/ TEST / Aktuális bőrgyógyászati á...
  2010-08-31

Aktuális bőrgyógyászati állásfoglalás napozásról, szoláriumról és a D-vitaminról

2010 június 17-19 között volt Egerben a X. Kozmetológiai Kongresszus, amelynek nyitó napján az előadások a címben szereplő témákat járták körbe, a jelenlegi tudományos evidenciák összefoglalásával. A kongresszus eseményeiről Dr Horváth Béla, a Melanomamobil vezető bőrgyógyászának blogja ad tájékoztatást.

Az előadások után az alábbi konszenzust fogalmaztuk meg, amely tükrözi a szakma jelenlegi álláspontját.

- hirdetések -

Mielőtt a konkrét állásfoglalásra térnék, röviden összefoglalom, hogy milyen kérdések merülhetnek fel a témában:

- Mi a napozás? Mennyi napsugár sok és mennyi elegendő?

- Melyek a D-vitamin hatásai az emberi szervezetben?

- Mennyi D-vitaminra van szükségünk?

- Hogyan biztosíthatjuk a megfelelő D-vitamin szintet?

- Mennyi napsugárra van szükség, a megfelelő D-vitamin szint biztosításához?

- Hogyan pótolhatjuk télen a D-vitamint?

- Lehet-e szerepe a szoláriumozásnak, a D-vitamin pótlásában?

- Milyen a megfelelő fényvédelem?

- A fényvédők használata veszélyeztetheti-e a D-vitamin termelődését?

Azt hiszem ezek a legforróbb, a napi sajtóban is gyakran ismételt témák.

Az előadások végén, melyek a fenti kérdésekre keresték a tudományosan megalapozott választ, az alábbi álláspontot Kemény Lajos Professzor Úr a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke foglalta össze:

1.  A nyári hónapokban (április-májustól októberig) kevés napfény elegendő ahhoz, hogy a megfelelő D-vitamin szintézis bekövetkezzen. Tehát, mi bőrgyógyászok elegendőnek tartunk annyi napsugárzást, ami az idő alatt éri a bőrünket, amíg nyári öltözetben a munkahelyünkre megyünk, illetve onnan hazatérünk. Ezen felül minden további napozás már a káros mellékhatások túlsúlyba kerülését jelentheti.

2. A téli, kora tavaszi hónapokban a D-vitamint pótolni kell. Ennek legmegfelelőbb forrása a D-vitamin direkt bevitele tabletta formájában, illetve a D-vitaminban gazdag táplálkozás előtérbe helyezése (pl. halak).

3. A bőrgyógyászati szakma továbbra sem javasolja a szoláriumozást semmilyen célból, még a D-vitamin téli pótlására sem, mivel káros hatásai messze meghaladják az esetleges várható előnyt, mármint a D-vitamin szintézist. A D-vitamin pótlása, több veszélytelen forrásból is megoldható biztonságosan, ezért a szolárium nem ajánlott.

4. A fényvédő krémek megszokott alkalmazása nem befolyásolja a nyári hónapokban a D-vitamint szintézist, tehát a tűző napon továbbra is javasoljuk a fényvédelemnek ezt a módját (fontos, hogy a fényvédők az UV-A és B sugarak ellen is nyújtsanak védelmet, tartalmazzanak fizikai fényvédő komponenseket és a megfelelő mennyiségben használjuk azokat).

Természetesen a továbbiakban is odafigyelünk a hazai és a külföldi kutatási eredményekre, melyeket időről időre összevetjük a jelenlegi állásfoglalásunkkal, és amennyiben a tények a fentiektől eltérő irányba mutatnak, módosítani fogjuk azt. Fontos megjegyeznem, hogy a fenti konszenzus összhangban van a nemzetközi állásfoglalásokkal is.

Az alábbiakban még néhány érdekességet, illetve fontos információt emelnék ki a kongresszuson elhangzottakból.

Tudjuk, hogy a napsugárzás, annak is az UV-B komponense gyengíti a bőr immunvédekezését. Ezt a bőrgyógyászat ki is használja több bőrbetegség gyógyításában, mint amelyen pl. a pikkelysömör. Számomra új információ volt, hogy ez az immunvédekezést csökkentő hatás nem szisztémás, tehát kizárólag ott érvényesül, ahol a sugarak a bőrt érik, valamint paradox módon ez kizárólag a (T) sejtes immunitást érinti, míg a természetes immunitást ugyanakkor erősíti, ezért nem alakulnak ki bakteriális vagy gombás fertőzések. Ez a kettős hatás magyarázhatja, hogy a pattanásos bőr miért javul a napsugárzás hatására.

Normálisan a D-vitamin 90%-a a bőrben képződik a napsugarak hatására. Érdekes jelenség ugyanakkor, hogy minél több napozás hatására, nem keletkezik annál több D-vitamin, hanem az egy bizonyos szinten állandósul. Sok napozás tehát nem eredményez sok D-vitamint, viszont a napsugarak káros hatásai egyre jobban érvényesülnek.

Javaslom mindenkinek, hogy mielőtt döntést hozna a D-vitamin pótlásával kapcsolatban, először győződjön meg róla, hogy mekkora a D-vitamin szintje. Ez rutin vérvétellel megmondható. A 25(OH) D-vitamin szintjét kell meghatározni és az eredményből eldönthető, hogy van-e teendő. 

A D-vitaminnal kapcsolatban szintén új információ volt számomra, hogy a kutatási eredmények alapján az látszik, miszerint a D-vitamin nem vesz részt a daganatok kialakulásának megelőzésében, viszont szerepe lehet a már kialakult daganatos betegségek leküzdésében. Így az ilyen betegségekben szenvedőknek azt javasolhatom (ártani nem árthat alapon), hogy ők feltétlenül nézessék meg a D-vitamin szintjüket, és amennyiben ez alacsony, akkor gondoskodjanak a pótlásáról.

Számomra kissé elszomorító volt az a kutatási adat, miszerint az általános iskolás gyermekek 3%-a és a középiskolás gyermekek 12% szoláriumba jár. Ezzel kapcsolatban a német példa követését javasoljuk, vagyis a 18 éven aluliak körében a szoláriumozás korlátozását.

forrás: www.melanomablog.hu