karate
#Mozgás

Mi is az a karate? 2. rész

2009.04.16.
2 perces olvasási idő

A karate szó hallatán sokaknak a gyorsan verekedő kis japán emberkék jutnak az eszébe, fekete övvel. Akik nincsenek, benne a sportágban szinte az összes japán harcművészetet a karatéval azonosítják. Pedig ez korántsem így van. A karatén kívül még számos más harcművészeti ág alakult ki. Most azonban a karate válfajait, stílusait szeretném bemutatni.

Shotokan

Megalapítója Funakoshi Gichin (1868-1957). Ez a stílus a legelterjedtebb szerte az egész világon. Funakoshi mester küzdőművészetét fia Yoshitaka és Masatoshi Nakayama fejlesztették tovább. Ekkor vezették be a mély állásokat, a köríves rugásokat, valamint a szabad küzdelmet.

1957-ben rendezték meg az első hivatalos karateversenyt, melyet Funakoshi mester elvben ellenzett. Ekkor mondta állítását, amit mái napig minden Karatékának szem előtt kell tartania. „A karate célja nem a győzelem, hanem a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesztése.”

A mesternek abban a tudatban kellett meghalnia, hogy az alapvető elveket sem tartják tiszteletben. A későbbiekben kidolgozták a versenyszabályokat, azóta rendeznek több versenyt is szerte a világon.

A stílus a nevét az első edzőterem (dojo) után kapta. A küzdelemben jellemzőek a távolról indított hosszú támadások. A katák (formagyakorlatok) nevét Funakoshi mester adta az okinawaiak helyett.

Meg kell említeni még a Japánban élő Shotkai iskolát, akik Gichin elvei szerint a karate szellemi oldalára fektetnek nagy hangsúlyt. Az edzések nagy részében a katákat és az alapgyakorlatokat (kihon) gyakorolják. Versenyeken nem vesznek részt.

Wado–Ryukarate

Alapítója Hironori Otsuka. Otsuka mester eredetileg Shinto Yoshin jujutsu-t tanult. 1922-ben Funakoshin bemutatójának hatására a mester tanítványa lett. Az új stílust 1934-ben alapította wado-kai néven, melyből később kifejlődött a Wado – ryu. A stílusban fellelhetők a jujutsuból származó elemek.

Nagy hangsúly van a védéseken, kitéréseken és a szabad küzdelmen. Törekszenek természetes mozdulatokra, melynek gyakorlása kevésbé fárasztó a többi stílushoz képest. A Wado – ryu állásai rövidek. A visszahúzódó kéz (hikite) pedig mellmagasságban van, hasonlóan a kyokoshinkai – hoz.

Katái szinte megegyeznek a shotkánéval. Csak részletekben, dinamikát érintő eltérések vannak. Nevük azonban az okinawai maradt. A küzdelemben nagy figyelmet fordít a testforgatásnak és az ellépésnek. A támadás utjából kitér majd visszatámad.

Övszíneik a kyokoshinkai karatéban alkalmazottak. A wado ryu elnevzés jelentése a „Béke útja”. Ez azt jelképezi, hogy a béke minden igazi harcművészet célja.

Shito – ryu

Alapítója Mabuni Kenva 1923-ban vitte Japánba Okinawából az iskolát. A stílus neve Kenva két tanítójának japán ejtésű neve után (Itoshu-Shi és Higashi – To) Shitonak nevezett el. Tanításait két fia Kenva és Kenzo vitte tovább. A Shito-ryu stílus technikáját illetően félúton van shotokan és a gojo-ryu karate között.

Az állások magassága hasonló mint a shotokanban, a mozdulatokban sok az erő. A Shito-ryu megőrizte a katák eredeti nevét és külön jellegzetes gyakorlatai is vannak. A küzdőtávolság valahol a shotokan és a goyo-ryu távolságai között helyezkedik el.

A védekezésnél – ellentétben a shotkannal – a csipő szembefordul az ellenféllel, ezért ezek a technikák zártabbak. Övvizsga rendszeráben nagy hangsúlyt kapnak a formagyakorlatok. A vizsga alkalmával erősítő gyakorlatokat is be kell mutatni a kihon, kata és kumite (küzdelem) mellett.

Következő részben a két másik Karate stílust a Goyo – ryu-t és a kyokoshinkai-t ismertetem. Emelett szólni fogok még a karate magyarországi elterjedéséről is!

(CS.B.; Forrás: Dr. Gulyás Péter: A karate)

Kapcsolódó címkék

sport