/ TÁPLÁLKOZÁS / Hogyan válasszuk ki a meg...
  2010-08-30

Hogyan válasszuk ki a megfelelő szénhidrátokat?

Már maga a szó –szénhidrát - hallatán is libabőrös lesz a hátad? Azért ne írjuk le ilyen könnyen ezt az ételtípust, ugyanis rengeteg jótékony hatása van.

- hirdetések -

Mi is az a szénhidrát?

A szénhidrátok majdnem minden ételben megtalálhatóak. A kenyérben, a gabonafélékben, a zöldségekben, a rizsben, a gyümölcsökben, a sütikben és még megannyi helyen. A szénhidrátok nagyon fontosak szervezetünk számára, ugyanis ez a táplálékcsoport a leggyorsabb energiaforrás. Az emésztés alatt a szénhidrátok apró molekulákká, glükózzá bomlanak. Ez tulajdonképpen a belső szerveid és a tested üzemanyaga.

Összehasonlítva a zsírokkal és a fehérjével, szervezetünk a szénhidrátokat képes a leghamarabb feldolgozni. És mivel a szénhidrátok ilyen hamar vércukorrá tudnak alakulni, így akkor adnak plusz energiát a szervezetnek, amikor arra a leginkább szükség van.

A szervezeted rengeteg hasznos dolgot tud feldolgozni a szénhidrátokból, azonban még is van egy valami, amit nem. Ez a valami a rost.

A Rost faktor

A rost - az az összetevő, amely megtalálható a szénhidrátban gazdag ételekben - az egyetlen olyan anyag, ami nem vesz részt a táplálékból a szervezet üzemanyagává való átalakulásban. A rost ugyanis nem alakul át glükózzá, sőt mi több, gyakorlatilag meg sem emésztődik. De fogyasztása mindenképpen ajánlott, hiszen jót tesz az emésztőrendszernek, és megóvja azt jó pár betegségtől.

A rost segít alacsonyan tartani a koleszterinszintedet is, ugyanis csökkenti az ún. rossz koleszterinek számát. De segít a vércukorszinted karbantartásában is, azáltal, hogy szabályozza a cukor felszívódását a véráramba. Ezzel pedig megakadályozva olyan komoly betegségeket, mint a cukorbetegség. És végül, ha rostban gazdag ételeket fogyasztunk, könnyebben fogyhatunk, ugyanis a rostok telítettség érzetét keltik.

A rostokat két típusba szokták sorolni: nem oldódó (nem oldódik vízben) és oldódó (részben oldódik vízben).

A rostok nem oldódó fajtája megtalálható a teljes kiőrlésű kenyerekben, az árpában és a barna rizsben. Ezek a fajta rostok segítenek az anyagok átáramoltatásában, így kiválóan segíthetnek rendszertelen székletürítéskor vagy székrekedéskor.

A rostok oldódó formája megtalálható a zabpehelyben, a borsóban, a babban, az almában és az eperben is. Ez a fajta rost segít az alacsonyabb koleszterin és glükóz szint elérésben.

Mindkét fajta rost segít csökkenteni a szívproblémák kialakulásának kockázatát, és segít abban, hogy sokáig jóllakott érzésed legyen.

A Dietetikusok Szövetsége szerint naponta 25-35 g rostot kellene fogyasztanunk. A kenyerek, gabonák csomagolásán ma már mindenhol szerepel tápanyagtáblázat. Itt megtalálhatod, hogy egy adott tápanyagból mennyi található az adott élelmiszerben.

Ha pedig diétázol és szeretnél még nagyobb mennyiségben rostot fogyasztani, keverj friss borsót a salátádba, vagy dobj néhány szem málnát a reggeli zabpelyhedbe!

(Cs.B.)

 

 Kapcsolódó cikkek