hosszúra fog sikerülni.
Amikor a fiúval megszűnt teljesen a kapcsolattartás, úgy döntöttem, hogy írok neki egy levelet. Eléggé hosszú lett és teljesen szépen megfogalmaztam. Leírtam benne sok mindent, hogy mit gondolok, mit érzek, hogy ha neki nem kell ez az egész, akkor hagyjuk abba, egy szó nélkül eltűnök az életéből, nem fogom többé keresni, mondja meg, hogy igen vagy nem, csak ennyit kérek tőle stb. Kifejtettem az érzelmeimet elég szépen. Láttam, hogy olvasta, hisz a facebook legújabb "lehetősége", hogy látjuk ki mikor olvassa el az üzenetünket. Nem válaszolt rá semmit. Én ekkor adtam fel teljesen. Nem kerestem, eltűntem az életéből. Szinte teljesen depresszióba estem. Egy hétig alig ettem, egyfolytában rajzoltam, amit leginkább akkor teszek ha bánt valami, mert nyugtat, elvont zenéket hallgattam, sírtam volna egész nap, éjjelente mikor már senki nem látott, zokogtam. Majd 3-4 napig "beteg" lettem. Egyfolytában szédültem, hányingerem volt, fájt a fejem. Biztos valami pszichés kihatás alá kerültem. Aztán ez alatt a 3-4 nap alatt, emlékszem szombaton, olyan éjfél körül, kaptam egy SMS-t. Ő írta. Mikor megláttam le kellett ülnöm. Nagyjából ez volt a szövege: - Szia kicsim, ne haragudj hogy csak így eltűntem, nagyon szégyellem magam. Meg van a jogsim, meg még a jövőhéten dolgozok. Remélem utoljára meg tudsz nekem bocsátani, nagy bunkó paraszt voltam. Szeretlek drága, jó éjt. - aztán meg a jó, megszokott szívek. Nem válaszoltam neki. Haragudtam rá, közben rosszul is voltam, habár a szívem majd kivert a helyéről. Másnap ismét kaptam egy SMS-t, hogy nem fogunk tudni beszélni mert dolgozik, de ha fel tud jönni, akkor lesz. Erre sem válaszoltam. Aztán kedden mikor fenn volt, rám írt. Próbáltam bejátszani a megsértődötted, pedig igazából már nem tudtam haragudni. Amikor látta rajtam, hogy nem igazán reagálok semmire, egyből megkérdezte: - mi a baj? - elmondtam neki. Írta, hogy rájött a depi dolgozott, senkije nem volt, befásult. Aztán valahogy kezdtem megbocsátani teljesen meg minden, és kérdeztem tőle, hogy velem mégis mikor lesz.. mivel írta, hogy találkozik a haverokkal. Válaszként csak annyit kaptam, nem tudja. Felkaptam megint a vizet. Írta, hogy lehet motorral eljön. Aztán anya mondta, hogy most már nyugodjak inkább meg és kerítsek más témát. Ő még egyszer azt írta, hogy azért sem jön mert lusta. Aztán inkább humorosra vettem a témát, és írtam neki, hogy ennyire nem hozom lázba? Aztán egyből rá, hogy dehogyisnem. Jóformán végig flörtöltük az egészet. Másnap megint írt. És egyszerűen ott is annyira jól elbeszélgettünk... Utána szombaton én írtam neki és teljesen őszinte létére elmondta milyen problémái vannak a nadrágjában. Na és ezek után rátértünk teljesen a témára. Nem zavart egyáltalán mert már megszoktam tőle, na meg, semmi komoly nem volt benne. Ezek után jó pár napig megint nem beszéltünk. Aztán jött az SMS, hogy hiányzom. Másnap írt nekem, nem beszéltünk sokat, de legalább egy kicsit igen. Utána egy hétre rá, csütörtökön, megint ír nekem, egészen sokat beszélünk, aztán nagyjából éjjel 11-től fél 2-ig beszélgettünk skypen. Annyira jó volt látni és hallani a hangját, főleg, hogy még mindig nem találkoztunk. Na itt aztán volt minden. Mondta, hogy elvesz feleségül, akkor közben rátértünk nagyon magára a 'szex' témára ismét. Újabban nagyon sűrűn tévedünk rá. De közben meg sokszor annyira aranyos volt, mert igazából az ő, csak imád hülyéskedni. Például olyan, hogy feküd le nyugodtan én majd nézem ahogyan alszol és vigyázok rád. Másnap volt egy buli, amiről szólt, hogy megy. Aztán szombaton a másik lánytól, (tudja akivel sokáig rosszban voltam) megtudtam, hogy felhívta, holt részegen. Na engem nem kicsit kapott el az idegesség. Szörnyen aggódtam azért, hogy jól van-e. Fogalmam sincs, szörnyen rossz kedvem támadt. Írtam neki SMS-t, nem válaszolt, hívtam, nem vette föl. Írtam neki face-n, semmi. Aztán mikor meglátta, hogy fönn vagyok, írt. Konkrétan majdnem detoxban kötött ki. Másfél óráig ki sem bírta nyitni a szemét, őrjöngöt, verte a földet. Amikor picit jobban lent sprintben fölmászott egy villanyoszlopra.
Kezét tökretette. Föl van dagadva, lila neki, mozgatni nem bírja. És még csak az orvoshoz sem ment el vele. És ezek után annyit mondott, ne aggódjak. Majdnem kicsinálja magát, de ne aggódjak. Aztán még aznap beszéltünk egy órát, de teljesen meg volt változva és a zenéi, szóval Slipknotot csak akkor hallgat ha van valami egyszerűen rájött már megint valami és előttem nem tudja rejtegetni. Ezekben a dalokban mintha segítséget kért volna. És nem tudom kitől. Nagyon furcsa volt nekem. Aztán úgy volt, hogy átmegyek a rá következendő héten, de összevesztem anyáékkal és nem is engedtek, na meg be kell ismernem igazuk volt. Aztán megosztottam olyan dolgokat facebookon, hogy " Én egy lány vagyok, nem játékszer, sok fiú megjegyezhetné." -> kaptam rá egy lájkot a fiútól. Nagyon régóta, kb. 5-6 hónapja semmi nem tetszikelt. És volt egy olyan is, hogy: "Ha már majd nem marad semmid, akkor majd rájössz, hogy ami kell neked mindvégig ott volt a szemed előtt, de akkor már késő lesz." -> szintén jött rá egy lájk. Eközben ő pedig olyan dalokat osztogatott ő meg, amikben az állt, hogy már mennyit csalódott az élettől, lányoktól, meg hogy most is szerelmes. És egyszerűen éreztem, hogy nem rám érti. Annyira bennem volt, hogy egy másik lányra gondolt. Szinte éreztem. Na meg olyanok is voltak, hogy: "Ha nem tudsz dönteni, akkor dobj fel egy érmét és amelyik oldalnak jobban szurkolsz, azt válaszd." Annyira rosszul éreztem magam. Aztán nem is beszéltünk. Erre tegnap reggel kapok egy SMS-t, azzal a szöveggel: - Nincs kedved átjönni? 20a van és anyámék elmentek strandolni viszont csak ide tudok az állomásra kimenni mert a kocsit elviszik légyszi gyere át. - beszéltem anyáékkal és átvittek. Találkoztak a fiúval, tetszett nekik. Hát még nekem, hogy két hónap után végre látom. Annyira jó volt minden. Majd haza mentünk, csak mi ketten. Ott a konyhában magához húz odalök a konyhapulthoz, megcsókol, de olyan igazán szóval, lágyság.. az úgy kiesett.. egyik lábam ráfonom, felültett a pultra, mind2 lábam a derekán nagyon hiányzott aztán picit leáll, megszólal: gyere, megfogja a kezem húz magával be az anyjáék szobájába.. ott jó nagy ágy van.. nekem már a pulzusom az egekben már azt sem tudom mi van.. ledobálja az ágyról a kacatokat megáll velem szembe odahúz majd szószerint ledöntött, fekszik rajtam, csókolózunk, összegabalyodunk.. aztán picit megállunk.. mondom: álmos vagyok.. erre aludhatsz ha akarsz.. Aludtunk, először csak a lábaink értek össze.. jó.. hát az enyém az övé között, az egyik, aztán kis kifli nagy kifli felállás és annyira jó volt.. mert hallom, hogy ver a szíve.. 50x szaporábban mint az enyém.. szörnyen jó volt hallgatni. Majd ő éhes lett. :) Bementünk hozzá rendeltünk egy pizzát aztán meg először ül a földön, vagy guggol mit tudom én, én a forgó székében ülök, odahúz magához szét húzz a lábaimat és befészkeli magát az ölembe facebookozunk együtt, aztán mondja elzsibadt.. beleülhet az ölembe? Nem. Akkor inkább te az enyémbe mi? Fölállok és belehúz, majd mit csinál átkarolja a hasam, majd ledönti a széket 180°-ba.. Hát én ott nagyon megijedtem. A saját székemen se szeretem ha hirtelen hátradől.. nem még úgy hogy közben el is fekszem valakin. Még amikor sétáltunk haza, megszólalt hogy csinált olyat amit nem igazán szeretne elmondani. Erre mikor faceztünk náluk egy volt osztálytársa írja neki, hogy: amúgy nem akar semmit?
Először nézek.. majd úgy azért finoman: Ki nem akar semmit? Na elmondta, hogy volt egy lány buliban akivel egészen jóba lett.. Na erre ugyanez a valaki írja neki.. hogy jaa.. azért smároltatok..
hát néztem egy picit.. és nem mondom hogy nem esett rosszul. Aztán elmondta.. hogy ezt nem akarta elmondani, húztam a szám elhúzódtam tőle, erre elmondott mindent, hogy ő neki teljesen szimpi a csaj meg, hogy elgondolkozott azon hogy mi lenne vele. Puszilgatott békített, én meg azt sem tudtam mit érzek. Na és ekkor jöttem rá, hogy miért az a sok facebook poszt facen. Semmi sem nekem szólt. Egyik sem, hogy szerelmes belém, hogy engem akarna, vagy valami. Nagyon rosszul esett. Aztán valahogy megbékéltem, mert eszembe jutott, hogy ha annyira nem szeretne most nem hívott volna át, vagy nem is tudom mit gondoltam. Picit változott a hangulatom. Aztán megjött a pizza. Mennék, kötném fel a hajam, most már elég hosszú, szóval baromira belelóg erre: naa tényleg ne haragudj, átkarolja a hasam a nagy tükör előtt, belebújik a nyakamba, belecsókol, immáron sokadszorra.. még mindig nem vagyok jó paszban.. aztán csak nézek magunkra a tükörben. Észrevettem hogy ő is azt nézi, olyan fura volt minket így látni, együtt
aztán megszólal: szép, nem? Ránézek a tükörből, komolyan mondta, majd megcsókoltam. Jó volt minket együtt látni mint egy kép.. vagy nem tudom.. vagy egy olyan dolog, ami egy álom volt és megvalósult aztán ettünk, kint a lépcsőn ülve. Ő meg utána ott rohangált.. adott inni az állatoknak, kiszedett 3 tojást a tyúkok alól. Azt mondja nekem: megtojtam.. sikerült!!! Utána meg kiültünk egy székbe. én meg bele az ölébe beszélgettünk, meg macskáztunk. Aztán mennék vissza és megtámadott egy lepke.. Ez meg ott állt mellettem én meg: utálom a lepkéket. Na jó.. igazából félek tőlük.. bevallottam neki. Erre: komoly félsz a lepkéktől? Én meg: igen..
Erre: odalép mellém megölel de olyan védelmezően, majd megszólal picit nevetne de aranyos vagy. Utána visszamentünk a házba be anyjáék szobájába Tv-t nézni.. Odabújok hozzá, lábam már megint az övé között.. konrkétan a lábfejeink egyfolytában simogatták a másikét.
Rádőlök a mellkasára átkarol simogatja a hátam meg a karom és annyira érdekelt a discovery chanel meg az autók hogy elaludtam. Azután nem tudom mikor csörög a telefonja, alám tol egy párnát és ott hagy, anyukájával beszélt aztán visszajön akkor már ébren voltam kikapcsolja a tv-t, majd rám fekszik, megint csókolózunk, valahogy úgy rendezgeti a lábaimat, hogy beférjen közéjük. Csókolja a nyakamat, szegycsontomat, állam, ajkam.. mindent. Közben meg hát eléggé összeértünk középen, de olyan rendesen hogy éreztem egy két dolgot, de annyira felcsigázott az egész. És ő meg tovább csókol, vagy csak finoman lejjebb csúszik és belenéz a szemembe, majd ráhatja a fejét a mellkasomra a szívemre közebn meg végig simít mindenhol, fölfedezte a hátam pontjait.. és finoman benyúlt a toppom alá.. vagy ha beletúr a hajamba úristen, voltak érzéseim főleg, hogy lent egész végig mást részemet is érte dörzsölés. Azt hittem felrobbanok. Szinte ruhán keresztül is szörnyen élveztem a nemi tájékaink összeérintését. Annyira furcsállom még mindig, mert én nem ilyen vagyok. Habár kezdek rájönni, hogy erről nem egészen csak én tehetek. Ez az élet rendje. Aztán megint csókolózunk, magára húz én vagyok fölül.. alsóbbik felemen a kezei.. most én csókolom meg, majd mikor picit már nyúlt volna beljebb.. akkor picit megdermedtem és egyől azonnal: abba hagyjam? Csak bólogattam bele a nyakába, már vert a víz mindkettőnket.. vörösek voltunk alig kaptunk levegőt.. finoman arrébb húzódott de nem engedett el, csak hagyta hogy hozzá bújjak. Nagyon rendes volt és megértő. Mondtam neki, hogy ne haragudjon, egyből mondta, hogy dehogy haragszik. Nem sokkal később megjöttek az anyukájáék. Kimentem és bemutatkoztam, majd elnézést kértem, mondtam, hogy ilyen váratlanul, mondom nem is tudtak róla, aztán baromi jól elvoltunmk mert nagyon jó fej az anyukája, beszélgettünk egy csomót, meg főztünk is. Még puszit is kaptam mikor elköszöntem úgy fél 8 körül este és mondta, hogy milyen fia, milyen félénk meg minden, mennyi mindent a lelkére vesz
meg csináljak vele valamit, hogy tanuljon mert ők már nem tudnak. Mondtam neki, hogy tudom. Azután ettünk, majd mivel apámék még mindig vendégekkel fönn vannak pesten mert tüzíjátékot néznek, fölhív, hogy a fiú haza vihet, mert nem tudtak értem jönni.
Hazahozott kocsival majd behoztam ide is, maradt egy órát kb aztán ment. Nem volt semmi különös. Azóta nem beszéltünk.
Először nagyon sajnálom, hogy mindig ennyit írok. Viszont egyedül már nehezen tudok dönteni, mert nem igazán az eszem az ami befolyásol. Ön szerint, hogyan kéne ezek után viszonyulnom a fiúhoz? Mi a véleménye erről az egészről? Mit gondol a lánnyal megtörtént incidensről? És ön szerint mennyi az esély arra, hogy az iskolában felvállaljuk már ezt az egészet?
Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát!
Egy 16 éves, igazán szerelmes lány

Szakértőnk válasza a Kérdések halmai :) kérdésre

Kedves Levélíró!

Kicsit zavarosnak és ellentmondásosnak tűnik számomra az, amit kettőtökről leírsz. Olyan, mintha a fiú egyszer azt gondolná, hogy veled szeretne lenni és lépéseket tesz afelé, hogy összejöjjetek, aztán meg kihátrál, eltűnik és egyértelműen azt kommunikálja feléd, hogy nincs köztetek valójában semmi. Úgy látszik tényleg nem tud mit kezdeni azzal, ami kettőtök között van és annak ellenére, hogy időnként úgy tűnik, érzelmileg nem engedi bele magát igazán a kapcsolatotokba. Nem hiszem, hogy a történtek kisebb mozzanatainak, mint például a másik lánynak, az eltűnéseinek vagy annak, hogy ír egy kedves sms-t, különösebb jelentőséget kellene tulajdonítanod. Ezek inkább jelzések lehetnek arról, hogy bizonytalan és ki-be ugrál a kapcsolatotokba érzelmileg. Figyelj rá, hogy amikor valami ilyesmi történik, tényleg ne befolyásolja jelentősebb mértékben a te érzéseidet sem! Összességében, ugyanakkor, mintha mégis lépett volna feléd azzal, hogy bevállalt egy együtt töltött napot és bemutatott a szüleinek. Törekedj arra szerintem, hogy legyenek még hasonló együttléteitek, mert igazán ezek tudnák pozitív irányba billenteni a fiút, afelé, hogy felvállalja az érzéseit és beleengedje magát a kapcsolatotokba. Közben pedig igyekezz nem jobban belemenni te sem. Tartsd a határaidat, hogy érezze, nem játszhat veled a kedvére, vannak igényeid és bár vele szeretnél lenni, ha tőle nem kapod meg amit szeretnél, akkor sem dől össze a világ, majd másképp éred el, hogy jól érezd magad az életedben. 

Hajrá!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések