/ Blogok / SULI / Végre a tényleges nagybetűs élet

Végre a tényleges nagybetűs élet

A továbbtanulás mindig is fontos volt és az is lesz. Az ilyen alkalmakkor döntesz a jövődről.

CoupdeFoudre 2016.06.30. - 16:34 2410 látogatás 2 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

Papíron is érett lettem

2016-06-30 17:16:02
A legtöbb cikk az érettségiről csak azt írja, hogyan kell éppen átmenni rajta. Én mindig is a legjobbra törekedtem. Sokat tanultam, szorgalmas voltam, de mégsem éreztem bebiztosítva az érettségit.

Az utolsó évemet nagyon komolyan vettem. Minden tételt kidolgoztam, folyamatosan tanultam őket. Volt amikor mélypontra kerültem és fel akartam adni, de arra gondoltam, milyen sokra viszem, ha meglesz. És felálltam, újra és újra.

Az írásbeli előtti ballagás és a többi nem nyugtatott meg, nem tudtam örülni neki. Amikor a magyar előtt ültem minden végig ment rajtam: a négy év, az előtte lévő nyolc év, a rengeteg tanulás, a tanárok akarata, a barátaim és a családom támogatása. Ez vitt előrébb. És sikerült megnyugodom és egyszerűen felfogni a dolgokat.

Ha rendes érettségit szeretnél nem veheted félvállról, de nem is kell túlhajszolni magad. Tudom ez egy kicsit bonyolult. A titka, csak akkor tanulj, ha tudsz koncentrálni, ha nem akkor hagyd abba, még ha bűntudatod van akkor is!

Az írásbeli után figyelni kell a megfelelő időbeosztásra. Napi négy óránál többet ne tanulj. Minden segítséget amit a szóbalin kapsz használd a felkészüléshez is.

A szóbeli előtt nagyon izgultam, ahogy sokan mások is. Mindenkinek az az érdeke, hogy leérettségizz. A tudásodra szükség van, nem lehet teljesen üres fejjel végigcsinálni.

Nem kell félni. Az elnök csak a törvényt képviseli, nem számít milyen szakos. Mindig arra a tantárgyra kell koncentrálni amiből éppen készülsz. Nem számít mi volt előtte és, hogy mi jön még.

Csak azt szerettem volna mondani, hogy ha jó eredményt szeretnél dolgozni kell értem, de nem kell megszakadni.
Hozzászólások száma: (1)

Felvételi parák

2016-06-30 16:41:40
Amikor 14 évesen a felvételi elé kerültem csak az járt a fejemben: "ez dönti el, hogy mit fogok dolgozni az életem hátralevő részében". Gondolom mindenki egyet ért azzal, hogy olyan szakmát szeretne, amit szeret és vidáman csinál, még ha az nehéz is. Ezzel magam is így voltam.

A felvételin izgultam, de amint átléptem a terem küszöbét minden félelmem elszállt. Éreztem, hogy jól sikerült, mégis tartottam tőle, hogy nem vesznek fel abba az iskolába, amibe menni szerettem volna.

De sikerült és felvettek. ekkor újabb kétségek jöttek. Vajon jól választottam, vajon ez a nekem való szakma. Szerencsésnek mondhatom magam, mert ez az én szakmám. Jól választottam, de tudom, ha mégsem akkor is válthattam volna.

A lényeg, hogy nem ezen múlik az életed, ha rossz útra térsz átléphetsz egy másikra.
Hozzászólások száma: (0)