Az agydaganat által okozott tünetek a daganat méretétől, elhelyezkedésétől és a daganat növekedési sebességétől függnek. Egy lassan növő daganat még viszonylag nagy méret esetén is lehet tünetmentes.

A jóindulatú agydaganatok általában lassabban növekednek, (elhelyezkedésüktől függően) könnyebben eltávolíthatók és ritkábban újulnak ki, mint a rosszindulatú formák. A jóindulatú daganatok nem szűrik be a környező egészséges agyszövetet, gyakran jól körülhatárolt tokjuk van, azonban térfoglaló jellegük miatt nyomhatják az agyműködés szempontjából fontos területeket.

A rosszindulatú daganatok gyorsabban nőnek, és elpusztítják a környező agyszövetet. Az elsődleges agydaganatok viszonylag ritkán adnak áttéteket a szervezet többi területén.

Az agydaganat tünetei

• Újkeletű fejfájás, vagy a fejfájás jellegének megváltozása
• Fokozatosan súlyosbodó, egyre gyakrabban jelentkező fejfájás
• Indokolatlan émelygés és hányás
• A látás zavarai, így homályos látás, kettős látás, látótérkiesés
• Valamely végtag gyengesége, zsibbadása, érzéketlensége
• Egyensúlybizonytalanság
• Beszédzavar
• A személyiség, vagy a viselkedés megváltozása
• Epilepsziás rosszullétek megjelenése, elsősorban olyan betegeknél, akiknek korábban nem volt ilyen betegsége
• Halláscsökkenés
• Hormonális (endokrin) zavarok

A diagnózis

Az agydaganat diagnózisának felállítása általában egy többlépcsős folyamat eredménye. Neurológiai vizsgálat segítségével megállapítható, hogy van-e rendellenesség a látást, a hallást, az izomerőt, a hőérzetet, a tapintást és a fájdalomérzetet, az egyensúlyt, a koordinációt és a reflexeket valamint az izomerőt illetően.

A vizsgálat eredményei alapján az alábbi képalkotó vizsgálatokat végezhetik el:

• Computer tomográfiás (CT) vizsgálat: A CT vizsgálat röntgensugarak és számítógép segítségével részletes kétdimenziós szeleteket képez az agyról. Egy speciális vénásan adható anyag segítségével (ezt kontrasztanyagnak nevezik) a daganatok még jobban láthatóvá tehetők.
• Mágneses rezonancia vizsgálat (MR vizsgálat): Ez a képalkotási technika mágneses mező és rádióhullámok segítségével hozza létre az agy képét. Itt is lehet kontrasztanyagot használni, ami a daganatos szövet elkülönítését segíti.
• Angiográfiás vizsgálat: A vizsgálat során a vérbe kontrasztanyagot fecskendeznek, és így kirajzolódnak a daganatot ellátó erek a röntgenfelvételeken.
• Egyéb képalkotó vizsgálatok: Más vizsgálatok segítségével, fotonemissziós számítógépes tomográfiával (SPECT) vagy pozitron emissziós tomográfiával (PET) az agyi aktivitás és anyagcsere vizsgálható. A PET-CT az agyi anyagcseretérkép (PET kép) és a CT-vel nyert szerkezeti kép egymásra vetítésével hozható létre. Ezeket a vizsgálatokat nem alkalmazzák rutinszerűen.

Ha a képalkotó vizsgálatok felvetik, hogy az agyban látható daganat másodlagos daganat, akkor orvosa az elsődleges daganat keresésére további vizsgálatot javasolhat.

Az agydaganat kezelése

Az agydaganat kezelését a daganat típusa, mérete, elhelyezkedése továbbá az életkor és az általános egészségi állapot határozza meg. Fontos tudni, van-e áttét, illetve kezelési megoldásban az egyik döntő tényező a daganat típusa. Ehhez szövettanra van szükség, vagyis mintavételre a tumoros szövetből. Sok esetben van lehetőség kiegészítő vizsgálatra (pl. genetikai vérvétel, tumormarker meghatározás), ami vagy tovább konkretizálja a folyamatot, vagy a lefolyás várható megítélésére adhat mankót.

A kezdeti kezelés állhat szteroid kezelésből, mely segítségével az agydaganatot körülvevő duzzanat csökkenthető. A daganat által okozott epilepsziás rosszullétek antiepileptikumok szedésével előzhetők meg, védhetők ki.

A kezelés lépései

• Műtét: Ez az agydaganatok kezelésének alapvető formája. A műtét során megkísérlik a daganat lehető legteljesebb eltávolítását, úgy, hogy a legkisebb mértékben károsodjon az egészséges szövet. Ha a daganat lassan növekedik, elképzelhető, hogy az orvos kivárásos álláspontra helyezkedik, és még vár a műtéttel.
• Sugárkezelés: A nagy energiájú sugárzás segítségével az agydaganat sejtjei elpusztíthatók.
• Kemoterápia: Ezek a gyógyszerek szelektíven elpusztíthatják a daganatos sejteket.

Előfordulhat, hogy az agydaganat kezeléséhez a különböző módszerek kombinálása válik szükségessé. Ha a beavatkozás után még maradnak vissza daganatos sejtek, a daganat kiújulhat, ezért az a cél, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű szövetet távolítsák el a műtét során.

A sugárkezelés és a kemoterápia a műtét után visszamaradt sejtek, illetve a műtétileg nem kezelhető daganatok elpusztítását szolgálja. A kezelések mellékhatásaként hajhullás és hányinger alakulhat ki. A lehetséges mellékhatásokról és a kezelésről kérdezd orvosod bizalommal!

(Forrás: WEBBeteg, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus)