Sokkoló tények a passzív dohányzásról

A cigaretta összetevői és adalékanyagai égés közben veszélyes, mérgező termékekké alakulnak át. A cigarettafüst 4000 komponense közül például 40 bizonyítottan rákkeltő.

Minden szippantáskor az alábbi anyagok kerülnek a dohányzó tüdejébe

• Kátrány. Igen, pontosan ugyanaz, mint amit az útépítéskor használnak. Észrevetted, hogy a dohányosok fogai sárgák? Ez a dohányfüstben lévő kátránynak köszönhető.

• Hidrogén-cianid. Ezt az erősen mérgező vegyülettel általában patkányokat tesznek el láb alól, illetve a második világháborúban vegyi fegyverként is használták.

• Benzol. Gázolaj hőbontásával is előállítható, és bizonyítottan karcinogén (vagyis rákkeltő).

• Aceton. Ami a körömlakkot is könnyű szerrel leoldja, az kerül a tüdőnkbe dohányzáskor.

• Formaldehid. Különféle preparátumok konzerválásra használják, az iparban gombaölő szerként, illetve fertőtlenítőszerként, valamint néhány ragasztóban is megtalálható.

• Ammónia. Tisztítószerekben is megtalálható, igen büdös vegyület.

• Szén-monoxid. Kipufogógázban jelen van csakúgy, mint a cigarettafüstben. Erősen kötődik a hemoglobinhoz, így gátolja a vértestek oxigénfelvételét.

És ott van még a jól ismert nikotin, az átkozott vegyület, amely komoly függőséget okozva megnehezíti a dohányzásról való leszokást.

Mi a helyzet a passzív dohányzással?

Nem csak a direkt cigarettafüst, de a kilélegzett, közvetett dohányfüst is tele van az egészségre káros anyagokkal, nagyjából hasonló vegyületekkel, mint amiket egy veszélyes hulladéklerakó ereget a levegőbe. Ezért maguk a dohányosok kétszeresen is részesülnek a dohányzás „előnyeiből”, miközben a környezetükben lévők egészségét is kockára teszik.

Rengeteg olyan család van, ahol a szülők a gyerekek jelenlétében is dohányoznak. Ebből eredeztethető sok gyerekkori tüdőbetegség, tüdőgyulladás. Ismeretes, hogy a passzív dohányzás köhögést, fülfájást, asztmás rohamot is kiválthat.

Másik érdekes és szomorú tény, hogy a tüdőrák kialakulásának hátterében harmincszor többször áll a passzív dohányzás, mint az összes többi légszennyező. Általában elmondható, hogy egy zsúfolt, dohányfüstös étteremben a légszennyezők koncentrációja sokszorosa a forgalmas autópályán mértnek.

További sokkoló tények

A dohányzó tinédzserek gyakrabban betegednek meg, mint nem dohányzó társaik. A füst gátolja a tüdők normális fejlődését, és a szív működését is gyengíti. Általában elmondható hogy azok, akik fiatalon kezdenek dohányozni, nagyobb eséllyel tesznek szert egy élethosszig tartó függőségre, mint azok, akik idősebben szoknak rá a cigarettára.

Az emberek többsége csak néhány szállal kezdi, de idővel akár egy-két csomagot is elszív naponta. Az pedig, aki napi egy csomag cigarettát szív, átlagban 7 évvel rövidíti meg a saját életét. Azt hiszem, ez mindenkit gondolkodóba ejt – megéri ennyit kockáztatni egy szokás kedvéért?

Fontos tudni, hogy a többi dohányáru – szivarok, pipák – illetve a „light” vagy alacsony kátránytartalmú cigaretták nem jelentenek alternatívát, hiszen ezek sem kevésbé veszélyesek a normál cigarettáknál. Legyen az bármilyen márkájú, színű, ízű, feliratú, lényeg a lényeg, tartalmukban nincs sok különbség.

Forrás: http://quitsmoking.about.com

(M.N.)