/ Blogok / ZÖLDÖVEZET / Állati barátok a mindennapokban

Állati barátok a mindennapokban

Könnyebbé válnak a szürke hétköznapok ha van egy hű társunk, amely kivételesen nem egy ember személyében nyilvánul meg hanem egy állatéban. Ha szomorúak vagyunk felvidítanak.

luigi 2010.12.21. - 11:44 24156 látogatás 12 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

Pesszimizmus a kutyák világában

2011-04-03 17:09:49

Pesszimista kutyák


Pesszimisták lehetnek a szeparációs problémákkal küzdő kutyák, állapították meg brit kutatók. Az ugató, romboló kutyák sok gazda számára jelentenek problémát. A kutatók szerint az ilyen viselkedés negatív érzelmi háttérre utalhat.


 


Sok kutya nyugtalanul viselkedik, amikor egyedül hagyják otthon: nyüszít, ugat, kaparja az ajtót, esetleg még be is piszkít a lakásba. A kutyakiképzők szerint ennek a viselkedésnek többféle oka lehet, például a kutyát nem szoktatták hozzá megfelelően az egyedülléthez, vagy azt gondolja, hogy ő a vezető a családban, s neki kellene megvédenie a távol lévő falkáját, ám otthon bezárva erre nem képes.


A Bristol Egyetem kutatói által végzett új vizsgálat szerint az ilyen szeparációs gondokkal küzdő kutyák sokkal inkább hajlamosak negatívan, pesszimistán megítélni egy-egy kétértelmű helyzetet. A kísérletben 24 menhelyi kutya vett részt (vegyesen kanok és szukák), melyek még csak rövid ideje voltak az állatotthonban. A kutyák először egyesével 20 percet ismerkedtek a vizsgálatban közreműködő kutatóval egy kísérleti szobában, majd másnap visszavitték őket a szobába, és öt percre egyedül hagyták őket, viselkedésüket pedig filmre vették.


Az állatok döntéseinek vizsgálatára a kísérlet második részében a kutyákat megtanították arra, hogy ha a szoba egyik pontjára helyeznek egy tálat, akkor abban ennivaló van (pozitív hely), míg ha a másik helyre teszik, akkor üres (negatív hely). Ezt követően megnézték, hogyan reagálnak a kutyák akkor, ha a két pont közé, bizonytalan helyekre teszik a tálat. Azokat a kutyákat, amelyek továbbra is lelkesen szaladtak a tálhoz a jutalom reményében, optimistának ítélték, míg azokat, amelyek el sem indultak a tálhoz, pesszimistának. A két kísérlet során tapasztalt viselkedéseket összehasonlítva a kutatók megállapították, hogy azok a kutyák, amelyek pesszimistán ítélték meg a félútra kihelyezett tálakat, sokkal inkább hajlamosak voltak a nyugtalan viselkedésre, amikor egyedül hagyták őket.





"Tudjuk, hogy az emberek érzelmi állapota befolyásolja a döntéseiket; a boldog emberek hajlamosabbak egy bizonytalan helyzetet pozitívan értékelni" - mondta Mike Mendl, a kutatás vezetője. A kutató szerint a vizsgálatból kiderül, hogy ez a kutyákra is igaz: a szeparációs gondokkal küzdő kutyák többnyire negatívan értékelték a kétértelmű szituációt. Mendl szerint az állatok nyugtalan viselkedése negatív érzelmi háttérre utalhat, ezért az ilyen problémákkal küzdő gazdáknak törekedniük kellene arra, hogy több foglalkozással javítsák a kutya hangulatát.


Hozzászólások száma: (0)

Okosabbak a kutyák, mint gondoltuk?

2011-02-18 17:18:17

A kutya az egyik legmegfelelőbb alanya az állati elme kutatásának, hiszen egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az emberi környezethez való fokozatos alkalmazkodása során leghűbb társunk – gyakran meglepő módon – utánozza az ember társas viselkedési készségeit.Hazánk kutatói a kutya kommunikációs jegyekre való érzékenységét vizsgálva sikeresen demonstráltak egy, a kutya és az ember közötti érdekes viselkedési párhuzamot: bizonyára sokan nem gondolták volna, de a kutya szellemi képességei bizonyos vonatkozásban megfelelnek egy kétéves gyermekének. Dr. Topál József, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének kutatója, valamint a Kutyával az Emberért Alapítvány vezetője mintegy 6-8 éve foglalkozik a kutya és a gyerek kommunikációs és társas viselkedési készségeiben mutatott hasonlóságokkal. „Évekkel ezelőtt észrevettük már, hogy a kutyák bizonyos helyzetekben nagyon furcsán viselkednek. Például ha tudják, hogy az egyik edényben van a számukra kívánatos ennivaló, de az ember a másikra mutat, akkor hajlandók az üres edényt választani. Az ilyen nyilvánvalóan »buta« viselkedés okaként az tűnt valószínűnek, hogy az emberi kommunikációs jelzések nagyon erős befolyással vannak a kutyákra, vagyis sokszor inkább az embertől származó információkat követik, mintsem hogy a saját érzékszerveiknek higgyenek” – magyarázta dr. Topál József. Ezzel párhuzamosan a szakértő kollégái a csecsemők speciális tanulási képességeire vonatkozó elméletüket dolgozták ki. Eszerint a babák meglehetősen érzékenyek a felnőttek tanításra utaló kommunikációs viselkedési jelzéseire, például a szemkontaktusra vagy a megszólításra.


„Amikor a kollégák közreadták elméletüket, nekem azonnal feltűnt, hogy a kutyáknál tapasztalt jelenségek elég jól beleilleszthetők abba az elképzelésbe, amelyet ők a csecsemőkkel kapcsolatban kidolgoztak. Így kézenfekvő ötletként adódott, hogy próbáljuk meg közvetlenül összehasonlítani kettejük kommunikációs jelzésekre adott reakcióit” – folytatta elméletének ismertetését a szakember.


A vizsgálat lényegében arról szól, hogy ha két rejtekhely egyikére elrejtünk egy tárgyat a baba vagy a kutya szeme előtt, akkor azt mind a pici, mind az eb gond nélkül megtalálja. Ilyenkor tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy adtunk-e bizonyos kommunikációs jeleket az elrejtés közben, azaz megszólítottuk, ránéztünk a gyerekre vagy a kutyára, avagy egyáltalán nem foglalkoztunk velük.


De ha néhány ilyen elrejtés után a tárgyat a baba/kutya szeme láttára áthelyezzük a másik – eddig üres – rejtekhely alá, akkor, amennyiben az előző rejtéseket kommunikációs helyzetben végeztük (azaz valahogyan a tudtára adtuk alanyunknak, hogy hol keresse), akkor a baba és a kutya is a korábbi, most üres rejtekhelyen keresi a tárgyat. (Tehát egy buta keresési hibát követ el.) Viszont ha a bevezető rejtéseknél nem alkalmaztuk a kommunikációs jelzéseket, akkor jóval kevésbé hibáznak, és inkább az új helyen keresik a tárgyat. A tárgykeresés effajta hibájának kommunikációs jelzésektől való függése azt mutatja, hogy mind a csecsemő, mind a kutya hajlamos arra, hogy azt a viselkedését ismételje, amit gyakoroltattak vele.


„Az emberben az ilyen »vak« tanulási hajlandóság fontos tulajdonság, hiszen a csecsemőnek egy emberi kultúrában számos olyan dolgot kell »vakon« elsajátítania, aminek nem tudhatja/láthatja az értelmét, de mégis fontos, hogy elsajátítsa. Ilyen szempontból a kutya a háziasítás során szintén hasonló helyzetbe kerülhetett, valahogyan be kellett illeszkednie egy olyan közösségbe, ahol a legtöbb dolog, ami meghatározta a csoport működését, számára bonyolult volt.


Ilyen esetben jó, ha egy állat nem is próbálja megérteni az ok-okozati összefüggéseket, hanem elég neki az, ha bizonyos kommunikációs jelzések alapján felismeri azt, hogy itt és most tanulni kell valamit” – mondta dr. Topál József.


A szakértő eddigi kutatásai során sokféle fajtájú kutyával dolgozott már, mégis úgy gondolja, hogy egyes fajták – például amelyeket az emberrel való együttműködésre tenyésztettek – érzékenyebbek a kommunikációs jelzésekre, ezáltal jobban befolyásolhatók. „Jelenleg úgy gondoljuk, hogy az emberi kommunikációs jelzésekre való érzékenység a kutya háziasításának eredményeképpen alakult ki, éppen ezért ez a csecsemőn kívül csak a kutyában van meg. Ezt persze a jövőbeni eredmények még megcáfolhatják” – mosolygott a kutató.


Hozzászólások száma: (0)

Mely betegségek fordulnak elő a legtöbbször,

2011-01-26 17:20:19

A következő 10 betegség van jobban kifejtve, hisz ezek a betegségek fordulnak elő a leggyakrabban hű társainknál.


1. Mandula gyulladás


2. Cukorbetegség


3. Epilepszia


4. Lyme-kór


5. Babesiosis


6. Veszettség


7. Égési sérülések


8. Leptospirózis


9. Tacskó bénulás


10. Bélférgesség


 


Mandulagyulladás


Hideg téli időben, főként kutyáknál viszonylag gyakran találkozhatunk mandulagyulladással, ami sok esetben a garat gyulladásához társul. Leginkább a két évnél fiatalabb állatok betegszenek meg. Érdekes, hogy macskákban csak nagyon ritkán fordul elő ez a betegség. Előfordulhat, hogy a mandulák önálló megbetegedéséről van szó, de számos baktériumos vagy vírusos betegség kísérője is lehet.



A mandulák önálló megbetegedését a legtöbb esetben valamilyen hajlamosító tényező váltja ki. A téli hideg időben a fagyos víz és a hó fogyasztása, vagy a jeges, hideg levegő szájon át való belégzése idézheti elő, nyáron pedig például a fagylalt etetése.



A betegség többnyire heveny lefolyású, ritkán azonban idültté válik. A heveny formára jellemző, hogy a kutya bágyadt, étvágytalan, a betegség első időszakában magas láz is előfordulhat. Jellemző tünet még az öklendezés illetve a krákogás is, amelyet esetenként nyálzás kísérhet.



Az állatorvosi vizsgálat során a mandulák megnagyobbodása illetve kipirulása észlelhető. Ha a gyulladást baktériumos fertőzés okozta, akkor a mandulák felszínén gennyes, apró tüszők is láthatóak. Ilyenkor beszélünk gennyes mandulagyulladásról.



Kezelésként az állatorvos legtöbbször antibiotikum kúrát javasol, kiegészítve valamilyen helyileg alkalmazható fertőtlenítő oldat használatával. Ilyen például a humán vonalon is ismert torokfertőtlenítő, a Glycosept oldat. Mivel a mandulagyulladás a garattájék fájdalmával jár, ezért a betegség ideje alatt a pépes vagy folyékony eledelek adását részesítsük előnybe. Ebben az időszakban csontot és szárazeledelt semmiképp se kínáljunk beteg kedvencünknek.



A betegség a szakember számára könnyen felismerhető, és hatékonyan kezelhető a fentiek szerint. Elhúzódó, vagy rendszeresen visszatérő esetekben azonban az embergyógyászati gyakorlathoz hasonlóan a megoldást a mandulák műtéti úton történő eltávolítása jelenti.


Cukorbetegség


 A cukorbetegség (diabetes mellitus) kutyáknál is gyakorta előfordul. A betegség hátterében a szénhidrát anyagcsere zavara áll. Ennek következtében abszolút vagy relatív inzulinhiány alakul ki az állat szervezetében, melynek hatására a vércukor szintje jelentősen megnövekszik.



A betegség oktana nem teljesen tisztázott, de feltételezhetően egyes tényezők, mint az elhízás, immunrendszeri zavar, hormonális rendellenesség, illetve környezeti hatások is hajlamosíthatnak a betegség kialakulására. Vannak olyan kutyafajták, melyeknél halmozottan fordulhat elő cukorbetegség. Ilyenek az uszkárok, tacskók, terrierek, spitzek, illetve ezek keverékei. A betegség szuka kutyákban tapasztalatok szerint jóval gyakrabban fordul elő, mint kanokban.



A gazdi legtöbbször arra lesz figyelmes, hogy kutyája sokat iszik és ezáltal természetesen sokat is pisil. Ezen kívül a cukorbeteg kutya fáradékony lehet, a munkakutyák teljesítménye csökkenhet, és a betegség előrehaladtával testtömegvesztés is bekövetkezhet.

Sokszor bőrelváltozások is jelentkezhetnek a cukorbetegség tüneteként, mint a szőrhullás, a fénytelen szőrzet, a korpázás. Előrehaladott esetekben a szemlencse homálya is kialakulhat, amely látásromláshoz, sőt vaksághoz is vezethet.

Súlyos esetekben visszatérő hányás, kiszáradás, szapora légzés és eszméletvesztés is kialakulhat.



A betegség diagnosztikai meghatározása laboratóriumi vizsgálattal párosul, amely általánosságban a vér- és a vizeletminta elemzését jelenti. Egyes esetekben az állatorvos glükózterheléses vizsgálatot csináltathat, a humán gyakorlathoz hasonlóan.

A betegség megállapítása után az állatorvos a betegség súlyosságától függően diétát illetve inzulinkezelést ír elő.

Az időben elkezdett kezelés és a rendszeres állatorvosi ellenőrzés mellett a cukorbeteg kutyák hosszú ideig élhetnek gyakorlatilag teljes életet.



A cukorbetegség diétás kezelésében a rostdús táplálás a legfontosabb alapelv. A cukorbeteg kutya étrendje 2/3 részben húsból, 1/3 részben szénhidrát és zöldségfélékből álljon, amely jelentős mennyiségű rostot tartalmaz. Fontos az is, hogy az egy napra jutó eledel mennyiségét többszöri kisebb adagokban adjuk az állatnak.

Az állatpatikákban receptre kaphatók már speciálisan cukorbeteg állatoknak kifejlesztett diétás tápok konzerv és száraz kivitelben is, amelyek megkönnyítik a diétás étrend szakszerű, könnyű betartását.

Súlyos esetekben inzulin adása is indokolttá válhat, amely hatására a vércukorszint csökken. Segítségével az állat vércukorszintje az optimálishoz közeli tartományban tartható. Ehhez azonban, mivel pontos mennyiségeket kell adagolni, tudni kell az állat aktuális vércukorszintjét. Ehhez a humán vonalon is használatos automata cukormérők tökéletesen megfelelnek. Használatukkor 1 csepp vért kell az érzékelőre cseppenteni és pár másodperc múlva mmol/l-ben leolvashatjuk az eredményt. A pontos inzulinadagolást a vércukorszint ismeretében az állatorvos szigorú utasítása szerint hajtsuk végre.

A beteg állatot rendszeresen állatorvosi ellenőrző vizsgálatra kell vinni, a kezelés menetét érdemes időről-időre orvosunkkal megbeszélni.


Epilepszia


Az epilepszia alatt olyan idegrendszeri bántalmat értünk, amely jellegzetes, ismétlődő görcsrohamokban nyilvánul meg. Kutyák egyik leggyakoribb idegbetegsége, macskáknál jóval ritkábban találkozunk vele. Oka ismeretlen, feltételezhető a genetikai eredet. Egyes fajták (golden retriever, labrador retriever, uszkár, német juhász, tacskó) kifejezetten hajlamosak a betegségre, de bármely kutyánál jelentkezhet. Egyes esetekben a betegség kialakulása visszavezethető az agyvelő gyulladásos, esetleg traumás eredetű károsodására.



A görcsöket kiváltó hatások között szerepelhet többek között a stressz, a félelem, a kifáradás, erős fény vagy hanghatás, időjárás változás, de spontán, akár alvás közben is kialakulhat a roham.



Az epilepszia lefolyása különböző súlyosságú lehet. Enyhébb esetben a kutya hirtelen elveszti egyensúlyát, támolyogni kezd, lerogy, majd az oldalára dől. Rövid időn belül felkel, de mozgása bizonytalan, szeme ijedt, tekintete zavart. Súlyosabb esetben a roham szinte villámcsapásként éri a kutyát. Az állat az oldalára vágódik, teste megmerevedik, végtagjaival futó mozgásokat végez, pupillái kitágulnak, feje és nyaka teljesen hátrafeszül. A rágóizmok rángása miatt a kutya szája habzik, ajkait és nyelvét véresre haraphatja. A roham alatt nyöszörgő, vagy akár sikító hangot hallathat, bélsár- és vizeletürítés is előfordulhat. A roham pár másodperctől maximum néhány percig tart, de ez a gazdi számára jóval hosszabb időnek tűnhet.



Az epilepsziás görcsök jelentkezhetnek ritkán, havonta, esetleg félévente, lehetnek azonban akár naponta többszöriek is. Jelentkezhetnek a görcsök rendszertelenül, más kutyáknál azonban rendszeres időközökben lehet számítani a roham kialakulására.



A roham alatt a legfontosabb, hogy a kutyát a sérülésektől megóvjuk, ezért óvatosan meg kell fogni a fejét, hogy ne ütődjön a földhöz, vagy a környezetében lévő tárgyakhoz. Soha ne nyúljunk ilyenkor a szájába, mert öntudatlan állapotában nekünk is komoly sérülést okozhat. Egy pár cm átmérőjű fadarabot, vagy egyéb alkalmas eszközt célszerű ilyenkor kedvencünk szájába tenni, megakadályozandó, hogy saját nyelvét elharapja. Roham után gondoskodni kell arról, hogy kedvencünk egy-két órát nyugodt, lehetőleg elsötétített helyen pihenhessen.



Ritkán jelentkező görcsök esetén nincs szükség gyógyszeres kezelésre. Gyakran jelentkező rohamok esetén csak a kutya élete végéig adott megfelelő gyógyszerek segítségével érhető el tünetmentesség, a betegség azonban nem gyógyítható. Általában az embergyógyászatban használt és jól bevált szerek kerülnek kutyák esetében is alkalmazásra.


Lyme-kór


 


A Lyme-kórt a nyolcvanas években diagnosztizálták először. Azóta emberekben a leggyakrabban megállapított kullancs által terjesztett betegség. A háziállatokon kívül lóban és szarvasmarhában is előfordul. Sajnos Magyarországon az utóbbi években nagyon elszaporodtak a kullancsok. Ennek oka valószínűleg az, hogy mostanában enyhék a telek és nem pusztulnak el a hideg idő miatt a kullancsok fejlődési alakjai. A betegséget a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okozza, mind az emberben mind pedig az állatokban. A baktérium fenntartói a vadon élő rágcsálók és a nagyvadak. A kullancs ezekből az állatokból szív vért, és adja tovább a kórokozót.

A fertőzött kullancs okozta csípés helyén néhány nap elteltével bőrpír keletkezik, azonban ez a kutyák bundája miatt általában nem vehető észre.

A betegség diagnosztizálása nem egyszerű feladat, hiszen a klinikai tünetek nem mindig egyértelműek. A betegség megállapításához feltétlen szükséges a vérvizsgálat.



Tünetek



Láz, elesettség, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szőrhullás, sántaság .

Gyakori a végtagízületek duzzanata, gyulladása is. Előfordulhat sokízületi gyulladás is.

Ritkábban szívizomgyulladás is jelentkezhet.



Kezelés



Legalább 6 hetes speciális antibiotikum kúra.

Ha a betegség korai stádiumban kerül felismerésre, és idejében elkezdődik a gyógykezelés, akkor jól kezelhető.

Ha viszont későn diagnosztizálják a betegséget, és a kóros folyamatok elfajulnak, akár halállal is végződhet.



Ezért is nagyon fontos a megelőzés. Az elsődleges cél a kullancs elleni védekezés. Itt is az általános kullancs elleni szerek alkalmazása ajánlott, amit már ismertettünk a babesiosis leírásakor.

Az ismertetett kullancs elleni szereket, az állatpatikákban illetve az állatorvosoknál lehet beszerezni.

A betegség ellen rendelkezésre áll vakcina is, ami 1 éves védettséget biztosít a betegség ellen. A vakcinázási programról az állatorvos tájékoztatást ad.


Babesiosis


A kullancsok főként, fás, bokros területeken fordulnak elő, tavasztól őszig és az avarban telelnek át. A bokrok leveleiről illetve a fűszálakról másznak át az emberre, illetve az állatokra. Mivel a kullancscsípés nem fáj vagy viszket, legtöbbször már csak akkor vesszük észre kedvencünkben, amikor megszívta magát vérrel és jól kitapintható. Ilyenkor a kullancs mérete elérheti az 1 cm-t is. Ez általában 2-3 napot is igénybe vesz.



A babesiosis a házikedvenceknél, a leggyakrabban előforduló kullancs terjesztette betegség. A betegséget a Babesia canis nevű, körte alakú, 4,5-5 m hosszú egysejtű okozza. A kórokozó a vörösvérsejteket károsítja, és azok széteséséhez vezet. A fertőzött állatban a tünetek pár nap múlva jelentkeznek. Érdekesség, hogy egyes fajták, például a dobermann vagy a yorkshire terrier érzékenyebbek a betegségre, a beagle vagy a foxterrier viszont kevésbé fogékony rá.



Tünetek



Láz (magasabb, mint 40°C), bágyadtság, étvágytalanság, vérvizelés, vérfogyottság, sárgaság, ritkábban idegrendszeri tünetek.

A betegség kimenetele igen változatos lehet. Gyógykezelés hiányában, az állat 1 hét alatt elpusztulhat. Egyes esetekben azonban, előfordulhat öngyógyulás is.



Kezelés



Imizol injekció, melyet az állatorvos a betegség diagnosztizálása után ad az állatnak.

A betegség előfordulhat egész évben, de a tavaszi (május-június) és az őszi (október-novemberi) időszakban gyakrabban találkozhatunk a betegséggel.



A kullancs eltávolítása


Nagyon fontos, hogy ha észrevesszük a kullancsot kedvencünkben, azt azonnal távolítsuk el. Ezzel kapcsolatban érdemes egy-két tévhitet eloszlatni. Ne kenjük be olajjal, krémmel vagy fertőtlenítőszerrel, mert ilyenkor a fertőző váladékot biztosan kiüríti a szervezetbe a fuldokló kullancs. Az sem igaz, hogy a kullancs jobb vagy balmenetes, tehát valamelyik irányba kell kicsavarnunk. Sőt jobb megoldás, ha nem tekerjük, hanem függőlegesen húzzuk ki úgy, hogy a potrohát nem nyomjuk össze. Ilyenkor ugyanis kipréselhetjük belőle a fertőző nedvet.

Ajánlatos kullancseltávolító csipesszel végezni a műveletet, ami egy magyar állatorvos szabadalma. Az eszköz a patikákban beszerezhető. Az eltávolítás után a kullancs helyét fertőtlenítőszerrel kenjük be.

Minden séta után érdemes átsimogatni kedvencünk szőrét, így a kullancsokat még a vérszívás előtt eltávolíthatjuk. Ez azért is olyan fontos, mert a kullancsnak 1 napra van szüksége ahhoz, hogy megkapaszkodjon a bőrben, és a fertőző anyagokat az állatba juttassa.



Megelőzés, védekezés



A gyógyszergyártó cégek, különböző készítményeket fejlesztettek ki (nyakörv, spray, cseppek) a külső élősködők távoltartása érdekében. Praktikus megoldást jelenthet a bolhanyakörv (Kiltix, Bolfo), amely az egész kullancsszezonra (7 hónap) nyújt védelmet.

Hasonlóan jó eredmény érhető el a spot-on (Frontline, Advantage) használatával is, ami 1 hónapig tartja távol a kullancsokat és 3 hónapig a bolhákat.

Többféle kullancs és bolhaírtó spray (Biokill, Insecticid 2000, Frontline) is kapható, amikkel be kell fújni, illetve dörzsölni az állat bőrfelületét, vigyázva, hogy a szemébe ne kerüljön.

B-vitamin adásával is megpróbálhatjuk távol tartani a vérszívókat, azonban ennek hatása nem 100%-os.

A megelőzés másik lehetősége az Imizol nevű injekciós készítmény beadása, ami nem csak a betegség kezelésében, de a betegség elleni védelemben is kiválóan alkalmazható. Az Imizol injekció 1 hónapig véd a betegség ellen. Hátránya, hogy a beadás helyén gyakran duzzanat keletkezik, illetve érzékenyebb állatoknál hányás, hasmenés fordulhat elő.


Veszettség


Állatokban és emberben egyaránt előforduló, ritka kivételektől eltekintve halálos lefolyású, vírus okozta betegség. A betegség világszerte előfordul, kivéve Ausztráliát, Új-Zélandot és Japánt. Európában a brit szigetek, Skandinávia, az Ibériai-félsziget és Görögország mentes a veszettségtől. Minden melegvérű állat fogékony a vírus iránt, de a madarak jóval ellenállóbbak, mint az emlősök. A kutya és a macska közvetítette városi veszettség a kutyák rendszeres oltása, nyilvántartása, a kóbor állatok befogása következtében a világ fejlett országaiból csaknem teljesen eltűnt. Európa országaiban, így nálunk is a róka, illetve más húsevő ragadozók közvetítette erdei veszettség fordul elő. A vadon élő állatok a betegség kezdeti szakaszában elvesztik a természetes menekülési és rejtőzködési reflexüket. A barátságosan viselkedő róka biztosan veszett!



A vírus a beteg állatok nyálában különösen nagy mennyiségben van jelen, és harapás, marás útján terjed. A harapás helyétől az idegpályák mentén éri el az agyvelőt, és a tünetek csak ezután jelentkeznek. A fertőzés és a tünetek jelentkezése között eltelt lappangási idő átlagosan 2-8 hét, attól függően, hogy melyik testrészt érte a veszett állat harapása. Megfigyeltek azonban már ennél rövidebb, de jóval hosszabb lappangási időt is.



A veszettség tünetei kutyán igen jellegzetesek. A betegséget pár napig tartó kedvetlenség, bágyadtság, étvágytalanság vezeti be. Ezután következik a dühöngésig fokozódó nyugtalanság, amikor az állat támadóvá válik, a közelében található tárgyakat széttépi, ha teheti, elkóborol. Ezután jelentkeznek azok a tipikus bénulások, amelyek biztossá teszik a diagnózist: a gégeizmok bénulása következtében a kutya ugatása rekedtté válik, a szemmozgató izmok működésképtelensége miatt kialakul a kancsalság, a rágóizmok és a torok izmainak bénulása miatt lóg az állkapocs és az állat nem tud nyelni, emiatt folyik a nyála. A beteg állat nem eszik és nem iszik, majd néhány nap múlva elfekszik és a légzőizmok bénulása miatt rövidesen elpusztul. Főleg a lakásban tartott és idomított kutyák között fordul elő a csendes veszettség, melynek során kimarad a dühöngési szakasz, és a határozatlan bevezető tünetek közvetlenül bénulásba mennek át. A veszett macskák nagyon veszélyesek lehetnek, mert a fokozott támadó magatartás miatt ráugranak az emberre, súlyos fejközeli sebeket ejtve rajta. Mind az emlősállatokon, mind az emberen a tünetekben megnyilvánuló veszettség következetesen halálos kimenetelű, a betegségből való felgyógyulás a kivételes ritkaságok közé tartozik.



A veszettség gyógyíthatatlan betegség, a veszett állatokat a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében el kell pusztítani. A veszett állat által megmart kutya leölésétől a tulajdonos kérésére el lehet tekinteni, ha a marás olyan kutyát ért, amelyik egy éven belül igazoltan be volt oltva veszettség ellen, és a kutya 90 napos megfigyelése biztonságosan megoldható. Ha a kutya ez idő alatt tünetmentes marad, célszerű veszettség ellen ismételten beoltani.



A betegség megelőzése érdekében a kutyák oltása kötelező, a macskák oltása ajánlott. Minden 3 hónapos kort elért kutyát a tulajdonos köteles 30 napon belül beoltatni veszettség ellen. Az első oltást követően 6 hónapon belül, majd évente egyszer a vakcinázást meg kell ismételni.



Ha egy kutya embert mart, az esetet be kell jelenteni a hatósági állatorvosnak, aki a kutyát 14 napos megfigyelés alá vonja a sérült ember védőoltása szükségességének megítélése céljából.


Égési sérülések


 


Az égési sérülések rendszerint hő, vegyi anyag vagy elektromos áram következtében keletkeznek. Kutyán a leforrázásból eredő sebek megjelenése eltér az embernél tapasztalt hólyagos elváltozástól. Általában a szőr az égés helyén ott marad, de ha meghúzzuk a szőrt, akkor súlyos esetben az könnyen kijön, esetleg ledörzsölhető. Elsősegélynyújtásként az égett területre hideg vizes borogatást vagy jégpakolást kell helyezni, miközben a test többi részét melegen kell tartani. A mély vagy nagy felületű égési sebekkel mielőbb forduljunk állatorvoshoz, aki szakszerűen ellátja az állatot. Amennyiben kötést helyezünk az égett területre, kenjük előtte azt be megfelelő kenőccsel, hogy a kötés ne tapadjon rá. A kialakult bőrhiányok lassan gyógyulnak, de egyes helyeken van már lehetőség bőrátültetéssel gyorsítani a folyamatot.



Főleg a villanyvezetéket elrágó kölyköknél gyakran alakulnak ki elektromos égési sebek. Ez komoly sérülést okozhat a száj nyálkahártyáján, de sokkal veszélyesebb a következményesen kialakuló tüdőödéma. Erre utal a légzési nehézség és a köhögés, súlyos esetben a száj nyálkahártyájának kékes elszíneződése is megfigyelhető. Amennyiben a kutya az áramütés következtében eszméletét veszti és nem lélegzik, mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni. Áramütés esetén minden esetben célszerű a kutyát mielőbb állatorvosnak megmutatni.



A kémiai anyagok (savak, lúgok stb.) okozta égési sebeket bő vízzel kell öblögetni, majd az állattal mielőbb állatorvoshoz kell fordulni.


Leptospirózis


A kutyák leptospirózisa főként a meleg és a mérsékelt égövön világszerte előfordul. A betegség kórokozói a leptospirák, amelyek hosszú, vékony, csavart fonal alakú mikróbák. Leginkább vadon élő rágcsálók veséjében élnek és a vizelettel kerülnek a külvilágra, ahol megfertőzik a háziállatokat és az embert is.



A fertőződés rendszerint szájon át, közvetlenül egy fertőzött állat vizeletéből történik, de létrejöhet a felázott vagy sérült bőrön keresztül is. A behatolást követően a kórokozók a véráramba törnek, és mindaddig ott maradnak (kb. 1-2 hét), amíg a szervezet által termelt ellenanyagok ki nem szorítják onnan. Ezután a vesében telepednek meg, ahol károsítják a vese állományát, és a vizelettel tartósan ürülve fertőzik a környezetet.



Sok esetben a fertőzés tünetmentes marad. Tünetekkel járó heveny forma főleg fiatal kutyákban fordul elő. 1-3 hét lappangási idő után a kutyáknál hirtelen magas láz jelentkezik, elesettség, étvágytalanság tapasztalható. Ezt követően a kötőhártya, majd a száj nyálkahártyája, később a bőr is sárgán elszíneződik. Súlyos esetben a vizelet barnás színűvé válhat, és hányás, hasmenés jelentkezhet. Ha nem kezelik időben ezt a kórformát, akkor elhulláshoz vezethet. Idős kutyákon főleg az elhúzódó forma figyelhető meg, ahol az idült veseelégtelenség tünetei mutatkoznak. Az állatok étvágytalanok, kedvetlenek, sokat vizelnek, ismételten hánynak, esetleg hasmenésük van. A száj nyálkahártyáján fekélyek képződnek, és ennek következtében az állat lehelete bűzössé válik. Sok esetben az elváltozások az állat elhullásához vezetnek.



A betegség heveny formája több napig tartó antibiotikumos kezeléssel legtöbbször gyógyítható. Az idült formát mutató kutyák a kezelés ellenére legtöbbször néhány hét alatt elpusztulnak.



A betegség megelőzésére széles körben alkalmaznak olyan kombinált vakcinákat, amelyek a legfontosabb vírusos betegségek mellet a leptospirózis ellen is védelmet nyújt.



Az emberek legtöbbször fertőzött állat vizeletétől betegszenek meg. A betegség enyhe esetekben influenzaszerűen zajlik le, súlyos esetben azonban májkárosodás, vesekárosodás, sárgaság alakulhat ki. Megelőzésképpen többek között fontos az állatokkal való higiénikus bánásmód, valamint a rágcsálók irtása. Vizsgálatok arra utalnak, hogy a kutyákban megtelepedő leptospira típusok csak ritkán betegítik meg az embert.


Tacskóbénulás


A köznyelvben tacskóbénulásnak nevezett betegség tulajdonképpen porckorongsérvet jelent.



 A nevével ellentétben nem csak tacskóknál fordul elő, hanem gyakori más hosszú gerincoszlopú, rövid lábú fajtáknál is. Ilyen a francia bulldog, a törpe uszkár, a pekingi palotakutya, vagy a cocker spániel. Ezeknél a fajtáknál a gerinccsigolyák közötti porckorong hamar kezd öregedni és a nagy igénybevétel miatt a porc egy része becsúszik a gerinccsatornába és a gerincvelőt összenyomja.

A leggyakrabban valóban tacskóknál fordul elő, szinte minden tacskónál enyhébb vagy súlyosabb fokban jelentkezik ez a probléma.



A csigolyák közti porckorong a gerincoszlop rugalmasságáért felelős, de fontos szerepe van a csont nedv-és tápanyagkeringésének fenntartásában is.

A kutyák korának előrehaladtával a gerincoszlop haránt irányú mozgatása (farokcsóválás) illetve hajlítása (lépcsőzés, ugrálás) miatt károsodik a porc. Ezeknél a mozdulatoknál a csigolyákra nagy nyomás hárul, ez okozza a porc sérülését.

A porc veszít nedvességtartalmából, ezért tömörré válik és később apró darabokra mállik szét.

A sérv leggyakrabban az utolsó mellkasi és az első ágyéki csigolya között alakul ki. Ritkábban a nyaki csigolyáknál is előfordul.

A betegség jelentkezhet hirtelen, de lassan, fokozatosan is kialakulhat. A hideg idő, a sok lépcsőzés, az ágyra való felugrálás, megnöveli a betegség kialakulásának valószínűségét.



Tünetek



A betegség első fázisában a kutya kerüli az ugrálást, a hátsó lábakra való támaszkodást, a lépcsőzést. Később, nagyfokú fájdalom, a végtagok merevsége, részleges illetve teljes bénulás léphet fel. Ha a hátulsó gerincszakaszon alakul ki a sérv, vizelet és bélsárürítési nehézségek jelentkezhetnek. Súlyos esetben az állat a hátulsó lábait bénultan, fókaszerűen húzza maga után. A nyaki sérvnél az állat nyaka és feje válik merevvé, fejét a földhöz közelíti, és úgy tartja. Az elülső lábak elgyengülnek, majd lebénulnak. A bénult végtagok teljesen érzéketlenné válhatnak. A fájdalom miatt a kutyák általában étvágytalanok, bágyadtak lesznek.



Teendők



Amint a tacskóbénulás tüneteit észleljük, helyezzük az állatot meleg, nyugodt helyre. A kutya hasa köré tekert törölköző csökkenti a gerincoszlop terhelését, így csökkentjük az állat fájdalmát és elősegítjük a mozgást. Nyugtató tabletta adása is szükségessé válhat.

A bénulás időtartama alatt gondoskodni kell a húgyhólyag rendszeres kiürítéséről és a bélsár eltávolításáról.



Gyógykezelés



Az állat pihentetése, a bénult testrészek masszírozása sokat javíthatnak a kutya állapotán, de végleges megoldást csak a műtét jelenthet.

Műtétet csak friss elváltozás esetén ajánlanak az állatorvosok, mert csak ekkor számíthatunk lényeges javulásra.

A beteg állatok fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentőt és vitamininjekciót kapnak. A gyógyszeres kezelés kiegészíthető fizikoterápiával (meleg vizes fürdetés, ultrahangkezelés) is.

A beteg kutya állapota, a sérv súlyosságától függően, a gyógykezelés hatására pár héten belül javulni kezd. Amennyiben a kezelésekre az állat nem reagál, úgy egyedüli humánus megoldás a beteg kutya elaltatása.



Megelőzés



A betegségre hajlamos fajták egyedeit óvni kell az erőltetett mozgásoktól, a hirtelen helyzetváltoztatásoktól.

Lépcsőn mindig kézben vigyük az állatot, ne hagyjuk föl-le szaladgálni, főleg ha rendszeresen járunk emeletre. Ha kutyánkon az elváltozás kezdeti tüneteit észleljük, feltétlen mutassuk meg állatorvosnak, aki a megfelelő kezelést elő fogja írni.


A Bélférgességről általában


A bélparaziták okozta fertőzéssel vagy hétköznapi nyelven a férgességgel, annak tüneteivel és kezelésével minden állattulajdonosnak hasznos tisztában lennie. Ez azért is fontos, mert a paraziták egy része, az emberekben is megtelepedhet és kellemetlen, veszélyes tüneteket okozhat. Más felöl, a fertőződött állat szervezetét gyengítik, az ellenállóképességüket csökkentik és számos szövődményes betegség forrásai is lehetnek.



Egészséges felnőtt kutyáknál a bélférgesség rövidtávon nem okoz kóros elváltozást, azonban hosszú távon az állat lesoványodik, szőre fénytelenné válik, súlyos esetekben hányás és hasmenés is jelentkezhet.

Kölyökkutyáknál bélelzáródás miatt el is pusztulhat az állat, így náluk fokozottan oda kell figyelni a féregtelenítésre.



Egyes férgek jelenlétét a bélsárban a gazda szabad szemmel is láthatja, ilyen például a galandférgesség. Ilyenkor levált, uborkamaghoz hasonló féregízeket láthatunk a bélsárban, de vannak bélférgek, amelyek jelenlétét csak mikroszkopikus bélsárvizsgálattal lehet megállapítani. Ilyen esetekben az állatorvos feladata a férgesség diagnosztizálása és a megfelelő kezelés előírása.



Milyen tünetek utalhatnak a kutyák féregfertőzöttségére?



A legjellemzőbb tünet a kutyák végbéltájékának viszketése, amit az állat harapdálással és fenekének földön húzásával, úgynevezett "szánkázással" próbál enyhíteni.



A kutyák leggyakoribb belső élősködői a következők:







  • Orsóférgek


  • Galandférgek


  • Kampósférgek


  • Ostorférgek


  • Coccidiumok








A kutyák féreggel való fertőződése bizonyos esetekben (pl. galandférgesség) csak köztigazda jelenlétével alakulhat ki. Ilyenkor a férgek a petékből kikelve egy másik állatban veszik fel a lárvaalakot, és ezzel a lárvaalakkal fertőzik meg a végleges gazdát, pl. a kutyát. A kutya a köztigazdát fertőzi meg, így kutya a kutyát nem veszélyezteti.



A megelőzés kétféle lehet. Egyrészt a kutyákat rendszeresen (negyedévente) megfelelő gyógyszerekkel kell féregteleníteni, másrészt pedig a köztigazdáktól kell megóvnunk kedvenceinket. Ezek leggyakrabban a bolhák, mezei rágcsálók de sok állatfaj nyers húsa és zsigerei is komoly veszélyforrást jelenthetnek.



Manapság az állatorvosi vényre kapható féregtelenítő készítmények kombinált hatóanyag-tartalmúak, így a legtöbb féregtípusra kiválóan alkalmazhatók.

Ezek a szerek lehetnek tabletták, amikből általában 10 testtömegkg-onként 1 tablettát kell az állatnak beadni. A féreghajtók másik formája a paszta, amit általában kölyköknek javasolnak az állatorvosok. Hatóanyag-tartalomban nincs lényeges különbség az egyes készítmények között, azonban a paszta beadása fiatal állatoknál könnyebben megoldható.



A féreghajtás után feltétlen ellenőrizzük kutyánk székletét, és ha találunk benne élősködőt, mindenképpen ismételjük meg a kezelést az állatorvos utasítása szerint. Ez azért nagyon fontos, mert az ismétléssel, már az első féregtelenítés óta a petékből újból kikelt férgeket is elpusztíthatjuk, még mielőtt azok is petét raknának. A fertőzött széklet eltávolítása után minden esetben fertőtlenítsük annak környezetét!



A rendszeres féregtelenítésről sajnos a gazdik hajlamosak megfeledkezni, ezért mindenképpen javasoljuk, hogy a kutya oltási könyvébe kerüljön be a féreghajtás dátuma, és ha máskor nem, legalább az évenkénti kötelező oltás alkalmával kérjünk az állatorvostól féreghajtó gyógyszert.


 


Remélem a kutyapártiaknak hasznos információkkal szolgálhattam.








 


Hozzászólások száma: (3)

Aludhatunk-e a kedvencünkel vagy sem?

2011-01-25 22:37:53

A háziállatokkal való alvás előnyei, hátrányai


Az alvóhelyünk háziállatokkal való megosztásának megvannak az előnyei és hátrányai, így minden gazdinak mérlegelnie kell a lehetőségeket, és alaposan átgondolni, hogy számára és az állat számára mi lenne a legjobb.



Sok gazdi imádja azt a melegséget, társaságot és biztonságot, amelyet a kutyájuk vagy macskájuk nyújt elalváskor. A háziállatok is imádják ezt, és úgy fogják fel, mint szoros köteléket köztük és a gazdájuk között. Az alvóhely megosztásának megvannak az előnyei és hátrányai, ezért mindenkinek mérlegelnie kell a lehetőségeket, és el kell döntenie, melyik az a megoldás, amely mindkettőjük számára megfelel.




Az állattal való alvás előnyei




Az állatok melegen tartanak bennünket, odabújnak hozzánk, és ez nagyon kellemes érzés. A háziállat testének melege, főleg a hideg téli éjszakák alatt, sok gazdi számára kellemes érzést nyújt. A kisállat szeretgetése és ölelgetése ellazít, és lehetővé teszi a háziállatok gazdáinak, hogy kikapcsolódjanak és gyorsabban elaludjanak.


 











Alvás kutyával
Erős köteléket jelent



Az együttalvás egy másik említett előnye a biztonságérzet, amit egy háziállat közelsége biztosít. Sok egyedül élő gazdi nagyobb biztonságban érzi magát az otthonában, tudva, hogy kedvence érzékeny hallására és szaglására hagyatkozhat. Bármilyen apró nesz fölébreszti az állatot még a gazdája előtt, így a gazdi az állat ösztöneire és érzékszerveire hagyatkozva nyugodtabban alszik el.


Az alvástér megosztásával a háziállat és gazdája közötti kapocs csak még szorosabbá válik. A kutyák és a macskák hozzá vannak szokva ahhoz, hogy testvéreikkel vagy anyjukkal együtt aludjanak. Szóval számukra egy teljesen természetes dolog, hogy a gazdájukkal akarnak aludni, így fejezik ki az irántuk érzet szeretetüket és ragaszkodásukat.












Alvas a nyuszival
De jó együtt aludni a gazdival!




A háziállatokkal való alvás hátrányai




A háziállat szőre és a kosz, amit az ágyba hord, allergiát válthat ki. Még a legtisztább állatok is hullatják a szőrüket; ha a háziállat kint jár, a kosz rátapad a tappancsára és bundájára, majd az ágyba is felviszi a szennyeződéseket. A légúti- vagy bőrallergia nagyon gyakran jelentkezik, amikor egy háziállattal alszunk együtt.


A kisebb fajta kutyáknál vagy a kutyakölyköknél azt a lehetőséget is figyelembe kell venni, hogy leeshetnek az ágyról az éjszaka folyamán, és megsérülhetnek . Egy kiskutya csontjai nagyon könnyen eltörnek, ha az állat egy túl magas ágyról esik le.


Ha a háziállat éjszaka szükségét érzi annak, hogy elvégezze a dolgát, az a gazdája álmát is megzavarhatja. Mély álomból felébredni arra, hogy az állatot hívja a természet - vagy ami még rosszabb - arra felébredni, hogy az állat már válaszolt a természet hívó szavára, némi alváshiányt fog okozni a gazdinak.


Gyakran az arany középút a legjobb döntés, vagyis az, hogy az állat inkább a saját kis helyén aludjon, persze a gazdi hálószobájában.



Hozzászólások száma: (0)

továbbiak

2011-01-18 23:25:54

Nos a továbbiakban, néhány gyakori kérdés kerül megválaszolásra.


Addig is az új látogatóknak, jó nézelődést.


Hozzászólások száma: (0)

Néhány kép a teljesség kedvéért

2011-01-12 16:35:11

Az alábbi néhány képet nézegetve, képzeljétek magatokat ezen állatok közelébe, és hagyjátok, hogy kifejtsék jótékony hatásukat.


 


Jó nézelődést!!!



jaj de szeretemki van ott?


mi szeretjük egymástanyai gondoskodásZZzzzz állati toleranciaHÉJ mi van ott????önmagáért beszélA kis éberMustangLeültünk pihenni a gazdival:)))Imádom az anyukámatApu, ugye vigyázol rám???A legjobb barátomMár megint magamra hagytak:(Gondoskodás


Együtt a család


 


Hozzászólások száma: (0)

A korábban beszámolt pozitívumok, kiemelve

2011-01-10 08:25:19
Az állattartásnak rengeteg pozitív hatása van.




A Mars Petcare a Waltham központ révén régóta az ember-állat közti kötődést vizsgáló kutatási terület egyik vezetője. Tudományosan bizonyítható, hogy a kisállatok jó hatással vannak az emberekre. Angol és nemzetközi kutatások szerint az ember-kisállat kapcsolat:



  • Csökkenti a háziorvosnál tett látogatások számát.

  • Növeli a túlélés esélyeit egy életveszélyes betegséggel szemben.

  • Csökkenti a vérnyomást és a stresszt.

  • Társaságot nyújt és elősegíti a társas érintkezést. Az idősek, a magányos emberek és a depresszióban szenvedők számára célt és beteljesülést nyújt, valamint gazdaggá teszi életüket.

    Alapvető fontosságú szerepet játszik a gyermek fejlődésében családon belül.

  • A visszahúzódó, agresszív vagy mentális betegségben szenvedő emberek számára pozitív válaszokat ad.

  • Segíti a fiatalkori visszaeső bűnözés megelőzését.

  • Javítja az iskola-látogatottságot.



Hozzászólások száma: (0)

Szeretet

2011-01-09 20:04:27



Az ember és az állat között kell lennie egy különös kapcsolatnak, ami összetartja őket. Ha ez a kapcsolat nincs meg, akkor el kell érni az állat szeretetét.




Amit nem forintban számítunk, hanem a szeretetben. Ezt kell éreznie az állatnak.

Mindegy, hogy az az állat kutya, macska, hörcsög, tengerimalac vagy nyúl. Csak a szeretet számít.

Akinek van állata, az biztosan megérezte azt a különös szeretetet és megértést az állat és az ember között. De ez a szeretet csak akkor nyilvánul meg, ha az állat megérzi a gazdija szeretetét.

Akinek ez nincs meg annak nincs jó kapcsolata a házi kedvencével.

Mert ezt csak akkor érezheti az ember, ha megad mindent az állatnak, amit csak tud.

De ez nem a legjobb állateledel vagy külön italok. Hanem ez a szeretet.

És ez ami hiányzik a gazdikból.

Valaki csak arra képes, hogy megveszi az állatnak a különféle konzerveket, tápokat, vagy italokat. De ez nem ér semmit, ha nincs benne érzelem. Ezt én is megtapasztaltam, vagyis tudom, hogy miről beszélek.

Akármit tehetek, hogy szeressen az állatom, de nem fog ha nem érzi bennem a szeretetet.

Ha ezt megérezte, akkor olyan hűséges lesz, hogy soha nem megy el mellőled.

De vigyázz, mert ha több állatod is van, ugyanúgy kell megadnod mindegyiknek a szeretetet. Ne érezze egyik sem, hogy elhanyagolod. Mert egymásban is kárt tehetnek.

Vagyis ne feledd! A lényeg csakis a szeretetben él. Add meg ezt az állatoknak.

Sokan kidobják vagy megkínozzák az állatokat.

Azok ezt nagyon rosszul teszik, mert az állatoknak is van szívük, lelkük, és érzéseik.


Hozzászólások száma: (0)

pszihi

2011-01-05 19:34:54

Négylábú barátaink és a pszichológia


Ha a hozzánk közel álló állatokról esik szó, az emberek többsége elsőként a kutyára gondol. A kutyák ősidők óta társai az embernek. Bár ragadozó, de abszolút szociális. Raitsits Emil állatorvos írta a kutyáról: „Az állati lélek legnemesebb vonásait hordja magában, s aki ezeket megismerte a legnemesebb fajtának tekinti.” A kutya érzelmi életével csak az elmúlt években kezdtek el foglalkozni, ez talán abból is ered, hogy etológiai kutatás alanyának nem igazán alkalmas ellentmondásos helyzete miatt. Az etológiai kutatás ideális tárgya saját, természetes környezetben él. Ám a kutya élőhelye a miénkkel azonos, „falkája” a családja, vagyis az ember. Így a kutya etológusnak a humán etológiához, a kutya pszichológusnak a humán pszichológiához is értenie kell, mert ebünk viselkedése csak a miénkkel együtt értékelhető. Egy másik érdekes ellentét, hogy vannak a kutyánál fejlettebb idegrendszerű állatok, pl. a majom, mégis a kutya áll legközelebb az emberhez, ő él velünk, noha távolról sincs evolúciós rokonság köztünk. Az elkülönítés sem megoldás, mert a kutya társas lény, egyedül lelki beteg lesz, így a vizsgálat eredményei máris nem valósak. Intelligenciája, érzelmeinek létezése vitathatatlan, ennek részletezésével külön cikkben foglalkozunk.



A kutya mellett leginkább a macska került még be az ember házába társként. Az ókori egyiptomiak szent állatként tisztelték, a cicák innen kiindulva hódították meg Rómán keresztül Európát, majd lassan az egész világot. A középkorban üldözötté váltak a babonás szemlélet miatt. A viktoriánus korban újra nagy népszerűségnek örvendhettek, de a II. világháború megtizedelte állományukat. Napjainkra ismét népszerűek, fajtákat tenyésztettek ki belőlük, sok helyen családtagok. Lelkükről talán még kevesebbet tudunk, mint a kutyákéról. Ennek oka lehet, hogy a macska nem rendelte magát teljesen az ember alá, bizonyos mértékig megőrizte függetlenségét, titokzatosságát, büszkeségét. Kétség nélkül képes azonban igen sokféle érzelemre, ragaszkodásra, bizalomra, dühre, féltékenységre, sőt gyászolni is tud. Mégis rengeteg különbség van a kutya és macska érzelmei, kommunikációja között, ennek kifejtése külön fejezetet érdemel.



Habár házunkba már csak mérete és életmódja miatt sem tud beköltözni, vitathatatlan tény, hogy a ló is olyan állat, aki baráti kapcsolatban állhat az emberrel. Az ember-ló kapcsolat sajátos, több ezer éves múltra tekint vissza. Elérhetetlen és mitikus, ugyanakkor partner, barát és társ. Szerepe rendkívül sokszínű volt és az ma is a különféle emberi kultúrákban, bár a gépesítés előre haladtával megszűnt életünk szerves része lenni. Az ember számára sokféle dolgot jelképez a ló: természetet, szépséget, szabadságot, harmonikus mozgást. Az ember kapcsolata a lóval sokkal törékenyebb, mint például a kutyával vagy macskával. A ló kész az embert szolgálni, de nem szolga! Rengeteg érzelemre képes, de szeretetéért szeretettel, tiszteletéért tisztelettel kell „fizetnünk”. Az igazán jó kapcsolat kialakításához meg kell tanulnunk az ő fejükkel gondolkozni.



Hogy nem csak a közvetlen környezetünkben élő állatokkal tudunk fejlett érzelmi kapcsolatot kialakítani, arra az egyik legjobb példát jelentik a delfinek. Még csak nem is ugyanabban a közegben élünk, nem ugyanazon a hanghullámhosszon kommunikálunk. Ennek ellenére mindenféle érzelmet képesek kimutatni, megismerik, megkülönböztetik az embereket egymástól, meglepően jó a helyzetfelismerésük és rendkívül tanulékonyak.



Jó néhány fajt felsorolhatnánk még, melyek néhány vagy sok egyede közel került/kerülhet az emberhez. Akik igazán szerettünk már állatot, tudjuk, hogy van valami bennük, ami mindegyikükben egyedi, nevezhetjük ezt léleknek…


Állatpszichológia


Hozzászólások száma: (0)

érzelmek

2010-12-31 20:56:43

Az ember-állat kapcsolat érzelmi oldala


Az ember-állat kapcsolatot érzelmi oldalról tekintve sokat kap az ember. Az egyedfejlődés során három velünk született, örökölt alapérzelem jelenik meg már újszülött korban: a szeretet, majd a félelem és agresszió. (A szeretet szerepe eleinte leginkább a később jelentkező félelem és agresszió szociális szabályozása.)



Az állattól feltétlen szeretetet és elfogadást kapunk. Hiszen mindig örül, ha látja a szeretett embert, nem számít, hogy az jól vagy rosszul teljesített a munkahelyen/iskolában, ki tudta-e fizetni a számlákat, stb. Ennek a mai, erősen teljesítmény-centrikus világban komoly értéke van. Az állatok képesek felismerni az emberi érzelmeket és annak megfelelően viselkedni. Jelenlétük serkenti a spontán érzelemkifejezést és csökkenti a szorongás érzését.



A társas életet is pozitívan befolyásolja az állattartás. Az állattal együtt élő ember magányérzete nagymértékben csökken, ami önmagában is pozitív hatással van a személyiségére, nyitottabbá válik, kommunikációs készsége fejlődik. Az állat kapocs lehet az emberi kapcsolatokban, mint beszédtéma, új kapcsolatok születhetnek, csoportok alakulhatnak ki. Az állatról való gondoskodás biztonság-érzetünket is növeli. A kompetencia érzés hatékony ellenszere a depressziónak. A gyerekek számára az állattal való együttélés könnyebben átlátható társas szabályokat mutat meg, a kommunikációs jelzéseikre azonnali és könnyen érthető választ kapnak, valamint egyértelművé teszi számukra, hogy a cselekedetek mindig vonnak maguk után valamilyen következményt.


Ember-állat kapcsolat


Hozzászólások száma: (0)

  <<  1 2  >>