/ Szakertő válaszol / Lelki problémák / Számítógép :S
  

Számítógép :S

ora 2012-08-03 11:57:51
Kedves Szakértő!
15 éves lány vagyok. Nagyon kicsi lakásunk van, így a számítógép a nappalinkban van, mert az én szobámba nem fért be. Az a gond, hogy anyukám rendszeresen mellettem álldogál, és azt bámulja fél órán keresztül, hogy mit csinálok. Nagyon idegesít, már mondtam neki többször is, hogy zavar, de mindig azt mondja, hogy "Rendben, majd nem fogom...", aztán másnap már megint ott van. Nagyon rossz, mert sosem adtam okot rá, hogy így ellenőrizzen, sosem töltöttem fel magamról félmeztelen képet sehova, sosem néztem Olyan videókat, vagy képeket, sosem randiztam net alapján. Még msn-em sincs!! Akkor meg mért ellenőrizget? Tudom, hogy nem láthat semmit, amit ne láthatna, de nagyon zavar, mert úgy érzem, nem tiszteli a magánéletem. (Pl. barátokkal beszélgetés) És a szobámmal is ugyanezt csinálja. Megkérem, hogy ne menjen be úgy, hogy nem kérdez meg, erre szinte minden nap bejárkál rendezgetni a ruháimat, mikor nem vagyok otthon. Nem mintha bármi olyan lenne ott, amit ne láthatna, de ugyanazt, érzem, mint a gépnél. Volt, hogy még a könyveimbe is kérdezés nélkül beleolvasott, aztán meg megtiltotta, hogy azt olvassam, mert szerinte túl durva nekem. (Darren Shan könyvek) De én nem olyan vagyok, hogy látok egy kis vért a filmben és már elkapcsolok, mint ő. Ez is a gond, hogy mindig magából indul ki, ha rólam van szó. Még azt sem engedi, hogy úgy öltözzek, ahogy szeretnék. (Fekete ruhák tetszenek, mivel goth vagyok, de semmi kivágottat, vagy kihívót nem vennék föl, és ezt mondtam is neki.) Most is csak úgy tudok írni, hogy leugrott 5 percre a kisboltba, de már nyitja a kaput, úgyhogy befejeztem. Remélem, sikerült nagyjából összeszednem. Bocsánat a hibákért, de nagyon ideges vagyok. (Egyébként arra nincs valami módszer, hogy levezessem a dühömet? Mert nem akarok törni-zúzni, de a sport nem sokat segít ezen, és már majdnem megőrültem ettől!)
Előre is köszönöm válaszát!
Abigailia

Szakértőnk válasza a Számítógép :S kérdésre

Kedves Levélíró!

Szerintem teljesen érthető és elfogadható az az igényed, hogy anyukád tiszteletben tartsa a magánéletednek ezeket a dolgait. Azt javaslom, beszélj vele erről újra, hátha sikerül megértetned vele, hogy szükséged van rá, hogy azt osszál meg vele, amit te szeretnél. Mondd el neki nyugodtan, hogy rosszul esik, zavar amit csinál és igyekezzetek együtt konkrét határokat kitalálni, melyek védhetik a magánéletedet. Hátha sikerül együtt kitalálnotok valami megoldást. Pédául bevezethetitek, hogy mindig kopogjon az ajtódon, amikor bemegy, lelakatod a naplódat vagy hasonlók. Lehet, hogy nem direkt csinálja, hanem csak neki nem az a természetes, hogy ne lépjen bele ennyire az életedbe, így fontos lehet meghúzni azokat a határokat, melyek átlépése dühöt vált ki belőled. Az indulataid levezetésében az is segíthet, ha leírod őket vagy ha egyszerűen csak megfogalmazod őket és elmondod valakinek. Adott esetben lehet anyukád is az illető, hiszen vele van gondod és azt szeretnéd, ha megértené, ez mennyire fontos neked.

Hajrá!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések