/ Fórum / LÉLEK / öngyilkosság...

öngyilkosság...

2009-07-23 15:43:52
batazs96
batazs96 írta:
Dátum 2012-08-30 17:11:55

Furcsa

Számomra furcsa, hogy az emberek úgy gondolják, hogy ha megölik magukat akkor megoldódik minden bajuk. Éppen fordítva van szerintem, azzal csak még több bajt okoznak.. Főleg a szeretteiknek. Bele sem gondolnak milyen lehet elveszíteni egy embert akit szeretünk, úgy hogy még csak nem is tudtuk hogy baj van vele, mert nem szólt. És az meg végképp érthetetlen, hogy ha jóban vagyunk, meg barátunk az ember vajon miért nem szól? Szégyenli? De hát könyörgöm, azért vannak barátai az embernek hogy segítsenek. És egy ilyen tettel minden esélyt elvesz egy öngyilkos a barátaitól. Esélyük sem lesz megpróbálni rendbe hozni mindent. :/
kisroka válaszolta erre: Kiccica91, 2009-12-04 15:50:47
Dátum 2012-08-22 16:29:37

Alice-nak

Először is nem bántani akarlak, de szerintem te még nem dolgoztad fel a vitathatatlanul nehéz gyerekkorodat. Ha így lenne, nem bántanál másokat, mikor te nagyon is jól tudod, milyen, ha valakinek nagyon sok a gondja. A tinédzserkori öngyilkosságot legtöbbször depresszióban szenvedő kamaszok követik el, ami azt jelenti, hogy nem gondolkoznak teljesen tisztán. Nem kell azt gondolni, hogy a depressziósok beszámíthatatlan, őrült emberek, mert ez nem így van. Az öngyilkosok nem feltétlenül gyengék. És most elmondom, miért nem lesznek öngyilkosok a jellemtelen, gyenge emberek.
1. senki nem lesz depressziós csak azért, mert nincs mit csinálnia, de közben az élete remek. Egy kivétel van: a szomatikus eredetű depresszió. Ezesetben az illető kábé úgy lesz depressziós, mint más ember rákos. Hajlama van rá, és kialakul. Ez egy abszolút testi betegség, csak a tünetei lelkiek. Csöndben megjegyzem, hogy a lelki eredetű depressziónak szintúgy csak a tünetei lelkiek, plusz az oka. Maga a betegség egy CT-vel kimutatható, kémiai zavar az agyban, amit kezelni kell, mint a himlőt, például. Még mielőtt félreértenéd: nem, a depresszió nem ragályos, mint a himlő!
Nyilván szerinted a depresszióban szenvedő emberek is jellemtelenek meg gyengék. Hogy is mernek a halálra gondolni, igaz? Egyet árulj el nekem, Alíz: lenéznél egy lázzal járó betegségben szenvedő embert azért, mert felmegy a láza?
Egyébként ha már ennyire elítéled a lelki betegségeket, mivel magyarázod, hogy az orvostudomány egy egész ága ezzel foglalkozik. Érett, felnőtt emberek, akik segítenek az embereken, nem ítélkeznek felettük. Nyilván ők is jellemtelen, gyenge emberek. Hát hogyne.
2.Az ember életösztöne elképzelhetetlenül erős. Ha valaki ennek ellenére a halálra vágyik, akkor az nagyon komoly. SENKI nem öli meg magát csak úgy. Persze, van egy csomó gyerek, aki ezzel akarja felhívni magára a figyelmet, de nem gondolja komolyan. Az ilyen emberek miatt értik félre az igazán segítségre szoruló embereket.
3. A depresszió egy nagyon intenzív, hosszú ideig tartó, magányos, kétségbeesett szenvedés. És mivel az egyik alapja a bűntudat, egy igazán jellemtelen ember nem lesz depressziós. Egy igazán jellemtelen ember nem gondol arra, hogy jó döntéseket hoz vagy nem , csak a saját érdeke érdekli. És így, ha estleg depressziós lesz, az annak a jele, hogy a lelkiismerete működni kezdett. De ebbe ne bonyolódjunk bele.

Szóval, Alízka, kérlek ne bántsd azokat, akik az életük egy nagyon nehéz szakaszában vannak. Te is tudod, milyen igazán szenvedni. Miért teszed rosszabbá nekik?
barnicskolaci
barnicskolaci írta:
Dátum 2011-07-26 14:46:58

üdv

MiraLizának mondom, hogy ez a fórum úgy általában az öngyilkosságról szól. Vélemények, tapasztalatok, élmények, és persze afféle kapcsolatteremtő hely az öngyilkosságra készülők és az őket lebeszélni akaró sokmindenki között. Nagyjából ennyi. :-)

De ha már itt vagyok, elmondom a véleményemet.
Én determinista és materialista vagyok, és ezekkel kivétel nélkül mindig megértem az embereket. Nekem a depresszió csak egy fizikai állapot(bár ezt sokan lelkinek hívják, ne menjünk bele), amire általában van gyógymód, és nem ítélem meg etikailag az öngyilkosokat. Ez van. Mindig voltak és mindig lesznek(vagy legalábbis nem valószínű, hogy nem). Persze ettől még nem fogok szemet hunyni a tettük felett, mert ezzel (általában) csak rosszat okoznak mind maguknak, mind a környezetüknek, mind a társadalomnak (a vallási szempontokat nem is véve, ha valaki felhozná). Én is találkoztam nem egy, nem két depressziós emberrel. Közvetlen közelemben is élt egy (rajtam kívül). Őszintén szólva én is voltam gyermekként depressziós. És tudom, mi okozta. Mert mindenkinek okozza valami. És sikerült leküzdenem. Ésszel, idővel és hittel. Nem mondom, h mindenkinek magától fog jönni a válasz, ha csak úgy átgondolja, hiszen a depressziós ember szubjektív tudata elég ferdén is képes látni a dolgokat. De nem árt használni. És tudni kell hinni. Amikor a legnehezebb, akkor is.

És haragszom az olyanokra, akik a maguk kis hedonista balgaságaikkal még mélyebbre taszítják a már amúgy is rossz állapotban lévőket. De sajnos ilyenek is vannak. És elég sokan.
De mindig van kiút. Legtöbbször nem is nehéz. Itt most nem fogom részletezni, mik lehetnek, de annyit azért mondok, hogy főleg fiataloknál elég könnyen le lehet küzdeni, ha van megfelelő segítség.

Kedves idősebb társaim, kérlek ne sértődjetek meg, de ha nem érzitek a segítő pszichológus, pszichiáter támogatását vagy hozzáértését, mondjátok meg neki. Mert az a legfontosabb, hogy Ti mit éreztek! Ezt ne feledjétek.

És kedves szakmabeliek! Ha már vállalták, hogy az emberek lelki orvosai lesznek, legyenek nagy figyelemmel rájuk. Tudom, h nehéz a mindennapi élet és a mai világ néha már-már felháborító zűrzavarában megtalálni a lelki békét. "Először magadat tartsd békéban, akkormásokat is megbékéltethetsz." - Kempis Tamás
Természetesen akinek nem inge, ne vegye magára. Minden ismert és ismeretlen embernek pedig szeretném megköszönni a magam nevében, hogy segítenek másoknak, mert az egyik legszebb dolgok egyike, hogyha egy beteg embert felépülni láthatunk. És ezzel, bár néha nagyon kevésnek érezhetjük hozzá magunkat, de segítettünk egy jobb és élhetőbb világ kialakításában. Szóval csak így tovább!

Mindenkinek további kellemes életet kívánok.

László
MiraLiza írta:
Dátum 2011-07-25 22:39:44

Hello :)

Hello mindenki! :)
"Új" vagyok, majd holnap visszaolvasom a dolgokat, csak szívesen írnék ide. Hasonló cipőben járok, eddig 2-szer akartam öngyilkos lenni. Nem sikerült. Bár nagyjából egy hosszú öngyilkosság amit művelek. Egyikőtök nem írná le nekem, hogy miről szól ez a fórum? :) köszönöm :)
Mira
Szubjektív Ödön írta:
Dátum 2011-07-25 10:35:34

allright

Nagyon helyesen döntöttél. Az előttem szólók már mindent leírtak, így túl sok újat én sem tudok hozzáfűzni. A döntésed helyes volt és csak így tovább :)
PILSZ írta:
Dátum 2011-07-14 15:10:50

Lelki segítség

Mielőtt megteszed, hívd fel: 06-80-505-002 - vezetékes és 30-as mobilról ingyen hívhatod hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 18. 00-20. 30 között.
Bővebb infók: www. pecs. gyitosz. hu
Beszélgess a gondjaidról, hátha másképp látod majd utána. Ha nem kapsz segítséget, még a telefonhívás után is megölheted magad!
Norbi24 írta:
Dátum 2010-12-02 00:40:57

Teljes mértékben jól látod a helyzetet

Egyetértek veled, minden szempontból jól látod amit én érzek. Nem akartam otthagyni egymagára, de muszáj mert tényleg azt érzem hogy már zsarol, lehet nem direkt csinálja, de nem képes sajnos fölfogni hogy a barátság nem így alakul ki ha valakit zsarolok lelkileg. Sajnos paranoiásan ragaszkodik a halálhoz, nem bántani akarom őt meg nem is annyira rég óta ismerem, de teljesen olyan a viselkedése mint ha a fejében lenne valami zűr, és ezt már mondtam is neki sokszor mikor kiderült hogy ő meg akar halni hogy először a fejedben kéne rendet tenni azután a lelkedben. Mert míg ilyen gondolataid vannak a lelked sem fog megnyugodni. Sajnálom hogy így kellett lennie a kettőnk közti dolgoknak. Viszont annak örülök hogy itt elmondhattam ezt az egész problémámat és segítséget is kaptam hogy kezelhetem a dolgokat. Sajnos nála nem történt pozitív eredmény mert irtó makacs természetű, viszont én kicsit lehet hülyén hangzik de fellélegeztem hogy nem kell napi szinten azt hallgatnom hogy megöli magát és azon elmélkednem hogy mikor teszi meg hogy hiába találkozgatunk hogy lekössem a magányát nem javul a helyzet. Így már újra élem a saját életem amiben vannak problémák éppen elég.
Nika
Nika válaszolta erre: Norbi24, 2010-11-30 14:33:21
Dátum 2010-12-01 21:34:50

talán pont ez a megoldás

Lehet jobb is ha lezárjátok ezt az értelmetlen viszonyt. Az, hogy ő téged érzelmileg folyamatosan sakkban tart és idegileg kikészít túl nagy ár... és úgy tűnik eredménytelen.
Senkit sem buzdítanék arra, hogy valakit cserben hagyjon, de az ember kell annyira önző legyen, hogy ne vállaljon értelmetlen mártíromságot. Értelmetlen, mert bármit csinálsz, bárhogy reagálsz, nem tudsz rá hatni, legalábbis ezt írod. Sajnálom az illetőt, nyilván nem ok nélkül érez így, de ne engedd, hogy a lelki szemetesévé tegyen. Ahogy te is írtad, neked is van épp elég megoldásra váró problémád, ne engedd, hogy egy önző ember kisajátítson.
Nem akarok látatlanban ítélkezni senkin.... lehet jobb lenne neked nélküle, mert amit ő művel veled, azt érzelmi zsarolásnak hívják.
Norbi24 írta:
Dátum 2010-11-30 14:33:21

Úgy néz ki lezártuk.

Köszönöm a jó tanácsokat. ezeket a dolgokat megtettem már az az igazság, mikor megtudtam hogy paranoiásan az öngyilkosságról beszél már már áradozik én rendre eltereltem a témát vagy nem mondtam rá semmit a telefonba vagy élőben, de ő nem vette észre magát mert folytatta tovább. Sajnos amennyire bele látok a fejébe ő makacsul ragaszkodik az elképzeléseihez hogy a halál mindent megold. Természetesen nem egyszer mondtam neki hogy rám számíthat sőt most is olyat írtam neki hogy én egy jó barátja akartam lenni akivel elmegyünk ide-oda néha meg sörözünk stb. Azért írom hogy érezze hogy még mindig mellette vagyok. De nem erőltetem már, jobb az egészet lezárni szerintem, sőt ő akarja jobban lezárni és hiába írok neki bármi pozitívat meg hogy mellette vagyok már belefáradt azt írja. Szóval most egy úgy néz ki utolsó levelet váltottunk és most megint megköszönt mindent amit érte tettem, írta de belefáradt nem akarja tovább ezt folytatni és töröljem ki a számát légy szíves a telefonomból. Írtam neki ha tényleg ez a kívánsága kitörlöm, de remélem még az életben fogunk beszélni. Szörnyű egy helyzet, de aki nem éli át el sem tudja képzelni hogy egy ilyen öngyilkos szándékú ember a leendő barátját vagy ha úgy adódik éppen a családtagját ezzel lelkileg hogy kitudja készíteni, mert az a családtag vagy barát arra vágyik hogy segíteni tudjon azon az emberen akivel annyi rossz történt, de a sok falba ütközés kikészíti a segítő ember lelkét. Szóval most úgy néz ki hagyjuk egymást lezártuk a dolgot.
nincs írta:
Dátum 2010-11-30 12:20:23

Másik lehetőség

Kb most ott vagy döntésed után (h feladtad") h már már meg is bántad .
V nem (jó esetben) de még annyit h amint tudjuk a barátság az két emberen szokott mulni nem pedig az egyik felén. Egy másik lehetőség h megírod mondod neki h xy naptol nem akarsz tudni az öngyilkos gondolatairol mert kedveled. Bármi másban azonban számíthat rád, nyitva van az ajtód előtte Ha hiányzik neki a barátságod pozitívan fog reagálni)Ha meg nem..nem kell eröltetni..
A lassú rávezetése ennek h ha megsérti a szabályt egyszerűen nem reagálsz SEMMIT. Msn- nem írsz vissza amíg nem vált témát-személyesen, telefonon válts te kérdezd akármiröl (milyen zenét hagattál ma..?) Csak leesik neki....(Lehet ha nem beszélhet róla nem is lesz neki olyan érdekes ez a téma)
  <<  1 2 3 4 ... 14  >>  
további fórum témák