/ Blogok / SULI / Iskoladráma, avagy mi folyik a suliban

Iskoladráma, avagy mi folyik a suliban

Mi folyik a jelenlegi osztályomban? Iskola, az osztályközösségi rangsor legalján álló lány szeméből. Milyenek az osztálytársak és milyenek a tanárok? E blogot mindenki olvashatja, kivéve az osztályom!

Catnika Redcat 2015.11.16. - 18:42 16328 látogatás 1 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

I am return! (összefoglaló: máj. & jún.)

2016-06-20 00:02:41
Most vettem észre, hogy májusban például egyáltalán nem írtam. Komolyan, egy betűt sem! Na, mindegy. Sok mesélnivalóm van, meg persze az erdei sulira is érdemes lesz visszaemlékeznem, mivel számomra csak kemény fél óráig tartott XD! Kezdem is :)
MÁJUS 2. (2016.)
Hajnali ötkor nem túl élvezetes felkelni, főleg úgy, hogy fél órával előrébb akartam volna, szóval jól elaludtam. Indulás előtt baromira elkezdett görcsölni a hasam, de klotyóra már nem volt időm elmenni, hiszen 5:20-kor már gyülekező volt a suli közelében lévő cukrászdánál!
A buszon Liával pont a számomra legelőnytelenebb helyre ültünk, csakhogy ülhessek végre egy emeletes busz emeletén. És pont a legvégében volt már csak hely.
A fenti részen pont a föcitanár volt a felügyelő, akit most hívjunk csak A.D. tanár úrnak (nekem a D. már csak ott marad, hiszen kijelentette, hogy az iskolában diktatúra van, ezért egy párszor a vezetéknevéhez odaraktam titokban a diktátor jelzőt is). Mikor elmondta, hogy mit illik és mit nem az elkövetkezendő 3 órás buszúton feltettem a kezem.
- Igen?
- Kimehetek a mosdóba? - kérdeztem.
- De még csak most indultunk el.
- De nekem hasmenésem van.
A. D. úgy nézett ahogy szokott, (az "utálom ezeket a hülye kölyköket" nézésével amúgy) de elengedett. A többiek meg röhögtek. De mit tehettem volna? Rohadtul fájt már a hasam!
Lementem az alsó szintre, de a buszsofőr nem engedett el a busz WC-jébe. Hát persze, mert ugye mi egy egész évfolyamnyi taknyos kölykök vagyunk és nehogy már utánunk takarítson. Bár ő úgy fogalmazott, hogy nem használhatom a WC-t, mert 4 napon keresztül mindenki azt fogja szagolni (a busz is velünk jött, szóval azért). Mivel majd meghaltam annyira görcsölt a hasam, megálltunk a legközelebbi autós pihenőnél (tudjátok, azoknál a fajtáknál, ahol csak toalettek vannak), kimentem az ofőmmel, de zárva volt az összes női WC!!!! Csak egy férfi WC volt nyitva, de piszoárba nem szarhatok, szóval maradt a bokor D: ! És kinek van kedve hajnali 6-kor az eső utáni, térdig érő fűben, emberi civilizáció (mert házak is voltak ott ugyebár és a kocsik is jöttek, mentek!) közelében kakilással erőlködni, úgy hogy közben bármi belemászhat a seggedbe! Bizony, fel is adtam, de amikor felálltam, megszédültem és elájultam. Szerencsére az ofő még időben elkapott. Amúgy kész világvége volt egy ájulást átélni. Hirtelen minden elsötétült körülöttem, mintha megvakultam volna, egy ideig csak sípolt a fülem, majd elkezdtem tompán hallani, de mindvégig tudatomnál voltam. Akkor aztán tényleg bepánikoltam, mivel azt hittem, hogy örökre megvakulok. De aztán kitisztult a látásom és a hallásom is. A buszsofőr is megjelent és lecipelt engem arról a dombról, ahol elájultam. Szerencsére a budik előtt volt egy pad, arra lefektettek és a védőnő próbált ébren hagyni, mert elvileg megint elájultam volna. Közben pedig baromira fájt a hasam!
Apa értem jött és hazavitt. Elmondta nekem, hogy pánikrohamom volt. Igen azt észrevettem, hogy gyorsan veszem a levegőt és nem tudtam megállítani, emiatt is ájultam el.
Egész héten otthon dekkoltam és tanultam. Az idei E.I.S.-nek annyi :/ sajnos, pedig annyit készültem rá :(.
A KÖVETKEZŐ HETEKBEN
Még jó, hogy nem voltam ott az E.I.S.-ben! Szerencsére Szlovákiában már amúgy is jártam, szóval alapból tudtam már, hogy hogy néz ki a Tátra.
Először is, Tamás segítségével azonnal elterjedt egy újabb "Angéla-féle legenda" , miszerint beájultam a susnyásba, bár ez majdnem igaz, csak az ofő még időben elkapott. Aztán Lia mesélte, hogy a tervezett szobatársaim vodkát hoztak magukkal és az egyik éjszaka be is rúgtak, meg azt is, hogy a faházakban és a kőépületben fiúk is és lányok is laktak. Nem úgy kell érteni, hogy egy szobában is, hanem csak ugyanabban az épületben/ faházakban, de külön szobákban. Viszont, míg mi így voltunk a tanárok nem. A tanár urak felügyelték a kőépületben lakó gyerekeket, a nők pedig a faházasokat. A. D. tanár úr egyszer be is nyitott, mikor Lia szobatársai öltöztek és még elnézést sem kért, aztán volt egy olyan esett is, mikor a szálláson egy éjszakára el is ment az áram, és A. D. megint benyitott hozzájuk, és Lia szobatársai megint pont öltöztek. Lia nem tudta, hogy ki nyitott be, ezért odaordította a tanár úrnak, hogy "bazd meg!", erre A. D. el is ment, de Lia utánanézett és csak akkor jött rá, hogy kire ordított rá XD! Meg is kapta a magáét: 3-as lett földrajzból az év végén ;D!
Amúgy az erdei suliban láttak medvét is. Ráadásul ANYAMEDVÉT BOCSOKKAL!!!! Még jó, hogy nem voltam ott, mert tuti bepánikoltam volna, és akkor nekünk befellegzett volna.
Ja, és amikor ott feküdtem azon a bizonyos padon, mikor alig voltam magamnál, még az eső is eleredt és a buszból valaki le is fotózott, ahogyan szenvedek. Tuti Sanyi volt az. Ő az az osztálytársam, aki még mindig úgy néz ki, mint elsőben (totálisan) és csendben szokott engem megalázni, afféle csendes gonosz, csibész gyerek, aki igazából 13 éves, de 8-nak néz ki. Az utóbbi fix, hogy őt is bánthatja.
Amúgy azt nem értem, hogy a fiúk miért szeretnének annyira képet rólam. Annyira hülyén nézek ki, hogy kiraknának a falra és folyamatosan röhögnének rajtam, vagy esetleg a közösségin landolnék a végén? Nem tudhatom. De az biztos, hogy NAGYON imádhatják a képeimet, ha még 3000 Ft-t is megajánlanának az egyik osztályfotózáson készített egyéni képemért(, vagyis azon, amin csak én vagyok).
Van még egy érdekes sztorim, ami a júniushoz köthető. Az iskolaév utolsó hónapjában sem kíméltek. Mesélem is, de ezt most csak nagyon röviden, mert nem igazán akarnék belemenni a részletekbe :( !
JÚNIUS 3. (2016.)
Technikán a tanár úr azt tanácsolta, hogy nézzünk filmet, de mi inkább a beszélgetésnél maradtunk, ami a végén hatalmas nagy kínzássá változott, legalább is, az én szemszögemből. És hivatalosan is kijelenthetem, hogy Brigi egy nagy-nagy ELLENSÉG!!!! Egy pillanatra elhiszem, hogy valamikor támogat és segíteni próbál, de a legtöbbször ellenem van és utál (,de nagyon), ja, és valamikor úgy érzem, hogy többet tud rólam, mint én magam.
Technikán csak én ültem legelőre. A többiek hátrébb voltak. Egyszer csak Brigi mondott rólam valamit, aminek még a fele sem igaz, aztán még egyet, aztán még egyet. Próbálok védekezni, hogy én nem is csinálok olyanokat, amiket ő állít, de ő már mondja is a többieknek. Pedig minden egy nagy hazugság és tudom is honnan ered. Az első számú gyanúsítottam Lia. Hogy miért? Egy bizalmas beszélgetésből, amit a húgával folytattam, kiderült, hogy tele van felnőtt tartalmakkal a telefonja és az interneten is olyanokra megy rá, amikre ennyi idősen igazán nem illene. Ha ezt az apja tudná... de nem tudja. Honnan is tudná? Na, szóval Lia ezeket a mocskos tetteit mind rám akarja kenni, ezért Briginek azt hazudta, hogy ezt mind én csinálom, saját magát bele sem keverve ebbe. Tudja, hogy Brigi mekkora egy pletykagép, ezért is hazudott pont neki! Ez az igazi mérgező barátság! Ezt el is mondtam a technikán ülő társaimnak, miután Brigi elmondta, hogy Liától hallotta mindazt, amit ő kotyogott el a többieknek. Hülyének néztek és folyamatosan kérdezgették, hogy mi az a mérgező barátság. Ezután csak bámultam a falat és kérdezgették "Angéla, te ilyenkor mit érzel?" "Most sírsz?" "Most mit csinálsz?" "Megmondasz minket anyukádnak? Jaj, de félek :P!" (Az öcsém amúgy azt mondta, hogy ilyenkor már kinyírta volna az osztálytársaimat, ha ott lett volna.) Ezek után a decemberi videoklipem lett a téma, ami köztük még mindig nagy szám. Néha úgy tesznek, mintha imádnák, sokszor viszont fikázzák. Most is ez volt. "Amikor anyám meglátta azt kérdezte, ki ez az őrült csaj!" "Az én anyám azt mondta, Jaj szegény lány, szegény!, így sajnálva mekkora fogyatékos, a bátyám meg könyörögte, hogy kapcsoljam ki ezt a zenének nem mondható szart." - mondták. De nem csak magát a zenét minősítették le, hanem a videót is, amibe az alsós igazgatóhelyettes fia annyi munkát rászentelt! De szerintem ezt az osztálytársaim nem is tudják. Valamikor bezzeg hallani akarják a dalomat és azt mondják, imádják, meg éneklik is :(. Mikor már megelégeltem, kiabáltam velük. Olyanokat mondtam, "Hogyha végre elmegyek, legalább nem látlak többet benneteket" és folyamatosan alig hallhatóan suttogtam, hogy "Majd meglátjuk, ki nevet a végén!". Ezek után be is jött a tanár úr és jól kioktatta az osztálytársaimat.
- De, ha 26 emberből 26-an utálják, akkor az ő hibája nem? - jegyezte meg Tamás. Ezt a mondatot később a földrajztanárnál is elsütötte és ott is elkezdtek engem támadni az alsós bakijaimmal és "Angéla-féle legendáimmal" fűszerezve, de ezt most hagyjuk. Miután a tanár úr elment, tovább piszkáltak engem. Tamás lefotózott (komolyan nem értem! Minek!!!???), sőt még le is videózott, amit kifejezetten utálok, mert minden egyes videón visszanézve, totál úgy festek, ahogy az osztálytársaim beállítanak! Ronda, kockafejű (komolyan! Nem is kerek a fejem, az max. csak szemüveg nélkül van úgy, de szemüveggel totál négyzet alakú a fejem!!!), idegesítő hangú, kövér idióta!
Szünetben felhívtam anyát, de csak sírtam, de mivel becsöngettek, elmondtam neki, hogy majd kövi szünetben visszahívom. Meg is tettem, és elmondtam neki mindent, ami technikán történt. Erre anya küldött egy sms-t az ofőnek, hogy Tamás már megint rendetlenkedett (persze, mindig Tamás jut mindenkinek legelősször eszébe, pedig a többiek is benne voltak) csináljon már egy nagy patáliát. De az ofő ezt úgy értette, hogy vigye el Tamást az igazgatóiba, majd ő és a helyettes megoldja. Pedig anya úgy értette, hogy az ofő ültesse le az egész osztályt és beszéljék át, hogy ki mit tett. Biztos több ember is dekkolt volna az igazgatóiban, de mivel az ofő még a saját konfliktusait is elkerüli, nemhogy az osztályáét, tojt bele az egészbe, elég Tamás és kész!
Amúgy az igazgatóhelyettes elmondása szerint Tamás azt mondta, nincs semmi rólam a telefonjában. Szerintem meg sem nézték, pedig azt kellett volna! Aztán az ig. helyettes felhívta anyát és megkérte Tamást, hogy kérjen bocsánatot. Ennyi.
Ezután úszáson, az én kis menedékemen, pont szaunázós edzés volt és az egyik barátnőm el is jött, szóval alaposan kilelkiztük magunkat egymásnak. A beszélgetés csak kettőnk között maradt, semmit nem mondunk senkinek, de annyit mondhatok: a mérgező barátnőkről volt szó, mint pl. Lia!
Ja, és jegyeket illetően. Föciből megkaptam az 5-öst!!!!!!! Te jó ég! Meg bioszból is! Köszönöm, köszönöm szépen! Ez sokat jelent nekem, főleg a földrajz, mert a suliba, ahova akarok menni, azt kell pontnak vinni. Így 7.-ből van 23,5 pontom a 25-ből. Az irodalomból is nagyon örültem az 5-ösnek. A tanárnő utolsó irodalomóráját (nyugdíjba megy) ezért (először és utoljára) végig figyelmesen végighallgattam! Nem kis teljesítmény (tőlem) :O!
Lia nem járt túl jól. Fizikából és föciből közepesre zárt, kémiából pedig vagy kettes lett vagy hármas. Csoda, hogy nem bukott meg! Viszont még így is 21 pontja maradt! Wow! Nem tudom, hogy hova menne szívesen, de az biztos, hogy meg ne merje közelíteni azokat a sulikat, ahová én jelentkezek! 1. Nem neki való, 2. Tönkretenné a legszebb éveimet, azzal, hogy kikotyogja miket tettem én általánosban 3. Nem bírnánk elviselni egymást még 4 vagy 5 évig. A legbiztosabb az, ha itt marad ebben a suliban. Az osztályból a legtöbben gimnáziumban gondolkoznak, ezért azt mondtam nekik, hogy én is, hogy ne kössenek bele az én magánügyeimbe. az én dolgom, hogy hova megyek tovább tanulni, nehogy már kövessenek! Nem akarom, hogy tovább kísértsen a múlt! remélhetőleg jövőre már soha többé nem kell, hogy lássam őket és nagyon fogok neki örülni!
Hozzászólások száma: (0)