A hazugságok kiderítése olykor nehézségeket okozhat, azonban egy kis gyakorlattal és néhány hasznos módszer elsajátításával képes lehetsz majd megkülönböztetni az igazságot a hazugságtól.

Árulkodó beszéd

Beszédsebesség és hanglejtés

Figyelj a beszélő hangjára, talán a normálisnál gyorsabban vagy lassabban kezd el beszélni, esetleg remeg vagy elvékonyodik a hangja, vagy dadoghat.

Túl sok részletezés

Gyanús, ha valaki kérdezés nélkül túl sokat akar mesélni. A felesleges részletek hangsúlyozása arra figyelmeztet, hogy a beszélő kétségbeesetten próbálja meggyőzni a hallgatóságát az állítása valóságosságáról.

Gyors reagálás

A hazugságok kitalálásához általában időre és megfelelő időzítésre van szükség. A csend kitöltéséhez a hazug ember általában gyorsan elhadar vagy felsorol valamit, hogy elterelje a figyelmet a hazugságról - így gyakran a még fel sem tett kérdésre vágja rá rögtön a választ.

Kiváltott hatás

Nagyon figyelj arra, hogy hogyan reagál a beszélgetőpartnered, ha kérdezel tőle! Ha valaki hazudik, hajlamos – egyfajta védekezésként – kitérően vagy az indokoltnál agresszívebben reagálni egy gyanakvó kérdésre. Ha igazat mond, részletes magyarázatot adhat, míg amikor valakinek rejtegetnivalója van, folyton ugyanazt ismételgeti. Az őszinte válasz gyorsan és természetesen jön, míg a hazugságot előbb ki kell gondolni, ami beletelhet egy kis időbe. Ám ne feledjük, hogy egy kis gondolkodás a válasz előtt nem minden esetben a hazugság jele, hiszen az emlékezéshez is időre van szükség!

Szóhasználat

A szóhasználat is lehet árulkodó hazugság esetén. Aki hazudik, válaszában megismételheti a kérdező szavait, használhat különféle módszereket az idő húzásához (például ha kérdésre kérdéssel válaszol), győzködhet a szavai hitelességéről – mindezt azért, hogy több időt nyerjen a hazugság kitalálásához. Az erőltetett humorosság és a kusza mondatok is gyanúsak lehetnek.

Ismételgetések

Aki hazudik, gyakran ismételgeti önmagát, hogy meggyőzze beszélgetőpartnerét. Ezzel igyekszik alátámasztani mondanivalója hitelességét.

Befejezetlen mondatok

A hazudozók gyakran azzal próbálják elterelni magukról a figyelmet, hogy félbehagyják a megkezdett mondatukat, és egy keresztmondattal hirtelen témát váltanak. A bókolás is lehet gyanús: a hazug tudja, hogy az emberek milyen szívesen fogadják a bókokat, és ezzel jó esélyük van a figyelem elterelésére.

A hazugságok kiderítése

Légy óvatos!

Előfordulhat, hogy a beszélgetőpartner nem hazudik, csak félénk, zavarban van vagy szégyenlős, ezért hasonló jelek mutatkozhatnak nála, mint azoknál, akik hazudnak. Épp ezért légy óvatos, és alaposan figyeld meg, hogy a beszélgetőpartnered viselkedésében több gyanús jelet is felfedezel-e!

Előbb gondolkozz!

Mielőtt döntenél, kérdezd meg magadtól, hogy nem az előítéleteid miatt gyanakszol-e hazugságra? Gondold végig azt is, hogy van-e bármi okod arra, hogy hazugságra gyanakodj!

Teremts nyugodt légkört!

Ne közöld azonnal a beszélgetőpartnereddel, ha arra gyanakszol, hogy hazudik! Maradj megértő és laza, így könnyebben tudsz majd olvasni a jelekből.

Indulj az alapoktól!

Nem tudhatod, hogy a beszélgetőpartnered, hogyan viselkedik, amikor őszinte, és amikor hazudik. Előbb ismerd meg őt!

Kérd meg a válasz megismétlésére!

Ha nem vagyunk biztosak egy történet igazságtartalmában, kérjük meg a beszélgetőpartnerünket, hogy mondja el azt újból! A hazugságokat nehéz fejben tartani. Így a hazug valószínűleg mond majd valami ellentmondásos dolgot, amivel leleplezi önmagát.

Használd a csendet!

Ezzel nehéz helyzetbe hozhatjuk a hazug személyt, akinek szüksége van valamilyen visszajelzésre arról, hogy a hazugságát elhitték. A csend és a türelem nem a hazugok erőssége, így e módszerrel akár kérdés nélkül rá tudjuk venni őket arra, hogy leleplezzék magukat.

Nézz utána!

Ha van rá lehetőséged, ellenőrizd az állításait! Érdemes utánanézni, mert így bizonyosságot nyerhet a gyanakvásod, vagy megnyugtathatod magad, mivel már tudod, hogy igazat mondott a beszélgetőpartnered.

(KamaszPanasz - B.Cs.)