/ BETEGSÉGEK / Szombat óta újak az élelm...
  2014-12-16

Szombat óta újak az élelmiszercímkék

Nagy segítség az ételallergiások és ételintoleranciások számára, hogy 2014. december 13-tól kötelezővé vált az allergének jelölése az előre nem csomagolt élelmiszereken is, így egy vendéglátó egységben és a csemege pultból kapott élelmiszereken esetében is kötelező információt szolgáltatni az allergénekkel kapcsolatban.

- hirdetések -

December 13-tól az élelmiszereken a következők szerepelnek

  • Élelmiszer neve
  • Összetevők
  • Kötelezően jelölendő allergének
  • Összetevők, összetevő csoportok mennyisége
  • Nettó mennyiség
  • Minőség megőrzési idő
  • Különleges tárolási, vagy felhasználási feltételek
  • Előállítók neve, címe
  • Származási ország vagy az eredet helye
  • Szükség esetén felhasználási útmutató
  • Alkohol tartalom, ha több mint 1,2%-ot tartalmaz
  • (2016-tól Tápérték jelölés)

Tájékoztatási lehetőségek

A rendelet szabályozza azt is, hogy milyen formában kell a tájékoztatást kivitelezni, és szerencsére Szombat óta újak az élelmiszercímkékegyértelműen a fogyasztók érdekeit helyezi előtérbe. Az előre csomagolt élelmiszereknél, minden esetben közvetlenül a csomagoláson kell feltüntetni az információkat.  Az előre nem csomagolt élelmiszerek esetében pedig az allergéneket feltűnően, jól láthatóan, olvashatóan, letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Erre jó megoldás lehet a csemege pult mellett kihelyezett tábla, vagy az étlap mellett feltüntetett allergének.  Nem tekinthető szabályosnak, ha csak külön kérésre kerülnek az allergének bemutatásra, ezért bár elméletileg engedélyezett a szóbeli tájékoztatás is, a gyakorlatban ez elég nehezen kivitelezhetőnek tűnik.  A tájékoztatásért természetesen tilos többletköltséget felszámolni.

Allergének jelölése

Az allergének jelölésére többféle módszer is választhatnak a gyártók. Néhány példa: „tejpor”, „tejpor”, „tejpor”, pörkölt földimogyoró „pörkölt földimogyoró”, a lényeg, hogy jól látható, elkülöníthető legyen a  többi összetevőtől.  Szintén pozitívum, hogy a legkisebb használható betűméret is meghatározásra került.

Az a vállalkozó, akinek a neve, vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák felelős a megfelelő allergén tájékoztatásért.  Tehát bármilyen hibát, nem megfelelő módszert látunk a termék gyártójához érdemes a panaszunkkal fordulni.

Allergiát vagy Intoleranciát okozó anyagok és termékek

  • 1. Glutént tartalmazó gabonafélék (azaz búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtái) és a belőlük készült termékek.
  • 2. Rákfélék és a belőlük készült termékek.
  • 3. Tojás és a belőle készült termékek.
  • 4. Hal és a belőle készült termékek.
  • 5. Földimogyoró és a belőle készült termékek.
  • 6. Szójabab és a belőle készült termékek.
  • 7. Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt)
  • 8. Diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia és az ezekből készült termékek.
  • 9. Zeller és a belőle készült termékek.
  • 10. Mustár és a belőle készült termékek.
  • 11. Szezámmag és a belőle készült termékek.
  • 12. Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben.
  • 13. Csillagfürt (lupin) és a belőle készült termékek.
  • 14. Puhatestűek és a belőlük készült termékek.

Allergén jelölés a gyakorlatban

Érdemes nem csak az allergének neveit, de a számokat is megjegyezni, hiszen egyre több helyen látható az allergén jelölésnek az a fajtája, hogy egy táblára függesztik az allergiát, vagy intoleranciát okozó anyagokkal (abban a sorrendben, ahogy a rendeletben szerepel) és a termék neve mellé csak számokat írnak. Így például: Ha a csirkemell sonka neve mellet az 1., 6., 7., számok szerepelnek, akkor az azt jelenti, hogy az adott termék tartalmaz glutént, tejet és szóját is.

www.allergiakozpont.hu