gyerek
#Szülőknek

5 dolog, amit sose mondjon gyermekének

2016.01.19.
2 perces olvasási idő

Bizonyára már Önnel is előfordult, hogy dühében olyan dolgokat mondott gyermekének, amiket már abban a pillanatban megbánt, amikor kimondta. Ezért fontos az, hogy előre gondolkodjon, és ne tegyen, ne mondjon olyasmiket, amelyeket valójában nem is akart kimondani. Mi az, amit szabad, és mi az, amit semmiképp sem szabad mondania gyermekének, még az indulat hevében sem? Ehhez nyújt segítséget, iránymutatást az alábbi cikk.

Amikor gyermeke tieznéves korba ér, megpróbál elindulni a saját útján, elkezdi kialakítani a saját személyiségét, elsajátítani a pozitív értékrendet, a jó döntéshozatali képességet, az önkontrollt és fegyelmet. Nagyon fontos, hogy odafigyeljen arra, mit is mond gyermekének, és arra is, hogy hogyan mondja azt. Figyeljen a gesztikulációira is!

Ha felelőtlenül viselkedik gyermekével, akár egy életen át tartó lelki sérülést is okozhat neki, pedig tudja, hogy nem gondolta komolyan azt, amit mondott. Ezért is fontos a mindennapi, normális hangnemben történő szülő-gyermek kommunikáció. Természetesen viták, veszekedések mindenkinél előfordulhatnak, ezek formáján azonban nagyon sok múlik.

Egy tini gyermek nevelése során akgyereknevelésár mindennaposak is lehetnek ezek a csatározások. Gyakran előfordulhat, hogy ilyenkor a pillanat hevében a szülő olyan dolgokat vág gyermeke fejéhez, amiket valójában nem is akart kimondani, és azonnal szeretné is meg nem történné tenni azt. Figyeljen oda, és próbálja meg elkerülni ezeket a helyzeteket azáltal, hogy csiszolja nevelési képességeit, tudását. A pozitív szülő-gyerek kommunikációhoz nyújt némi segítséget a cikk az alábbiakban.

„Észrevettem, hogy mit csinálsz.”

A tiniket különösen érzékenyen érinti, hogy mások hogyan látják őket, mit gondolnak róluk, mit mondanak nekik. Ezeknek ráadásul gyakran túl nagy jelentőséget tulajdonítanak, könnyen a szívükre veszik azokat. A szülői kritika, a megjegyzések pedig még rosszabbul eshetnek, mint az idegenek kritikája.

„Nem szeretem a barátodat.”

A tini évek alatt a gyerek elindul a saját útján, elkezdi kialakítani saját társas kapcsolatait. Már ő dönti el, hogy kivel, kikkel barátkozik és kiket kerül el inkább. Ha úgy véli, hogy gyermeke segítségére lehet kapcsolatai kialakításában, akkor ne késlekedjen, és a lehető legjobb tudása szerint segítse gyermekét, hogy jobb döntéseket hozhasson. De jól teszi, ha sohasem kritizálja nyíltan gyermeke barátait.

„Túl fiatal vagy ahhoz, hogy fiúzz.”

Ahogy fejlődik gyermeke, elkezd egyre jobban érdeklődni a másik nem iránt. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen ez természetes és normális dolog az ő korában. Már 11-12 éves kortól előfordulhatnak szerelmi fellángolások, kialakulnak vonzalmak, de ezek még ritkán találnak viszonzásra, rendszerint megrekednek a vágyálmok szintjén. Bátorítsa gyermekét arra, hogy vállalja az érzéseit a barátai előtt is, és ne hagyja magát befolyásolni a párválasztásban, ne legyenek rossz érzései amiatt, hogy az ő választottja esetleg nem tetszik a barátainak. Beszéljék meg, hogy mi az, ami tetszik neki a kiszemelt fiúban vagy lányban, és mik azok a tulajdonságok, amelyek miatt jobb, ha bele sem kezd a kapcsolatba.

„Nem akarom még egyszer azt hallani, hogy…”

Ahogy gyermeke egyre jobban önállósodik, kialakul a saját, önálló és független személyisége, úgy egyre jobban eltávolodik Öntől. Ezután pedig egy cserfes, makacs, önfejű kamaszgyerek mondja meg mindenről a véleményét, elképzeléseit, kritikáit. Jobb azonban, ha ilyenkor türelmes marad, és nem száll vitába a gyermekével. Inkább segítsen neki, hogy képes legyen az önkifejezésre, az önkritikára, a hatékony kommunikációra. Ne feledje, hogy a gyengéd közeledés mindig jobb eredményre vezet, mint az erőfölénnyel történő elnyomás, a gyereken történő uralkodás.

„Sokkal szebb, jobb lennél, ha…”

Ön is volt egyszer kamasz, bár ezt sokan elfelejtik vagy máshogyan emlékeznek arra az időszakra. Gondoljon vissza rá, hogy hogyan érezte magát, amikor mások azt mondták, hogy fogyjon le, változtasson a kinézetén, öltözködésén mert, ahogy van, úgy nem tetszik nekik. Az ilyen, sokszor sértő és túlzott kritika bizony komoly lelki sebeket okozhat a gyermeknek, melyek hatása még felnőttkorban is érződhet. Ezért inkább arra nevelje a gyermekét, hogy szeresse és fogadja el önmagát olyannak, amilyen, és ne érdekelje őt mások véleménye.

(M.T. - ronaejull.com)

Kapcsolódó címkék

anya