/ Blogok / LÉLEK / A változás szárnyain

A változás szárnyain

Egy tinilány mindennapja,netes naplóba írva. Egyik mottóm: Nincsenek véletlen találkozások az életünkben.Minden ember az életünkben vagy egy TESZT,vagy egy BÜNTETÉS, vagy egy AJÁNDÉK.

uborka 2013.12.07. - 19:24 70013 látogatás 161 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

Fordulópont

2016-10-09 20:27:41
02.29.

A bevonulásom napja.

,,Vannak napok, amikor kicsit minden a helyére kerül. A bűnök, a hibák megbocsáttatnak, és még az idegent is nagy ölelés fogadja. Ilyenkor elégedetten dőlünk hátra, mondván: túl vagyunk a nehezén."

Vittem a kék sporttáskát telepakolva...Igazából a laptopot is be akartam csempészni, hogy majd ott végre blogolni is fogok tudni de aztán hagytam a francba. Persze, én majd ott előveszem a laptopomat, azt mindenki előtt blogolni fogok...Ráadásul lehet, hogy meg sem engednék. ( A mama is felvetette az ötletet, hogy addig oda adná a benyelt tabletemet, de anya passzolta a dolgot.) Helyette tankönyveket pakoltam anya miatt, merthogy pótolnom is kéne majd az elmaradt tanulnivalót. Oké, bedobtam néhány könyvet, meg egy naplót is, ahova majd le tudom jegyzetelni a napjaimat. Aztán igazából egyszer nem nyitottam ki tankönyvet, a naplóba se írtam minden nap mindent.

Gyerekkórházba mentünk, át az épületen, balra, jobbra egyenesen, majd megint jobbra és egyenesen, végül balra egy kicsit, és befordultunk jobbra. Felmentünk a lépcsőkön. Két ajtó volt.

Bal oldalon:

Gyermekpszichiátria

Jobb oldalon:

Neuropszichiátria osztály

A baloldali ajtón csöngetett anya.

Egy rövid, fekete hajú nő nyitott ajtót. Beljebb tessékelt minket.

A nő vezetett, kaptam egy szobát, ahol már volt egy lány.
Hozzászólások száma: (1)

...

2016-10-08 22:14:57
02.12.

De azt, hogy nem megyünk, csak utolsó nap közöltük az Anitával.

- Gratulálok.

A versem ekkor már papírra volt vésve, összehajtva, egy kék vagy fehér szalaggal csomagolva, amit mindenképpen oda kellett neki adnom, mert féltem, hogy több lehetőségem nem lesz rá. Szóval leléptünk suli után K.-val a városba, tudtuk azt hogy négykor végez Anita az edzőjével, szóval fél háromtól már lehet keresni (viszont háromra meg haza kellett volna érnem).

Felmentünk. Felérünk az utolsó lépcsőfokokra, körülnézek a kondizók között:

-Nincs itt, nem látom.

Alig hogy ezt kimondom, véletlen felpillantok a fölöttünk lévő lépcsősorra, és ott jön lefelé :)

Nézem, rám néz.

Nem emlékszem hogy mondott-e ekkor valamit, de szerintem ő is meglepődött, és küldött felém egy fél mosolyt.
Kérdezte:

-Akkor jöttök?

Alig tudok megszólalni. K.-ra nézek.
-Nem, nem hiszem. Nem hoztam semmi váltóruhát.
-Nekem viszont mennem kéne, mert kezdődik az órám. Ciao.
-Szia...

Nem tudtam hogy sírjak vagy nevessek. Egyszerre akartam mind a kettőt. Elfelejtettem a levelet.

Lementünk a K.-val, elindultunk árkádba. Nem hagyhattam annyiban. Elhatároztam, hogy leszarom anyámat, és megvárom az Anitát.

Volt "szerencsém" megismerni a Hussy ikreket (akiket amúgy már ismertem látásból a Nevkoból), meg K. újdonsült pasijelöltjét: B.-t.

16 óra előtt tíz perccel ott voltunk velük a kondi épülete előtt. Anyum hívta a K.-t, de mondtam neki ne vegye fel.
A fiúk közben hülyéskedtek K.-val, én meg csak fogtam a fejem magamban..
Négykor felmentem, otthagytam őket.

Várok...nem jön.
Már negyed öt volt. Kis idő múlva jött utánam K., és mesélte, hogy B. lesmárolta, de olyan undorító volt, hogy az nem igaz. Úszott a nyálban :P :D Aztán lementünk, a hülye barátai már elmentek. K. ráírt az Anitára:

- Bent vagy még?
- Igen. Miért?
- Niki szeretne veled beszélni. Mikor végzel?
- Öltözök. Mennyi ideje van? Mert akkor sietek.

Meg kérdeztük tőle, tudunk-e találkozni az autóbusz-állomásnál.

Na de mindegy, elsétáltunk Árkád Alsóhoz, hogy akkor majd autóbusznál összefutunk, de közben írta, hogy Árkád Felsőnél találkozzunk, mert az neki közelebb van. Jó, felmentünk, közben gyorsan beparfümöztem magam az avon párizsi sikkjével, mikor kiléptem az kapun, akkor is nyomtam magamra, a következő pillanatban pedig megpillantom:

Ott áll.

Megállok előtte, a K. a jobb oldalamon felénk fordulva. Hol az Anitára nézek, hol félre. Néz rám felvont szemöldökökkel, én meg mondom neki:

-Ne nézz így :D

Szerencsétlenkedtem még egy darabig, nem tudtam megszólalni, aztán K. segített:

- Adni akar neked valamit.

Aztán nagy nehezen kinyögtem:

-Igen, adni akarok valamit. De..megtennéd, hogy csak otthon olvasod el?

Bólogat.

Nyújtom a karomat, markomban a levél a verssel. Nyújtja a tenyerét, odaadom neki.

- Reagáljak is rá majd valamit e-mailben?
- Igen.

Aztán jöttek még ismerősök (köztük az ikrek meg B. is), odamentünk hozzájuk, hülyéskedtek. B. ugratta az Anitát a leszbikusságával, Anita persze felvette a kesztyűt, már a fizikum volt a tét. Ledobta a háti táskáját, levette a bőrkabátját, ott állt egy szál ingben a plusz öt fokban.

Lefogta B.-t, egy másik csaj meg tökön rúgta a gyereket :D Ezen a szituáción besírtam anno, de közben néztem is kerek szemekkel. Ilyennek még soha nem láttam az Anitát.

Majd Anita kérdezte, nem-e megyünk, ezért lassan búcsúzkodtak, és indultunk hármasban, felszálltunk egy buszra, leültünk leghátra, egymás mellé, én voltam középen, Anita kívül, K. belül.

- Szeretnél még valamit mondani, vagy valamiről beszélni, azon kívül, hogy olvassam el, amit írtál?
- Hát most úgy sincs elég idő beszélgetni.

K. meg rendezkelődött:

- (...) Jó, akkor oldja fel a tiltást facebookon az, aki csinálta, és találkozzatok, beszéljétek meg, amikor mindketten ráértek.
- Most nem azért, de ez tökre úgy jön le, mintha össze akarnál hozni minket.- mondta Anita.

Igaza volt, de persze nem erről volt szó.

- Mi? Neem, én csak mint barátok akarom, hogy kibéküljetek.
- Hát..nem is..nem arról van szó, hogy nincs időm, csak nincs bérletem.
- A születésnapom hetén szabin leszek, szóval akkor ráérek, és van bérletem, ki tudok menni Kertvárosba.
De kettőnk közül rajta múlik a dolog, ő van megsértődve.
- Én lennék?- kérdezek vissza.

K. leszállt Littkében, én a következőnél szálltam A.-val.

Beszélgettünk ameddig elszívott egy cigit. És végül is tisztázta azt a 31 éves nős dolgot.

- (...) Kezdjük ott, hogy az a nő hetero, és gyereket is akar. Azt mondta, hogyha főzök neki egy finom vacsorát összejön velem. De csak szívtuk egymás vérét.

Próbálta így elsimítani a dolgot mindenféle kifogással.

- Hát..nekem igazából mindegy. Ha máshogy lenne, akkor sem lenne sok közöm hozzá.
- Most ezt ne értsd félre, de ha akarod, akkor van hozzá közöd, ha nem, akkor nincs.

Nekem meg már persze fogalmam sem volt hogy értsem ezt, de automatice úgy fordítottam le magamban, hogy hát van hozzá közöm mivel csókolóztunk, tehát ő is akar tőlem valamit.

-Nem akarjuk egymást elveszíteni..de javíts ki, ha nem így van.
Rázom a fejem, jelezve hogy nem akarom kijavítani.

- Jó a hajad.-mondja
- A tied is :D
- Az ismerősök azt mondják rám gyufafej.
- :D De megelőztelek.
- Miért te mikor festetted be?
- Előző hét szombat..
- Akkor bőven..én kedden.
-Tudom..láttam a képet amit küldtél a K.-nak és a kezedet is láttam.

Aztán elkísértem az osztályfőnökéhez, Müllerhez. Azt is megtudtam hol lakik.

- Ígérd meg, hogy feloldod a tiltást.
- Fel fogom oldani.

Elbúcsúztunk, de tökre hülyén jött ki.mert tartotta nekem a fejét oda, én meg nem tudtam mit akar, erre megpuszil, másik oldalt is, és megölel.
Magához szorít ahogy szokott.

-Nehogy kitörd a nyakad :) -mondja közben, miközben ölel.
Nevetek.


Íme az első szerelmes versem:

Őrült bolyongó, elveszett
Behunyom két szemem
Mit súghat a megveszett
Mindenhol Őt keresem

De szívem nem dalol,
Háborgó óceán lelkem
S moraja előtt meghajol
Háttérbe szorítva az eszem

De szívemet valami tépi
Ím a szomjúság mi nyúzza
Mit csak ölelésed enyhít
Kongó üresség is húzza

Szívem nagy darabja
Azt száműztem Veled
S a szerelem rabja
Ez mégis, ördögi kör lehet

Fegyverem erősebb mindennél
Tiszta forrás, szeretet
Bárcsak újra álmomban lennél
Enyhítené a kínt keveset

Addig maradnak a holdkóros imák
Utolsó lélegzetem legyen Neked első
Pecsét rá, lelkem ennyire imád
Újrakezdeni talán sosem késő

Jeges leheletem nevedet rajzolja,
A füstös levegő elér-e hozzád?
Gondolsz-e rám néha?-gondolja
Vágyaimat csillagaim elhozzák?

Szememben csillogó könny:hiányzol
Esténként némán üvölteni
A pillanatot gyötrődve kivárom:
Egyszer majd a füledbe súgni.


Én meg hazaestem negyed hat után. Anyám persze leordította a fejemet. Először hazudtam neki, aztán kiderült hogy tudta,hogy kivel voltam meg hol, mivel a K. elmondta az anyjának, anyám meg felhívta az ő anyját. Mondta hogy örüljek hogy nem tép meg, mehetek nevelőintézetbe, és elmegy a gyámügyre, vagy a rendőrségre, és fel fogja jelenteni az Anitát. Másnap hivatalos voltam mamához, de ugye onnan is eltiltott. Én meg ezek után tisztára le voltam sokkolva.

Csak ültem összezuhanva az ágyam előtt, néztem ki a fejemből, és nem gondoltam semmire.

Elhatároztam hogy ha megteszi, akkor öngyilkos leszek.

Később közölte velem, hogy menjek el holnap a mamához. Nem értettem mi ez a nagy váltás. Aztán kiderült, hogy a mama akarta, hogy mindenképpen menjek ki.

02.13.

Ígéretemhez híven feloldottam facebookon a tiltást, de e-mailt nem kaptam az Anitától.

Tulajdonképpen azért kellett elmennem a mamához hogy telebeszélje a fejem. Offolta nagyban az Anitát, én minden erőmmel próbáltam védeni, de hát egy Oroszlánnal szemben nehéz megnyerni a szócsatát. Mondtam neki, hogy nem értem miért kell valakit elítélni azért, mert meleg. Attól még lehet normális ember. És akkor mama hajtotta a szót, hogy nem erről van szó, de engem nem nézhetett madárnak.

- Találkozzatok, ismerd meg.
- Én nem akarok vele találkozni.

Na itt kezdődik az előítélet...

De persze én hajthatatlan voltam, hiszen a szerelmemről volt szó. Kijelentettem a mamának, ami eddig csak gondolatban volt meg:

- Én öngyilkos leszek, ha tényleg megteszi.
- Nah..ha ilyeneket mondasz, akkor tudod hova fognak bevinni??
- ...
- A zárt osztályra.

Este a buszmegállóban már nem bírtam magammal, felléptem facere láttam,hogy visszajelölt ismerősnek Anita, ráírtam:

17:40- Szia.
- Szia :) Mizujs? Hogy vagy?
17:42- Jól..Elolvastad?
- El. Igazából nem tudom mit mondhatnék.
17:44- Milyen érzések jöttek elő?
17:45- Hát ez bonyolult.
- Értem.
17:46- Mikor megöleltelek is éreztem valamit. Ott azt éreztem, hogy mennyire törékeny is vagy. És hogy szeretnélek mindentől megvédeni. De mint barát.
17:48- Ühüm. Én meg azt érzem, hogy szeretlek, és azt hiszem már lényegtelen, hogy hogyan, nem számít.
17:49- Sajnálom. A versed egy szerelmi vallomás volt. Tetszett.
- Mit, miért? Nem kell. Hát jah..olyasmi.
- De sajnos nem tudom viszonozni feléd.
17:50- Nem baj. Tényleg :)
- Tudom milyen érzés. 17:51- Ezért sajnálom.
17:52- Azért nem kellett volna összezavarnod
- Igen...tudom...még mindig nem tudom megmagyarázni...
17:53- De nem csak a csók..Hanem amikor olyanokat írtál, hogy ha beléd esek, akkor a csajod leszek.
17:54- Igen...Meggondolatlan voltam...nem hittem, hogy megtörténik.

02.15.

07:18- Meg ,,Figyeld, amikor majd összejövök a Nikivel"...na de mindegy, nem is folytatom..Én általában nem nagyon szoktam viccelődni az emberekkel, ezért mindenkit komolyan veszek. Molnárt is (túl) komolyan vettem, de ezt te is tudod..

11:18- Amúgy ma egész nap melózol, nem? Nem szoktál néha kijönni egy öt percre?
11:33- Itthon vagyok. Nem mentem. Tegnap kicsit beb*sztam, és úgy döntöttem beteget jelentek.
13:13- Jah értem. 13:15- Az mit jelent? 13:16- Hogy kicsit beb*sztál. 13:26- Jó kedved volt, vagy rossz?
13:28- Egy kicsit beb*sztam, ja. 13:29- De jó kedvem volt.
- *lájk jel*
13:30- :) Te hogy vagy?
13:33- Megvagyok..Na de folytatom..Az első kopp akkor jött, amikor utolsó nap, nyolcadikán kijelentetted, hogy nem azért csókoltál meg, mert össze akarsz jönni velem. Akkor még csak az fájt, hogy két opció közé szorítottál, ez volt ugye a vagy sajnálsz, vagy szórakozol velem. Ezt már jobb lett volna, ha akkor megosztom veled, és nem gyártom az elméleteket magamban. Hibáztam.
13:34- Én hibáztam.
13:36- Miért?
- Mert félrevezettelek. Habár nem akartam.
13:37- Jó, de nekem meg ki kellett volna mondanom, amit gondoltam.
- Hát azt nem bántam volna.
13:38- :D
13:39- Most is elmondhatnál mindent.
13:40- Tudom, azt csinálom. Aztán jött a Virágos szitu. Rosszul esett, nem tagadom, de még ez sem a legnagyobb pofon volt, és elég gyorsan kihevertem, mert beleképzeltem magam a helyedbe. Eszembe juttattad az Ildikó tanci iránt érzett dolgokat. 13:41-Az viszont tőlem volt parasztság, amikor szartam a fejedre, mikor másodszorra kértél bocsánatot.
13:43- Hát érthető volt a reakciód.
13:44- Nem, mert akkor már nem haragudtam. 13:45- Viszont egy kérdésem lenne még ezzel kapcsolatban..Ha azt mondom ne menjünk oda, akkor is odamentél volna?
- Fogalmam sincs. 13:46- Valószínűleg igen. 13:47- Hiszen szerettem. Bármit megadtam volna érte, hogy lássam, és halljam.
13:48- Meg tudom érteni. 13:50- Utána a legdurvább az volt, amikor megtudtam, hogy csak barátként tekintesz rám, amikor az volt bennem, hogy most én vagyok neked barát és szerelem között. Ennél is hülye voltam, mert téged meg sem kérdeztelek, hogy tényleg így van-e.
13:51- Ott voltál, azt hiszem.
- Igen, konkrétan velem leveleztél. Azért köszöntem meg.
13:52- ?
- És amúgy belehallgattál abba a zenébe, amit küldtem? :D
- Mikor?
13:53- Amikor kérdeztem K. facejéből, hogy most te vagy-e úgy velem, hogy barát és szerelem között vagyok. 13:54- Akkor velem beszéltél. Nem K.-val.
- Fogalmam sincs.
13:55- Amikor írtad, hogy ,,Most is egy 31 évesre hajtok.". 13:56- Na az így egyenesbe hozzám jött.
13:57- Ügyes. 13:58- Nem tudom, hogy meghallgattam-e. Nem emlékszem. Linkeld át, megmondom.

02.16.

07:45- https://www.youtube.com/watch?v=KDxJlW6cxRk
07:49- Le voltam sokkolva aznap, de mégsem tartott olyan sokáig, mint a Virágos dolog. Akkor már eléggé ki voltam "idegelve". Miután összelogikáztam a dolgokat magamban (eszembe jutott az is, mikor írtad anno, hogy a Virág azt mondta neked, kezdjél ki velem), egyenes út vezetett ahhoz az eredményhez, miszerint tényleg csak játszottál velem. Eldöntöttem, hogy adok időt magunknak, és hogy majd megvárom amíg te keresel, mert mindig rám tudsz hangolódni...de amikor írtad, hogy eleged van a világból, elgondolkodtam. Aztán meg a ,,Nem futok senki után", az kicsit rosszul esett, pláne miután eszembe jutott, hogy azt mondtad oda jársz kondizni, ahova a Virág is.. 07:50- Amúgy egy különálló kérdés: (...) 07:54- Kérhetek tőled valamit?
11:50- A Virág már nem jár. De ha járna sem érdekelne. Azt csinál, amit akar. Nekem ő már senkim. (...) Mit szeretnél kérni?
13:20- Holnap bejönnél velem Intersparba (...)?
13:22- Dolgozom. 13:23- Ne haragudj.
- Mikor? Mettől?
13:24- Reggeltől estig.
13:25- És ma?
13:32- Ma is sajnos. Este nyolcig.
13:34- Csütörtökön is?
- Nem. Akkor fél háromtól ráérek.
13:35- Oks, akkor csütörtökön eljössz velem?
- Persze :)
13:36- Jó, köszi :)
- Nincs mit :)

13:56- Mizu amúgy?
14:01- K. meg akar erőszakolni.

Hülyéskedtünk egy lépcsőház előtt...

14:03- Téged?
14:05- Ja.
- Hát hagyd magad :D Kitapasztaljátok egymást, jó tud az lenni ;)
14:06- :D Na jól van ám..
14:07- :D Az tök jó ám :D Szeretek a nulláról kezdeni. Ilyenkor minden új, és mindent újra kell tanulni. Meg kell ismerni a másikat. 14:08- És ez kihívás.
14:09- :)
14:13- Ezért vagyok liliom tipró.
14:16- ??
- Lehet egy kérdésem? Sanszosan kérdeztem már, de az agyam egy szita.
14:45- Aha. Kérdezz. 14:47- Viszont ma már nem biztos, hogy meg tudom válaszolni, mert mennem kéne. Szia holnapig :)
15:23- Pasival voltál már? Ciao bis morgen :)

02.17.

07:13- Hogyan? 07:30- Na de folytatás következik. Az végképp kiborító volt, amikor azt írtad, sajnáltatom magam, és semmit nem teszek. Ezt konkrétan arra értetted, hogy nem kereslek? Mert ha igen, akkor tudnod kell, hogy szinte minden nap bent voltam Árkádban. Meg előtt, meg mögött, meg felett...Hogy hátha...hátha véletlen betévedsz. Mert a véletlenben bíztam. Aztán egyik nap jött az ébredés: eszembe jutott az kép, amit egyszer küldtél olyasmi idézettel, hogy ,,Legyél te az ok, ami miatt valaki azt gondolja, érdemes még hinni az emberekben." Egyértelmű volt, hogy lépnem kell. Közben K. ismerősöm is pumpálta a fejem, hogy életem végén bánni fogom, hogy nem szerettem, nem csókoltam, nem csalódtam...és rájöttem, hogy igaza van. Miután a tévéből is kaptam a dolgokat: ,,Az egyetlen igazi kudarc, ha nem próbálkozol többet.", másnap esete: 19 órakor beestem városba- 07:32- Kerestelek Árkádnál, autóbusznál, hogy HÁTHA. Így visszagondolva mekkora balfék voltam...De ezen már csak nevetni tudok :D Aztán fél nyolckor megszereztem K.-tól az infót, hogy otthon filmezgetsz...Sírni tudtam volna. Végül pénteken ugye meghallották a könyörgéseimet fent, és pont akkor jöttél le hála az égnek, mikor ott voltunk. bár későn gondolkodtam, és elfelejtettem akkor odaadni a levelet.

13:39- Holnap akkor jó lesz 15:10-15:15 között Árkádban? Mekinél. -(én)
13:40- Hát ha ezúttal megtalállak, akkor persze.
13:41- Meg fogsz.
13:42- Akkor jó.
- Na de hogyan voltam együtt fiúval?
- Szűz vagy még bubi?
13:43- :D Igen. De félre ment, az K. Nem?
13:44- A bubi?
- Há jah.
13:45- Mindenki bubi. Meg mucikám. Édesem. Szívem. Bár inkább mucikám. Meg majom meg dinnye.
- Ja boccs..Azért még jó, hogy nekem van valami külön is..13:46- Vagy azt is szoktad másnak?
13:47- Vigyorit?
- Aha.
13:48- Szerintem azt csak neked szoktam. Nem jut eszembe más, akinek mondanám.
13:49- *lájk jel*
13:51- De várj...egy volt még...de fogalmam sincs ki az.
13:53- Értem.
- Mindegy is. Ő is ilyen kis félénk, mint te.
13:54- :)
13:57- Csak a full csendesekre szoktam mondani...és eddig te vagy a második ilyen :D
13:59- Az jó..akkor legalább nincs sok belőlem.
14:01- Belőled csak egy van vigyori :) Amúgy...most az jutott eszembe, amit kiírtál kamaszpanaszra, hogy vajon milyen lehet velem az ágyban...Velem akartad elveszteni?
14:02- :D
14:03- Komolyan kérdeztem.

02.18.

10:09- Konkrét ilyen célom nem volt. 10:10- Bár nyilván, ha összejöttünk volna, akkor veled vesztem el.

13:18- Kakukk. Bealudtam, és még itthon vagyok. Negyed négy körül érek Mekihez így.
13:42- Ja ok.
13:59- Vagy lejössz Paraszt dohányzóba? Mert 15:10-re ér be a buszom elvileg :D
14:00- Hát akkor ja, aztán utána Interspar. 14:01- Feltéve, ha még ma végzek.
- Oksi :)

Délután időpontom volt a pszichológushoz. Kiderült, hogy be kéne feküdnöm a kórházba, mivel eddig semmit javulás nem értünk el. A pszichológusom mindent elmesélt, hogy mi várható majd ott. Rajzolás, beszélgetés, maximum vérvétel, ilyenek. És a végén, lehet, hogy felírnak valami gyógyszert. Természetesen belementem, hisz miért ne. Szinte örültem.

15:13- Merre vagy?
- Szia, bocsi, de késni fogok. Most engedtek el. Most szállok buszra.
- Ok. Hol tali?
15:14- Meki?
- Ok.
- Ott lesz K. is. Vagy már ott van.
- Ok.

Odaestem fél négy körül. Keresem (persze szemüveg nélkül), nem látom. Nyúlok a telefonomért, alig, hogy megnyitom az üzeneteket:

(15:39- Fordulj meg.)

...Felnézek, és megpillantom. Az egyik kettes ülésnél ül. A Mekihez közelinél.

Nem sok mindenre emlékszem, hogy miről beszélgettünk. Csak az érzésre, hogy kezdett ellaposodni a kapcsolatunk.

- Kérsz valamit enni?- kérdezte, miközben vetettem le a kabátomat.
- Nem...
- Biztos?
- ... Hát...
- Szóval kérsz.
- Csak egy kis menüt...
- Én se eszek többet.

Elment a pulthoz, közben rendbe szedtem magam.

- Lehet, hogy be kell feküdnöm a pszichiátriára, kivizsgálásra.

Néz rám meredten, miközben rág.

Mosolyogva lenézek.

- Miért?
- Így látja jónak a pszichológusom.
- Én is voltam bent.

Nekem adja a sajtos karikái felét.

- Hát..ez nem valami jó. -mondja miközben eszi.

Szerintem sem volt az, de azért nagy nehezen megettük.

- Amikor bent voltál Árkádban, az milyen nap volt?
- Péntek.
- Akkor nem dolgozom.

Volt két kérdésem, amit nehezen tudtam kinyögni. De csak az egyikre emlékszem:

- Mit éreztél, miközben megcsókoltál?
- ...Tudod van az a gyomorliftezés..de persze jó értelemben.

Jól esett ezt hallani.

- Sietni kéne, ha még Intersparba is el akarunk menni. Xy-kor megy a buszom.
- Segíts be.- és oda tartottam a sült krumplijaimat.

A helyzet az volt, hogy eleve nem is voltam éhes.

- Nem baj, ha ezt becsomagolom, és később megeszem? -és félretettem a megmaradt fél hamburgert.
- Viszont akkor így már maximum az ********- ba tudunk bemenni.
- Jól van.

Elindultunk. Asszem kint volt az a jelenet, hogy megint észrevette, hogy valamit felfirkantottam a kézfejemre.

- Faded...
- Ez zenéből van.
És elkezdett énekelni egy tök más számot, de ismerős volt.
- Nem..majd megmutatom.

Mai Top-joyom ez volt:

Többre vágysz?

Igen..többre.

02.19.

07:13- Szia. Ne haragudj, hogy ezúttal azoknak a táborát erősítem, akik lemondják a találkozót, de teljesen kiment a fejemből, hogy fél kettőre anyámmal be kell mennem megbeszélni a kórházos dolgot.
07:52- Nem rövidített óráid lesznek?
12:10- De, de suli után haza kell mennem. 12:12- :/ 12:15- Úgyhogy akkor jövő héten valamelyik nap? Nekem mindegy mikor.
12:19- Okés. Kedden nem jó.
12:23- Jó, de inkább mégis majd még rád írok, mert nem akarok variálni, hátha valami közbejön, vagy valami :)
- Oksi.
13:31- Amúgy ez volt a kezemen: https://www.youtube.com/watch?v=60ItHLz5WEA

14:02- Szerda akkor jó lesz? Egy óra.


A Veress Endrébe ugye anyával mentem. Ő, a pszichológusom, a pszichiáterem és én voltunk. Összeültünk. Én a kanapén, anya egy széken a balomon, szembe a dokikkal, akik a jobbomon ültek szintén egy-egy széken. Előttem egy asztal. Közölték anyával, hogy mi a szitu, hogy be kéne feküdnöm a kórházba, elmesélték neki is, hogy mi fog történni, mire lehet számítani. Mire kérdezték, hogy mi a véleménye erről, történt egy nem várt dolog.

- Hát...én nem szeretném, ha gyógyszert kéne szednie...-és elsírta magát.

Ilyenkor persze, nekem is sírhatnékom támad, amikor anya sír. Most is kezdett rám törni, már be is könnyeztem, de igyekeztem megálljt parancsolni magamnak.

- Nem tudom, hogy jutottunk el idáig.- hirtelen odanyúlt felém, és ugyanolyan hirtelen megsimogatta az arcomat.

Ekkor már olyan voltam, mint egy érzéketlen pszichopata.

Aztán a pszichológusom persze próbálta nyugtatni, utána meg mondta nekem is, hogy beszélgessek majd erről vele. De aztán végül is hozzá sem szóltam. Elindultunk haza, elsétáltunk a kori pályához, merthogy ott volt húgom osztálya, ott megálltunk, aztán őt nézegette őket, meg integetett a húgomnak. Majd mentünk a buszmegállóba.

02.22.

11:33- Ne haragudj, nem jelezte a telefonom. 11:34- De a szerda nem jó.

12 óra 20 perc

És küldött magáról egy kiskori képet, utólag kiderült, azt hitte, ettől majd meghatódok.

13:49- Csütörtök?
13:53- Péntek. Sajnos betábláztak.
15:37- Oks. Két óra?
15:42- Ööö. 15:43- Oké.
- Jó. Akkor ugyanott.
- Hol ott? Merthogy suliban leszek.
15:44- Meki.
- Ok. Sietek.
15:51- Rendben.

15 óra 57 perc

Válaszokat keresek, de azokat nem lelem.
Csak egy vagyok sok közül, újra eszembe verem.
Szívem minden reménysugárral újraéleszthető,
De a kapcsolatunk mérgezett lett, véges, elvesző.
Ennyi szenny alatt lelkem s szerelmem összeroskad,
Nem gondoltam, a sors ellentétemmel is összetolhat.

És egy kép rólam, sajnálkozó tekintettel.

A kilenc ember közül belikeolta ő is.

02.23.

07:38- Isten éltessen. Még mindig nem tudod hány óra hány perckor születtél? :)
11:07- Köszi :) Én se tudom :)
13:13- Nem mondta meg vérszerinti anyud?
13:14- Még nem. Azt mondta, ha lesz ideje bemegy a kórházba, megkérdezi.
- Jaa.. 13:16- Amúgy mesélnél kicsit légyszi a kivizsgálásról? Mármint a pszichiátrián.
- Csak rajzolgattam, meg kérdezgettek. 13:17- Nem kell aggódni.
- Ja jó, de rajzolni ott is rajzoltam a pszichológusnál.
13:18- Én nem. Nem vagyunk egyformák. Nem tudom téged mivel vizsgálnak.
13:19- Hát mindegy, majd kiderül.
- Ja. Nyugi.
13:20- Nyugodt vagyok.
13:22- Oksi.
13:23- És meddig voltál bent? Hány napot?
13:30- Nem tudom, nem emlékszem. Boccs közben felhívott főnököm, és énekelt, hogy boldog szülinapot :D
13:31- x) 13:32- Miért, hány éve volt?
- Három-négy.
14:26- Melyik utcában laksz?
14:27- G. út ** 7720 Pécsvárad.
14:29- És hogy néz ki a házatok kívülről? :D Küldesz képet?
14:32- Persze mindjárt megyek el, lefényképezem neked.
- Jó.

14 óra 58 perc

Küldte a képet.

02.24.

07:08- Köszcsi.

02.26.

Délután ugyebár bebuszoztam Árkádba, mivel azt beszéltük meg, találkozunk. Megjegyzésképpen egy darab buszjegyem volt, egyszer bliccelnem kellett.

14:09- Merre vagy?
14:10- Szia. Ne haragudj, elaludtam, ebben a minutumban ébredtem. Nagyon sajnálom, ne haragudj tényleg.
14:11- Nem suliban voltál?
- Nem. 14:12- Megjött, és görcsöltem, és ezért inkább tovább aludtam, de nem hittem, hogy eddig alszok.
- Jó, akkor elhalasszuk, mindegy.
- Ne haraguuudj.
14:13- Jó, semmi.
- De ki vagy bukva. Megértem. Tényleg nem így terveztem. Tényleg ne haragudj.
14:30- Nem haragszom..csak hát..
14:31- Igen tudom. Mint mondtam nem így lett tervezve.


...Tűz és víz most két emberként van jelen,
Ezúttal nem csak az érzelmek játszanak velem.

Nem tudom, hogy mit higgyek, vagy mit gondoljak róla. Nem tudom miért viselkedik most így. Talán már púp vagyok a hátán? Vagy nem akar megbántani, és inkább a minimumra csökkenti a dolgokat? Vagy játssza a mártírt? Nem tudom. De már nem is akarom tudni...Ha tényleg nem akar elveszíteni, akkor nem teszi ezt. Én tényleg nem akartam, de ha ő nem úgy viselkedik velem, ahogy én vele, akkor sajnálom. Ahogy ő is szokta mondani.
Ott szúr, ahol a legjobban fáj. Hát persze, hogy ott, hiszen könnyen olvas bennem. K.-ra tegnap is ráírt este. Rám nem tud. Mert lerohadnak az ujjai. Sajnálom.
Feladni magamat nem fogom senkiért. Még érte sem. Futni futok ha kell, de...ez így nem megy. Nem őrlöm fel magamat teljesen a semmiért. Már olyan mintha magammal beszélgetnék, komolyan. Mintha nehezére esne válaszolni. Vagy persze, válaszol, de csak azért, mert muszáj. Ha elege van belőlem, mondja meg. Ha úgy érzi megfojtom, mondja meg. Ennyi. Ennyit tudok mondani.
Nehéz elfogadnom, hogy visszatértünk ebbe az "ősi" állapotba. Mondjuk nem nagyon emlékszem hogy anno mennyire lehetett vele beszélgetni facebookon...de majd visszaolvasom a beszélgetéseinket. Újra egy vagyok a sok közül. A sok haverja közül egy.
Persze a remény az, ami utoljára meghal (kivéve ha én), és vele is úgy vagyok, mint anno Ofővel, mikor nem írt vissza mindjárt, hogy most haragszom rá meg minden, de ha újra rendes lenne velem, mindjárt visszatérne az életkedvem, és elfelejtenék mindent.
Azt hiszem már annyi hibát vétettünk, már annyira nem tudunk egymással mit kezdeni, annyira nem tudjuk hogy hogy kezeljük a másikat, hogy ez már egy veszett kapcsolat. Rájöttem hogy teljesen különbözőek vagyunk. Kezdjük ott, hogy neki be nem áll a szája, én csendes vagyok. Ő talpraesett, ki mer állni magáért, másokért, én félénk vagyok. Ő mindenkivel barátkozik, mindenkin próbál segíteni, én egy emberes vagyok, egyszerre csak egy valakire tudok koncentrálni. Viszont ebből adódóan mindig kell, hogy legyen mellette valaki (köhm..Klaudia), én viszont már hozzászoktam a magányhoz, nekem ő a társam, kibírom ha egyedül vagyok. Rájöttem arra is, hogy ez a lány nem bonyolult, hanem komolytalan, míg én mindent komolyan veszek. Meggondolatlan, míg én inkább túl gondolom a dolgokat. Ő mindent elfelejt, szitából van az agya, én mindenre emlékszem. Ő a megoldó emberke (legalábbis saját bevallása szerint...én erről nem tudok nyilatkozni), én a "meneküljünk". Ő a rossz kislány, 14 évesen vesztette el az ártatlanságát, majd még hétszer megismételte ezt (csak fiúkkal), én pedig legszívesebben egyetlenegy embernek adnám, és akár 80 éves koromig várnék, ha kellene. Csak ennyire különbözünk :D Na, jó mondok egy-két azonosságot: mindketten érzelmi típusúak vagyunk. Nálam viszont mindig képbe jön a értelem, mindig küzdenem kell vele, és ezért labilis a helyzet, de egyébként mindig a szívemre hallgatok. Aztán mindkettőnknek az idősebbek jönnek be, ami tök jó lenne akkor, ha nem belé lennék szerelmes, vagy ez egyszer kivételt tenne, és nem zavarná az a majdnem 3 év. És mindketten jártunk/járunk pszichológushoz-pszichiáterhez.
A szerelme nem tudok lenni, nem szeret viszont. Az ismerkedjünk "úgy" is dologgal nem tudom mi van, felfüggesztette, kész. Talán ha 1994-ben születtem volna, 30 kiló felesleg lenne rajtam, és "D" kosaras csöcseim lennének, talán akkor már kapós lennék...
A legjobb barátnője akkor lehetnék, ha kihasználhatná a kedvességemet. Amikor úgy tartja kedve, megkíván, mert éppen nincs kapcsolatban, akkor csak egymásnak esünk, azt jóvilág. Barátság extrákkal, a legjobb dolog, nem igaz?....Szánalmas.
,,Hálát adok az égnek, ha egyszer újra még valami köztünk le.."...ja nem boccs...hálát adok az égnek, hogy nem lettem a Klaudia második kiadása. Azért volt benne még annyi...

A barátok jönnek-mennek, az ellenségek gyűlnek. De nem, ő nem barát volt, és nem is ellenség lett. Ő egy ismeretlen ismerős. Mert ismeretlenek vagyunk közös emlékekkel. Egyszer volt valami...valami izé...nem tudom mikor, azt se tudom hol, kivel...abban se vagyok biztos hogy egyáltalán tényleg volt-e...de jah valami rémlik. Mint egy álom.
:D

Teljes, tiszta szívemből szerettem.
De ő ezt nem tudta értékelni.
Vagy tudta volna, de csak úgy, ha kihasznál. Amit nem akart, nem hagyta a lelkiismerete. Ezért inkább rideg lett velem szemben. Hát jó, akkor viszlát. Ebből már van nekem elég.
Elege van a világból. Nekem is.
Az élet szar. Szerintem is.
Belever a falba, úgy hogy majdnem eltörik a keze. Vagdosom magam.
Részegre issza magát. Jó megoldások egyike, én is így gondolom.
De hadd kérdezzek valamit...
Te normális vagy? Mert én nem.
Mit gondolsz, meggyógyultál? Neked tudott segíteni a dokinőnk?
Mert én nem úgy látom.
Vagy te eleve bolond vagy mucus.

Ha a továbbiakban nem kívánsz részt venni az életemben, akkor ne legyél benne. Legalább könnyebben fogom tudni helyrehozni azt. Igazából konkrét segítséget ő sem tudott nyújtani. Napfény volt amikor kellett, és nagyjából ennyi. Akkor is meg voltam nélküle, amikor nem volt. Most is megleszek. Mondjuk...igaz, hogy ötször elmondta, hogy ahelyett, hogy magamba vágnék, írjak rá, beszéljem ki. És egyszer nem írtam rá. De hát ezek nem olyan dolgok voltak, amiken tudott volna segíteni.

Az első emlékem rólad, amikor állok a 101-es terem előtt a radiátornál. A közelemben van Sz., te meg jössz oda hozzá puffogva a terepmintás gatyádban, szidod az egyik tanárt, vagy nem tudom. Végig nézek rajtad...(te persze még csak nem is láthattál, hiszen szellem voltam abban az iskolában, Nikolas szerelmem is megmondta, hogy nem emlékszik rám).
Megyek el a többiekkel, és kérdezem D.-től:
-Te, az fiú volt, vagy lány?
-Css, lány..
-Akkor b*zi?
Ha akkor valaki azt mondja nekem, hogy egyszer még "azzal a b*zival" fogsz smárolni, biztos nem hiszem el, szembe röhögöm, elküldöm egy pszichológushoz, mondván "Én nem vagyok meleg, se biszeksz, és te sem vagy normális barátom!"
Második emlékem: karácsonyi műsor.
Hegedülsz. Majd ütemesen dobolsz a vonóval.
Jó volt látni, ahogy adod magad.
De persze te akkor sem vehettél észre.
Harmadik emlékem: teremganyézás.
Jössz be sírva, a nyakába borulsz a gépírás tanárnőnek. Fáj a búcsú.
Akkor már talán érzékelted a periférikus látásoddal, hogy jelen volt valami barna hajú lény is, a bolond vörös lány, meg a két fiú mellett.

Aztán amikor elhívott gyrosozni a vöröske (E.), érdekesmód pont rólad volt szó, hogy milyen rossz, hogy elballagsz, meg elmesélt valami szerelmi történetet is, amiben ő is benne volt, nekem meg fingom se volt kiről beszélt az a hülye lány, arról meg már végképp nem hogy ki kivel, mikor, hol...Csak utólag jöttem rá, hogy "Jéééh, de hát az az A. volt, az egyetlenem!!" Milyen kár, hogy akkor nem figyeltem E.-re.
:)

Az első ember, aki ugyanolyan jó, és ugyanolyan rossz hatással volt rám, az Molnár volt. A második te voltál.
Fogalmam sem volt, hogy ezekért az emberekért meghalni érdemes-e, vagy élni. És azt sem tudtam, hogy érdemes-e küzdeni a jóért, amit magával hoz a kapcsolat-ami küzdés egyébként, ugyanolyan nehéz, mint amennyi rossz van a kapcsolatban-vagy nem érdemes magunkat teljesen ledarálni. Most már tudom ezekre a választ.
Se meghalni, se élni nem érdemes értetek. És annak sincs értelme, hogy felőröljem magam a jó dolgokért.
És talán a maradék szeretetem is széttörik, de muszáj magamat kiidegelni. Mert másképp nem megy. Se gyűlölettel, se szeretettel.


Az új sulival egyébként, egy új leszbikus nő lépett az életembe. Vagyis hát az túlzás, hogy belépett az életembe, de jah...
Mivel "A" betűnk már van, így legyen ő Al.
Természetesen rajta is egyből feltűnt, hogy a lányokat szereti. 12.-es a csaj, tehát vagy velem egykorú, vagy egyel van felettem.
Kék szemek, (csak szemüveg ne lenne rajta...:P..egyszer megnézném anélkül), rövid fekete haj, peckes járás (nem olyan lassú, puha, mint A.-nak van...viszont ez még így veszélyesebb..), és azok a kezek...azok a hosszú, gyűrűzött ujjak...*.* Ééédes Istenem..A bal kezén a gyűrűsujján, a mutatóujján, meg a hüvelyken van gyűrű. A jobb kezén meg csak a gyűrűsujján. Gitározik, énekel, fényképez (utóbbinál szeretem a legjobban a kezét nézni :D).
Minden szép és jó, kivéve a belseje, mert belül rohad. Legalábbis ezt hallom innen-onnan. Egy egoista, k*cs*g, barom. Hát ki tudja...Azért elnézegetem. Persze ő is szellemként kezel. Egyetlenegyszer szólt csak hozzám. Farsang volt: "A ruhákat a ruhatárba tegyétek, mert a szekrényeket nem lehet használni!" Kössz, Liza, kössz...

02.27.

Ma délelőtt meglepetésszerűen bekopogott mama a szobámba. Fura volt, mint valami összeesküvés. Semmi csöngetés, (igaz, csukva volt az ajtóm, így nem is hallhattam) egyszer csak látom, hogy benyitja az ajtómat, mintha csak itt élne.

- Szia...

Beszélgetni jött. Jobban mondva telebeszélni a fejemet. Csatlakozott anya is, tehát az erősítés ott volt a háttérben...

Persze voltak dolgok, amiben igazuk volt, de anya is itt felhozott ilyen ezer éves témát (nem emlékszem már mi volt az) ??! Amiről már beszélgettünk, sőt mi több, a blogomban is olvashatta, mit miért gondoltam? Aztán már válaszolni is fáradt voltam, ezért csak a némaságommal támadtam őket, amivel majdhogynem kiidegeltem őket. De leszartam.

Mama megnézte a karomat, van-e új karcom (nem emlékszem, hogy akkor volt-e).

Nem bírtam visszafogni a mosolyomat. Mire mondta, hogy ne mosolyogjak, és megfenyegetett.

- Ha még egyszer látom, akkor- az az egy igaz, hogy soha nem emeltem rád kezet, de ha meglátom, adok két pofont.

Próbáltam komoly maradni.

Kimentek a konyhába. Kis idő múlva utánuk mentem.

- Azért most jól megleptél..-mondtam neki.

Mármint azzal, hogy csak úgy betoppant.
Hozzászólások száma: (0)

...

2016-09-26 20:20:01
01.06.
Aztán végül is előbb találkoztunk, szerdán. Spontán jött az ötlet :)
11:14- Jó reggelt :)
Suli után -mint általában mindig- bementünk K.-val a városba egy kicsit csavarogni. Ami csavargásunk legtöbbször az Árkádot tette ki. Ma is így jártunk el. Leültünk a kajás részhez, a Burgerking elé.
13:47- Neked is :)) -válaszoltam neki.
13:48- Mizujs baba?
13:50- Nem sok..Te nem estél még el?
- XD Nem :D Miért, te igen? :D
13:53- Nem, még én sem :D
13:54- Nem is voltam még kinn kb. :D
13:55- Otthon vagy?
- Már buszon befelé.
13:56- Mármint Pécsre?
13:57- Ahha. 13:58- Egyel előbbi busszal megyek, hogy biztos ami biztos, beérjek.
13:59- Akkor ma nem is kellett bemenni Keroba?
- De. Csak nem volt kedvem.
14:00- Jah..
- :D 14:04- Háromnegyed négykor kéne csak kezdenem.
14:05- És addig mit fogsz csinálni? :)
14:06- Hát, ha van kedved találkozhatunk :)
Persze itt már készen voltam...
14:08- Mikorra érsz ide? -kérdeztem tőle.
- Hát most tartok mindjárt Mohácsinál. 14:09- Mindjárt 48-as tér. 14:10- Öt-tíz percen belül Paraszton vagyok.
14:11- Hát..háromra haza kéne érnem, szóval negyvenkor buszt kell kapjak :S
14:12- Rendben :) Hol vagy?
14:13- Árkád, kajás rész.
- Oksi. Mindjárt beérek. És akkor jövök. Pontosan hol vagy, vagy vagytok?
14:14- Burgerking előtt.
Bezsongtam, mondtam K.-nak, hogy menjünk el gyorsan a dm-be kifesteni magamat. Elindultunk, beléptünk az üzletbe, és csak ekkor kezdtem felfogni, hogy mi most tényleg találkozni fogunk. K. is rákérdez:
- Te, most tényleg ide jön?
Sikerült kiválasztanom egy igencsak k.rvás rúzst. Mert az volt :D Világos, de rikító piros árnyalat. Nem is tudom, talán a hormonjaim vezethettek...Tudjátok, mint amikor néhány madárfajta udvarol, és színpompába öltözik.
Kijöttünk K.-val a dm-ből, de nem ültünk le, mentünk egy kört a Körnél, de menni igazából alig tudtam, úgy remegtek a lábaim. Aztán észrevettem őket. Őket.
- Van vele egy csaj. -mondja K.
Én meg persze mindjárt féltékeny lettem. Mondtam is K.-nak a magamét.
Odamentek a Burgerkinghez.
14:21- *győzelem jel* -írta.
Az SMS feladójától 2 nem fogadott hívásod volt Utolsó hívás időpontja: 01.06 14:26
Húztam kicsit az agyát. Féltem.
Végül leültünk nagyjából ugyanoda, csak egy kettes üléshez, és legkivűlre. Nem úgy voltak a székek, hogy az egyik háttal az étteremnek (tehát keresztbe), de én mégis a hátamat mutattam, csak K. ült rendesen.
14:27- Hun vagy???
Elmentek mellettünk. Nem vett észre hátulról :D Oda álltak a Körhöz, háttal nekünk.
14:59- A kettesnél.
Csörgött megint, és utána vett észre.
A csajról (aki Anitát kísérte) kiderült, hogy hetero, és hogy Virginiának hívják.
Anita kérdezte, hogy felmegyünk-e velük rágyújtani. Mondtam neki, hogy igen. Felmentünk...
Nagyjából bemutatott Virinek, mondta, hogy a Kerobol ismerjük egymást, és a föci tanárja ismertetett össze, meg ő (Ofő) mondta, hogy segítsen nekem mert depressziós vagyok, satöbbi..K.-val nem sokat beszélgettünk velük mert egyrészt zavarban voltunk, másrészt közös téma sem volt nagyon. Én csak vigyorogtam, hol K.-ra, hol mindegy, csak félre. Mint egy idióta. Ekkor kaptam a Vigyori becenevet tőle. Mondta is:
- Ti is megszólalnátok?
Aztán egyszer csak megfogta a kezem, felhúzta a kabátom ujját, mire én félrenéztem, ő pedig megnézte, mit írtam fel megint a kézfejemre:
"Anita" egy szívben.
- Tudtam...
Szóba jött Anita exe is.
Virginia elkezdte fikázni, idézem:
,,Olyan volt, mint egy szobanövény."
xDD
(Meg, hogy neki [email protected] kellett, azért hagyta el az Anitát...)
Anita meg nem szólt egy szót sem, csak nézett, ne tudjátok meg hogyan...Nem esett jól neki.
Az Anitát meg dicsérte:
- Az Anitával jól jársz, rendes lány.- mondta nekem.
Az Anita meg mesélte Virinek, amikor féltékenykedtem, meg a másik szitut:
-Képzeld, ez a majom ott volt akkor, amikor hegedültem a Széchenyi téren, és utána nem mert odajönni hozzám meg a Virághoz.
És akkor a Virginia szórakozott, hogy hát miért nem mentem oda, csaptam volna közéjük, meg ilyenek.
,,Hát -mondom magamban- ez hülye..."
De igazából ez még semmi sem volt. Elkezdte Anita is a hülyeségét:
-Figyeld majd, amikor összejövök a Nikivel...
Meg:
-Ha most nem lenne rajta ez a rúzs, megcsókolnám, csak nem akarom hogy nézzenek meló helyen. Van nálad sminklemosó? -kérdezte Virginiától.
O.O
És akkor itt már így:
- Na jól van...:D
Menekülni akartam, mielőtt itten még rám vetemedik.
Vagy ötödszörre néztem meg a telefonomat. Ekkor már igencsak idő volt. De azért megvártuk amíg elszívják az utolsó slukkjukat is.
Elindultunk lefelé a mozgólépcsőn. Én bal oldalt álltam, mellettem K., K. mögött Anita, Anita mellett Virginia. A testem negyvenöt fokos szögben állása lévén a perifériámban volt az Anita. És megint hallok egy ilyen mondatot a szájából:
- Elvisszük a kutyákat sétálni, utána meg ha xy (Anita ismerőse) megengedi, felmegyünk szobára.
Én meg hátra nézek rá egy pillanatra.
Mosolyog rám a kis mocsok. Rám célzott.
Vissza fordítom, és rázom a fejem mosollyal a számon.
Miközben kifelé mentünk, K. meg Viri előre ment kicsit, mi meg lemaradtunk Anitával.
-Hogy elbeszélgetnek...
-Ja igen, Viri az ilyen.
-Fura egyébként, mert K. olyan, mint én.
Aztán mást nem nagyon tudtam feldobni.
-Olyan kuka vagy mellettem...-törte meg a csendet Anita.
Kössz...
Kiértünk Árkád felsőhöz, elbúcsúzott tőlünk Viri, elment.
És ezután olyan dolog történt, amire egyáltalán nem számítottam.
Anita egyszer csak megölel.
De esküszöm, hogy ember engem így még soha nem ölelt meg. Vagy legalábbis ilyen jól még soha nem esett ölelés. Átfogta az egész lelkemet. Megváltás, melegség, nyugalom, biztonság.
A szívem meg majd kiugrott a helyéről, és majdnem odahánytam.
-Azért szívrohamot ne kapj :)
- Nem :D
És a vicc az volt, hogy K. is rosszul volt, átérezte, amit én éreztem, pedig őt nem is ölelte meg az Anita, és ugye nem is fűzik hozzá különleges szálak.
Másnapra időpontom volt a pszichológushoz.
- (...) Elkísérjelek?
- Igen, jöhetsz.
Aztán felszálltunk K.-val egy buszra, és pont sikerült kifognia a legrosszabb ülőhelyet, mivel a tavalyi osztálytársaim elé ültünk. Meg is jegyeztem, de aztán nem különösebben érdekelt. Be voltunk zsongva, furának találtuk, hogy mindketten ilyen lelkiállapotba kerültünk, hogy ő is majdnem odahányt :D
15:14- Vigyori :D -írt rám a becenevemen szólítva.
Tisztára fel voltam dobódva a boldogságtól. Belevetettem magam a nyelvtan tanulásba.
01.07.
Előtte való nap, este befontam a hajam, hogy ma szép hullámos legyen, hiszen azt mondta az Anita, hogy jól áll. Csak félig bontottam ki, fölül meghagytam fonatban, és hátul össze gumiztam. Kirúzsoztam a számat is, de most szolidabbal.
Emlékszem, a mai napon első óránk kémia volt. Mentem fel, már ott volt az egész osztály. P. meg K. is. Lépek oda hozzájuk mosolyogva, megszólal K.:
-Na ez már vigyorog.
Aztán mutatta mit beszélt vele tegnap az Anita. Kérte, hogy meséljen rólam, de K. nem tudott mesélni, Anita meg nem tudott kérdezi. És mondta, hogy majd lesz egy meglepetése számomra, Ancsi le is írta mi az, de kérte K.-tól, hogy ne mondja el nekem. K. megmutatta volna mit írt, de mondtam, hogy inkább ne. Habár sejtettem, de nem akartam lelövetni a poént. Sejtettem, hogy a csók lesz az. Meg kiderült, hogy mégsem tud elkísérni az orvoshoz, utána meg, hogy mégis tud rám időt szakítani.
Második óránk nyelvtan volt. Lefeleltem négyesre, aztán K.-ék kikönyörögték nekem az ötöst, de azt nem tudom, hogy akkor azt írta-e be. Nem számított, hiszen így is úgy is jó jegyet kaptam. Mert tanultam. Az eddigi évben talán harmadszorra. Mert volt, ami motiváljon.
Majd írta K. A.-nak, hogy kaptam egy jó jegyet, Anita meg gratulált, és írta, hogy majd kapok érte egy cuppanós puszit.
10:08- :P :D Szia. -írok rá.
10:09- Hali :D Gratu a négyeshez :D Majd kapsz érte egy naaaaagy...Puszit :D
- Köszi :D ^ . ^
10:12- Lehet lelépek előbb, nincs kedvem ennyi idegenvezetéshez.
10:14- Ja tudom, mondta K. 10:15- El is fognak engedni?
- Ha nem, akkor is lelépek. Háromnegyed kettő körül érek oda akkor.
10:17- :) Árkádhoz?
- Dehogy. Sztk.
- Jaa. Akkor jó.
10:21- Ott tali akkor, jó? :)
10:24- Ahham :)) Ott leszek Spar előtt.
10:25- Spar. Én nem ott szállok. Babits felől.
10:27- Hányassal jössz?
- Négy. Szerintem.
10:31- Ok. 10:32- Akkor az épület előtt?
10:33- Buszmegnél, én rágyújtok még :) De ja :)
- Jól van :) 10:34- : *
10:35- : *
Negyedik óránk tesi volt. Szárnyalt a lelkem a boldogságtól, ezért ez a teljesítményemen is meglátszott.
11:14- Édes [email protected], mennék már :D -írta.
12 óra 31 perc
Küldött magáráról egy képet, amin a bal szeme nyitva, jobb csukva, és jobb oldalt kidugja a nyelvét, (de olyan, mintha ráharapott volna). Van egy ilyen smiley is facebookon: ;P (ez mondjuk pont bal oldalon dugja ki xd)
Mikor oda értem a kórházba, leültem a szokásos helyemre (ami a fogászati osztályon van, egy emelettel a pszichiátria alatt). És elkezdtem kibontani a hajamat.
13:45- *lájk jel* -küldtem neki.
13:46- Itt vagyok.
- Buszmegállóban?
13:47- Sztk. főbejárat.
- Oksi.
Kimentem hozzá, jött felém velem szembe a világító zöld táskájával. Bementünk, beültünk az egyik széksorba. A mai napig nem tudom hol ültünk, és a mai napig, akárhányszor megyek pszichológushoz, mindig elgondolkodom rajta.
A diskurzus nem nagyon ment. Szokás szerint inkább ő beszélt.
- Pontosan miből is feleltél nyelvtanból?
- Őőő...hát izé. Morfémák.
- ???
És akkor elmondtam neki a definíciót.
- Magyarul szóelemek?
- Igen.
A folyosó végéről, az utolsó teremből egyszer csak kilépett a pszichiáterem, és felénk jött. Kiderült, hogy az Anitát is ő kezelte.
- Kíváncsi vagyok, hogy felismer-e...-mondta Anita.
De a nő szó nélkül elsétált mellettünk.
- Nekem annyira unszimpatikus...-folytattam.
- Én szerettem. Amikor nagyon szarul voltam, volt hogy írtam neki.
- Az első találkozásunknál se mosolygott.
- Egyébként olyan, hogyha te mosolyogsz, akkor ő is.
- Amúgy amikor mondtam, hogy anya nem normális, az igaz volt. Egyszer, amikor nagyon mélyen volt, ki akart ugrani az ablakon.
- Az kemény. -(vagy valami ilyesmi)
- Nem foglak zavarni?
Én itt viszont elvesztettem a fonalat. Ugyanis egyszer sem mondta, vagy utalt rá, hogy be akar jönni. De azért mondtam neki:
-Nem...
Aztán elővette a telefonját, és elkezdett valami olyan játékkal játszani, amikora zongorabillentyűket kell kilőni, mintha te magad zongoráznál, és közben rendesen gyün ki Beethoven 7. szimfóniája. Szóval értitek :D
- A buksid megjelent itt, úgyhogy arrébb tesszük (chat fej).
Aztán amikor már nem bírta:
- Segíthetsz ám.. :D
És már három kéz ujjai nyomkodták a száguldozó billentyűket.
Aztán ajtót nyitott a pszichológusom:
- Niki. Jó napot.
- Jó napot. Bejöhet a barátnőm is?
- Jöjjön be először maga, aztán megbeszéljük.
Bementem, leültem, és először jött az észrevétel. Hogy hogy kicsíptem magam.
- Megy valahova?
- Nem, csak találkoztam az Anitával.
- Ő aki kint van, jól mondom?
- Igen :) Azt mondta jól áll a göndör haj.
Aztán a számonkérés, merthogy miért akarom én behívni Anitát, miért lenne az jó a terápia szempontjából. Hogy komoly dolog, vagy buli céljából szeretném.
Aztán kissé nehézkesen, de találtam egy kifogást, ami azt hittem, hogy elég lesz:
- Hát mert talán így kitisztulna a helyzet, ha hárman beszélhetnénk.
És akkor erre az volt a válasza, hogy nem az ő dolga eldönteni, mit érzek, meg milyen a sze*uális orientációm. Mintha én ezt kértem volna. Nem. Csak hogy rakjuk helyre az érzéseimet. Na de mindegy.
Először kicsit kellemetlenül éreztem magam, hiszen passzolnom kellett szegény Anitát.
- Menni fog?
- Hát...
- Nem kell túlbonyolítani, csak annyit mondjon, hogy...- de már nem emlékszem mi volt az ötlete, de nem azt mondtam az Anitának, amit ő mondott.
Kimegyek, összeszedem magam egy korcs mosoly kíséretében:
- Azt mondta, jobbnak látja, ha most csak ketten lennénk.
Mélyen a szemembe néz minimum három másodpercig, közben mondja:
- Jó.
Visszamegyek, leülök.
És beszélgetünk a pszichológusommal. Róla.
- Tudom, hogy arra készül...hogy megcsókoljon...de nem értem miért, amikor nem is szeret...hanem azt érzem, hogy még a volt barátnőjéért van oda.
Aztán miután végeztünk, mentünk a buszmegállóba. Kérdezte Anita, hogy mit meséltem róla a dokinak, de nem mertem elmondani. És említettem neki azt is, hogy félek egy-két dologtól, persze arra is rákérdezett, de az sem akaródzott kijönni. A nagy nyomás alatt én természetemhez híven el-elfordultam tőle. Akkor is épp háttal voltam neki, és egyszer csak átölelt hátulról. Meglepődtem, de jól esett. Megfogtam a karját. Megfordultam.
- Meglepődtél, mi?
Utána valahogy szóba jött az evés és/vagy az étvágy, és mondtam neki:
- (...) Én ma még nem ettem semmit.
- Jó akkor most elmegyünk az Árkádba, és leülünk enni.
- De nem vagyok éhes.
- Akkor is, akkor majd megetetlek :D ... Én is alig ettem ma valamit.
Felszálltunk egy négyesre, megálltunk a busz második felében, a négyeseknél, én menetirányban, ő felém. És csak bámultuk egymást. Illetve én sokáig nem bírtam, maximum két másodpercig tartottam a kontaktot. Majd miután leszálltunk Kero után, elkezdi nekem:
- Engem annyira irritál a korkülönbség...:D
- Hát engem nem.
- Jó, de te könnyen beszélsz.
- Ja, az igaz mondjuk...
Hozzáteszem körülbelül két év tizenegy hónap van köztünk. Kicsit sem sok. No de mindegy.
Bementünk az Árkádba, leültünk másodszorra mekizni. Én kis menüt kértem, ő asszem ekkor is többet evett, mint én. Közben számolta, és sikerült negyvenhat másodpercen keresztül a szemébe néznem :D Jó nagy rekord döntés volt.
Egyszer csak a számba adja a sültkrumplit, és megszólal:
- Mondtam, hogy megetetlek :)
- :)
- Mikor kéred a meglepidet? Ma, holnap vagy holnapután?
- Holnapután.
- :)
Aztán ezen kívül sokat nem beszélgettünk. Egyszer kérdezgette, hogy milyen sorozatokat nézek a tévében.
,,NCIS? Jóban rosszban? Barátok közt?..."
Közös pontunk volt a Mentalista, ezt biztosan tudom.
Kivitte a tálcát, aztán amikor visszajött oldalba bökött :))
Elkísérem mosdóba. Közben megjegyzést teszek a...hát divatosnak egyáltalán nem mondható sáljára. Mintha a nagymamámról rángatták volna le :D
- Milyen sál...:D
- Jó, nem? Az yx-tól kaptam...
Elhitte.
Visszafelé mondom neki, hogy térjünk át az Árkád másik oldalára, miközben megyünk ki, nehogy apám észrevegyen (még a végén beköpött volna anyámnak, hogy itt vagyok Árkádban, ráadásul pont Anitával, kit egyikük sem kedvelte ugyebár..).
-Takarj. -és belé karoltam.
Láttam rajta, hogy ez tetszik neki, mert mosolyog.
Kimentünk Árkád felsőhöz, felhúztam a kabátom kapucniját.
- És megint felhúzza azt a kapucnit...
- Biztonságban érzem magam.
Elkezdtünk játszani. Innentől kezdtek élesedni a dolgok ; D
Egy darabig keringünk egymás mellett.
Egyre közelebb jön hozzám. Lassan a fal támasztja a hátam. Beleáll a képembe. 10 centiméter. Belemászik az aurámba. És csak néz. Élvezi.
Utána meg mondhatni már sarokba szorít.
Én meg csak nézem meredten a sálját enyhén leszegett állal a nagy kapucni alól.
Iszonyat kívántam. Jó volt ilyen közel érezni magamhoz. Azt az érzést, amit akkor éreztem, soha nem felejtem el.
- Hova hátrálsz? Lassan már sarokba leszel szorítva.
És akkor kilépek jobb oldalra, mire fel, nevetve megölel. Kapok egy arcrapuszit.
Elindultunk a buszmegállóba, közben hívott anyám, mivel már negyed hat volt, pszichológushoz meg kettőre volt időpontom. Aztán persze jól [email protected], hiába hazudtam neki, hogy sétálgattam meg gondolkoztam.
- Nem érdekel, leszarom. Elegem van már belőle. -mondom az Anitának, miután letettem a telefont.
Megölel. Majd visszafojtom a lélegzetem, és csorognak a könnyeim.
Anyám miatt sírtam, és miatta is. Miatta azért, mert nem tudja mit csinál, és biztos hogy nem szeret, csak szórakozik velem.
Rám néz, észreveszi. Elkezdi törölgetni a könnyeimet, és mondja:
-Annyira tudtam, hogy sírsz. ... Kíváncsi vagy mit láttam egy animében, hogyan kell valakit megnyugtatni, hogy ne sírjon tovább?
Érzem mire készül.
- Hm?
Mégis belemegyek.
Bólintok.
Annak ellenére, hogy minimum január harmadika óta ott figyel a karomon a ,,HA MEGCSÓKOL, VÁGD POFÁN" felirat.
- Csukd be a szemed.
Becsukom, és már csak azt érzem, hogy a szája a számon van.
Enyhén elkaptam a száját.
Megbámult minket egy-két ember.
- Ezzel most ellőttem a meglepit :) Vagy meg sem lepődtél, mi?
- Nem :D
Beljebb megyünk a megállóba.
- Ne sírj, mert ha mások sírnak, nekem is kell. És nem szeretek mások előtt sírni.-mondja.
- Úgy is helyrejön.- szólalt meg ismét.
És akkor már ott voltam, hogy most vagy rágyújtok egy cigire, vagy megint elbőgöm magam, de segítségemre jött egy busz.
Ismét megcsókol. Megölelem. És mondom neki:
- Majd írok valahogy.
Aztán felszállok a buszra.
01.08.
08:03-Jó reggelt :) Legyen szép napod, és vigyázz magadra :) -írt rám.
A mai napon a Keroban találkoztunk. Felmentünk a 100-asba, ami üres volt. Az osztályának meg pont a mellettünk lévő teremben volt órája.
- Na, akkor meséld el, mit mondtál a pszichológusnak rólam.
Kínos volt. Nagyon kínos. Képtelen voltam megszólalni. Mintha kivágták volna a nyelvemet.
Próbáltam terelni:
- De azt is mondtam, hogy félek néhány dologtól...
- ... Azokat is.
Nem ment. Kínomban nevettem magamon, hogy hogy tudok ilyen szerencsétlen lenni.
- Akkor írd le a táblára.
Elég idiótán éreztem magam, pláne, hogy még ez is alig akaródzott.
,,Nem tudom miért csókoltál meg, amikor nem is szeretsz, hanem szerintem még a Virágot."- és csak bámulom a táblát, nem nézek hátra.
Erre -szó nélkül- megölel hátulról.
- Egyébként én sem tudom. -szólal majd meg.
Jó.
,,Félek magamtól, mert nehezen fejezem ki a szeretetemet"
Nézi mit írtam, majd mondja:
- Érdekes.
És akkor kifejtettem, hogy ez azt jelenti, hogy például néha nem merem megölelni a saját apámat.
- Nálam ilyen nem volt soha. Én ofőhöz is odamentem, és megöleltem.
,,Félek attól, hogy ha esetleg összejönnénk, aztán szétmennénk, akkor mit csinálnék magammal..."
És akkor erre asszem ezt mondta, ilyesmit:
- Ettől én is tartok.
,,A csókok után a barátságunkat kilőttük"
- Ez hülyeség.- szisszen fel.
Oké.
Mert akkor szerinte barátok között tök normális az, ha csókolóznak. Én azt gondolom, hogy ha egyszer már volt egy csók (vagy több), akkor nem tudok úgy rá nézni, mintha csak barátok lennénk, mert a barátok azért mégsem csókolóznak, nem? :D Szerintem nem létezik olyan, hogy barátság extrákkal. Vagy a leszbikusoknál ez máshogy megy?? Vagy nem értem. Nekem ez abszurd
.
,,Ha összejönnénk, majd szétmennénk, már nem lenne olyan a barátságunk, mint azelőtt"
- Ez sem igaz. A Klaudiával is ugyanolyan jóban vagyok, mint azelőtt.
Persze, ha csókolózunk meg lefekszünk meg együtt vagyunk mondjuk három évig, és szakítunk, akkor biztos úgy fogok rá nézni, mint egy barátomra, nem? Hát nem, inkább mint az exemre.
Na de mindegy.
Itt már ugye képben volt a mérlegelés, hogy mi a fontosabb számomra. A barátsága, vagy az iránta érzett érzésem?
Kerülgettük még egymást egy kicsit.
Felülök a tanári padra. Odajön elém, próbál csikizni, de nem sikerül neki :D
Kipróbálja rajtam a hét fogást is, de az se jön össze neki...
Bekapcsolja a telefonján Tame Impala - The less I know the better című számát.
Elkezdek játszani a pulcsijának a fűzőkéjével.
Megfogja a kezeimet, hogy ne tudjak semmit babrálni.
De a lábaim még szabadok, ezért azokat kezdem el lóbálni.
Mire egyik lábát a két lábam közé teszi.
És néz.
Bámul.
Az arca három centire van az enyémtől.
És csak ülök előtte kiszolgáltatva.
Mert fogja a kezeimet. És a lába a lábaim között.
Egyre jobban hátradőlök.
- Mindjárt kitörik a gerincem.
- Akkor talán nem kéne annyira hátradőlni.
A telefonján ugye mentek a zenék...
Következő jelenet:
Táncolni akart velem, de passzolom a dolgot.
Nem szeretek táncolni mások előtt.
Aztán felemel, megnézte elbír-e. Összemérjük a kezünket:
- Kicsit nagyobb az enyém :D -mondja, majd az arcomba rakja a tenyerét:
- Akkora, mint az arcod.
A you tube dobja a következő zenét:
https://www.youtube.com/watch?v=M97vR2V4vTs
- Ezt szeretem. Nyáron sokat hallgattam. -mondom neki.
- Én is.
Az ajtónál állok, ő előttem.
Fogjuk egymás alkarját.
Egyre közelebb jön.
Akarna csókolni, de eltartom a fejem, és inkább megölelem.
Mire a levegőt hangosan kifújva elvigyorodik.
Majd megint próbálkozik.
De ezúttal hagyom, hogy megtörténjen.
Megcsókol.
Ez volt a leghosszabb.
- Mérjünk pulzust? -szólal meg.
- Én nyugodt vagyok.
- Igen? Az jó :D
- Szerintem neked most több :)
Megölelem.
Mellkasára hajtom a fejem.
És mondom:
- Itt el tudnék aludni...:)
- Puha vagyok, mi?
Így vagyunk egy darabig, összefonódva.
- Kéne indulni. -töröm meg én a csendet a szokásoshoz eltérően.
- Jó.
- Jó. -és elmosolyodok.
Elengedem a kezét. Elsétálok mellette.
Neki a tekintete ott marad, mintha még mindig ott állnék. Ő is elvigyorodik, és utánam fordul.
Felhúztam a kabátomat, majd megint megtalált. Elcsattant az utolsó csók is.
Indultunk, kísért a buszmegállóba, megszólal:
-Egyébként most sem tudom miért csókoltalak meg.
-Nekem van egy sejtésem.
-Ha arra gondolsz, hogy azért mert össze akarok jönni veled, akkor nem.
És akkor itt "kicsit" megütődtem.
Hozzáteszi, hogy:
-Mert az nekem túl korai lenne.
Amikor én egyáltalán nem erre gondoltam, hanem hogy azért csókolt meg, mert sajnál vagy mert szórakozik velem, de ezt nem osztottam meg vele hanem elkezdtem agyalni, és ezek után alig szóltam hozzá.
- Most miért vagy megint ilyen morci?
- Gondolkodom.
- Ne gondolkodj sokat, mert akkor szoktak az emberek hülyeséget csinálni.
Mentünk főpályára, ahol megáll a hármas, meg a hatos...
- Hogy lehet feljutni a panelek legtetejére?
- Nem tudom. Miért?
- Csak úgy.
- Majd megkérdezem az egyik ismerősömet.
Amikor itt már az járt a fejemben, hogy halál ugrást fogok végezni, mert én ezt már nem bírom.
Amikor megölelt, vissza sem öleltem.
Jött egy busz, arra felszálltunk. Én leültem, ő előttem állt, de nem néztem rá egy pillanatra sem. Csak bámultam ki az ablakon kapucnival a fejemen.
- Akkor áll még a szombat? -kérdezi tőlem.
- Nem tudom.
,,Szombat??!! Milyen szombat?? Hát menjél már!!"- gondolhattam anno magamba.
Búcsúzáskor csak egy sziát ejtettem meg. Ő jobbra ment (edzésre), én balra.
Ez volt az első sokk/orbitális pofon, amit tőle kaptam.
Ugyanakkor ezt leszámítva, ez a három nap volt eddigi életem legboldogabb napjai. 2016. január 6., 2016. január 7., 2016. január 8.
Az Anita egy szép álom. És én tényleg szerelmes vagyok belé, de ő nem szeret viszont. Én ezt nem akarom csinálni.
Bárcsak látnám ebből a kiutat, az esélyt, hogy tényleg így van (együtt kell legyünk), még ha nehezen is indul.
És ha így akar arról megbizonyosodni, hogy tényleg bisze* vagyok?......
De akkor is...egy csók nem volt elég? Mert nekem bőven. Vagy legalábbis a második után már tudtam, hogy ez szerelem. És hogy nem hetero vagyok.
:I
Nem tudom mit gondoljak.
De ugyanaz van nála is, mint Molnárnál. Csak nála még élesebben, mert ugye Molnárhoz azért ilyen közel nem kerültem.
Nem tudom, hogy jó, vagy rossz ember-e, és hogy szórakozik-e, vagy...
01.09.
A mai napon (ha jól emlékszem) mást sem csináltam csak sírtam, meg zenét hallgattam. Egész nap
.
Már most [email protected] hiányzol.
Hogy fogom én ezt kibírni???????????????????
Hogy fogom kibírni egy életen át?????????????????????????
Ki kell magamat idegelni.
Muszáj lesz.
Különben meg fogok őrülni.
El kell téged felejtenem.
Az ölelésed, a csókjaid, a tekintetedet, amikor fogtad a kezemet.
ÉÉÉÉÉÉDES ISTENEM HOGY LEHETTEM EKKORA [email protected]??????????????????????
Hogy hagytam, hogy megcsókolj négyszer is?
Pofán kellett volna vágjalak.
Megfogalmazódott bennem egy ilyen kis szösszenet:
/ A /
Szép álom volt.
De tudod elég erős vagyok ahhoz, hogy letöröljem a könnyeimet. Nekem nem kell se a sajnálatod, se az, hogy szórakozz az érzéseimmel. Azt mondtad nem tudod miért csókoltál meg. Én igen. Pontosan tudom. De nekem így nem kellenek az édes, megnyugtató csókjaid. Se a szívemet kiugrasztó ölelésed. Se a gyullasztó pillantásaid. Se a piszkos kis flörtjeid. Se a ziháló lélegzeted. Se a ruhád illata. Se az, hogy olyan könnyen olvasol bennem, mintha csak egy könyv lennék. És az sem hiányzik, hogy illúziókkal húzz ki a gödörből. Én nem csak egy kaland akarok lenni az életedben. Neked babám, betegebb az elméd, mint nekem. És én nem akarok még ennél is őrültebb lenni. Eddig te álltál az életem küszöbén, most én a tieden. De én döntöttem: kint maradok. És talán úgy fogok összetörni, hogy még össze sem jöttünk, de legalább kitisztul a kép. Egy drog vagy az életemben te is. Nehéz lesz rólad leszoknom. Lehet ezúttal belehalok. Sajnálom, hogy engedtem a kísértésnek. Ezzel kilőttük a barátságunkat is. Pedig megfogadtam, hogy nem fogok sietni, és többször is feltettem magamban a kérdést, hogy a barátságom vele fontosabb-e. Most már tudom a választ...Ez van. Nem fogok rád haragudni, mert magamra ugyanúgy kéne, és annak semmi értelme.
Életemben egyszer legyek szerelmes, akkor sem viszonozzák az érzéseimet. De köszönöm, hogy boldoggá tettél. Körülöttem romokban hevert minden, mégis életem legboldogabb három napja volt. Soha ilyen jól nem éreztem magam. Csak szomorú, hogy életem első szerelménél a szemfestékem jobban elkenődött, mint a rúzsom :$
Pont rólad nem gondoltam volna, hogy ilyen vagy. Félreismertelek.
Egy ajándék voltál, amiben egy teszt volt, amivel megbüntettem magam.
Szeretlek, úgy, mint még soha senki mást.
/ A te bolond, vigyori barátnőd /
01.10.
Hiányzik a tavasz.
Már ötödik napja olyan sze*uális felizgultságban voltam, hogy az nem igaz. Valahogy persze le kellett vezetni...
Menj hllb Anita!!!!!! Legszívesebben belé[email protected]ék egy kést, miközben csókollak.
És az a vicc, komolyan megtenném.
Ez a játszma a Molnárosnál is veszedelmesebb.
És nem kívánok benne részt venni.
Ennél még a halál is értelmesebb.
De az utolsó lépés még engem illet.
01.11.
Anita:
15:26- Szia. Mizujs? :)
Délután, 16 óra 8 perckor (a gyermekjólétis számítógépen) kitettem a gondolatomat a facebookra (az utolsó, ,,Szeretlek..."-kel kezdődő mondat nélkül..). De úgy, hogy mindenki lássa, csak ő ne.
Aztán jöttek a zenék:
16 óra 11 perc
https://www.youtube.com/watch?v=YXIHXQjbtl8
16 óra 14 perc
https://www.youtube.com/watch?v=sBzrzS1Ag_g
16 óra 15 perc
https://www.youtube.com/watch?v=rYtqTMicTeE
16 óra 16 perc
https://www.youtube.com/watch?v=yNnFGRXayS0
16 óra 17 perc
https://www.youtube.com/watch?v=YQHsXMglC9A
16 óra 29 perc
És egy idézetes kép:
Jobb egyedül lenni, mint valakivel, aki csak félig van veled, vagy egyáltalán nem akar melletted lenni.
Anita:
19:24- Na szép. Fenn vagy, és nem írsz...illetve voltál...
01.12.
Anita:
07:05- Jó reggelt.
Informatika óra volt.
Ráírt K.-ra:
- Mondd neki mondjon valamit, mert ha nem fog, akkor elmegyek hozzá.
- Jöjjön :D -tört ki belőlem félhangosan az órán.
- Nem áll szándékomban szórakozni az érzéseivel.
Itt már kezdtem azt hinni, valahogy eljutott a posztomig, és elolvasta. Mondtam K.-nak kérdezze meg, hogy látta-e, amit kitettem, de persze nem látta. Helyette mindjárt elkezdett kíváncsiskodni, szóval elértem, amit akartam. Kérte K.-tól, hogy mutassa meg neki mit írtam, de én megtiltottam K.-nak.
De nem adta fel a hülye lány. Közös ismerősön keresztül megtalálta, és elolvasta, aztán ő tett ki valami olyasmit, hogy előbb fog felpofozni, minthogy kimondanám azt, hogy "öngyilkosság", meg hogy ahelyett hogy valami kárt tennék magamban, inkább beszéljük meg, ha már a zenék meg a posztok neki szólnak. Mindezt a becenevemre címezve.
Nagyot nevettem, amikor elolvastam.
Ráírtam facebookon Ofőre:
14:10- Jó napot! Holnap rá tetszik érni egy kicsit órák után? Beugornék a könyvvel. (Amit kölcsönadott, hogy olvassam el, Müller Péter Örömkönyve.)
17:59- Szia Niki! Ráérek, mikor tudsz jönni? :)
18:09- 13:20 jó lesz? :) Vagy nem 6 órája van?
18:11- OK, rövid napod van?
18:13- Igen :)
18:22- Hogy vagy? Milyen színű lesz a körmöd? (Mindig a körmöm színével szoktam üzenni az aktuális lelkiállapotomról..)
01.13.
07:17- Majd meglátja..
07:30- :) A legjobb körömszín az örömszín.
Bementem Keroba ugyebár...előtte mondta K., hogy megvár kint, mivel úgy volt, csak bedobom a könyvet azt csá.
Tömegnyomor van.
Beálltam a sok ember közé.
A tanári elé.
Erre nemsokára azt veszem észre jobb perifériámból, hogy megfordul valaki, és megszólal:
- Most pofozzalak fel, vagy jó lesz később is?
Anita.
Pedig reménykedtem, hogy nehogy összefussak vele.
Szépen lassan felé fordulok, és a szigorú, de "örülök hogy semmi bajod" tekintettel találom szembe magam.
Mondta hogy tökre ideges lett, amikor elolvasta, amit kiírtam. Annyira, hogy figyelmeztetnie kellett a gyereket, akit korrepetált, hogy ne haragudjon, ha esetleg bunkó lenne. Meg hogy ha nem megy el kondizni, akkor szétver valamit.
- És nem a Virág miatt csókoltalak meg. (Hogy pótlék legyek.) Különben nem éreztem volna semmit.
Én alig tudtam valamit mondani.
Odaadtam Ofőnek a könyvet. Aztán felmentünk a 101-es terembe (ahol legelső tanítási napon voltunk), és jött velünk Ofő is.
Többször is szóba jött a kapcsolatunk az Anitával.
- (...) Pozitívan vagy negatívan érzed magad?
Gondolkodom picit.
- Hát pozitívan.
És akkor célozgatott:
- A szerelem is egy olyan dolog, ami a pozitív életszemlélet felé tudja lökni az embert...
Ekkor már tudta, hogy belezúgtam az Anitába.
- (...) De ti jóban vagytok, nem?
Osztályfőnök is meg tudott fogni kínos kérdésekkel.
Zavarba jövök. Félve oda pillantok Anitára: olyan gyilkos tekintettel néz rám, hogy az nem igaz.
- Hát most annyira nem. -mondja.
Lesütöm a szemem, és mosolygok.
- Haragszol az Anitára?
Ismét egy nehéz kérdés.
Nem tudok mit felelni.
-Azt hiszem nektek van miről beszélgetni, én viszont most ,egyek ebédelni, ha megbocsájtotok.
Magunkra hagyott.
Elkezdtünk beszélgetni, de hogy miről volt szó, nem tudom, nem emlékszem. Viszont így végződött:
- Gyere ide. -és megölelt.
Közben magamba szívtam az illatát. Az illatát, ami megadja a bizonyosságot, hogy "Igen, ez Te vagy, és itt vagy."
Csók nem volt.
Na mindegy, elindultunk, K. már nem volt, de hívott. Megálltunk a Kero sarkán, mondtam Anitának, hogy meg kéne keresni, mert úgy volt találkozunk, de mivel én asszem csörgetni se tudtam, így Anita odaadta a telefonját, amin felhívhattam barátosnémat.
Rityegtem-rötyögtem a telefonba, amiből K. persze egyből levette, hogy összefutottam az Anitával. Megvártuk ott, aztán indultunk az Árkádba.
A buszon hülyéskedtünk K.-val (rá is hatással volt az Anita :D ) mielőtt leszálltunk, megkaptuk Anitától, hogy milyen hülyék vagyunk ketten K.-val.
Bementünk picit Árkádba, de Anita nem tudott sokáig velünk maradni:
- Jössz te is (...) ?
- Én megyek dolgozni drága.
Tök szarul lettem, hogy megint itt hagy. De persze első a kötelesség...
Megálltunk a bevásárlóközpont közepén, K.-val ekkor is hülyéskedtünk, ezért megint megkaptuk a megjegyzést, hogy milyen bolondok vagyunk együtt.
- Holnap megyek Szigetvárra.
- Mikor érsz vissza?
Mert gondoltam megint elkísérhetne pszichológushoz...
- Háromkor.
Nekem kettőre volt időpontom.
- Miért kérdezed? -kérdezte.
- Csak úgy..
- Írni fogsz?
- Igen.
K. odalökött hozzá (nagyot azért nem kellett, mentem én magamtól is), és megöleltük egymást.
Aztán egyszer csak valami ilyesmit hallok:
- Mi jézusom???
Egy nő beszólt nekünk, bár nekem nem jutott el a tudatomig.
Elment. Leültünk K.-val a kajás részhez.
Visszaírtam Ofőnek:
14:44- Majd megmutatja, hogy az milyen? :)
És nem bírtam ki, Anitára is ráírtam:
15:13- Holnap idegenvezetés után? Vagy inkább pénteken?
- :D Pénteken sajnos sehogy sem jó. Fodrászhoz megyek. Utána összeszedem a suliból az egyik gyereket. 15:14- És megyünk inni.
15:15- Ja ok.
15:17- Jöhetsz velünk, ha gondolod. Fél hat.
Nem válaszoltam.
Megsértődtem.
Megsértődtem, mert egyből azzal kezdte mikor nem ér rá. És ráadásul elhív inni, de gondolhatta volna, hogy anyám nem fog elengedni. Pláne vele.
17:06- Mint a szivárvány :) Minden ok? -válaszolt Ofő.
Este kiderült, mégsem kell mennem pszichológushoz.
Annyira sajnálom, hogy megint [email protected]
Ne haragudj rám.
Gyűlölöm magamat.
Gyűlölöm, hogy ilyen szerencsétlen vagyok.
Felsorolhatnék ezer [email protected] semmitmondó okot, hogy miért nem fog működni...de tudod az igazság az. hogy nincs erőm.
Nincs lelkierőm, hogy küzdjek érted. Sajnálom.
Nincs erőm ahhoz, hogy egy olyan vonat után fussak, amit csak vérrel meg verítékkel érhetek el.
Ennyi. Ennyi vagyok.
Egy [email protected]
Egy büdös [email protected]
Egy szerencsétlen, figyelemhiányos g.ci
Egy kislány.
Egy gyerekes [email protected]
foly.köv.
01.14.
Télen volt egy olyan szokásom, hogy néha azért mentem kicsit előbb suliba, hogy leüljek az iskola udvara melletti kerítéshez. Az ok egyszerű volt: napfelkelte.
Előttem egy vékony füves sáv, kisebb dombokkal, buckákkal, néhány magányos fával, aztán az országút, ami balra lejt. Mögötte megint csak zöld terület.
Ilyenkor a nap még alacsonyan járt, és egyszerűen varázslatos volt, ahogy a sugarai átsütöttek a lefelé suhanó autók kerekei között. Ennek köszönhetően, meg ahogyan az út egybeolvadt az előttem heverő füves résszel, olyan volt, mintha csak repülnének az autók. Valósággal hipnotizált.
Ma reggel is leültem ezt nézni. Közben Adele "Halo"-ját hallgattam, és csak sírtam kapucnival a fejemen, hogy ne lásson senki, netalán ha véletlen valaki elmegy előttem.
Ugyebár itt az Árpádban, ötvenöt előtt kell beérkezni az iskolába, különben felírják a nevedet.
Ránéztem a telefonomra, idő volt már.
Elindultam, befordultam a sarkon, észrevettem Gellértet, a magyar tanárt.
Nem bírtam, fél úton megint rám tört a sírás, ezért visszafordultam, mentem pár métert, félreültem, és megvártam, amíg ismét megnyugszom.
Átmentem az iskolán a sírástól kissé bedagadt szemekkel kapucnival a fejemen. A mosdóban lemostam magamról az elkenődött festéket. Első óra kémia volt. K.-nak nem tűnt fel.
Délután elmentem a könyvtárba netezni.
Ofőnek:
14:07- Nem.. 14:11- Az Anita mondott valamit velem kapcsolatban? 14:12- Azon kívül, hogy szerelmes vagyok belé..
14:44- Na mizu? -írt rám az Anita.
14:45- Szia. Semmi sok..Veled?
14:46- Tali akkor?
- Ma mégsem kell mennem pszichológushoz. Szóval nem tudok.
- Értem.
Ofőnek:
14:52- Folytassuk inkább e-mailben, jó?
Anitától:
14:55- Nekem meg egy óra szabadidőm van. Utána elmegyek a fogkefémért, haza pakolni, és alszok.
14:56- ??? 14:57- Oké :D Fáradt vagy?
14:59- Igen. Múlt szerda óta nem alszom.
- Miért?
15:01- Mert nem tudtam.
15 óra 27 perc
Küld egy közös képet K.-val az Árkádban, a Mc Donalds előtt.
15:28- Mi a szar.
Azt hittem nem jól látok.
Aztán küld még egyet. Vigyorog rajta, mint a tejbetök. K. csak korcsosan mosolyog ezen is.
15:30- Randim van ;)
*Féltékenység bekapcs*
15:31- Jah vettem észre.
- Veled akartam. De nem érsz rá.
- Ráérek.
- Aha, akkor gyere be.
- Bemegyek most azonnal. 15:32- Jó.
- De én négykor megyek.
15:33- Addigra viszont nem hiszem, hogy beérek.
- Akkor találkozzunk Csontin.
- Oks. Mikor?
- Én elmegyek akkor most pipikélni, utána buszra szállok, és írok.
15:34- Onnan ki kell ugranom Rózsadombra Eszti nénihez (hegedű tanárom), és akkor utána go haza.
(Rózsadombon lakik egyébként Virág is..)
- Rendben. 15:35- De nem fogok tudni válaszolni, mert már mindjárt mennem kell. Úgyhogy mi lenne, ha inkább hívnál?
- Jól van. Akkor pillanat.
- Jó.
Anya ekkor pont dolgozott, csak a húgom volt otthon. Hazasiettem kinyalni magamat, csörgött, találkoztunk.
Ott ült a buszmegállóval átellenben lévő padok egyikén. Talán a belsőn.(Ami padoknak a "fedettségét" egyébként rudakkal imitálták, magyarul úgy átesik a rudak között az eső, mint annak a rendje. De hát ez a csontis élet már csak ilyen..:D )
Aztán meg beszélgettünk arról a posztról, amit kitettem:
- (...) - De mit vertél szét, vagy mi volt? :D
- Semmit, mert elmentem kondizni, de nagyon ideges voltam. Meg mondtam a gyereknek, akit korrepetáltam, hogy boccs, ha véletlen bunkó leszek.
- ,,Szomorú, hogy életem első szerelménél a szemfestékem jobban elkenődött, mint a rúzsom." Ez milyen költői...tetszik. -mondja.
- Tegnap amikor megöleltelek, azt éreztem, hogy törékeny vagy, és meg kell védenem téged. A törékenységet másnál is éreztem már, de hogy meg is kell védenem, ilyet még nem.
Erre már nem tudom mit mondtam, vagy hogy egyáltalán mondtam-e valamit.
- Tudod azt veszem észre, hogy egyre többet beszélsz mellettem. -jegyezte meg.
Nemsokára megjelent egy csaj egy sráccal. Mentek a buszmegállóba. Anitára nézek: veszi elő a cigijét.
- Ne haragudj.- és rágyújtott.
Volt egy sejtésem ki az, hogyha rágyújt, hisz akkor ideges. Az exe. De azért rákérdeztem.
- ...Ki az?
- Virág.
...
- Oda menjünk?
Bólintottam, de megbántam utólag. Habár lehet, hogy ha azt mondtam volna, ne menjünk, ennek ellenére ő akkor is odament volna.
Biztonságos távolságban maradtam. Négy-öt méter biztos volt köztem és köztük.
Beszélgettek egy kicsit.
- Haza?
- Nem.
- Akkor nem megyek. -de Anitának ez a mondta alig jutott el a tudatomig, csak utólag esett le, hogy elhagyta valami ilyesmi a száját. Utána a csaj felszállt egy 1-esre. Anita meg tiszta ideg lett.
Remegett a keze, lába, nem tudott egy helyben maradni.
- Ne haragudj. Az idegtől remegek.
Én meg csak nedves szemmel félrenéztem, és kínomban korcsosan mosolyogtam.
- Most inkább felszállok erre a buszra.- mondja.
Gondoltam vele megyek, de aztán mégsem. Szóval otthagyott megint.
Még aznap felfüggesztettem a facebookomat, hogy sehogy se tudjon elérni, mert kíváncsi voltam hogy csak a szája nagy vagy tényleg eljönne hozzánk, hogy beszélni tudjon velem. Mivel ugye már kétszer is említette, hogy ha nem írok neki, felkeresi a címemet. Egy hónap volt tervben, hogy addig tesztelem őt is, illetve magamat, az érzéseimet.
19 óra 33 perckor felhívott, de sikertelenül, mert kikapcsoltam a telefonomat.
01.15.
Reggel olvastam nagyban az e-maileket...Szószerint már nem tudom, mert egyik sincs meg, de a lényeget leírom.
Anita:
-Elmeséltem B.-nek (Ofőm), hogy mekkorra egy [email protected] voltam tegnap. De ne haragudj, sajnos még nem tettem túl magam Virágon. Légyszi vondd vissza a felfüggesztést, és írj ha elolvastad.
Nem vontam vissza a felfüggesztést, nem írtam vissza, de piszkozatba tettem egy ilyet: ,,Szeretlek te bolond. Ha akarnék se tudnék rád haragudni."
~
Ofőnek visszaírtam, elmeséltem neki az egész sztorit az Anitával kapcsolatban, amikről nagy valószínűséggel még nem volt tudomása (pl. hogy csókolóztunk). Osztályfőnök kételkedett abban hogy ez szerelem és írta, hogy kell még elemezgetés, meg viszonyítási alap. Válaszom az volt, hogy ha "ott, alul" is be tud bennem indítani bizonyos dolgokat, akkor elég valószínű hogy szerelmes vagyok. És hogy most tesztelni fogom magunkat (azzal a tiltással facebookon).
01.18.
Suli után felmentem a K.-hoz.
- Nikiről van valami híred esetleg?
- (...) Nincs, elvileg most feljön suli után.
- Mondd neki, hogy jelezzen már valamit. Legalább az e-mailemre.
- Oks majd mondom.
- És faggasd már ki, hogy mi a f*szom baja van. Ha nem válaszol, k*rvára nem tudok min változtatni.
,,Jah, hogy még neked áll feljebb? Oké."
- Amúgy milyen betegséget szedtél össze?
Aztán elkezdtem vele levelezni a Kitti nevében.
- Mandulagyulladás :S
- F*sza. Lázad is van gondolom akkor.
- Ja nem, az nincs.
https://www.youtube.com/watch?v=KDxJlW6cxRk
- Sorry, dolgozom, nem tudom meghallgatni.
- Oks. Még mindig nem tudod miért csókoltad meg?
- Nem.
- Az korrekt. (Ezt a korrektezést mindig ő nyomatta, de most ráálltam a nyelvére.) Most te vagy úgy vele, hogy barát és szerelem között van?
Én ebben a hiszemben voltam.
- Őszintén?
Nem, légyszíves hazudjál. Amikor ő maga is elvárja az emberektől, hogy őszinték legyenek..Na mindegy.
- Nem...- írja.
- Akkor? Mit érzel iránta?
- Vissza fogod mondani?
- Nem.
- Ígéred?
- Eskü.
(Ne aggódj, nem mondom el saját magamnak...)
- Nem akarok tőle semmit. Barátság. Nekem ő fiatal. Én az idősebbekre bukom. Jelenleg egy 31 éves csajszira hajtok.
o.O
Gondolhatjátok hogy éreztem magam ezután...
- Értem :/ Köszönöm.
- Mit? Nagyon sajnálom Nikit. Ezután is itt leszek neki. De sajnálatból nem akarok semmi ilyet.
- És ezt neki nem akarod elmondani?
- De. De nem reagál semmire. És összetörne. És mikor utoljára megöleltem, olyan kis törékenynek hatott. És nem szeretném tönkretenni az életét. Nem szeretném, ha még mélyebbre süllyedne a depiben. Szóval várok a "megfelelő" időre. Meg arra, hogy szóba álljon velem.
Ennyi volt. Indultam haza.
Útközben ezt hallgattam maxon, amit neki is elküldtem:
https://www.youtube.com/watch?v=KDxJlW6cxRk
Hazamentem, és érdekesmód most annyira nem voltam padlón, mint az exes jelenetnél, de persze fájt..
16 óra 17 perc
,,Támogatnám vigyorikám, ha reagálnál valamilyen formában."
Ledobtam a telefont a földre. Na tessék, reagáltam.
Nincs miről beszélni. A megérzésem jó volt. Ez egy idióta.
Igaza volt apámnak is...Aki megmondta, hogy ez a lány még beteg, nem gyógyult meg...bár lehet ezt a homosze*ualitásra értette..nem tudom, de lényegtelen.
Beteg azt kész.
...és anyámnak is...aki ezúttal is csak a negatívat hozta előtérbe...de igaza volt neki is.
Rossz hatással van rám.
Ennyi.
Soha többet nem gondolok rád..........kiírtalak a fejemből.
Soha többet nem írok rád..........letiltalak mindenhonnan.
Soha többet nem akarlak látni..........elkerüllek messziről.
Soha nem akarlak jobban megismerni..........ismerjen meg a halál.
~
Aztán elkezdtem gyártani különféle szövegeket, hogy miket mondhatnék neki, ha majd legközelebb véletlen találkozni fogunk.
1. Ne haragudj..de ismerjük mi egymást? Eskü, soha életemben nem láttalak. De tudod, melegekkel amúgy sem állok szóba..szóval..
2. Remélem gyorsan meghódítod az új [email protected]/ 31 éves [email protected] // Szurkolok neked, hogy gyorsan ágyba tudd vinni azt a 31 éves nőt. // Szorítok az új 31 éves [email protected] Remélem gyorsan ágyba tudod majd vinni.
3.
(Ő kezdi)
- Niki, beszélhetnénk?
- Nincs miről beszélgetni. -flegma hangsúly és nézés.
- De van, és addig nem engedhetlek el...
- Maximum annyi mondanivalóm van számodra, hogy sok sikert az új 31 éves kurvádhoz.
4. Simán egy f*ck you.
5. Tetszett a zene? Tudod, nálatok mindig ott b*szom el, hogy komolyan veszlek titeket...Molnárt is meg téged is...De legalább végre őszinte voltál. Habár elvárni az emberektől, hogy őszinték legyenek veled, aztán meg egy ilyennel lelőni magaddal kapcsolatban a poént, hogy őszinte legyél-e, hát...elég gáz.
Aztán néhány lehetséges szituáció is lepörgött előttem:
Ha a szívem lesz a rendező:
K.-val sétálgatunk az Árkádban, szokás szerint a D. után koslat szerencsétlen LB-m.
Megyünk fel a mozgólépcsőn, elindulunk előre, a kajás rész felé, célunk nincs tovább. Elmegyünk az utolsó asztaloknál is, de meg kell torpannom, mert észreveszek valakit.
Az Anita.
Négyes asztalnál, nekünk háttal, a bal oldalon.
És most jövök én, bevetem magam:
-Várj, ezt figyeld! Oda megyek hozzá.-mondom vigyorogva a K.-nak.
-Odamész?-:D
Csendben a háta mögé állok az Anitának, aki mit sem sejtve falatozza a mekis menüjét.
Két tenyeremmel befogom a szemeit, és a bal fülébe nyomok egy cuppanós puszit/beleszuszogok a bal fülébe/vagy belefújok a balfülébe, amitől a lány összerándul, és kirázza a hideg. Majd gyorsan lehuppanok a vele szembenlévő székre, és vigyorogva lopok tőle egy sültkrumplit.
(És ha esetleg az ha az eszem közbeszólna:)
-Sikerült már?-kerek szemekkel, húzott szájsarkakkal.
-Micsoda?-kérdi.
-Hát ágyba vinni azt a nőt. Vagy visszamenekültél a Virágszálhoz?-flegmán, lenézően, miközben lopok még egy sültkrumplit.
(Majd miután ismét kivégeztem, felborítom a kóláját xD)
Ha az eszem lesz a rendező:
Megyünk ki K.-val az Árkádból. Fordulunk balra, és akkor megpillantom az Anitát:
az egyik fal előtt áll, és cigizik.
Lassan közeledünk felé.
Észrevesz.
A szemében meglepődöttség és öröm. Az én szememben félő meglepődöttség, majd idegesség, majd hidegség. De mélyen, legbelül persze én is örülök, de ez nem látszik rajtam.
Mielőtt megszólalhatna, hozzá vágom:
-Sikerült már?
-Micsoda?
-Hát ágyba vinni azt a nőt. Vagy inkább visszamenekültél a Virágszálhoz?
Szeretem az Anitát.
És aki ezt nem képes elfogadni, az menjen a halálba.
01.19.
Aztán ma elolvastam, amit már azután beszélt K. Anitával, miután leléptem:
- Hát igen, az biztos, hogy nagyon meg fogja viselni ez az egész :/
- Látszik, hogy fiatal. És szerelmes. És depis. Érzékeny.
- Hát..:I
- Mi hát?
- Hát hogy ilyen.
- Hát ja. De most mit csináljak. Nem tudom megparancsolni a szívemnek, hogy szerelmes legyen.
- Holnap ráérsz?
- Dolgozom. Suli, aztán meló. Szerdán ugyanígy.
- Egy fél órára se?
- Csütörtök zenesuli. Pénteken.
Szomorú és egyben nevetnivaló is, hogy milyen gyorsan véget tud érni a boldogság. Egyik pillanatról a másikra.
01.20.
Aztán elhatároztam, hogy most én fogom hátba szúrni. Hívogattam vonalas telefonról.
- Halo?...Hálo?...Háló?...-kinyom.
Rötyögök.
-Halo?? Ki beszél?...Háló?...Ha ismerlek, akkor írjál rám facebookon, de valahogy kommunikáljál velem, vagy e-mailt írjál, vagy nem tudom, mert nem hallok belőled semmit, köszii.- visszafolytottan elkezdek kuncogni, majd leteszi, és kitör belőlem a ,,De élvezem, hogy hülyét csinálok belőle" röhögés.
- Jaaaahj :D
Indítom a harmadikat is:
- Háló?...Niki te vagy az?...Támogatnám, ha az illető a vonal végén beleszólna a telefonba, mert nem hallok semmit belőle. Háló?...Háló? Jó, felőlem lemeríthetjük a telefonszámlát, akkor is támogatnám, hogy ha beleszólna a túlvégről az illető. Háló?...Háló? Ez a..nyolcadik hívás erről a számról, úgyhogy most már ideje lesz beleszólni.- mondja egyre ingerültebben. Nem szól bele az illető, eelmegyek a rendőrségre, és föl fogom jelenteni zaklatásért. Ugyanis a vezetékes telefonszámot kimutatja a telefonszám, vagy a telefonom. Úgy hogy van..fél perce beleszólni az illetőnek a telefonba.- várok három másodpercet, lerakom, és röhögve mondom:
- Anyádat...:D
Este 10-kor ő hívott engem vonalason, csak pechemre anya vette fel. Anita csak a második keresztnevét mondta, nehogy lebukjon, mondta neki, hogy a keroból ismerjük egymást, egyfolytában hívogatom, és beszélnie kell velem. Anya nekiállt veszekedni vele, hála az égnek nem adta oda a telefont nekem, Anitát meg elküldte melegebb éghajlatra. Anita meg ugye rájött hogy én hívogattam.
Másnap viszont nehéz volt kimagyaráznom magam anya előtt..azt hazudtam ő hívogatott engem, én csak egyszer hívtam fel, de nem nagyon hitte el.
- Majd úgy is kiderül, ha megjön a telefonszámla!- mondta.
01.22.
Ma volt a visszavágás napja. Mindent elterveztem a K-val. De persze nem minden úgy sikerült ahogy kellett volna. Bent voltunk az Árkádban, de Anita nem tudott bejönni mert kutyákkal volt, szóval nekünk kellett kimenni hozzá Felsőhöz.
Két tacskót tartott pórázon.
Először rá se néztem, utána is csak néha-néha.
- Miért hívogattál?
- Nem tudom.
Bár úgy volt azt fogom mondani hogy "Jót szórakoztam rajtad",vagy valami ilyesmi..
- Elolvastad, amit írtam neked e-mailben?
- Nem, de nem is szoktam belépni..
- Mondta B. (Ofő) hogy neki válaszoltál...Nem mellesleg a telefonom is kijelzi, ha megnyitnak egy e-mailt.
Lebuktam.
- Nagyon nincs miről beszélni.- mondtam neki a forgatókönyvhöz tartva magamat.
De nem reagált semmit erre, lehet meg sem hallotta. Utána elindult a Konzum felé, én először nem akartam menni.
- Gyere.- mondta K.
Elindultam a zebrán görcsösen, lábremegve.
Átértünk, mentünk pár métert, és megint mondtam:
- Most minek is jöttem én ide? Nincs miről beszélni.
- Szerintem van.
- Hát k*rvára nincs.
- ..Mi az amiről nem lehet beszélni?
Megálltunk Konzum hátánál, a Kossuth tér közepén:
Először a Virágos dolgot tisztázta, de hozzám vágta hogy nem voltam képes válaszolni a bocsánatkérő e-mailjére (amire ugyebár az lett volna a válaszom, hogy ,,Szeretlek te bolond. Ha akarnék se tudnék rád haragudni." de aztán mégsem küldtem el) meg mondta, hogy nem direkt remegett keze-lába.
- Akár le is térdelek most itt előtted, és úgy kérek bocsánatot.
Egy tizedre átsiklott a fejemben, hogy hát akkor hajrá.
- Szeretném, ha barátok maradnánk.
Kicsit meglágyult a szívem, de semleges maradtam előtte, és kifakadt:
-Valami reakció? Szerinted miért várok bármiféle reakciót is?
-Fogalmam sincs.
-Fogalma sincs..az jó.
- Felsorolok korokat: 18, 22, 31, 48. Hallottál benne 18 alatt?
- Őőő..nem :D- mondta K.
- Én nem akarok börtönbe kerülni. A Virág csak egy kivétel volt, és csak egyszer volt fiatalabb barátnőm, de attól kaptam a legnagyobb pofont...
Itt lett elegem.
Várta, hogy mondjak valamit.
És nagy nehezen, de kinyögtem, amit beterveztem:
-Hát...sok sikert kívánok ahhoz a 31 éves nőhöz.
-Tessék???
És otthagytam.
Még azt is odavágtam volna hozzá, hogy "Remélem gyorsan ágyba tudod majd vinni", de nem mertem.
Elindultam előre, befordultam balra, átmentem a Konzumon, a bejárati folyosón megálltam.
A K. futott utánam nevetve, mondta hogy azt kérdezte tőle az Anita hogy:
- Most öljelek meg vagy jó lesz később is?
K. meg azt hazudta neki hogy úgy tudtam meg a dolgokat hogy kivettem K. kezéből a telefont és elolvastam, amit beszéltek. És miután elmentem mondta az Anitának , hogy visszahoz engem, de persze nekem eszem ágában sem volt visszamenni, ha már egyszer így be tudtam neki olvasni, ahogy terveztük..
Aztán mesélte még K. hogy azt a nőt az Anita 7 éve ismeri, háromszor próbálkozott nála, de mindháromszor kikosarazta, és elvileg most is csak szórakozott az Anitával.
És itt megsajnáltam. Elhagyja az az ember, aki tiszta szívéből szereti (vagyis én), majd pofára esik, mert az, akit meg akar szeretni, csak szórakozik vele.
Este megbántam ahogyan viselkedtem vele, imádkoztam, könyörögtem magamban, hogy felhívjon és azt éreztem szükségem van rá.
Nem tudom mi lesz..megbántott, átvert, hiába tagadja..
Nem tudom lenne-e értelme újrakezdeni a barátságunkat.
Hagyjam magunkat az életre, engedjem el tiszta szerelmemmel, és ha van még dolgunk egymással, visszatér hozzám, vagy kérjek tőle bocsánatot, és kezdjük az elejéről?
Utóbbival annyi lesz a gond, hogy ugye szarul fog esni, ha nem csókol meg többet, és ahányszor találkoznánk annyiszor juttatná eszembe és még többször hogy "milyen jó volt amikor smároltunk, bár akkor is csak barátok voltunk."
Ő továbbra is a barátom szeretne maradni, és nekem is elég nehéz nélküle ezek után, viszont vele is ugyanannyira. Se veled se nélküled dolog van részemről. A Tanárnő után ő a második ilyen ember, akinél ezt érzem.
Azt inkább nem jelentem ki, hogy befejeztem vele végérvényesen..mert az eszem hiába akarná, ha a szívem nem engedi el, vagy lehet, hogy úgy van megírva, hogy még van dolgunk egymással.
De azt hiszem a legbölcsebb döntés most az lenne, ha az életre bíznám magunkat, mert idő kell mindkettőnknek.
Talán ő jobban fogja tudni, mikor jött el az ideje, hogy újra felvegyük a kapcsolatot, mert jók a megérzései, mindig rám tud hangolódni.
(Ezt megírtam Ofőnek is.)
De beteg ez a lány. Apám is megmondta. Nálam sokkal jobban beteg. És nem azért, mert leszbikus. Nem. Habár apám erre értette.
Egyik kapcsolatból menekül a másikba. Játszik azzal, aki komolyan akar tőle valamit. Félrevezeti. Ő maga sem tudja mit akar. Ködösít. Mindegy hogy kihez, csak kapcsolódni valakihez. Még ha az beteges is. Lezárni képtelen. Talán fél, hogy egyedül marad, így nem akarja elengedni a múltat. A múltban kell élnie, különben nem érzi magát biztonságban.
Szomorú, szánalmas, és nem lehet rá haragudni, mert ő a nagy mártír.
Próbálok csak a jó emlékekre gondolni vele kapcsolatban, hogy milyen boldog voltam abban a három napban, de...elég nehéz. Nem gyűlölöm, csak azért na...
Meg nem törtem atomi részeimre, gyorsan gyógyulnak a sebeim, amikor megtudtam, hogy csak barátként tekint rám, akkor már eléggé ki voltam idegelve. Meg talán eleve nem éltem bele magamat annyira ebbe az egészbe (mert nem fogtam fel hogy tényleg megtörténik ez). Vagy a szeretet/szerelem tényleg mindent legyőz, és elhalványít minden rosszat...
Mondd, miért érzem azt, hogy ebből még akkor is lesz valami?
Vagy csak a szánalmas, naiv remény szórakozik velem?
Nem tudom.
De azt tudnod kell, hogy ugyanúgy szeretlek, és most csak félreraklak az életemből. Ha újra kapnék esélyt az élettől, elfogadnám. Mert szeretlek, tiszta szívemből. Úgy, mint soha senki mást. Ahol tűz volt, ott még van parázs. Most viszont az életre bízom magunkat. Elengedlek tiszta szerelmemmel. Hagyom, hadd szárnyalj kis madaram. És ha kell még, hogy közünk legyen egymáshoz, úgy is visszatérsz majd hozzám. Mert ha a szerelmem nem kalitka lesz, hanem égbolt, akkor el sem veszítettelek.
01.23.
Szükségem van rá. Ezt tegnap este értettem meg.
És valamiért azt érzem, hogy egyszer még akkor is lesz szerelem köztünk...Vagy tényleg csak a remény szórakozna velem?
01.25.
Most meg már úgy vagyok vele, hogy kezd nem érdekelni... és a második mondatot is megérdemelte volna, és még igazából tudnék neki mit mondani..
01.28.
Szomorú, amikor valaki elveszti azt, aki szereti. És ráadásként még az is átveri, akit meg akar szerezni.
A mai napon huszonkettedikére rakva a dátumot, kiraktam az alábbi monológot egy képpel rólam, egy halvány mosollyal az arcomon sajnálkozó tekintettel:
,,Szívem, csak nehogy az legyen, hogy miután elhagyott az az ember, aki tiszta szívéből szeret, pofára essél, mert az, akit meg akarsz szerezni, nem akar tőled semmit! ;) Jah, hogy már megtörtént? Szomorú."
01.29.
Egyik nap üzent K.-val, hogy puszil, aminek örültem, de hogy például születésnapomon fel sem köszöntött, az megint úgy ott volt. "Jól esett."
Én pedig az övét (feb.23) felírtam és meg is jegyeztem. (És még egy kis csokival is meg akartam lepni..de ezek után ne várjon semmit..max annyit hogy hátba szúrom, ha az utcán egyszer meglátom.)
Na de mindegy..túlélem..ezt is. Az összes pofonját.
Csak ezekkel a kis sebekkel az lesz, hogy összegyűlnek, és végül képtelenek leszünk helyrehozni, mert akkora bazi nagy lesz belőle. Az lesz a vége, hogy idegenek leszünk egymás előtt, de emlékekkel. Elsétálunk egymás mellett az utcán, maximum a szemeinkkel fogunk egymásnak köszönni: ő rám néz, én elnézek (vagy megölöm, szemmel ölésben amúgy is jó vagyok :D ) .
Aminek lehet, hogy így kell lennie, nem tudom.
Ha így lesz, én ezt is elfogadom. Minden ami jön, fogadom. Ami megy, engedem.
Különben beletörök.
~
Majdnem minden délután, suli után, bementem Árkádba, amikor esélyes volt, hogy megy dolgozni, és találkozhatok vele, de egyszer sem jött össze.
02.03.
Itt már az ima sem segít. Akkor itt már tényleg van valami. Valami sorsszerű. Amibe nem érdemes beleszólni.
De én látni akarom.
Legalább látni.
Ha nem is találkozni vele.
Megőrülök.
Meg fogok őrülni.
Csukott szájjal üvöltök.
Hiányzol.
Esténként némán üvölteni.
S egyszer majd a füledbe súgni.
Elkezdtem írni egy verset, aminek ez volt az utolsó három sora...
Aztán meg K.-nak egyik nap támadt egy olyan ötlete, hogy járjunk kondizni. Én meg persze egyből rávágtam:
-Menjünk oda, ahova az Anita jár!
Annak ellenére, hogy elvileg az exe is ott szokott edzeni.
02.04.
Születésnapom utáni héten, csütörtökön, kiderült egy-két dolog, mert K. bevezette neki a kondis dolgot. Kérdezgette, először csak azt, hogy mennyibe kerül meg ilyenek. (Az első alkalom ingyenes volt, utána már ezren felül, de az Anita egy személyi edzőhöz járt, aki ráadásul nő volt...miért is férfi?...)
- Nem baj, ha Nikit is hozom?
- Nekem nyolc. De szerintem nem lesz ínyére, hogy én is ott leszek.
- Megbeszélhetnétek a dolgokat, mert rossz látni, hogy szomorú :/
- Sajnálom. Az élet szar. Én is tapasztalom folyamatosan.
- Te haragszol a Nikire?
- Nem, csak nem áll szándékomban mindenki terhét átvenni. Elegem van a világból.
- Mire gondolsz?
- Depressziós. Akartam neki segíteni. Tényleg. De harcolni nem fogok senkivel. Ha változni akar, fog is, ha meg nem akar, én se tudok segíteni.
- Ja értem.
- Meg nem tudom ki hagyott ott elrohanva a pofámba vágva, hogy sok sikert a 31 éves nőmhöz, amikor a sztori hátterét egyikőtök se tudja rendesen.
Kezdjük ott hogy ha tényleg segíteni akart volna, nem kerget engem hamis illúziókba.
- Hát akkor miért nem mondod el neki az egészet?
- Miért, érdekli? Múltkor is meg akartam vele beszélni, szerinte akkor se volt miről beszélni. Akkor minek erőltessem meg magam, ha ő semmit nem tesz, csak sajnáltatja magát.
- Hát szerintem érdekelné, csak akkor mérges volt rád, azért csinálta.
- Jó. Akkor legyen benne annyi, hogy ő keres, ha akar valamit. Nem fogok senki után futni.
Hát persze, csak az exe után. Én nem érek neki annyit, hogy utánam fusson.
- Kérdezzem meg, hogy akar-e veled erről beszélni? Mert annyira önfejű, hogy nem fog keresni, hanem azt várja, hogy te keresd.
- Ne. Ha akar valamit, tesz is valamit.
- Hidd el, ő tett, csak nem jött össze. És arra meg hogy rád írjon, idő kell még neki szerintem.
- Idő, mint a tenger.
Aztán meg..ennyit arról, miszerint várjak arra, hogy ő keressen előbb...:D
Ezen kívül írta K.-nak, hogy legkésőbb háromkor bemegy Life 1-be (kondi).
Aztán benéztünk 3 előtt pár perccel, de nem volt ott. Most vagy előbb ment be és hátul volt, vagy később ment be, de ugye nem tudtam tovább maradni hogy megvárjam, lépnem kellett haza.
Délután otthon jött a megvilágosodás, eszembe jutott az az idézetes kép, amit egyszer anno még küldött nekem, hogy "Legyél te az ok, ami miatt valaki azt gondolja, érdemes még hinni az emberekben." A tévéből is kaptam a dolgokat: "Az egyetlen igazi kudarc, ha többet nem próbálkozol."
https://www.youtube.com/watch?v=31tiWX-8bdc
02.05.
Iskola farsang.
Elmentem. De nem azért, hogy itten én most bulizzak a sok általános iskolással...Merthogy az osztályból alig voltak páran, és őket sem ragadta el az ünnepe heve...A célom teljesen más volt.
Természetesen az Anita.
Húgom is ott volt, ezért kicsit necces volt, hiszen párszor mindenképp látnia kellett engem. Aztán köbö kétszer kerültem a szeme elé...Sz.-nek mondtam, hogy legyen szíves és falazzon már nekem, mert meg akarok lesni egy lányt. Rákérdezett, mert furcsálta, de leokézta. Ha jól emlékszem, egy órát maradtam, aztán kivártam a megfelelő alkalmat, amikor D. lent volt a tesis résznél (tehát nagy valószínűséggel nem láthatott), leadtam a számomat a termünkben, odaadták a cókmókomat, és igyekeztem feltűnés menetesen elillanni. Balra vettem az irányt, és lefelé mentem az Aidinger buszmegállóba.
Kerestem Paraszton, voltam Árkádban, leültem a kajás részhez, ott vártam.
Semmi.
19 óra 16 perckor írtam M.-nek (apa barátnőjének), megtudtam tőle, hogy apa dolgozik, és nyolcig van. Fontos infó volt, mert ha nyolckor megyek Felsőre (nyolckor végez az Anita is), akkor nem szabadott vele összefutnom, mivel ugye nem láthatott meg az Anitával..
Végül 20 óra is elmúlt.
Nem bírtam, annyira kétségbe voltam esve, hogy ráírtam K.-ra derítse már ki valahogy, hogy hol van. Erre lassan, de biztosan megérkezett a válasz, ami ilyesmi volt:
- Filmezek.
o.o
Otthon volt.
250 forintot befizettem a farsangra, hogy megszökhessek, és hátha látom.
És nem is azon a pár forinton voltam fenn akadva, mert az f*szt se érdekelt, hanem hogy akkor se láttam.
Sírni tudtam volna. És elmondani nem lehetett mennyire vágytam az ölelésére.
Egyik kamaszpanaszos ismerősöm is pumpálta a fejem, hogy életem végén bánni fogom hogy nem szerettem, nem csókoltam, nem csalódtam, és rájöttem hogy igaza van. Úgy gondoltam hogy először mindenképpen a saját életemet kell rendbe hoznom, és csak utána tudok teljes erőmmel az Anitával való kapcsolat rendbehozására, illetve építgetésére koncentrálni.
Ezt tényleg meg kell beszélnünk, nem küldhetek a süllyesztőbe egy ilyen embert, hisz nyilván nem véletlen hiányzik ennyire kib*szottul, mint még soha senki más, nem véletlen érzem amit érzek. Tudnia kell, hogy mennyit jelent nekem. És sajnos nem szeret engem ugyanannyira, mint én őt, de ez már nem is érdekel, én már csak adni szeretnék. Minél többet ölelni, mellette lenni, hogy érezze valakire bármikor számíthat, és persze szeretni. Elmondani "Szeretlek" tízezerszer. Ezt most úgy írtam le hogy belegondoltam abba, hogy már a halálos ágyamon fekszem.
Ha már a szerelme nem lehetek (remélem csak egyelőre), akkor próbálok lenni a legjobb barátnője.
Ezt gondoltam akkor.
02.06.
Aztán-mivel már egy ideje terveztem az Anita miatt-befestettem a hajamon a két első tincset rubinvörösre. (K.-tól kaptam anno karácsony közelében egy doboz festéket.)
02.08.
https://www.youtube.com/watch?v=cVS7i9TyqSE
02.09.
Küldi K.-nak az Anita a képet a tűzpiros hajáról :D
Elég durva volt. A haja is, meg az is hogy mindketten hajat festettünk,pedig nem is tudtunk a másikról. Feketén jobban tetszett, na de mindegy nem is ez a lényeg.ű
https://www.youtube.com/watch?v=60ItHLz5WEA
02.10.
Megtudtam, hogy előző hét pénteken ráírt az exe facen, valami olyat ami rosszul esett neki, és -a sör mellett persze..-abban látta a megoldást hogy úgy beleütött a falba, hogy majdnem eltörött a keze. Engem meg nem sok választott el attól hogy ráírjak, és anyáskodjak fölötte :$ És az volt a durva, hogy emellett kárörvendtem is..jól esett, hogy neki is fájt valami.
~
K. mondta az Anitának, hogy pénteken lehet hogy megyünk kondiba vele, de nem biztos. Aztán az Anita ugye mindig kérdezgette,hogy akkor most jövünk vagy sem, remélte, hogy megyünk, mert úgy tervezte a napját. Anyukáink nem engedtek el minket.
02.11.
https://www.youtube.com/watch?v=TOHMYc024ig
https://www.youtube.com/watch?v=lq9KjJhraUs
https://www.youtube.com/watch?v=5yXQJBU8A28
https://www.youtube.com/watch?v=Bbi8d_XHtuY
https://www.youtube.com/watch?v=A8yiS-uTOgE
Hozzászólások száma: (0)

Sűrűsödnek az események

2016-09-05 20:51:33
2016.01.01.

10:11- Buék.-írta P.

11:30- BUÉK.- írta A.
12:17- Buék.- válaszoltam neki.

Majd P.-nek is:
12:26- BUEK.

12:45- V. majdnem eltörte az ujjamat. Lerúgta a bordám, hisztizik, bunkózik. [email protected] ki van.- írta A.

14:05- Sziaa. - P.
14:22- Szia.
- Hogy telt a szilvesztered?
- Szarul :P Neked?

A.-nak:
14:22- Jézus. Miért?

P.-től:
14:23- Úgyszintén. Amúgy kikkel buliztál?
14:28- K, D, Botos, Dn, aztán meg jött a Botos apja is.
- *lájk jel*
14:29- És te?
14:30- Tomi, Marci, Dominika, Moga, Letícia, Martina.
14:31- Értem.

A.-tól:
14:31- Mert csikáltam.

P.-től:
14:32- *lájk jel*

A.-tól:
14:32- De csak akkor rágtam be, mikor majdnem eltörte az ujjam...

Belinkelte ezt a zenét:

https://www.youtube.com/watch?v=sBzrzS1Ag_g

14:35- Majd nála bocsánatot kérek mindenért...megnézünk még egy filmet, horror és eljövök...Kicsit [email protected] a szilveszterét. Szarrá bőgtem magam. De az én hibám volt...
14:37- Nem értem. Miért [email protected] el?
14.39- Mert felhoztam egy embernek magunkat, aki rákérdezett, és ezen berágott, és onnantól szar volt minden...
14:40- Jaa..Így már értem.

De a felét még így sem értettem, hiszen csak körülírta.

14:42- Ja..ezen gondolkodtam. Hogy mit [email protected] megint el. És akkor beugrott. Pedig sose szoktam tudni. De most hála istennek sikerült. 14:49- Én valahogy mindig konfliktust teremtek a család és a párom közt, vagy a párommal, és nem veszem észre...nem értek annyira az emberekhez, mint kéne...Csak amikor már nagy a baj...és akkor már nem tudom visszacsinálni, helyrehozni... 14:50- Látod, vannak még nekem is ilyenjeim :) De kiírom, és utána jobb. Nem török zúzok, nem teszek kárt se magamban (a [email protected] nem...csak akkor ezt elhittem neki..), se másban. Ezt kéne neked is. 14:51- Hogy nem magadat bántod, hanem CSAK kibeszéled, kiírod, kikiabálod, kiénekled, stb. stb. stb. A kibeszéléshez, íráshoz meg itt vagyok Neked :) <3 14:52-Bármikor számíthatsz rám ;) Bármiben :) 14:53- Szólj, és megyek ásóval elásni akit kinyírtál feeling :D 14:54- Csak annyit kérek, légy velem őszinte mindig, és mondd el a véleményed, még akkor is, ha azzal szerinted megbántanál vagy bármi. -(A.)
14:56- Eskü most sírok. (Nem aludtam egész éjszaka, szóval most nyügi vagyok, és könnyebben elsírom magam..) 14:57- Aztán amikor írtad az ásósat, mosolyognom kellett :) 14:58- Amúgy idáig is azt éreztem, hogy muszáj lesz kimondanom, amit ki kell, csak próbáltam nem nyersen.. -(én)
- ^ . ^ Nyersen? Nincs olyan, hogy nyers. Őszinte, és finoman őszinte van :D
15:00- Jó, akkor úgy :D Én utóbbi szeretek lenni, mert nem szeretem megbántani az embereket.
- Engem nehéz. De ha sikerült, akkor nagyon. 15:01- Ami azt jelenti, egy órát, vagy ha nagyon, max. két (óra) mosolyszünetet tartok, oszt utána mintha mi se történt volna :)
15:02- Értem, az akkor jó.
- Szóval nálam nem kell félned :) A te kijelentéseddel élve én nyers vagyok. 15:03- Ami szívemen, a számon.
15:06- Nekem ahhoz nincs elég bátorságom. Illetve most már több van, de még mindig kevés.
15:13- Előttem, nekem, bármikor bármit.
15:16- Okés :)
15:20- Amúgy. 15:21- Megkérdeztem V.-t szerdán arról, amit kérdeztél, hogy szerinte nekem kell-e mindig valaki, hogy ott legyen. Azt mondta igen.
15:23- Igen? Akkor nem csak én gondolom így..
15:24- Lehet igazatok van...De csak a probléma megoldó képességem szar bizonyos helyzetekben.
15:30- Még mindig jobb, mintha menekülnél. Mert ugye te mondtad, hogy megoldó ember vagy, V. pedig az ellenkezője.
- Például amikor így leírom, hogy mi a bajom. Ja. 15:31- Én szeretem rendezni a dolgaim.

A. megváltoztatta a chat színeit: lila.
A. a becenevedet a következőre állította be: Niki.
M. beállította a saját becenevét: A.

15:39- Én is..csak a karomon :D 15:40- Na jó..Ez annyira nem vicces.
- Hát nem.

A. megváltoztatta a chat színeit: piros.
A. a hangulatjelet a következőre állította be: győzelem jele/nyuszifül.

15:41- *győzelem* XD Boccs, szórakozok :D
- Látom :D *győzelem*

A. megváltoztatta a chat színeit: kék.
A. megváltoztatta a chat színeit: zöld.

- Na most a tuti.
15:50- De mi ez a chat színei? -kérdeztem tőle.
- Passz. Csak van.
15:51- Ja ok. De ezt nem csak messengeren lehet látni?
- De. És csak itt is lehet állítani.
15:53- *győzelem*
- *győzelem* :D 15:56- Milyen volt a buli?
16.06- Hát szar. Először három fiú, három lány volt, aztán a Dávid barátnőjének haza kellett menni, így csak K., meg én maradtunk lányok. Dn., D. meg én ittunk legtöbbet (engem a kólás bor ütött meg jobban, mivel azt egyből lehúztam, a rövideket meg csak kortyolgattam). Viszont Dn. az elején egymás után vagy ötöt lehúzott, a végén meg rosszul is lett. Előtte meg engem ölelgetett egyfolytában, a Dávid meg az ablakon ordibált kifelé, meg rám esett, és leöntött piával. K. meg a pasija alig ittak, csak falták egymást. 16:07- Aztán megjött a Dávid apja, aki tiszta részeg volt, tökre vörösek voltak a szemei. És vele koccintottunk éjfélkor is. 16:08- Mindig oda jött hozzám, hogy puszit adjon. Meg ötször megkérdezte, hogy hogy hívnak.
- XD
16:09- És egyfolytában azt mondta, ne legyek szomorú, mosolyogjak, igyak meg [email protected] És leálltam vele lelkizni :D De végül is nem mondott hülyeségeket... 16:10- Pedig részeg volt. 16:11- Aztán elmenekültem, felmentem K. anyjához, mert ugye úgy volt, hogy nála alszok. Nem sokára feljött K. meg D. is, és egy szobában aludtunk, és egész éjszaka a cuppogásukat meg a többit kellett hallgatnom.
16:12- LOL
- Reggel meg mesélte K., hogy még meg is ujjazta :D Hát mondom jóvan.. 16:13- Ilyenkor kell azt is.
- Ahha oké rendben, nincs több kérdésem XD
- xD
16:14- Biztos élvezte a helyzetet :D
- D. lehet, de K. annyira nem.
16:15- ??? [email protected] volt a csávó?
- Hát jah, azt mondta fájt.
- Volt már pasival?
16:16- Mármint, hogy lefeküdt-e mással?
16:17- Nem. Hogy ámblokk volt-e már pasival.
- Igen.
- Akkor nem fájhatott volna. Nagyon [email protected] volt akkor a pasi. 16:18- Rám még nem érkezett panasz.
- Hmm..akkor ja :D
- :D 16:19- Ha meg fájt, akkor meg nem azért, ahogy csináltam, hanem az ujjammal nyomtam egy csontját a comb, és a "lényeg" közt XD
16:21- Értem...:D :$
16.22- *mindkét szemét becsukva nyelvöltős smiley* és *kacsintva nyelvöltős smiley* 17:24- Olyan nagy dolgot kértem, hogy nem tudja megtenni. Hmmmm. 18:12- De eltűntél.

Aztán írt SMS-t is: ,,De eltűntél. Merre vagy?"

20:37- Ki? Mi? 20:38- Bocsi, csak muszáj volt lefeküdnöm aludni.
- Ja. Értem :D 20:39- Mi lecsekkoltuk közben a képeid facen ;)
20:41- És? :D Mire voltatok kíváncsiak? Vagy csak úgy?
20:43- Csak úgy :) 20:44- Érdekelt a véleménye. (V.-nek a véleménye) Kijelentette, hogy szép csaj vagy :)
- Az jó :D Köszönöm.
20:56- Mi jót csinálsz? Alig vagy. Alig írsz.
20:57- Ja közben kimentem a konyhába kaját csinálni..
- Ilyenkor eszel? Mit?
20:58- Ja, mivel eddig aludtam :) A tegnapi szenyókat.
20:59- Milyen szenyó?
21:00- Vajas, szalámis, savanyú uborkás, tojásos, sajtos.
- Jól hangzik ^ . ^
21:01- Finom is. És te mit csinálsz?
21:02- Veled beszélek ^ . ^ Meg lekéstem a városit (buszt), szóval itt dekkolok még V.-nél.
- Tudtam, hogy ezt fogod írni :D Merre lakik?
21:03- Rózsadomb.
- Ja, az itt van, nem messze.
- :) 21:05- Anyud meg fogja engedni, hogy nálam aludj?
21:07- Hááááát :$ Kevés az esélye.
- De miért?
21:09- Mert K.-hoz is alig akart elengedni, téged pedig kevésbé ismer.
- :/ Szívesen megismerem anyud :)
21:11- Oké :D
- Mikor?
21:12- Hát várj, hogy gondoltad, mármint hol, vagy érted.
- Bárhol bármikor. 21:13- Akár hozzátok is szívesen elmegyek :)
21:18- :) Oks, hát szerintem a legjobb még ezen a héten lenne...mert jövő héten biztos lesz valami dolga..Vagy jövő hét hétvégén.
- Rendben :) 21:19- Ez a hét jó :)
- És akkor ki tudnál jönni hozzánk?
21:21- Persze. Hol laksz pontosan?
21:25- Okés :) *írom az utcát*
21:26- Ahha köszi ^ . ^ Az nem tudom hol van.
- x) 21:27- Te most melyik utcában vagy?
- Illyés.
21:34- Hát ha hármassal, vagy hatossal mész, akkor Várkonyinál kell leszállni (ahol van a kis gömböc). Egyébként: (...)

És elküldtem neki, hogy tud eljutni az Illyésből hozzám.

21:39- Vasárnap? -kérdeztem tőle.
21:44- Nekem jó :)
21:46- Jól van :) Akkor nem baj, hogy azt, hogy pontosan hánykor, holnap mondom meg?
21:52- Nem baj :) Anyád tudja? Vagy csak holnap fogja megtudni?
21:53- Holnap :D
21:54- :D És szerinted belemegy? Hogy odamenjek hozzátok?
21:55- Abba már csak..Szerintem nem találhat olyan kifogást, hogy miért nem.
21:56- :D De a szülők mindig találnak :D
21:57- Akkor megfenyegetem, vagy nem tudom :D
- Mivel? Dehogy. Ilyen eszedbe se jusson.
- Dehogy is, csak hülyéskedek.
- Remélem is. 21:58- Azért majd ha jövök be, azt vedd figyelembe, Váradról óra negyvenkor indulnak a buszok, óra tízkor érnek Pécsre. 21:59- És hogy le kell majd még írni hatszázszor, hogy hol kell leszállni a hármasról vagy hatosról.
- Tudom :) Jól van.
- :D Bocsi :) Csak szar a memóriám :D
- Azt is tudom :D
22:00- Akkor biztos mondtam már :D Tényleg. Te mit is tudsz rólam?
22:01- Nem, még nem mondtad :) Néhány alap dolgot. Meg hogy kiket ismersz..Kik a közös ismerőseink.
22:02- Mik az alap dolgok?
22:04- Mikor születtél (mondjuk az évszámban nem vagyok biztos, bocsi..). Örökbe fogadtak, az igazi szüleidet tavaly előtt ismerted meg, hegedülsz..Még?
22:12- Ahha. Mindent amit tudsz.
22:14- Váradon laksz. Keroba jársz. 22:15- Buwnál dolgozol. Szereted a rockot :D
- :D
22:17- Meg a horrort. Na de melyik évben is születtél? 22:18- És azt tudod, hány óra?
- 96 :) Mi hány óta?
- Na...nem :D elírtam. Hány óra hány perc.
- Passz. 22:19- Te mikor születtél?
- Meg tudnád majd kérdezni anyudtól, vagy valakitől, aki tudja? 99. 22:20- Január 29.
- Senkitől. Illetve. Vérszerinti anyámtól lehet. Rá is írok. De miért ilyen fontos?
22:21- Okés, rá gondoltam egyébként. Ja, csak szeretem az asztrológiát, és szoktam elemezgetni másoknak a születési képletét.
- XD Az miből áll?

Elküldtem neki egy példát.

22:28- Bolygók, házak meg ilyenek. 22:36- Egyébként tiszta matematika. Ezért néha nem is értem, amikor számolgatni kell..
22:37- :) Majd ha szeretnéd, belevetem magam, és segítek :)
- Okéh, köszi :D
22:38- :D Tudod, leendő matek és német tanár ;)
22:41- Jah..:)
- :) Sosem beszéltünk szerintem még ennyit :) 22:42- De örülök, hogy beszélgetünk ^ . ^
22:46- Szerintem sem :D De én is örülök :)
22:47- Milyen érzéseket vált ki belőled a tudat, hogy ismerkedünk, esetleg "úgy" is.-és belinkelte ezt a zenét:

https://www.youtube.com/watch?v=ZthNYozVwNM

22:58- Hmmm...Jó érzés, még jó, hogy jó :) Nem gondoltam volna, hogy ez lesz abból a posztból...habár reméltem, hogy legalább belikeolod :D De úgy látszik elég volt csak burkoltan leírni mi a helyzet.
23:00- De most őszintén...egyáltalán nem gondoltál arra, amikor oda írtad, hogy "Próbáld ki", hogy akár rólad is lehet szó?
23:04- De.
23:06- Ja, akkor jó.
23:07- Esélyes volt :) Szívem, néha átlátszó ;) 23:13- Lassan haza érek.
23:18- :D :) Okés. 23:24- Vagy csak szimplán rá tudsz érezni a dolgokra.
23:25- Bocsi, most értem haza.
23:27- Semmi.
23:31- Szerinted szimpi leszek anyudnak?
23:38- Szerintem ja :) Amúgy alapvetően barátkozós típus.
- Ja, csak ugye azután, hogy anno volt a balhé, hogy én leitatlak...
23:48- Ja hát igen..de mondjuk azt már...hát ha nem is megbeszéltétek, mert ugye nem volt képes visszaírni, de hát leírtad neki mi is volt...
- Ja.

Berakott egy csoportba, ahhol ő volt, V., és egy meleg gyerek a Keroból (Bazsi), és belinkelt egy videót, amin nevetnem kellett volna.
23:49- Hát ez hatalmas :D

Aztán egy másik csoport. Már csak ő, V., meg én voltunk:
23:56- XD XD XD

És belinkelt egy másik videót.

01.02.

00:00- Ööö. Ez nem így lett tervezve. Én meg nézem, hogy miért nem látom a chat ablakokban. Azt a kupoláját.
00:01- xD :D -írta V.
00:02- Tudod-e mi az a kupolája?
00:04- :D -írom én.
- Bocsi :D Most nézem, a másikat hárman kaptátok meg XD

A. átnevezte a beszélgetést, az új név: Véletlen.
A. megváltoztatta a chat színeit.
M. beállította a saját becenevét: A.
A. a becenevedet a következőre állította be: Nikolett.
A. becenevet állított be V. Sz. számára: V.

A bazsis csoportban eközben:
00:05- Majd lesem.- írta Bazsi.

Aztán létrejött még egy csoport az "édes" hármasunknak, de az már véletlenül.
00:05- De szar. Hány új szart fog megnyitni?

00:08- *lájk jel* -válaszolt A. Bazsinak.

00:09- Éhes vagyok.- folytatta velem privátban.
- Egyél. Én meg álmos. 00:10- Megint.
- Én is. De épp röhögök XD
- :D

A hármas csoportba berakott még egy ilyen vicces videót, engem pedig kirakott a másik ilyenből, így abban csak ő maradt, meg V.

00:12- Remélem nem gáz, hogy közös csoportba kerültetek V.-vel. Full véletlen volt.
00:13- Ja, nem..

Ááááhdehogyisugyanmáááármiértislennegáz.

- De. Zavar. Megint ".."
00:14- :D Egy kicsit.
- Eskü véletlen volt.
00:19- Jó, semmi, elhiszem.
- Azért mégis csak...Bár szimpi vagy neki, de te nem sík mindent tudsz róla.

Hát mert ő viszont mindent tud rólam, nem?

00:20- Szóval részéről még oké is lenne. -folytatta.
00:21- Hát jah..
00:22- De részedről a kérdés.
00:28- Nekem oly mindegy.
00:28- Sorry, nincs kedvem külön leírni, elmentem kajálni :D -írta a Véletlenbe.
00:29- ... -majd neked privátba.
00:36- Nem bírom már sokáig. Lassan lefekszem.
00:38- Megjöttem.
- Ok.
00:39- Hoztam kaját. Jóóóó hízlalót.
- Mit eszel?

Küldött egy félig lerágott kenyeret, amin egy cafat hús volt, meg egy egész májkrémes kenyeret.

00:42- Hmmm...Az milyen husi?
- [email protected] se tudja. Találtam.
- :D
- :D
- Ja ok. Találtam xd
- Hát ja :D Anyámék ették. De gondolom karaj.
00:43- Értem.
- :D 00:44- Most értem haza szerda reggel óta először :D Mit vársz :D
- :D 00:46- Na megyek, mert anyám itten izél, hogy feküdjek le. Csak tudnám megint mi a [email protected] baja van -_-
- Rendben :)
00:47- Szia, jó éjt :)
- Jó éjt :) Aludj jól :) Álmodj szépeket : *
- :) <3
- ^ . ^

10:42- Reggelt :) -írtam rá.
12:17- Reggelt :)

12:29- Jól aludtál? -(A.)

13:34- Veled aztán lehet beszélgetni csajszi :D Szombaton nem vagy fenn délután fél kettőkor :D -(A.)
17:25- Igen, jól aludtam. Amúgy bocsi, azért nem tudtam írni, mert elvették a netemet, és valószínűleg vissza sem fogják kapcsolni, és ráadásképp nem engedi anyám, hogy elgyere. K.rvára elegem van belőle, de csinálja csak..egész nyugodtan.
- Miért? Mi történt?
17:34- Semmi, mondtam, hogy te jönnél, erre felhozta azt amikor írtál neki, én meg mondtam, hogy nem akartál leitatni, nem hitte el. Aztán hozzám vágta, hogy rossz hatással vagy rám. Mondom neki, hogy ez nem így van. Persze, majd pont te lennél rám rossz hatással : " D Akkor már inkább ő (a saját anyám) aki a halálba kerget lassan...Meg mondtam neki, hogy adhatna neked még egy esélyt, erre azt mondja: ,,Én meg nem szeretném, ha eljönne."
- Értem.
- Akkor kapja be, de tényleg. Én befejeztem vele.
17:35- Dehogy is. 17:36- Ő csak félt téged.
17:37- -_-
- :) Így is találkozhatunk :) Max. nem annyit :)
17:38- De még csak írni sem fogok tudni :(
17:39- Gondolom tudja, hogy velem beszélsz.
17:40- Hát jah.
17:41- :)
17:45- Elegem van már.
- Nyugi :) Majd megenyhül :)
17:46- :I Amikor már a síromban leszek.
- Dehogy is. Ne mondj ilyeneket. Ez butaság.
17:50- De akkor talán végre komolyan vesz.
- Hülye. Eszedbe se jusson.
17:53- Akkor jövő héten azért találkozunk?
17:54- Persze :)
Belinkelte ezt:

https://www.youtube.com/watch?v=B3zTI76ZgwI

17:55- Jól van *félmosolyú, félrenéző smiley*
- Evidens :)
17:56- ^ . ^
17:57- :)
- Akkor már én is..:) :

https://www.youtube.com/watch?v=B3zTI76ZgwI

18:02- Ezt szeretem ^ . ^ Le is szedem ^ . ^
- Nah..:D
18:05- Jöhet a kövi :D
18:07- Kövi? :D Most csak ezt hallgattam. De majd apránként..
- :D
18:11- Na megyek, mert nem bírja már sokáig az aksi. Hogy mikor jövök vissza, az kérdéses..
18:12- Rendben. Én is megyek készülni, én kocsmába megyek.
- :D *lájk jel* Okés.
- :) https://www.youtube.com/watch?v=1F81S50xL8I Majd igyekszem lenni :)
18:13- Rendben.
- :) Puszillak : *
- Én is téged ^ . ^ Szia.
18:14- Ciao :)


Aztán jött a kifakadás anyára, illetve kiöntöttem a lelkemet a laptop jegyzetébe:

Amikor végre összejönne valami egy fontos emberrel, akkor is valakinek szét kell [email protected] valamit, akkor is valakinek az út kellős közepén kell állnia.
De fogalma sincs milyen hatással van rám.
Mert nem ismeri.
Nem olvasta el az összes beszélgetésünket.
Nem volt ott a találkozásainknál.

Nem lehet olyan igazságtalan, hogy egy levélből leír egy embert. Mindenki megérdemel egy második esélyt. Főleg az az ember, aki visszaadja a lánya életkedvét. Mert most ő az én napfényem. Minden reggel az első gondolatom.
Egy ilyen embert már el akart takarítani az életemből, nem sikerült. Hát őt sem fogom engedni. Soha.
Az esélyt, hogy én legyek az egyetlen, csak az életem árán. Csak akkor fog tudni távol tartani az A.-tól, ha megöl.

Én tudok várni az A.-ra 1 évet, de vajon ő is?
Szeret engem annyira?
Attól tartok nem.
És valahogy érzem, hogyha belépek az életébe, örökké csak hold lehetek.
Tudom, hogy csalódni fogok.
És mégis belemennék. Nem tudom miért.
: " (
Miért vagyok ilyen mazochista?
Miért teszem magam teljesen tönkre ilyen emberekkel???
,,Nem mintha össze tudnád törni a szívemet."
Ha vége lesz a kapcsolatunknak, szerintem én annyira ki leszek, mint még soha. De egy kis boldogságért még ez is megéri. Bármi.
És ha össze jön, esküszöm én mindent meg fogok tenni azért, hogy sokáig együtt legyünk.

01.03.

11:46- Jó reggelt. -írt rám.

22:01- Látom, ma nem sűrűn voltál neten :/ Azért jó éjt :) -ugyanígy este is.

22:23- Sziaa. Nagyon utálsz?? -írt rám P. is


Gondolatok ismét:

Mi van ha ez csak egy fellángolás megint?
És mi lehet az az ajándék? :D
,,Csak nehogy én lépjek előbb!"
Ha megcsókol, én pofán csapom :D
De miért, mi másra gondolhatott? Főleg miután azt mondta, ,,Nehogy én lépjek előbb"
Nem hiszem, hogy egy tábla csokit akar adni :D
Kíváncsi vagyok, mint állat, és félek, izgulok.

De ez bolond ez a lány.
Beteg az elméje.
Igaza volt apámnak.

Nem mintha érdekelne :D
A bolondok megtalálják egymást.

Várom már a szombatot, de leginkább azt várom, hogy szerdán vagy pénteken megtaláljam, meglephessem, és a nyakába ugorhassak ^-^ Ha megtalálom biztos megölelem. Ezer éve csak erre vágyom.
De múltkor sem volt elég bátorságom hozzá.
Azt tudom, hogy ezt nem szabad elsietni. Szépen, lassan, mintha mindegy volna mi történik. Aztán vagy lesz belőle valami, vagy maradunk barátnői szinten. Így kell, és akkor meg fogom tudni, hogy a sors szánt-e többet az ő részéről, mint barátság.
Ha nem, elfogadom.
:)

01.04.

06:01- Jó reggelt :)
13:43- Szia :)
- Na hallani felőled? :D
13:44- Ja, most itt vagyok osztálytársamnál, azt itt van net :)
- :)
13:44- Hát annyira nem..- válaszoltam P.-nek.
13:45- Mi újság veled? -kérdezte A.
13:48- Semmi különös. Kicsit már lenyugodtam, de most nem szólok egy szót sem anyámhoz. Tök szar, hogy nem tudok írni :/ Veled mizu?
- Semmi. Unalom 13:49- Hideg. Havazás.
13:50- Jah hát az van..Amúgy mit is mondtál, melyik nap vagy bent suliban?
13:53- Holnaptól végig. 13:54- De holnap, holnapután dolgozom suli után.
14:00- Ja, jó okés.
14:01- Bonyolult vagyok. Nem véletlen mondtam a szombatot talinak.
14:02- :) Nem baj az.
- :) Milyen volt a suli?
- Így az első nap?
14:03- Ja :)
14:04- Hát sok mindent nem csináltunk :D Utolsó órán helyettesítés volt, ahelyett, hogy elengedtek volna :P
14:05- Kapják be.
- Jah..
14:06- Le kellett volna csapni őket.
14:07- :D Én inkább felgyújtottam volna őket ^ . ^
- Egyre megy. 14:10- Mennék haza. Így folytatódik nem fogok hazajutni.
14:12- Hmm..Néha nem lenne jobb, ha inkább itt laknál?
- De. Sokkal. [email protected] ki van. Mikor V.-vel voltam heti négyszer-ötször benn aludtam. 14:13- Sokkal könnyebb volt az élet.
- :S Hát igen, gondolom.
14:14- Költözni kéne. De nincs miből.


Ez nem szerelem. Mert már el is múlt.
Ez megint csak egy átkozott fellángolás volt.

01.05.

Várom a napfelkeltét -írtam fel a kézfejemre.

Akárhogy is, a saját lelkemet, csak saját magam menthetem meg.
Se az A.
Se Molnár.
Se Klára tanárnő.
Senki.
Senki..
Senki...

07:33- Reggelt. Bocsi, hogy tegnap csak úgy leléptem, de lemerültem (és a lépcsőházban voltam).
09:05- Reggelt :) Semmi baj.

13:43- Majd írj, hogy milyen volt a suli, meg úgy amúgy a napod :) -(A.)
13:53- Hát azon kívül, hogy megint [email protected]ák az agyamat angolon, meg most tesin is..azon kívül elmegy :D 13:54- Most itt vagyok főpályánál. Te hogy vagy? :)
13:57- Szarul. Most jött meg egy órája. 13:59- Meg benn voltam suliba, és így eleve szar.
14:00- Jah..értem.
14:01- Nem csuklottál ma véletlenül?
- :s Nem. Miért?
- Szóba kerültél B.-nél (Osztályfőnök).
14:02- Nah..és miért? Veled beszélt rólam?
14:05- Rólunk körülbelül. 14:06- Vagy inkább. Vagy mi.
17:49- Ja..És?
17:50- Hát semmi. Nem érti anyudat. Hogy miért nem akar megismerni. 17:51- Meg még nem hiszi el, hogy igazam volt.
- Azért mert nem normális. Pszichológusra lenne szüksége neki is (Itt anyára gondoltam.)
17:52- :) Bolond.
17:53- Ez az igazság.
17:56- Tudod, néha irritáló, hogy alig vagy fenn :D 17:59- Sajnálom. 18:02- De hogy nénédhez se enged el...
- Hát jah..Elmondani nem tudom, mennyire elegem van.
- Tudom. 18:05- Hidd el. Tudom.
18:12- Na lépek. Majd holnap délután jövök.
18:21- Oksi :) Ciao : *
Hozzászólások száma: (0)

Lezárások

2016-08-29 23:21:09
12.01.

09:56-Jó reggelt szerelmem. -(P.)

14:29-Köszönöm, hogy megvártál. ("megvártál") -(P.)

Egy vers, amely K.-ról szól:

Van, aki felkel értem.
S ahogy a nyár őszbe fordult,
Fellobban a láng, mit szívem koldult.
De ez nem emel ki a sötétségből
Hisz onnan jön, a vörös mélyből.
Éj fekete az én új lángom,
Habár először angyalnak látom.
Haja világos, szeme zöld
A látszat szépen testet ölt.
Majd hogy álarca lekerül róla
Hozzám démonom szólna
Az ördög küldte nekem őt
Kit az árnyaimból szőtt
Idegennek zuhanás a mélybe
Mert így lelke lassan széttépve.
Míg minket ez pont felrepít,
Lelkiismeret meg nem rendít.
Közös a mag, mely a gonoszt hajtja?
Nem látszik a megbánás rajta.
S dereng mellette ez: játék az élet,
Vele végre kigyúlnak a fények.
Tudok újra szívből nevetni
Búskomorságomat levetni.
S elvesztem, de vele megleszek,
Mellette megint önmagam leszek.
Egy kérdés ismét felvetődik:
Miféle erő, mi nekem verődik?
Még nagyobb ronccsá teszel?
Az őrülettel teljesen feleszel?
Ha van épp elmém, ezt ő kérdi,
A kettősséget halálosnak véli.
Úgy lehet most pont ez kell hát:
Fény helyett sötétebbe át.
S lemegyünk odáig is akár,
Hol ami vár, már csak a halál.
Mert nem létezik fent,
Ha nem voltam még lent.
Tudom jól, otthonom a fény,
S nem a sötét, ködös mély.
S ha itt feladatomat befejezem,
Ezt a lányt kézenfogva kivezetem.
Lelkem kanóca vezessen minket.
Nehogy azt is elnyelje a sötét liget!
S azért majd ki fog felállni?
Lelketlen testembe szállni.
Ki áldozza magát értem?
Ha a lelkét is elkérem.
S szabadságom nem garantált,
Úgy lehet te is itt maradnál.

(Ezt minimum egy hétig írtam.)

12.02

A makacsságom fog a halálba vinni. Nem a folytonos reménykedés, és nem is a féltékenységem.


Kárpótlásul este küldtem neki egy-két fehérneműs képet. *feje felett szívvel dagi macska matrica*
-Köszi. Amúgy mikor tudsz nálam aludni??

12.03.

-Sziaa. Holnap mindenképp várj meg.

12.04.

Ma voltam megint Ofőnél.
Búcsúzunk el egymástól...Erre megfogja a kezemet is...Ez jobban esett még a kezdeményező ölelésénél is. Meglepődtem, de jól esett.
Azon már nem szoktam, ha ő ölel először, de ez most váratlanul ért :) Jobban is esett, mint az ölelés. Talán mert most csinálta ezt először. Köszönöm <3 Egyre jobban ráérez arra, mire van éppen szükségem.
Kérdeztem tőle, látta-e, hogy milyen volt akkor, szeptember elsején Molnár arckifejezése, mikor megöleltem.
Azt mondta: ,,Meglepődött, de őrült."
Ezt látta rajta.
És akkor kicsit feloldódtam. Örülök neki, már azt hittem nem esett jól neki.
Bárcsak én is láttam volna :(

P.-nek:
18:23-Amúgy akkor tudok nálad aludni, ha anya elenged K.-hoz aludni. De egyelőre nem nagyon hajlanak erre.
-Próbáld meg szerelmem.
-Oks.
-Amúgy lejössz ma?
-Igen, mindjárt indulok.
-Akkor fajátszón találkozunk.
-Jó.

12.05.

Ez nem fog sokáig működni. Azt gondoltam, hogy majd kielégíti a szeretethiányomat, de ha részemről nincs tűz, az úgy nem jó. Nem az igazi. És nem tudom meddig tudom így folytatni, "szárazon". Sokáig nem, mert beleunok, belefáradok. Tegnap is volt két hosszú csókmenetünk (az egyik vagy egy perces biztos volt), és már untam. Szinte vártam, mikor lesz vége. Mondhatni rosszul esett. Nem véletlen. Hogy tudnám valakivel élvezni az együttlétet, ha nem is szeretem? Annyira már nem is akarok vele lefeküdni :D Ja..ez van.

Itt kicsit álljunk meg. Mert jól olvastátok. Komolyan terveztem, hogy elvesztem. De ezt is csak bosszúból a szüleim ellen. Aztán hála istennek nem került rá sor.

A.-ról meg ne is beszéljünk. Nem volt ott tegnap. Kicsit csalódott voltam. Vagyis nem :D benne sem csalódtam, úgy mint Ildikóban sem. Hogy is várhatnék el tőlük bármit is??? És ezt nem azért mondom, mert igenis elvárok tőlük dolgokat, mert nem, csak álomvilágban élek. Mindig remélek, utána meg pofára esek, és ezt imádom. Szeretek szenvedni. Van benne valami jó. Engem ez éltet. Szenvedtem, amikor megszülettem, szenvedek egész életemben, és valószínűleg halálomkor is szenvedni fogok. (Vagy nem...)
Csak tudnám, miért azokat az embereket találom meg mindig, akiket én jobban szeretek, mint ők engem. K.-nál nem tudom mi van. P.-nél sem, mert nem tudom, hogy tényleg szeret-e. Talán akit én jobban szeretek, mint ő engem, arra nekem van szükségem, és nem őneki rám. Talán. De lehet fordítva is, fingom sincs, csak próbálok gondolkodni, összerakni a dolgokat.
De nem tudom. Minden mindennel összefügg, és lehetetlen ,,kib(l)ogozni a szálakat.
Kár, hogy nincs valami használati utasítás az élethez. Csak egy iciri-piciri segítség, nem kell az egész forgatókönyv. Csak éppen, hogy lássam az út körvonalát, és vele együtt a lehetséges kimeneteleket. De így, hogy vak vagyok, nagyon nehéz. És már eltévedtem. Idáig is el voltam tévedve, de most nagyon.

Mindenesetre holnap azért ott leszek öttől Széchenyi téren, ahol ő is (A.) fel fog lépni (meg még pár tavalyi osztálytársam is), mert lesz valami műsor. És vagy látom, vagy nem. Vagy gyomorszájon fog rúgni, vagy gyomorszájon fog rúgni :D
-És mégis odamész?
-Igen.
-Miért?
-Mert egy rohadt mazochista vagyok.

És mert rég hallottam hegedülni :D És elfelejtettem milyen volt.
Életemben egyszer hallottam. A karácsonyi műsoron, amikor még azt sem tudtam ki ez a meleg lány. Akkor Tanci is énekelt a kórusban. A fehér pöttyös ruhájában volt. Kíváncsi vagyok milyen lehetett az énekhangja. Nevetni is csak egyszer hallottam. (A kakaó partin.) De az valami iszonyat jó volt. Ő nevetett egyedül, amikor az egyik gyerek, aki szerepelt, mondott valamit. De jobb is volt, hogy csak ő nevetett. Majdnem haláli csend, és egyszer csak felnevet Molnár Ildikó :D Jó volt hallani. Zene füleimnek.
Szóval én ott leszek holnap. Vagy észrevesz, vagy nem. És vagy ott lesz Molnár, vagy nem. Mert mondott valami olyasmit Ofő, hogy a tanárok közül is fognak énekelni. Ha a Tanci ilyen pacsirta, akkor ő is ott lesz.
Hmmm...
Kiderül. Én odamegyek, mint magányos lélek. És figyelek. Nem csak a kocsonyás szememmel, hanem a szívemmel is. És hallgatózok, nem csak a porcos fülemmel, de a lelkemmel is. Hátha jön valami sugallat. Szóval holnap igazából imádkozni megyek.
Utoljára.

12.06.

Szokásosan ma kimentem a mamához vasárnapi ebédre, aztán a következő program az ugye az a műsor volt, ami a Kero tartott. Nem maradhattam sokáig, hiszen mama után mindig haza kellett mennem. Felsétáltam, egy kisebb tömeg gyűlt össze a "színpad" előtt. Először nem mentem annyira be, kutattam az ismerőseket. R., L., Sz., B., mint volt osztálytársaim, és néhány Keros tanár arca. Aztán lassan észrevettem Molnár élettársát, meg a lányát (itt már voltak gondok), majd az Osztályfőnököt is hátulról, ezért közelebb mentem. Észrevett, váltottunk pár szót, aztán amikor A. következett már előrébb volt, emlékszem. Én pedig a második sorban, ahol csak két ember állt előttem. Ahogy elkezdett hegedülni, mindjárt ámulatba is ejtett. Hol a kivetítőt, hol őt magát néztem, és csak hallgattam. Nem emlékszem már mit játszott, de szép volt. Aztán amikor felém nézett, reméltem, hogy észrevesz, de nem rám mosolygott. Talán Ofőre. Nem emlékszem, hogy Molnárt is láttam-e ekkor, viszont mikor vége lett a műsornak, elkezdtek feloszlani a fellépők, és ő is feltűnt, rájöttem, hogy nekem ez nem fog menni, és inkább hátra mentem. Találkoztam C.-vel, meg Sz.-szel is, köszöntünk is egymásnak. Egyszer csak megpillantottam A.-t. De nem volt egyedül. Vele volt a barátnője is, meg egy idősebb hapsi. Gondoltam azért mégsem kéne már odamennem. Elindultam, aztán egyszer csak észrevettem, hogy Molnárék előttem mennek, úgy hogy kapucni fel, és gyors léptekkel elmentem. Ez már "kicsit" sok volt, ezért rágyújtottam. Elszívtam az Árkád előtt. Persze azért remélem, hogy odajönnek a buszmegállóba, de hát nem.

Az adventi vásár egyébként most is-mint mindig-csodás volt.
Ezeket a zenéket hallgattam:

https://www.youtube.com/watch?v=N73K2KonR2A (Angyalok mindörökké)

https://www.youtube.com/watch?v=xlf9e9PnJZM (Sorozatgyilkos)

https://www.youtube.com/watch?v=1OEron4rXfk (Nyári bor)

Aztán otthon jött a [email protected] része a dolognak:

Húsz szál cigi.
Egy kis mari.
Két liter vodka.
Életem eldobva.

12.08.

Ráírok P.-re késő délután:
-Szia. *szívecskét tartó fehér ember matrica* Találkozunk holnap? Nem lesz sok órám. Te mikor végzel?
-Kettőkor.

12.10.

06:36-Jó reggelt. Miért nem tudunk többet találkozni??!!! :( -(P.)
10:08-Szia. Tudnánk, ha nem mindig én mennék. Na de egy ideje akarok már veled valamiről beszélgetni..Úgy hogy ha legközelebb találkozunk, akkor.
13:24-Jó.

12.12.

,,A legnagyobb hazugság nem az, amit másoknak mondunk, hanem az amellyel önmagunkat áltatjuk..."

,,Amibe görcsösen belekapaszkodunk, azt elveszítjük. Csak az a miénk, amit oda tudunk adni." (Szepes Mária)

,,Ha más fontosabb neki; hagyjad, hadd legyen vele!!"-kedveltem be. Ilyenkor általában még nem értettem egyet az adott poszttal, csak tudomásul vettem.

,,Mit tegyek, hogy teljesen túllépjek rajtad?"

12.13.

K.-nak:

Légy te az utolsó ember, kiért élni érdemes,
Akin kívül nincs más lényeges.
Légy te utolsó, haldokló gondolatom,
Akinek még megadom hódolatom.
Szeretlek te szakadt [email protected]
Minden hibáddal, romlottságoddal együtt.
Mert te vagy az én démonom <3 Bukott angyalom.
Feltámasztóm, extasym, és talán egyik halálom is.

-Sziaa. -ír rám P.
-Szió. Mikor szeretnél korizni?
-Ma öttől nyolcig.
-Tanulnom kéne :$
-Please.
-Nem akarok megbukni.
-Nem fogsz.
-Ha megbukok, nem fognak sehova sem elengedni második félévben. Tényleg?? Öt egyessel?? Erősen kétlem.
-Gyere please.
-Máskor nem jó? Mondjuk amikor szünet lesz?
-Jó.

12.14.

Mit ér a távolság, mit közénk dobok,
Hogyha lelkem olyan iszonyat konok
Hogy vissza-vissza vándorol hozzá?
S szívemet újra elrabolná.
Mit ér, ha megint beszélek vele,
De nem törődve abba bele,
Hogy nem lehet máshogy,
Csak ahogyan a sors dob.
Hogy soha de soha az életben nem leszek más neki,
Csak egy vándor madár, amely az óceánt csak átszeli.


Szokott a gyermekjólétiben lenni egy érdekes ember. Bolond szegény lélek. De ezt már akkor leszedtem róla, mikor először láttam. Nem tudom mi lehet a pontos baja, talán skizofrén...Nem lényeg, de egyszer majd megkérdezek valakit. Először azt hittem telefonon beszél valakivel, aztán leesett, hogy sokkal inkább hangokat hall a fejében, és egy képzeletbeli emberrel beszélget. Maga a fószer nem közveszélyes, habár az elején féltem, és ma is tartottam tőle, mert kétszer is elég közel jött hozzám...Szóval nem pszichopata, mert az isten sem mondaná meg róla, hogy "más", amikor normális ember módjára kér vizet az egyik dolgozótól, majd megköszöni. Aztán visszatér a fejébe, és társalog tovább. Mintha két világban élne. És szerintem ez figyelemreméltó. Az emberek lehülyézik az ilyen embert, mert nem normális, és kinevetik. Ma nekem is nevetnem kellett rajta :D (Beszélt ahhoz az emberhez, fing hangot adott ki, utána elment wécére.) De utána kicsit komolyabban vettem. Mert mi van, ha pont hogy ő a normális? Nem tudhatjuk. Nem tudhatjuk, hogy nem-e magasabb rezgésű lényekkel (például angyalokkal) társalog, mivel ő pont két szféra között van, ezért megtalálja velük, és velünk is a kapcsolatot.
Szerintem nem biztos, hogy pont ő a bolond. Mi van, ha ő valami olyasmit is hall, amit a normálisnak mondott emberek nem?

12.15.

Ma K.-val elmentünk a Kerohoz, azzal a céllal, hogy akkor most beszélek a Tanárnővel. Álltunk a dohány bolt közelében, megnéztem az időt, és mondta K., hogy múltkor ilyenkor már látta őt. Abban a pillanatban balra néztem, és láttam, hogy jön felénk. Mondtam K.-nak, hogy ott van, elkezdtük őt követni a buszmegállóba. Közben észrevettem V.-t, és azt rájöttem, hogy nem lehet mellette úgy elmenni, hogy ne vegyen észre, és egy szimpla sziával sem hagyhatom ott, szóval beszéltem vele pár mondatot, utána mentünk tovább. Kérdeztem K.-t, hogy hol van Tanárnő, és mondta, hogy leült. Elmentünk mellette, nem mertem leülni mellé :D Közben valami ilyesmit hajtogattam: ,,Nem merem, nem merem, nem merem." Mondta K., hogy rám nézett, megálltunk a zebra elején, és ott szerencsétlenkedtem, nem tudtam, hogy mit csináljak. Aztán elbújtunk a bokor mellé (ez tőlem olyan három méterre volt), és leguggoltam, hogy elrakjam a szemüvegemet, meg a piámat. Eldöntöttem, hogy odamegyek, de mire felkeltem, ott volt a busz, és a Tanárnő felszállt :D És a busz is csukta be az ajtóit, elsétáltunk a busz mellett, és valószínűleg megint látott a Tanárnő. Szóval jól leégettem magam..Mert ez kicsit furán jött ki, hogy láttuk egymást, majd ott álltam az út közepén, és csak akkor mentem közelebb a buszmegállóba, mikor felszállt a buszra :D Na de mindegy.

Én erre az emberre képtelen vagyok haragudni. És fogalmam sincs, hogy miért. És ez megőrjít.

12.16.

Ma megint mentünk akcióra, viszont most egy kicsit elszántabban :D Barátnőm a volt pasijával (D.-vel) akart találkozni. (Ugyebár D. is a Keroban tanul.), és velünk jött az egyik haverunk is, Dn., aki csak egy eszköz volt K.-nak, mert Dn. jó haverja D.-nek. K. remélte, hogy akkor majd odajön hozzánk D. Viszont D.-t valahogy le kellett volna koptatni, ami az én feladatom lett volna. Kijött D. a suliból, de nem jött oda hozzánk, csak messziről köszönt Dn.-nek, és elindult az Árkádba. Aztán K. próbálta menteni a helyzetet, mondta, hogy menjünk be az Árkádba. Már indultak is volna, de ugye én nem mehettem a Tanárnő miatt, tátogtam is K.-nak, hogy: ,,De Molnár.." :D

Aztán elindultunk a főpályaudvar felé, de megint ott volt V., viszont most felhúztam a kapucnimat, és nem vett észre. Aztán szerencsém volt, mert a Tanárnő pont ott állt a buszmegállóban, és pont jött a busz is, szóval felszálltunk, de most sem mertem leülni mellé. Egyel hátrébb, a másik oldalra ültünk, mint ahová ő.
Megint megfagyott bennem a vér. Aztán mondta K., hogy ha megáll a busz, akkor menjünk oda az ajtóhoz mintha leszállnánk, és véletlen nézzek rá, mintha csak most látnám meg, és menjek oda. De ez sem akaródzott. K. oda lökdösött az ajtóhoz, és amikor kinyitotta a sofőr az ajtót, akkor mondtam nekik, hogy ,,Szálljatok le." Leszálltak, én meg oda mentem Tanárnőhöz:
-Jó napot. Szabad ez a hely?
-Szia. Igen, persze, gyere.

Kérdezte, hogy mi újság, hogy vagyok, meg minden szóba került, a vagdosástól a blogon át sminkemig, a pszichológustól a visszairatkozáson át a pasimig minden. És én még attól féltem nem lesz téma..aztán a téma mindvégig én voltam. Ő kérdezett, én válaszoltam. Aztán már szállt volna le, mondta hogy siet, mert itthon van az unokája meg a lánya, kiengedtem, de mondtam neki, hogy elkísérném hazáig, szóval leszálltunk..

Kérdeztem, hogy ő hogy van. Mesélte, hogy bár kicsit fáradt, de azért örül, mert vele van a kis unokája. Majd megint visszatért rám. Szóba jött megint a vagdosás, és ismét megkérdezte (egyszer a buszon is) hogy nem-e felek attól, hogy valami nagyon komoly bajom is lesz, mondjuk elvágom az eremet. Látnotok kellett volna, amit ekkor láttam csillogni a szemeiben. Döbbenet, empátia, egy kis féltés. Azzal a nagy boci szemeivel. (Ugye ő is volt nagyon mélyen.) Most is mondtam neki, hogy ,,Nem, nem félek." Különben nem csinálnám. Aztán jött a búcsú ideje, és nagyon meglepődtem, mert megölelt (habár megint felszínes volt az az ölelés :S ) , viszont jólesett. Az meg még jobban, mikor mondtam, hogy:
-Általában öt-hattól itthon szoktam lenni, ha gondolod, felcsöngetsz, feljössz, és beszélgetünk.
-Rendben :D Viszontlátásra :)

Betettem a fülest a fülembe, zene be, elindultam haza, és vagy egy órán keresztül csak vigyorogtam, mint egy idióta xD Nagyon fel voltam pörögve, nem tudtam egy helyben maradni, egyfolytában mászkáltam.

S lelkem tüze most újra ég,
Hirdetem mosollyal: az élet szép.
Mert szép, ha van kiért élni,
Lelke tükrében megtérni,
Visszatalálni a Paradicsomba,
Áldott, igazi állapotomba
Ölelése új esély már,
Mely a Szeretetösvényén jár.


Aztán meg K. és D. újra összejöttek.

12.17.

A tegnapi történésnek még ma is a hatása alatt voltam a nap elején. Viszont fingom nincs mikor menjek hozzá legközelebb (immár fel a lakására). De kíváncsi vagyok hogy néz ki a lakása, leginkább az illatára. Szerintem ha egy ember lelkére vagyunk kíváncsiak, akkor az otthonánál az illat a fő dolog :D de nagyon kíváncsi vagyok a főztjére is.. Remélem lesz majd alkalmam megkóstolni, vagy legalább egy kis vízzel megkínálhatna, hogy lecsekkoljam utcákkal arrébb mennyire nehéz a víz xD


-Sziaa-írok rá P.-re.
-Sziaa.
-Miújs? :)
-Semmi sok. Arra?? Amúgy hiányzol nagyon :( Mikor talizunk??
-Te is nekem :3 Hát szombat?
-Jó, és mikor megyünk korizni??
-Huh, hát azt még nem tudom.
-De holnap nem jössz fel hozzám?
-Mikor?
-Suli után. Egy pár órára.
-Suli után felmegyek a Tettyére.
-Minek?? Akkor marad a szombat.
-Leugorni a keresztnél.
- ??

https://www.youtube.com/watch?v=T5xcnjAG8pE

,,Nem te hiányzol, csak az, akit láttam benned és az érzés, amit magamnak hazudtam.."

,,Inkább rövid ideig légy boldog azzal, akit szeretsz, mint egy életen át azzal, akit csak kedvelsz."

A vicc az volt, hogy pont az az ember likeolta be, akit csak kedveltem, P.

12.19.

Este felé voltam bent városban, Tanárnő járt a fejemben, küldtem neki két visszahívós sms-t. Nem sokára jött a válasz 18 óra 49 perckor: ,,Ki vagy?". 19 óra 6-kor válaszoltam abban reménykedve, hogy majd hívni fog, és ezzel elköltöttem az utolsó forintjaimat is:
,,Kíváncsi voltam fog-e reagálni. Egyébként ###" , de semmi.

Állapotfrissítésem ezek után a facebookon:

22 óra 53 perc

,,kibszott szarul -Elegem van az életből."

12.20.

Hozzászólt A.:
11:19-Írj, hogy mi a baj.

Aztán L. is:
11.51-Nekem is ###.

P.-nek:
18:41-Jössz városba inni?
-Nem otthon vagyok.
-Akkor hol?
-Pellérden.
-Ja jó.
-Holnap jövök haza délelőtt, ha akarsz találkozni, akkor gyere fel.
-Oksa.

12.21.

Jaaaajh...még most is boldog vagyok (Tanárnő miatt). Nem tudok rá haragudni, és nem tudom, hogy miért, és ez megőrjít. Azt érzem...- de ez valami belső bizonyosság- hogy dolgunk van még egymással. Vagy csak nekem vele. Nem tudom. De nem tudom nélküle elképzelni az életem. Most még nem. Nem akarom elengedni. Meg akarom ismerni az EMBERT, meg akarom ismerni azt az embert, aki ott csillogott a szemeiben. Aki mellett képtelen vagyok elmenni.

Rám írt A. privátban:
11:47- Szia. Nem írtál. Mi a baj????
11.53-Szia. Minden. Minden baj. Elegem van mindenből.
-De hát miért? Mesélj.
12:54-Nem hinném, hogy jobb lenne.
12:55-De attól még lehet tudok segíteni.
13:10-Tudod. 13:11-Szívesen meghallgatlak. Bármikor. Csak írj, és amint tudok, válaszolok.
13:17-Az idióta embereken nem hiszem. Anyámtól már [email protected] kapok, mert nem tudja a jót értékelni, apa nem tartja a szavát (merthogy beígérte, hogy ahány ötöst kapok, annyit ötszázast ad, csakhogy ez az informatikára [email protected] nem vonatkozott, és meg tekertem, mint egy őrült...ezt csak így nektek mellékesen). A többi rokonom szintén vagy belém köt, vagy lesz.r...
13:18-Értem. Hát ezen tényleg nehéz segíteni. De nem lehetetlen. Mi a baj anyuddal?
13:22- [email protected] a tanulás miatt. A jó jegyet leszarja, a rosszért megszól. Aztán négy tantárgyból szerintem biztos megbukok. És azt mondták, ha megbukok, nem engednek el sehova.
13:23-De szerintem ez jogos. Mondjuk nálam ugyanez van, a különbség, hogy én nem állok bukásra semmiből. A jó jegyekért én sem kaptam semmit, mert elvárják. A rosszat meg már nem mondom el. 13:24-Nem tudja a kódot anyám a mozanaplóhoz, így a jegyeimet sem. Csak én, és majd látja a félévi jegyeket. Talán. -(A.)
13:26-Jó, de így semmi motiváció nincs. Magam miatt képtelen vagyok tanulni, mert..mert nem érdekel. 13:28-Aztán a Tanárnővel is úgy néz ki rendeződtek a dolgok, találkoztunk, beszélgettem vele, hazakísértem. Megölelt, azt mondta akár otthon is kereshetem. 13:30-Mert általában ilyen öt-hattól már otthon van, és akkor felcsöngethetek hozzá, ha akarok. Meg hívhatom is, azt mondta. 13:32-Szombaton küldtem neki két visszahívós sms-t, akkor válaszolt, hogy ,,Ki vagy?", erre visszaírtam, hogy ,,Kíváncsi voltam, fog-e reagálni. Egyébként ###", de arra már nem. Azt reméltem felhív. -(én)
13:45- :) De beszéltetek. 13:46-Ez tök jó ^ . ^ -(A.)
13:48-Ja, soha életemben nem voltam még ilyen boldog. Miután elbúcsúztunk még vagy egy óráig csak vigyorogtam, mint egy idióta.
13:49- :)) De meg is ölelt ^ . ^ Örülök ^ . ^
- :D
17:28-Most otthon vagy?
17:33-Most olyan tíz perc, és igen. 17:43-Na itthon vagyok. -(A.)
18:06-Ja ok. És holnap nem leszel bent valamikor városban?
-Ha minden igaz, dolgozni megyek este nyolcig kettőtől.
18:07-Oks.
18:09-Ha akkor még van kedved talizni, akkor ok.
18:10-Aha.
19:10-Dél körül is jó lenne a tali?

P.:
22:52-Sziaa. Írj, hogy mikor és hol tali minél előbb please <3 Szeretlek : * Hiányzol nagyon.

12.22

Írtam A.-nak:
16:20- Szia. Bocsi, csak akkor már lemerültem, és otthon ugye nem tudok írni..
16:21-Semmi baj. Viszont így ne haragudj, de csak holnap tudok bemenni.
-Jól van. De hogyhogy?
16:22-Nem dolgozom. Beteg szabin vagyok.
-Értem.
16:23-Bocsi.
17:14-Semmi. De holnap is dél körül érnél rá?
-Nem. 17:15 Holnap bármikor délután.
17:17-Ja ok. Akkor meg majd megkérdem mikor mennek el pontosan otthonról, mert nem tudom mikor kell otthon lennem, hogy vigyázzak a húgomra.
17:19-Okk.

P.-től:
17:50-Köszi, hogy írtál.
-Kösz, hogy te is arra, hogy öngyilkos leszek.
-Miért??
-Mi miért??
-Miért leszel öngyilkos??
-Hosszú lenne elmesélni.
-Van időm.
20:36-Nekem most nincs, és nem hiszem, hogy jobb lenne. Senki sem tud segíteni.

A.-nak:
20:49-Ötre haza kell érnem.
21:08-Oksi. Egy? Illetve fél kettő?

12.23.

08:28-Az elég korán van már..úgy, hogy most nem otthon vagyok, és délre haza kell érnem, hogy segítsek összerakni a fát..ebédelni meg kettőnél előbb nem tudok. Később nem jó? Sorry, hogy variálok.
08:58-De. Akkor kimegyek Kertibe előbb, és utána vissza. Az se jó. Ööö. Passz. Mondj egy időt.
13:41- ?? Három?
13:42-Tizenöt tízre ér be a buszom.
-Ja..akkor az jó?
-Ahha.
-Jól van. 13:48-Viszont háromnegyed lett az ötből :/ -(én)
-No para.
-*lájk jel*
13:53-Addigra kell otthon lenned, vagy akkor kell elindulni?
-Addigra kell otthon lennem.
-Mikor kell elindulni?
13:54-Mindjárt megnézem mikor jön busz.
14:08-Hát a tizenhat huszonnégyest el kéne érnem.
14:09-Rendben, akkor én utána megyek Kertibe.
-Jó.
14:51-Paraszt dohányzó?

,,Ha idősebb leszel, majd rájössz, hogy egyeseknek egész életedben melletted kell lenniük, míg másoknak csak fel kell bukkanniuk."-like

,,Legszívesebben felégetném a múltam egy részét, hogy elfelejthessem."

Délután ugye találkoztam A.-val. Nem láttam sehol paraszton, így gondoltam bemegyek az Árkádba, és írok neki onnan. Állok a zebránál, egyszer csak:
-Niki.
Először nem tudom ki, mert nem ismerős a hangja.
Hátra fordulok: A.
Egy dagi gyerekkel volt, akit mintha már láttam volna. Látom, hogy eddig jól el voltak, mert rötyögnek mindketten. A. még le is hülyézi a fiút. Aztán elbúcsúzik tőle, és átmegyünk ketten a zebrán. Mond nekem valami olyasmit, hogy (most?) legalább nem vagyok full feketében, ahogy azt a depressziósok szokták. Igazából a táskámon kívül másom nem is volt fekete, de különben sem szoktam nagyon feketét hordani. Meg hogy megint azt csinálom, amit szoktam. Félrenézek. Kérdezte hova menjünk, mondtam neki Árkádba.
-Gondoltam, hogy ezt fogod mondani.

Kimentünk Parkba. Megszólal:
-Én nem értem hogyan lehet magassarkú dorkóban járni.
-Mások is szoktak dorkót húzni nagykabáthoz.
-Az oké, de nem magassarkút.
Még mindig tudom hol ültünk. A játszótérnél, a középső padnál. Én bal-, ő jobb oldalon.
-Már nézi is a telefonját.-motyog valami ilyesmit.
-Nem, csak nem akarok elkésni.
Közölte velem, hogy szakítani fog vele a barátnője, de a szilvesztert még együtt töltik. Én meg persze örültem ennek, akármilyen bunkón is hangzik. Tanácsolta, hogy ha ilyen helyzetbe kerülnék, én se szakítsak karácsonynál előbb, meg kiderült, hogy majdnem egyszerre jöttünk össze a párunkkal. Én szeptember 26-án, ő meg 29-én V.-vel. Megmutatta mit vett neki karácsonyra. Egy könyvre emlékszem, és egy piercingre. Mesélte azt is, hogy ő mit fog majd kapni. Egy képkeret, ha jól emlékszem.
Szóba jött megint az, hogy barát és szerelem között lebeg.
-Érdekes.-mondta.

-Most én legyek az, aki újévkor megront?
Én meg erre nem mondtam semmit, csak mosolyogtam, és néha ránéztem.
-Ez a nézés mindent elárul :D

Csináltunk egy közös képet, és elküldte a barátnőjének.

Aztán kikísért a buszmegállóba. Rágyújtott, megkínált engem is. Nem fogadtam el.
-Inkább nem, nehogy meglásson valami ismerős.
Majd nekiállt beszélgetni egy lecsúszott, öreg hapsival, aki ott tartott valami újságot. V.-t ecsetelték, hogy dobni fogja A.-t. De semmi dráma, A. elviccelte, és a pali is beszállt, én meg csak néztem őket.

Nem emlékszem már arra, hogy akkor egy buszon mentünk-e Kertvárosba, vagy sem.
Egy valamiben azonban biztos voltam. Ezután a találkozó után azt éreztem, hogy jobban meg akarom ismerni. El tudnám magunkat képzelni egy párként, sőt mi több az ágyban is..

Este, 18 óra 53 perckor kiraktam facebookra:

,,Vajon érdemes-e olyan emberekért élni, akiknek soha nem lehetünk az egyetlen, és minden egyes találkozás után ott van a keserűség, a csalódás, a szomorú igazság, de mégsem tudunk elmenni mellettük, mert valami fogva tart? Valami, amit úgy hívnak remény, és a boldogság, amit akkor érzünk, amikor velük vagyunk. Érdemes-e értük élni? Vagy inkább meghalni?
Csak azt tudom, hogy amíg élek, keresni fogom őket, és ebből az ördögi körből csak a halál vehet ki."

A. is belájkolta.
Sz. hozzászólt:
-Nem, nem.... Azért jöttünk hogy tanuljunk, tapasztaljunk, érezzünk. Az elengedést is tanulni kell. Mindenki addig van mellettünk amíg szükséges, hogy ott legyen. Van aki megy, van aki marad, és jönnek az újak. Idővel leszünk okosabbak és bölcsebbek. Maradj pozitív, az emlékeid csomagold be, köss rá szalagot, ha rossz emlék, csak a jót ragadd ki belőle és erre emlékezz. Hamarosan találkozunk! :) <3
Ez a ,,Hamarosan találkozunk!" arról szólt, hogy anno mutatott egy filmet nekem a reinkarnációról, amit meg is néztem. Nem volt rossz.
- :) <3 Ámen.

Aztán hozzászólt L. is:
-Őőő....P. amúgy boccs, de az b.zi...!!!
-Nem róla van szó :) -csitítottam a lányt, akivel megcsalt a volt barátom.
-Oksy, amúgy ő köcs.g , tudod... xD
- :D :D
- : * : * *vicsorítva vigyorgó fej*

12.24. Szenteste

12:32-Sziaa. Szeretsz még??
-Szia. Te hogy érzed?
-Nem :(
-Miből gondolod ezt?
12:55-Nem írsz, nem találkozunk, sem semmi.

13:15-Látod, hogy most sem írsz vissza??
-Nem tudom, hogy ez facebook téma-e, és érdemes-e belekezdenem...Hát nem az. De mi legyen?
-De szeretsz még??
-Jó, akkor belekezdek. Igen, csak nem szerelemmel.
-Sejtettem. Akkor ezek szerint vége :(
-Azt is, hogy eddig is ez volt, de vonzódást éreztem?
-Ezt most nem értem.
-Az jó.
-Ja.
-Akkor hogy mondjam?
-Sehogy. Hagyjuk. Felejtsd el, hogy létezem. Sziaa.
-Jaa boccs :D Azért még írtam volna, hogy várjuk meg ezt az évet, mert szilveszterkor veled akarok lenni, de ha nem, hát nem...
-De ha egyszer nem szeretsz, akkor minek?
-És akkor szerinted eddig miért voltam veled?
-De mi lesz szilveszter után??
-Elválnak útjaink.
-De inkább váljon el most.
-Nem.
-De miért?? Szilveszter után legyen szar?
-Mert akkor majd hallgathatom utána, hogy ,,Boldog karácsonyt." , és az én lelkiismeretem is rossz lesz.
-De nem szeretném az új évet csalódással kezdeni.
-*lefárasztott smiley* Kérlek.
-Nem akarom.
-Nem akarsz tovább velem lenni?
-De. De nem úgy, hogy szilveszter után vége.
-De nekem ez már nem esik jól, sajnálom.
-Megszoktam, hogy mindenki...Áhh hagyjuk. Amúgy boldog karácsonyt.
-Neked is. Mi lenne, ha inkább újrakezdenénk az évvel együtt?

Hazudtam. Nem akartam vele újrakezdeni, csak annyit akartam, hogy velem töltse a szilvesztert.

-Nem tudom, ezt inkább személyesen akarom megbeszélni.
-Jól van. Legyen.
-Majd írok, hogy mikor tali és hol.
17:38-Jó. Amúgy mit tervezel szilveszterre?

Rám ír A.:
17:54-Szia. Boldog karácsonyt ^ . ^
18:06-Szia. Neked is <3
18.44-Mit ettél? -(én)
19:05-Pap répát.
- ??
19:08-Pap atti véletlen volt.
19:09-Mi van? xD Milyen répa?
19:23-Úgy értettem mi volt a karácsonyi menü. -(én)
19:27-Nekem répa. Semmi kedvem nem volt enni.
-Ja...Értem. 19:28-Az legalább egészséges. -(én)

xDDDD

P.:
23:00-Nem tudom. Te??
-Én valami házi bulira gondoltam.

Azt terveztük K.-val, hogy D.-nél lesz a buli, és akkor P.-t is elhívtuk volna.

-Hol és kivel??
-Te, K., D. meg satöbbi.
-Kik azok a satöbbi?? És hol, vagy kinél??


A Szenteste egyébként évről-évre egyre rosszabb lesz. Nem azért, mert veszekedünk, vagy ilyesmi, nem hála istennek. Csak egyre jobban elveszti az értelmét. Persze, én sem vagyok már nyolc éves...de azért sajnálom. Az ünnepi hangulatom is elhagytam, ahogy szokásom. A mamától tabletet, nagynénémtől fehérneműt, apától egy [email protected] fekete táskát, anyáéktól csizmát, harisnyát, arctisztítót, szempillaspirált, és megkaptam anya laptopját, aminek nagyon, de nagyon örültem.

12.25. Karácsony

00:22-Nem tudom, mert nem tudom kiket hívnak meg. D.-nél lenne.
13:34-Sziaa. Ma tali??
14:05-Szia. Hát ha eljössz Szigetvárig..
14:06-Akkor nem.

A mai napon Szigetváron voltunk, G. anyukájánál. Húgommal elvoltunk, kint képeket csináltunk. Próbáltam ilyen "szekszuális" pozíciókat, és hogy akkor majd felrakom facebookra, A. meg belikeolja, de hát nem jött össze xD. De legalább mindketten felfirkantottuk a kiszemeltünknek a nevét az aszfaltra. Vicces formáció jött ki. Kozma A. Gábor.

https://www.youtube.com/watch?v=Luesthar4bs

12.27.

A mai napon elmentünk a családdal telelni egy Gosztola nevű faluba. Az a helyzet, hogy igencsak elhanyagoltam eközben az írást, de azért csökevények születtek...

Gosztola Gyöngye Wellness Hotel 3*
Útközben szelfiket csináltam, szerkesztettem a közös képeinket K.-val. Fél egy körül érkeztünk meg. Egy aranyos labrador retrivel fogadott minket már a parkolóban. Mint kiderült, a szálloda kutyusa volt ő. A portánál, a fali újságon bemutatkozott első szám első személyben. Kiderült, hogy a vendégek is elvihetik sétálni, ezért húgommal mindjárt meg is beszéltük, hogy majd elvisszük ketten, de végül anya nem engedett el minket. Elfoglaltuk a szobánkat az emeleten. Anya G.-vel, én meg a húgommal voltam együtt, és szemben volt a két szoba egymással. Háromnegyed kettőkor mentünk le ebédelni. Én tonhalas farfallét ettem. Még fél négykor is ott ültünk, mert természetesen az étkezésnek meg kell adni a módját :D Utána felmentünk picit, majd lementünk biliárdozni, aztán kockultunk D.-vel. Vacsira salátát, túrós pitét, mini mákos, diós bejglit ettem. (A reggeli és a vacsora itt is svédasztal volt :) ) Majd megint kockulás következett. Felmentünk a szobára (hogy mikor, nem tudom), nemsokára fürcsi következett, és éjfél után aludtunk. el.

12.28.

Reggel nyolckor keltünk, kilenckor lementünk reggelizni. Zsemle, tojás, paradicsom, uborka, sajt, szürke tea (vagy mi), körte. Ez volt nálam a menü. Délelőtt tableteztünk. Fél tizenkettőkor indultunk kocsival egy Lenti nevű kisvárosba. Volt ilyen szalmából, vagy mi a ló[email protected]ól ilyen autó kiállítva a füves placcra, a rendszámán pedig a város neve állt. Ott csináltam pár képet anyáról meg D.-ről, ahogy ott guggoltak mellette két oldalt. De fene egy arcot vágtak. Jó, mondjuk mindkettőnek a szemébe sütött a nap xD Ott elmentünk a Sparba, aztán sétáltunk egyet, és 13 óra után már ott voltunk a szintén helyi Rózsakert étteremben. Valamilyen galuska levest, krumplipürét, fűszeres-sajtos hússzeletet, és káposztasalátát, desszertnek meg palacsintát ettem. Kicsivel háromnegyed három előtt indultunk, és három előtt már ott is voltunk a szálláson. Anyámmal meg a húgommal sétáltunk egy kicsit az erdőben, utána pedig ilyen kemencés sütögetést tartottak, amin D. nem szívesen maradt, mivel ő fürdeni akart menni, ezért vágta a pofákat. Pedig volt kaja, pia, tűz, hangulat, emberek, kedves emberek. Ettem finom kemencés pizzát, meg mást is megkóstoltam. Anya megengedte, hogy igyak egy kis forralt bort, de persze ez ki volt emelve, hogy KICSIT csak :D Én meg csak azért is teletöltöttem a poharat. Fenébe is, most iszok életemben másodszorra. Közben a székből néztem a kemencében a tüzet, meg figyeltem az embereket. Fhu, volt neki hangulata. Lehetett inni teát is, az is finom volt. D. meg felment, hogy leküldje G.-t, mivel ő azt mondta, hogy majd menni fog. Aztán D. fent maradt, és G. se jött, úgyhogy ketten maradtunk anyával. Végül lejöttek mindketten a program végére, amikor már csak a kutyával etettük a pizzát. Vacsorára almasalátát, meg ilyen panna cotta szerűséget ettem.

12.29.

Ma nyolc után keltünk fel, és kilenc után pár perccel mentünk le reggelizni. Miután megétkeztünk, felmentünk a szobába kicsit pihizni, utána lementünk fürdeni a spa-ba. Én a medencét is kipróbáltam. Jött volna a húgom is, de mély volt neki a víz. Viszont a jakuzziba ő is bejött. És nem emlékszem már, hogy ennél az alkalomnál, vagy máskor, de egyszer történt egy olyan, hogy amikor D.-vel ültünk a jakuzziban, aminek bepárásodott az ablaka, akkor felrajzoltam A.-nak a nevét. Csatlakozott hozzám D. is, csak ő ugyebár egy fiúnak a nevét írta fel. Romantikus pillanat volt, azt meg kell hagyni. Amikor meguntuk, felmentünk nezetni. Kettő körül lementünk az étterembe, de őszintén szólva nem tudom ki mit evett. Aztán lementünk a társalgóba, én kicsivel négy óra előtt elindultam a hoteltől egy köpésnyire lévő rohadt szép fenyőerdőbe. Háromnegyed öt előtt visszatértem. A társalgóban, az asztalra forralt bor, tea meg nasi volt kitéve, én meg persze kaptam az alkalmon, de lerészegedni nem igazán tudtam, mert amikor úgy gondoltam iszok még egy csészével, akkor elvitte egy nő a csészémet :P Meg sem kérdezte kié, vagy ilyesmi. Majd D.-vel elkezdtünk gyakorolni biliárdozni. Körülbelül negyed hatig játszottunk. Hat óra után beszállt G. is, aki hát szinte profi volt ugyebár, simán levert kettőnket. (Anyának nem volt kedve játszani, le se jött.) De azért elég jól belejöttem, alakulgatott, míg D.-nek nehezebb volt, ő többet bénázott. Fél hét táján felmentem a szobába blogolni. És a mai napon életemben először még infraszaunázni is elmentem. Habár először kicsit fostam, hogy nem élem túl. A társalgó szintjén helyezték el, csak külön szobába. Lehetett választani színek közül (piros, kék, zöld, sárga), és mindegyikhez tartozott leírás, hogy éppen mihez jó, vagy mihez kevésbé. Nálam először asszem kettő, majd három, végül az összes égett. Tizenöt percet voltam bent, utána csak annyi bajom volt, hogy le kellett feküdnöm, mert picit szédültem.


Vacsorára rántott halat, mártással leöntött lazacot ettem, burgonyakrokettel, tintahalkarikával. Díszítésnek meg fél citrom szeleteket, és sárgarépa csíkokat tettek rá. Desszertnek meg palacsintát, ami csokis vanília pudinggal volt meglocsolva, díszítve egy vékony szelet naranccsal. Utána fent a szobában meg jött a jajgatás, mert elkezdett fájni az epém a sok zabálástól. Elég volt annyi, ha csak nevettem, vagy megmozdultam. A tetejébe újra éhes lettem.

Egyik nap-vagy a ma vagy a tegnap-az egyik étkezésünknél a húgom jól leégette magát. Ezt csak azért említem meg, mert maga az eset amilyen kínos volt, olyan vicces :D Ültünk az asztalnál, a kaját már kikértük, az innivalókat már kihozták. A húgomnak meg valahogy sikerült úgy nyúlnia a Cappys pohárért, hogy nemcsak hogy kiöntötte, de még le is esett a pohár, és persze összetörött xD Utána persze jött az "elnézést", és hoztak neki egy újat, de miután G. elkezdett rajta viccelődni, szakadtam egy jó darabig a röhögéstől :D Szegény D.-nek meg égett a feje rendesen, pláne, hogy még ki is nevettük.

23 óra 23 perc

Gondolok rád..........de te másra
Rád írnék..........de nem merek
Találkoznék veled..........de lehet untatlak
Megismernélek jobban..........de te engem nem hiszem
*elkenődött smiley fej*



12.30.

A mai napon konkrétan semmit nem írtam jegyzetbe, szóval csak képek alapján tudok mesélni.
Már negyed nyolckor fent voltunk (legalábbis ekkori a legkorábbi szelfi a húgommal).

Az első hozzászólás a tegnap esti posztomhoz:

07:57- Próbáld ki. -(A.) -belikeoltam.

A szobákat talán tíz óráig kellett elhagynunk. Útközben megálltunk Kanizsán (most voltam itt először), aztán sétáltunk egy kicsit a városban, beültünk valahova sütizni, meg kávézni is, de dél előtt már indultunk is hazafelé.


11:22- Ki az, kiről van szó???? -(L.) -(neki is nyomtam egy tetsziket)
16:25- Nem szabad :$ -válaszoltam A.-nak.
16:27- De szabad. -(A.)
16.35- Nem, mert akkor lebukok.. -vágtam vissza -belikeolta A.
16:29- Szia. Miért nem szabad?

És belinkelte, amit kitettem.

16:31- Szóval??? Ki az. 16:32- És miért nem lehet.
16:35- Mert akkor lebukok.
16:37- Akkor nekem mondd el.
16:39- :D
16:40- Komolyan.
16:42- Nem, mert nem akarom kellemetlenül érezni magam.
16:43- Én vagyok.

Megfagyott bennem a vér.

16:45- Miből gondolod?
16:46- Nem éreznéd magad kellemetlenül, ha elmondod nekem, ha nem rólam lenne szó.
16:52- Nem válaszoltál. Ezek szerint jó a logikám.
17:07- Nem, nem te vagy az.
17:10- Hanem?
17:20- Ha te lennél az, változna valami?
17:21- Nem :) Bírlak :) De akkor is tudom, hogy én vagyok ;) Csak nehogy én lépjek előbb.

A bökkenő csak az volt, hogy nem úgy kérdeztem, hogy megutálna-e, hanem, hogy jobban szeretne-e.

17:24- Nem értem. Hogyhogy te lépjél előbb?
17:25- ;) 17:32- Majd meglátod ;) -(A.)
17:40- Félnem kell?
- Hát nem tudom. Max. attól, hogy belém esel.
17:43- Mert akkor?
17:44- ;) Akkor a csajom leszel baba.

O.O

17:54- Na, de elhallgattál.

Küldött egy hangüzenetet: ,,Igazam vaan."

18:00- Bolond vagy.-írom neki.
18:01- Igen, de igazam van ^ . ^ Aminek őszintén szólva örülök.
18:02- És miért?
- Mert bejössz nekem ;)

Örültem. Nagyon is.

18:09- Lesokkoltalak 18:10- ? 18:15- Mondj valamit 18:16- Vagy örömködsz? -(A.)

18 óra 13 perc

Zavarodott:
,,Nem, ilyen könnyen nem mehet. Ez túl szép, hogy igaz legyen. Vagy nem aludtam eleget, ezért napközben bealudtam, és most álmodom, vagy megint félre ismertem egy embert, vagy csak szórakozik velem.........." -írtam ki a falamra.

18:24- Komolyan gondolod? 18:33- Nálad mit jelent az, ha valaki bejön? -kérdeztem tőle.
18:38- Baba, jól nézel ki. Az esetem vagy.

Ez a ,,bejössz nekem" és ,,esetem vagy" a későbbiekben még kulcsfontosságú lesz. Azt gondolná a kedves olvasó, hogy most is az. Hiszen mindkettőnk részéről elkezdett alakulni valami különleges. Szinte tökéletes időzítés.

18:45- Lebuktál.
Belinkelte, amit kiírtam, és hozzá is szólt a poszthoz:
18:48- Lebuktál.

18:48- Sziaa -írtam rá P.-re.

18:55- Nagyon lebuktál -(A.)
- Így jártam :P

Küldött egy képet magáról, ahogy vigyorog a buwban, a munkahelyén.

19:22- Akkor most már el is mondhatod.
20:27- Mi a helyzet a barátnőddel?

20:54- Miii történt ###??? -szólt hozzá L. is a poszthoz.

21:06- Kirakott. Azon kívül semmi. -(A.)
- De gondolom még nem léptél túl rajta..
21:07- Leszarom konkrétan. Még együtt vagyunk...együtt töltjük a szilvesztert és vége. De hétfőn már ott tartottam, hogy nekimegyek. Olyan [email protected] volt. 21:08- Most egy fél órája megint kiakadtam. Egész nap röhögtem meg minden. Fél órája úgy [email protected] a kedvem, hogy egy mosoly se hagyta el az arcom. 21:09- Pedig egy német se tudta felk.rni ma az agyam. -(A.)

21:10- Hagyd csak :) -válaszolt A. L.-nek.

21:10- Akkor haragszol rá?
21:11- Nem...nem rá...arra amit csináltam...és ahogy visszakerült hozzá. Hogy ő érezte kellemetlenül magát miattam. 21:12- Jelenleg a világra haragszom, nem a V.-re. -(A.)
- És ő ezért volt veled bunkó? Vagy nem értem.
21:13- Dehogy. Nem. Hétfőn volt [email protected] Ma csak felhozta az egészet, amivel [email protected] a kedvem. 21:14- Amúgy nem szoktál untatni. Érdekes emberke vagy. Csak csendes. 21:15- És néha nem árt, ha feldobsz egy témát. 21:16- Nem baj, ha gondolsz rám. És néha tényleg rám írhatnál. 21:17- És én sem bánnám, ha jobban megismerhetnélek :) Szóval most, hogy ezt tisztáztuk. Leírnád végre, elismernéd? -(A.)
- Várj egy picit..gyorsan dobok egy pisit..mert nem akarok a szőnyegre :D
21.21- Jó, most már röhögök ^ . ^ xD Hülye :D
21:23- Vagyok. Szóval..
21:24- Oksi ^ . ^
21:25- Mit is kell elismernem?
- Hogy nekem írtad ki, vagy minimum rólam. Első körben.
21:26- Jó, igen, igaz.
- Rendbe. Második kör. Bejövök neked.

És itt küldött nekem egy ilyen képet, amin ez az idézet állt:
,,Legyél az ok, ami miatt valaki azt gondolja, érdemes még hinni az emberekben!"

21:32- Igen.
21:33- Szerelmes vagy?

21:35- Mi van? -csatlakozott apám is a legutóbbi posztomhoz.

21:38- Pont ezzel akartam folytatni..hogy ugye emlékszel-e arra, amikor beszélgettünk múltkor arról, hogy nem tudom mit érzek..mert kettő között vagy. 21:41- Egyébként..mutatnék valamit.. -(én)
21:42- Mutass :)

- http://www.gyakorikerdesek.hu/szexualitas__egyeb-kerdesek__7456229-heteroszexualis-vagyok-vagy-biszexualis

21:52- Sziaa -válaszolt P.

21:54- Ugye nincs a telefonod repülő módban? -(A.)

Hívott. Először nem akartam vele beszélni, inkább elmentem fürdeni, és beraktam magam repülőbe.
,,Az SMS feladójától 2 nem fogadott hívásod volt. Utolsó hívás időpontja: 12.30 22:02"
Aztán amikor ismét próbálkozott, felvettem.

Már alig emlékszem valamire. Ki volt akadva, persze jó értelemben.
,,Nem tudom, mert V.-nek is én voltam az első nő az életében, K.-nak is, aztán mindketten csalódtak bennem."-vagy valami ilyesmi.

22:31- Bolooond.- folytatta írásban.
22.33- Te még nagyobb.

22:33- Akkor mi lesz? Szilveszterezünk együtt?- kérdeztem P.-től.

22:34- Miért?- kérdezte tőlem A.
22.39- Szereted még. Én valahogy nem tudom elhinni, hogy leszarod, ez nem fér bele abba a képbe, amit felállítottál róla..
22:42- Itt vagyok nála. És miattad zsongtam be. Itt járkáltam, mint egy őrült. Körbeforogtam. Elindultam ki. Visszajöttem. Megint ki. Megint vissza. Egyéb kérdés, óhaj-sóhaj?
22:43- Érdekes..ilyet még nem éltem.

22:43- Nem megy. Bocsánat. -(P.)

22:44- Milyet. -(A.)

22:44- Miért???? -(P.-nek)
- Mert unokaöcsémékkel leszek. Szívesebben lennék veled kettesben, mint bárki mással.
22:45- De muszáj vele lenned?
- Amúgy találkozhatunk, ha este felé bejöttök városba. Amúgy te hol leszel?? És kikkel??
22:47- Hmmm, oké, lehet. Amúgy meg nem tudom, nem tudok semmit. De szerintem bejövünk városba. K. tuti, más nem tudom.

22:48- Hogy valaki, aki állítása szerint ennyire még nem szeretett senkit, ilyen gyorsan túllépjen valakin. -(A.-nak.)
22:50- Nem mondtam, hogy túlléptem rajta. Mert azt valószínű sose fogok teljesen. Azt mondtam, hogy itt vagyok nála, de miattad örömködöm.

22:50- Amúgy ott aludnál nálunk?? Vagyis nálam.- kérdezte P.

23:03- Értem..-(A.-nak)
23:04- Nem tetszik ez a " .. " a végén.

23:05- Holnap? -(P.-nek)
- Igen.
- Hát azt mondták, csak akkor, ha bemutatlak nekik.
23:06- Kiknek??
- De amúgy ha elengednek Bagotára (K. pasija lakik ott), akkor mehetek hozzád is. Szüleim.
-Jaa. És mikor mész Bagotára??

A.-nak:
23:07- Hagyjuk.
- Nem. Mondd.

P.-nek:
23:07- Holnap.
- De hánykor??

23:08- Légyszi. Csalódtál a kijelentésem miatt. -(A.)

P.-nek:
23:09- Nem tudom mikor mennek, mert még alig beszéltünk valamit K.-val, mert D. sem biztos, hogy belemegy. Az is lehet, hogy a Botoséknál (közös haverunk) leszünk.
23:10- És kik lesznek ott a Botoséknál?

A.-nak:
23:11- Nem, ezt akartam hallani.
- Akkor?

P.-nek:
23:11- Dn...K....D...M. Meg talán Werner (B.).
23:12- Jó, de ha zavar a Werner, akkor nyugodtan [email protected]ál le neki egy nyakast. Jó, kicsim? <3 *szívecskés szemű smiley*
23:14- Jó :D
23:15- Amúgy csak azért szerettem volna találkozni, miután átlépünk az újévbe, azelőtt akarok valami ajándékot adni.
- Tényleg? Na majd még írok, ha tudom mi lesz.

A.-nak:
23:16- Jó lenne, ha érteném, hogy működsz.
23:17- Szerintem is...csak a baj, hogy én ezt úgy mondanám, hogy jó lenne, ha magamat érteném.

P.-től:
23:18- Oki.
- *lájk jel*

A.-nak:
23:19- Neked szükséged van arra, hogy mindig legyen melletted valaki, vagy anélkül is megvagy?
- Megvagyok. Miért? 23.20- Azt hiszed azért mondtam, mert szükségem van arra, hogy legyen mellettem valaki? Gyenge tudok lenni. De ennyire nem. -(A.)

P.-től:
23:23- És akkor az újévvel együtt elölről kezdjük az egészet??

A.-nak:
23:25- Igen..azért kérdeztem.

P.-nek:
23:25- Igen..
23.26- És több is lesz, mint csók, meg tipi-tapi? :P

A.-tól:
23:28- Nem. Nincs rá szükségem. Nem azért mondtam, amit mondtam.
23:30- Jól van. 23:31- Elhiszem akkor.. -(én)
- Erős vagyok. Túlélek mindent. Mint mindig. A szakítást is. Lábra álltam. 23:32- Tudok nevetni szívből. Tudok örülni. Miből gondoltad ezt?
23.33- Pont azért, mert ilyen gyorsan lábra álltál.
23:35- Hát muszáj. Nem lehetek örökké padlón. 23:36- Különben ki szedne fel onnan ;) Hisz ezt a megbízást kaptam, emlékszel? :) -(A.)

P.-nek:
23:35- Hát nem hinném..
23:36- Amúgy mire gondoltál?
- Mire nem?
- Például?

A.-nak:
23:37- Azért..szerintem ez még mindig elég gyors volt, de..mindegy. Mikor is?
- Még B.-től év végén.

P.-nek:
23.37- Nem akarok lefeküdni veled, ha erre gondolsz.

A.-tól:
23:38- Tudod rájöttem, hogy senki nem ér annyit, hogy összetörjek miatta. Ezért összeszedtem magam. -(A.)

P.-től:
23:39- Akkor állva csinálnánk xD :P

A.-nak:
23:40- Hmmm..

P.-nek:
23:40- Hát te hülye vagy :D

23:41- Ne hümmögj, írd le amire gondolsz.- (A.)

P.-től:
23:41- Tudom.
- *lájk jel*
23:42- De amúgy miért szeretnéd TE újrakezdeni újévkor??

A.-nak:
23:44- Semmi..csak szerintem te még össze fogsz törni valaki miatt..
- Tuti. Még sok ember miatt. De mind után talpra fogok állni. És ott ahol eltörtem, leszek erősebb.
23:46- Könnyen el tudod engedni az embereket?
- Ha akarom. Ha muszáj. Ha rá vagyok kényszerítve.

P.-nek:
23:48- Plusz egy esély.

A.-nak:
23:49- És az emlékeket?
- Az emlék örök.

P.-től:
23:49- De nekem adsz egy esélyt??
- Nem, a szomszéd néninek.
23:50- De mit csináltam, hogy még egy esély kell nekem?

A.-nak:
23:51- Ja..az igaz. Főleg ha egy olyan emberről van szó. De most tényleg felhívtad B.-t?
- Nem. Vicceltem. 23:52- Persze, hogy felhívtam.-és elküldte a képet, amin láthattam, hogy tényleg felhívta Ofőt.

P.-nek:
23:53- Hát szomorú, hogy nem vetted észre magad.
- Tudod mit, hagyjuk a gec.be ezt az egészet.

A.-nak:
23:54- És nem kérdezett rólam valamit?

P.-nek:
23:54- Jah :D Boccs.

23:55- Örült neki :) 23:57- Amúgy nem :) Nem hagytam lehetőséget. -(A.)

12.31.

0 óra 0 perc

Belinkeltem A.-nak a ,,Vajon érdemes-e olyan emberekért élni..." című posztomat, és kérdeztem tőle:
-Amikor ezt írtam, rád is gondoltam.
00:01- Éreztem.
- :)
-Belső sugallat.
00:02- Ja, és láttalak Széchenyi térnél, amikor hegedültél. Meg persze Molnárt is. 00:03- De igazából miattad mentem el. Molnárt teljesen elfelejtettem. Pedig egyszer mondta B., hogy ő is ott lesz.
-TESSÉÉÉÉÉÉK?
00:04- Nem tudom még hányadikán volt...
00:05- Miért nem jöttél oda?
- Mert nem mertem (egyébként ott voltam közel, csak két ember állt előttem). 00:06- Aztán láttam, hogy ott van veled a barátnőd is..
- Mert elhívtam. 00:07- A sunyi csinált képeket is. De oda jöhettél volna.
00:08- Utána meg Molnár...meg a lánya...meg az élettársa...elindultam, aztán egyszer csak észrevettem, hogy előttem mennek, úgy hogy kapucni fel, és gyors léptekkel elmentem, és ez már kicsit sok volt, és rágyújtottam egy cigire. Jó, de akkor már nem is nagyon beszéltünk.
00:09- Mert egyesek [email protected] írni, habár megígérték, hogy fognak.
00:11- :D
00:12- Légyszi linkeld át még egyszer a blogod, mert nagyon nem találom.

Elküldtem neki...

00:13- Tessék. Uh..a szemem. (a linkhez a szemem volt egy kis ikonképben)
- Köfi. 00:16- Rólam is írtál benne, feltételezem.
-Há még szép.
- :D
00:17- Sőt, igazából júliust folytatom, ami nagyrészt rólad szól.
- ???
00:18- Hát amikor elkezdtünk beszélgetni itt facen.
00:19- Keresem.
- (A folytatás folytatása)
00:20- Ja. Így egyszerűbb. Köszi ^ . ^ 00:22- Csak ennyi? Hát ilyet :) Fedőnevem mostantól "A".
00:23- Mondtam, hogy még folytatom. Csak folytatom. Mert egyszer már leírtam. 00:24- De azért ráveszem magam.
00:25- :) Értem :) Várj. Amit kitöröltél?
00:27- Igen
- Mit írtál rólam 00:28- ?
00:29- Hát ezt, amit most írok, csak akkor jobbnak láttam kitörölni, mert még nagyon friss volt az ismertségünk. A blogomat meg már tudtad. 00:31- Érti?
- Érti. Akkor írd le nekem most
00:33- Várj, most nem találom a telefonomat..de egyébként leginkább azokat, amikről beszélgettünk.
00:37- Vagyis?
- Amikor írtad, hogy ,,Üdv a klubban", én egyből levágtam mire gondolsz, csak nem akartam elhinni, hogy tényleg azt mondod, hogy nem hetero vagyok.
00:38- Azt tudom. Szerintem még most sem hiszed el. Csak egyre jobban foglalkoztat a kérdés.
00:39- Hát nem is..Illetve nem tudom.
00:43- Ilyet ne mondj.
- ??
00:44- Ne mondj olyat, hogy nem tudod.
00:45- Akkor tudom.
00:47- Eé. Fh á n,h h6,( (9:8:8ő *barika megcsókolja a farkast* 00:48- V. nyomkodta a telefont. Rájött az 5 perc. Bocsi. Itt vigyorog az agymenéseimen. És örül, hogy veled beszélek meg minden.
- Semmi..
- És itt idegel, hogy következő szombaton akkor a randi meg mittom én
00:50- :$ :D
00:55- Ez most mire jött
- A randira.
00:56- Szeretnéd, ha az lenne?
01:01- Nem, ott még nem tartok.
- Én is így gondolkodom.
01:02- Akkor jó.
- :) Akkor ezt megbeszéltük ^ . ^
01:04- Apám hozzászólását láttad? ,,Mi van?".
01.05- Láttam. Persze, hogy láttam.
- Szegény semmit sem ért. :D
01:07- Hát nem. De szerintem rajtad, V.-n, meg rajtam kívül senki semmit.
01:08- Na jah...vagyis de. K. igen.
- ??? Tessék?
01:09- Ő egyből levágta, hogy rólad van szó, amikor kiírtam azt.
- TESSÉK? Melyik azt? Az "ezt nem hiszed el, biztos álmodsz"?
- ,,Gondolok rád..."
- Ja. 01:10- Értem. 01:11- Hmmm.
- Hmmm?
01:12- Nem tudom. 01:15- Én se tudom, látod? Annyiszor mondja mindenki, hogy rám ragadt.
01:18- Lehetne, hogy majd csak jövőhét elején írsz rá anyumra?
- Nem is most gondoltam :) 01:19- De hogy már így kérded, miért?
01:20- Kell egy kis idő..amíg lehet rá alkalmam, hogy jó kislány legyek neki.
- :D Értem :) Hát, ha még mindig olvassa a blogod, vagy a faced, akkor buktad baba.
01:21- Facembe már nem tud belépni, blogmat meg elvileg nem olvassa, de most nem is írok a jelenről, szóval...
- Értem.
01:26- Amúgy találhatsz még egy érdekes dolgot a képeimnél...
- ??? Melyikeknél? Facen?
01:27- Aham. Fényképek. Nem amik rólam, hanem a többi.
- ??? Te töltötted fel?
- Aha. A K.-s kép után asszem.
01.28- ??? Linkeld már vagy valami. 01:30- Jaj.

Elküldtem neki a képet amin a csuklóm van a nevével és egy szívvel.

- Illetve. Ja. Basszus. Mire feltűnt.. Aztarohadt. 01:31- Ezt mikor csináltad???? ??????????????????????????????
01:32- :D Nem láthattad, direkt kivettelek.
- Mikor csináltad.
- November 22.
01:35- Mi volt akkor?
01:36- Csak annyi, hogy régóta nem beszéltünk. És hiányoztál.
01:37- És még azt mondod, nem vagy szerelmes.
01:38- :$ 01:42- Mit csinálsz amúgy?
01:44- Veled beszélek :) V. röhög rajtam és játszik.

Küld róla egy képet, miközben a csaj kissé lehajtja és eltakarja az arcát.

01:45- Folyamat ott a vigyor az arcán. Mert örül, hogy veled beszélek. És arra hajaz, hogy kezdjek ki veled.

Ez, hogy ennek örült a lány, hogy a párja, aki nemsokára az exe lesz (ezt fontos kiemelni), más nővel ismerkedik, nem tudom jót jelentett-e. Talán hogy áldását adja rá a továbbiakban, és örül, hogy képes megtalálni A. nélküle is a boldogságot? Nem tudom.

01:47- :D Értem.
01:48- :) Totál kiakasztó most. Így még nem viselkedett. Vagy ilyen arcot nem vágott. Vagy [email protected] se tudja. 01:49- És te mit csinálsz?
01:51- Fonom a hajam.
- Micsinálsz?
- Mert a holnapi barna rúzshoz a göndör haj illik. Tényleg fonom.
- :)
01:52- Ezért nem írok mindjárt vissza mindig.
- Értem :) Jól van :) Majd küldj képet ;)
- Oké :))
01:57- Viszont én most elmegyek aludni baba. Holnap dolgozom. 01:58- Majd melóból leszek, 11-16 óra közt. Jó éjt :) : * Aludj jól : *
01:59- Jó..menj csak. Jó éjszakát neked is :) <3 02:05- Várni fogok rád 11-ig. Le sem fekszem aludni :D
09:07- Jó reggelt :)
09:11- Neked is :) Hogy aludtál?
09:15- Keveset :D Te most kajak nem feküdtél?
09:16- De :D Viszont tényleg megcsináltam volna, ha nem lennék fent ma is hajnali 3-4 óráig...
09:18- Hülye. Minek? Megérte volna? Nem!
09:20- Ja, végül is igaz...09:21- Akkor nem ébredtem volna arra, hogy te vagy az első gondolatom.
- Te totál lala vagy. 09:25- Remélem még velem is álmodtál :)
09:26- Hát, azt nem.
09:40- :) Akkor jó :) Sok lett volna egyszerre. *pirulós mosolygós fej*
09:42- Jah...Amúgy mit mondtál, mit fogsz csinálni szilveszterkor, vagy hol leszel?
09:44- Mecsekpölöske.
09:46- Jaa, ok.
09:49- Valószínűleg az első és utolsó szilveszterem lesz ott.
09:50- Miért?
- Mert én oda többet nem megyek :D
09:51- Oké...:D

Küld egy képet magáról, miközben kinyújtja rám a nyelvét.

09:52- Reggeli kómás, kócos fej.
09:56- :D Én sem voltam jobb.. 10:01- Főleg fonatokkal a fejemen.
- :D
10:13- Na elindultam melóba.

És küld magáról két képet. Az egyiken kissé felvonja a szemöldökeit, a másikon ugyanez, egy félmosollyal megtoldva. De nem az ez az igazi A.

10:14- :)
10:19- Ez egy [email protected] szar és hosszú nap lesz...
10:28- Meló miatt?
- Nem...Ne haragudj...nem akarlak megbántani. De ma vagyunk utoljára együtt V.-vel. 10:29- És kicsit kibuktam miatta.

https://www.youtube.com/watch?v=juxHbL_yqZk -linkelte be ezt a zenét.

10:38- Nem haragszom..érdekesmód.. 10:40- Ezt hallgatod?
10:49- Igen. 10:52- Levezeti a feszkót.
11:03- Értem.
11:09- Sírhatnékom van vagy két órája.

Közben elugrottunk Müllerbe K.-val kipingálni magunkat.

14:33- Te is aztán jól el tudsz tűnni, minden szó nélkül...:) -írta.
14.34- Ne haragudj, csak zajlik az élet. Már két helyet is megjártam. Most ebédelek. 14:35- Amúgy akkor sírj. 14:36- Vagy rombolj.
14:37- jó étvágyat :)
- Danke.
- Gerne, gerne. Nem rombolok. Nincs értelme. Sírás meg majd privát helyen, nem a meló helyen.
14:34- Engem néha az sem érdekel, ha például a buszon vagyok..És ott sírok. 14:39- Volt már így többször is.
- Engem igen. 14:40- Nem szeretek mások előtt :)
- Én egyszer már láttalak téged. Év végén. 14:41- Amikor mentem termet dzsuvázni.
- ???
14:43- Asszem B.-hez mentél oda.
- [email protected] 15:23- Az csak egy. 15.24- Hála istennek.
15:31- :D

Elküldtem neki a képet, amit ígértem: sötét barnás vöröses rúzs, hullámos haj.

15:33- Tessék :)
15:37- Woooow.
15:38- ^ . ^
16:39- Mi is nagy készülődésben vagyunk:

És küld magáról egy olyan képet ahol hülyén csücsöríti a száját (fent kilátszik a két első foga) miközben felvont szemöldökkel, tágra nyílt szemekkel néz; meg egy másikat, ahol lehajtja a fejét, csak a szeméig látszik, és szemének kilátszik a fehérje alul.

16:42- Jézusom :D
- Ijesztő, mi? :D
16:52- Eléggé..

Küldtem neki én is két képet magamról. Az egyiken csücsörítettem, mint egy lady, a másikon meg én is úgy néztem, mint egy pszichopata, csak nekem a szemem felett látszott a fehérem, és mintha leharapnám a nyelvemet, mindezt nagyon világos szőke parókában, feketén kihúzott szemöldökkel.

16:53- Azért ez se semmi..:D
16:59- Hát nem *vicsorítva vigyorgó fej* 17:14- Merre lesz a buli?
17:19- Széchenyi tér, meg talán házibuli. Bár sok kedvem nincs szilveszterezni
17:22- Hogyhogy nincs?
- Meg utána ott aludnék barátnőmnél, de ahhoz sincs kedvem. Nem tudom.
- ???
- Most olyan nyomi vagyok.
- Beteg vagy, baba?
17:25- Ja..lelki beteg :D
- XD
- Sok volt ez az év.
- De miért? Ja, berobbantam XD
17:26- :D Nem csak te...hanem majdnem mindenki.
- Értem.
17:28- Nagyon hullik ez a műhaj...
- Hát miért műhajazol? Rajtam smink se szokott lenni, nem ám műhaj.
17:31- Már három éve akartam venni egy parókát :D Mert kíváncsi voltam milyen vagyok szőkén.
- XD Gratu ^ . ^ 17:32- Furi vagy szőkén :D
- Pláne, hogy feketével húztam ki a szemöldökömet xd
17:33- Pláne :D 17:55- Na, komlói buszon vagyok. Nekem sincs kedvem...Jók vagyunk. Öt üveg pia van a táskámban minimum.
- *pacsizós macska mancs matrica* 17:57- És az milyen? Mármint a pia.
17:58- Royal egy üveggel, vörös bor kettő, fehér egy, kóla egy, narancs dobozos. 17:59- Meg van még három doboz sör, és ezt csak mi visszük V.-vel.
- Aha..Ebből a Royal a legjobb szerintem.
18:00- :D Egyet értek :D Mégse. Én inkább a sörre szavazok.
18:01- Hogy lehet azt meginni..Meg mit lehet benne szeretni..:D
- Nem tudom :D 18:02- A sört nem szeretni kell, hanem inni :) ;)

https://www.youtube.com/watch?v=QUvVdTlA23w

18:06- Itt van mellettem V., legjobb baátnője R., az ő csaja M., és kívülállónak érzem magam... Jól kezdődik...
18:08- Az kemény..Meg a zene is :D
- XD
- Főleg ez a videóklipp.
18:11- :D Szívem szerint visszafordulnék és bőgnék magamban.
18:14- Csak..ez az utolsó napotok.
- Igen. Olyasmi. 18:15- Kiakasztó a tudat. 18:17- De majd jobb lesz. Ha [email protected], mint a szemét.
- :$ Biztos vagy benne, hogyha kijózanodsz, utána is?

Erre küldött egy smileyt, aminek valami ízlik, meg egy pirulva mosolygósat. Szerintem itt azt hitte a másnaposságra gondolok. Pedig nem. Arra gondoltam, hogy csak rosszabb lesz minden, a pia nem old meg semmit.

https://www.youtube.com/watch?v=YXIHXQjbtl8

Ez a zene már első hallásra megtetszett, és a mai napig hallgatom. Ez volt az első zene, ami nekem is bejött a zenéi közül, amiket hallgat. Egy a jó pár közül, amiről mindig ő jut eszembe.

18:36- Ez tetszik :) 18:55- Kíváncsi vagyok, milyen lehetsz, amikor be vagy [email protected]
19:39- Majd meglátod :) Most mennem kell :) Puszillak : *
19:56- Oké..akkor majd írj rám, ha már részeg vagy :D 19:57- Szia ^ . ^
20:37- Rendben ;)


De most beszéljünk egy kicsit a szilveszterről...
A Bagotás házibuli nem jött össze, mert engem nem engedtek ott aludni, még úgysem, hogy azt hazudtuk felnőtt is lesz. Viszont kaptunk egy olyan ajánlatot, hogy akkor majd éjjel (kettőkor vagy mikor), G. eljönne értünk kocsival. De ez ugye nem tetszett nekünk, így átváltottunk "B" tervre, ami bemesélve az volt, hogy K.-nál leszünk, és filmezünk meg ilyenek. Írom, hogy mi volt igazából:

K.-hoz indultam, útközben összefutottam vele, Dn.-nel, a Botossal (Dávid), a Botos barátnőjével. De utóbbi már akkor készen volt alkohol ügyileg. Felugrottunk még egy kicsit K.-hoz. És D. asszem csak ezután csatlakozott hozzánk. (Alapból fizetni kellett volna, mivel házibuli, de írtam még a Botosnak, hogy nem tudok, így elnézte, mivel kellett a társaság.) Lementünk, majd fel Dávid lakására, ami a K. házával szemben lévő tízes volt. Csak egy óvoda választja el a kettőt. Dávid barátnőjének lassan haza kellett mennie, így csak K. meg én maradtunk, mint lányok. Bementünk, leültünk a nagyszobába. Amíg Dávid hazakísérte a barátnőjét, addig Dn. levett egy üveget a sok közül a polcról, aztán egymás után vagy öt rövidet lehúzott. Dn., Dávid meg én ittam a legtöbbet. Kólás vörösborral kezdtük, engem az ütött meg a legjobban, mert azt lehúztam. Rövidet is ittam kicsit, de azt csak szopogattam, így nem érződött a hatása. Nagyrészt a fotelben ültem, eddig is tudtam, hogy ez a buli dolog nem nekem való, még így sem, kis társasággal. Dávid sunyiban végig kérdezte magukat, hogy ki jön be nekem, én meg mondtam, hogy Dn.-en kívül mindketten tetszenek (tehát Dávid meg K. pasija) :D Aztán rájöttek, hogy meleg a homlokom, és leültettek a kanapéra, hogy csak vizet igyak, meg egyek. Az asztalon voltak szendvicsek, chips, mogyoró, satöbbi, de enni azt nem nagyon tudtam. Igazából nem is éreztem magam rosszul. Aztán Dn. már annyit ivott, hogy rám szállt, egyfolytában ölelgetett, kicsit elegem volt belőle. Dávid meg az ablakon ordibált kifelé, és egyszer rám esett, aztán leöntött piával. K. meg D. viszont alig ittak, csak falták egymást. Majd megjött a Dávid apja is, de már az is tiszta részeg volt, tökre vörösek voltak a szemei.

2016.01.01.

Éjfélkor ő is koccintott velünk, szájra pusziztunk K.-val szintén null-nullkor, a tűzijátékról meg [email protected]án lemaradtunk, pedig én be akartam menni a városba megnézni. Ráadásul a Dávid apja is sok(k) volt elég rövid idő után, mert mindig oda jött hozzám, hogy puszit adjon, ötször megkérdezte hogy hívnak, egyfolytában azt mondta, hogy ne legyek szomorú, mosolyogjak, igyak meg [email protected] Aztán végül leálltam vele lelkizni (A.-ról, meg hogy lány tetszik), de azt kell mondjam, nem mondott hülyeséget, még így sem, hogy részeg volt.

Közben apa meg anya is hívott. Apa idegbeteg volt (gondolom azért mert részeg volt), kiderült, hogy ők is Kertiben vannak M.-mel. Anyának meg el kellett mondanom az igazat. Mondanom sem kell ideges lett, merthogy nem ez lett megbeszélve. Aztán mondta, hogy menjünk haza K.-hoz. Mondtam K.-nak, de az meg nem akart még menni D.-vel kapcsolatosan, így hát lassan elindultam egyedül. Körbementem, elszívtam egy szál cigit a hidegben, egyedül, magányosan, éjjel. Felmentem K. anyjához, nemsokára K. meg D. is megjelent. Egy szobában aludtunk, és egész éjszaka a cuppogásukat, K. rötyögését meg ilyeneket kellett hallgatnom. Szerintetek mennyit aludtam? De legalább ők voltak a földön, én meg az ágyon...A reggelt a konyhában való cigizéssel meg szelfizéssel kezdtem. Később kiderült, még ujjazás is történt éjjel, úgyhogy én voltam a gyertyatartó. Még délelőtt hazahúztam a belemet.
Hozzászólások száma: (0)

Két dolog küszöbén ellentétes irányban

2016-08-29 00:41:34
11.01.

9:24- Jó reggelt szerelmem <3 -(P.)

11.02.

14:39- Anyám nem engedett le, szombat este sírtam miatta, vasárnap meg tiszta idegbeteg voltam. Amúgy szia <3 Holnap meddig leszel bent a városban? -(én)
14:40- Sziaa. Ma nem tudsz lejönni?
14:43- Nem tudom.

14:49- Jó mindegy, engem megtalálsz a Széchenyi tér környékén fél négy-fél öt között. -(én)
-De ma nincs bérletem, mert elhagytam. (P.)
- És akkor hogy mész be holnap suliba?
- Bicikli, vagy majd este elmegyek bérletért.
-Értem. Amúgy te is eljöhetnél felém este..
- Jó. Körülbelül mikor??
-Öt óra?
- Nem tudom.
18:39- Sziaa. -(én)
-Halii.
-Mizu szerelmem?? *szívecskés szemű smilyey*
-Lusta vagy?
-Miért??
- ,,Öt óra? -Nem tudom."
-Nem azért, hanem kerestem a bérletem, de megtaláltam a táskámban. Amúgy szerintem te is fáradt lennél nyolc óra munka után.
- xD Jól van..
-Amúgy szeretsz még?
-Most fáradt vagy, vagy a bérletedet kerested? Persze. Persze, hogy szeretlek. Miért?
-Is is. Amúgy csak úgy, mert nagyon felb.szták az agyamat.
-Akkor miért nem ezt írtad?
-Nem jössz le?

11.03.
-Szia életem. Ma tali??- P.

11.04.

Ráírtam A.-ra:
-Sziaa. Beteg vagy még?
-Szia. Nem. Mizújs?

11.05.

-Holnap megyek be Keroba. -(én)
-Tudom :) -(A.)
-Akkor jó :D És te bent leszel?
-Nem tudom hogy, hogy van dolgom. Attól függ, hogy barátnőm mit talál ki.
-Értem. Amúgy meg voltam pszichiáternél, de nem volt olyan jó, mert anya is ott volt, és nem tudtam teljesen őszinte lenni a doki előtt a vagdosós meg öngyilkossági dolgokkal kapcsolatban..Viszont az a helyzet, hogy ez most olyan, hogy mindent vagy semmit, mert féligazságokkal semmire sem fogok menni. És habár él a titoktartás, ha akkor mondom el az öngyis meg ilyen dolgokat, amikor nincs ott anya, akkor is el fogják neki mondani. Szóval nehéz ez így.
-Ja, az ilyeneket kötelességük elmondani sajnos. Irritáló tud lenni.

11.06.

07:48-Az hát.
08:05-Attól függően, hogy mikor jössz a suliba, találkozhatunk.
18:29- Bocsi, amúgy negyed háromra mentem.
18:29-Semmi baj :/

Rám írt P.:
18:29-Szia szívem. Hol vagy?? :( -P.

A.-nak:
18:30-Barátnőm mondta, hogy látott téged, mikor jöttél ki Keroból.
- ?

P.-től:
18:35- ,,Nélküled oly rút a világ, hidegek a nyári éjszakák. Felhők gyűlnek az égre, és nem melegít már a napsütés...De ha újra itt vagy velem, testem Te tartsd melegen! Ne hagyj el, mindig bennem égj, sose múljon el ez a szenvedély!"- küldött egy ilyen képet P.
-Szia. Figyelj, mikor tudnánk beszélni személyesen??
-Miről??
-Fontos dologról.
-??
-Fontos azt jól van..rólunk.

Közben felröppentek olyan hírek, hogy P. smárolt az egyik közös haverunkkal (L.), aki nem mellesleg tizenkét éves (P. meg tizenhét). L. maga is megmondta nekem. P. persze tagadta. Kl., egy barátnőnk is P.-t védte. K. viszont (aki kicsit régebb óta ismerte P.-t, mint én) már összezavarodott, és vele együtt én is.

Folytattam A.-val:
18:49- Ú.K. -(én)
-Ahha. Én mentem ki Kertibe barátnőmet bemutatni ofőnek.
-Ja..:) Miért, akkor már hazament?
- ??? Hogy érted, hogy hazament? Ki?
- :D Anikó tanárnő.
-Igen. 19:18-Kettőtől órája volt otthon.
-Ja persze, ő otthon is szokott korrepetálni..Amúgy melyik utcában lakik??
-K. tér.
-Melyik ház?
-Őőő. A fém lépcsős előtt. Miért?
20:05- xD Okés..ebből nem nagyon tudom, de mindegy. Csak úgy, kíváncsi voltam, mint mindig.
20:11- Figyelj, engem marhára nem érdekel, hogy hülyét csinálok magamból, de akkor is elmondom mit érzek. Féltékeny vagyok a barátnődre. -(én)
20:15- ???

20:27- Hogy mi vagy? Miért?

21:45- Támogatnám, hogyha már nem érdekel, hogy hülyét csinálsz magadból (amit egyébként nem teszel), elmondanád, hogy miért.
22:27- Nem tudom.
-De tudod. Csak nem akarod elmondani. Csak van okod, hogy miért érzed.
22:28-Van, de nem tudom megfogalmazni.
22:29-Pedig ügyes vagy benne. Próbáld meg kérlek.

Írtam P.-nek, mivel nem volt hajlandó válaszolni.
22:40- Na?!
-Elmondta K., hogy mi van.
-Neked? Mi mi van?
-Azt, hogy L. miket mondott.
22:42-Láttalak titeket.

Igazából nem láttam őket amikor csókolóztak (meg amúgy se), csak kíváncsi voltam, hogy hogyan fog reagálni.

Közben A. xD :
22:42-Légyszi. Mielőtt elmegyek aludni. Mert nem bírom sokáig.

22:43-Kiket? Amúgy hiszel L.-nek?
-Nem tudom kinek higyjek.
-Akinek akarsz. Én nem mondok semmit.
-Pedig jó lenne, ha mondanál. Ha legalább megvédenéd magad..De erre se nagyon hajlasz.
-De mit mondjak? Nem volt semmi. Maximum annyi, hogy kapott egy ölelést, amikor találkoztunk, aztán kész.
-Értem. És ezt a szemembe is tudnád mondani?
22:51-Persze. K.-éknak is megmondtam. Amúgy L. az keveri a szart, mert szerelmes belém, és mondtam neki, hogy én nem akarok tőle semmit, és szerintem csak kitalálta. De te tudod, hogy kinek hiszel.
23:03-De. Beszélni akarok veled személyesen is.
-Jó, holnap délelőtt itthon vagyok.
23:04-Oks, de nem biztos, hogy elenged anyám.

A.:
23:08-Légysziiiiiiii

P.:
23:09-Akkor nem tudom mikor.
23:17- Hiányzol. Ezt még így muszáj volt.
-Te is nekem. De mi volt az a csütörtök? Hova mentél??
- ?? Rossmannba K.-val.
- K. az megállt, de te mentél tovább P.-vel (az osztálytársunk, a lány, akiről meséltem, hogy K. még inkább felé húz).

A.:
23:23- NE TÖRÖLGESD MÁR, MERT NEMBÍROMKIVÁRNI :D

P.-nek:
23:25-Ja, mert beszéltem vele négyszemközt

A.-nak:
23:25- Nem tudom..nem tudlak hova rakni. Nem tudlak úgy kezelni, mint például K.-t, se úgy, mint a barátomat. Lebegsz a kettő között, mint én év elején a két iskola között.
-Akkor most mi és mi között lebegek? LB és sima barát közt?

P.:
23:26-De legalább köszönhettél volna.
-Haragudtam rád.

A.-nak:
23:26-Sima barát alatt mit értesz?
-Nem is tudom.

P.:
23:27-Miért??

A.:
23:27- Valaki, akivel elvagy, de mégsem osztod meg vele minden egyes porcikád. Passz.
-Nem érted. K. és P. pasim.

P.-nek:
23:28-Mert már akkor is tudtam erről.
-De elhiszed, hogy nem igaz? De ebből látszik, hogy nem bízol bennem.

A.-tól:
23:28-Na ezt végképp nem értem. K. és a P. a pasid? Két pasid van, akiből egy lány? Vagy mi van?
23:30-Egy pasim van, és van K., aki barátnőm.
-Na akkor eddig oks. 23:31-Akkor ki és ki közt lebegek?
-Hát köztük.
-TESSÉK? Mit is érzel a pasid iránt?

P.-nek:
23:31-Igen..ez egy rossz tulajdonságom, hogy nem bízok senkiben..Főleg azokban nem, akiket alig ismerek.
23:32-Engem nem ismersz??

A.-nak:
23:33-Lényegtelen. Az a lényeg, hogy barátnő, és pasi között vagy.
23:34-Nem. Illetve részben. Mit érzel a pasid iránt?

P.-nek:
23:35-Hát P....őszinte leszek..igen. Egy hét után jöttünk össze, és te sem ismersz engem eléggé szerintem.

A.-nak:
23:35-Semmit.
-Az baj. Akkor fogalmak közt ingok.
- ??

P.-től:
23:36-Hagyjuk ezt a témát, nem akarok veszekedni, mert félek, hogy rossz döntést teszek, és később bánni fogom.

A.-tól:
23:36-Nem tudod eldönteni, hogy pasi vagy csaj az, amibe belecsomagolnál.

P.-nek:
23:37-Már egyszer hoztál egy rossz döntést (mikor szakítottál velem), vagy nem? Nem erre gondoltál most?
-De és félek, hogy megint ez lesz.

A.-nak:
23:37-Igen.

P.-nek:
23:38-És miért lenne ez?
-Mert ma már így is [email protected]ák az agyamat. Pillanat.

A.-tól:
23:38-Érdekes. De még nem indok a féltékenységre. Ez "csak" bizonytalanság. Féltékeny miért vagy?
23:39-Dehogynem. Barátnőknél is ez szokott lenni (pasinál nem volt, mert ugye szerelmes még nem voltam pasiba).

P.-nek:
23:40-Jaa és akkor ha [email protected]ák az agyad, akkor majd mindig szakítani fogunk?

A.-tól:
23:40-Az nem ad okot a féltékenységre, hogy engem nem tudsz hova rakni. Az már inkább, hogy vele többet foglalkozom. 23:43-Szóval?
23:44-Mi szóval? -(én)
23:45-Mucuskám, arra nem lehetsz féltékeny, hogy pasi vagyok-e vagy nő...arra igen, hogy hogy viselkedem V.-vel. Például szeretem, feláldoznám érte önmagam, ha arról lenne szó, és te ezt nem tapasztaltad, és az érzésre lehetsz például féltékeny. Vagy arra, hogy vele többet foglalkozom. Érted? Ilyen indok kéne.

P.-től
23:47-Nem.
-Azt hittem.

A.-nak:
23:47-Ja értem.

P.-től:
23:48-Amúgy szeretsz még egyáltalán?

A.-tól:
23:49-Hogy a tökbe lehetnél arra féltékeny, hogy fiú vagyok-e vagy lány..Na mindegy. 23:50-Érzelmi síkon van a válasz. Azt kell megtalálni.

P.-nek:
23.57-Igen *csókos smiley*

A.-nak:
23:57-Megvan. Eddig is megvolt.

11.07.

A.:
12:51-Akkor azt mondd kérlek.

11.08.

A.-nak:
17:49-Utálom magam, amiért ilyen vagyok.
17:50-Hülye gyerek. Tudom milyen, mikor nem tudod hova rakni az érzéseid. 17:51-Jobban szeretsz, mint barátot, de fogalmad sincs ez miért van, vagy hogy ez most milyen formában több. Átérzem.
18:50-Igen..ez van. 18:32-És utálom, hogy mindig birtokolni akarom az embereket, mintha csak tárgyak lennének, hogy mindig azt akarom, csak velem foglalkozzanak (mondjuk nem mindenkinél van ez hála istennek)..
18:34- :) De ezzel nincs baj.
18:35-Még nincs..
-Akkor sem lenne, ha belém szeretnél.
- *fejvakarós értetlen sárga smiley matrica*
18:43-Nincs baj az érzéseiddel. Ez a lényeg.
18:46-Oké..
18:48-Figyelj. Én is átmentem ezen. És a mai napig jóban vagyok az illetővel. Szóval...
18:49-Te máshogy szoktad ezeket kezelni akkor.
18:50-Én körülbelül mindent másképp kezelek. Nem baj, hogy ezt érzed. 18:51-Én bírlak ettől függetlenül is. -(A.)
18:52-Még jó, hogy nem durvábban nyomom..akkor szerintem annyira már nem bírnál.
-Nem zavarna, hidd el. Elég jól kezelem a furcsa dolgokat. 18:53-Úgymond furcsa. Mert én megszoktam. -(A.)
18:54-Jól van. Ha te mondod..
19:12-Hidd el. B. is szeret, meg én is. Aki meg nem, az kapja be.
19:14-De én szerintem jobban szeretlek titeket, mint ti engem. 19.17-Én így érzem. -(én)
-Ez hülyeség.

11.09.

,,Az emberi lélekben két hatalmas őserő küzd: az egyik ismerőssé teszi az idegent, mert meg akarja szeretni, a másik idegenné még az ismerőst is, mert meg akar menekülni a szeretettől." Müller Péter.
Vannak akik küzdenek, vannak akik feladják. (saját idézet xD)

11.10.

Kijelenthetem, hogy beleőrültem ebbe a nőbe (Tanárnő). És ezek után már csak a teljes szellemi leépülés (jobbik esetben halál), vagy a teljes kitisztulás-újjászületés-újrakezdés maradt. Egy valami biztos: Ő volt életem legnagyobb robbanása. Az első ember, akiért az életemet is odaadtam volna.


Írtam P.-nek:
-Szia.
-Sziaa. Mikor végzel??
-Fél háromkor.
-Gyere majd fel utána please.
-De utána meg megyek családgondozóiba :S
-*lájk jel*
-És nem tudsz valahogy most eljönni?
-Nem, órám van.

Rám ír este:
-Sziaa. Hány órád volt ma??
-Miért?
-Csak kérdeztem. Amúgy holnap találkozni kéne mindenképp, hogy ezt az egészet megbeszélhessük.
-Jó..igyekszem. Amúgy hét (órám volt).
(De hazudtam.)
-Én úgy tudom, hogy nincs hetedik órád kedden.
-Ja, de bent maradtam P.-vel (csaj) infó tagozaton.
-Amúgy akkor holnap várj meg mindenképp, jó? Kérlek.
-Jól van.
-Köszi, szeretlek.
- :) Én is tégedet.
-Amúgy kinek hiszel? L. vagy én?
-Még mindig nem tudom, esküszöm.
-De tudod jól, hogy neked nem tudok hazudni facebookon, se sehol. *szívet küldő macskanő*
-Az a helyzet, hogy még mindig nem ismerlek eléggé..Lehet, hogy az elején adnod kellett volna nekem kicsit több időt.
-De ismersz már, ennél jobban csak anyámék ismernek.
-Akkor annyira ők sem :D Nem?
-Ezt hogy érted?? Pillanat.
-Hát, hogy ők nem ismernek téged, én meg még annyira sem. Na de mindegy, hagyjuk. Én nekem is kell valami fontosat mondanom majd neked.
-Ugye nem szakítunk??!!
-Hát figyelj..nem olyan nagy dolog (legalábbis szerintem), de lehet, hogy te is meg fogsz kicsit "billenni".
-Hogy érted ezt?
-Úgy, hogy nem tudom, hogy ha ezzel szembeállítalak, akkor nem-e fogsz velem szakítani.
-Mivel??
-Majd személyesen.
-Jó.
-Na jó éjt : *
-Jó éjt, puszi, szia, szeretlek : *
- :) Ich liebe dich
- ??

11.11.

13 óra 17 perc

A. küldött valami kérdőívet. Megcsináltam, de nem írtam neki vissza semmit.

13:50- Sziaa. Kérhetek tőled valamit, mielőtt találkozunk? Legyél szíves, és hívd el K.-nak D.-t, hogy beszélgessenek.-írtam P.-nek.

K. kérte ezt tőlem, mert valószínűleg ők is fasírtban lehettek egymással akkor. Ez volt az alku, de ha jól emlékszem, nem tartottam hozzá magamat, nem találkoztam aznap P.-vel.

11.12.

Álmomban még látlak téged
Átkarolva az összes régi szót
Forgatlak, jobban megnézlek

De a tűz most már vízzel oltható

Ázott lett már egész tested
Tűző napról borúsra vált az ég
A félelmed már elégetted
De egy mentőmellény kimenthetne még

Táskás szemmel elpakolva
A világ összes problémája
Minden nap ha rólad szólna
Az ég egyszer még rám borulna

Táskás szemmel elpakolva
A világ összes problémája
Minden nap ha rólad szólna
Az ég egyszer még rám borulna

Távolból szól majd az ének
Egészen a bőrömig hatol
Értetlen nézlek én téged
Tükröm tükröm, mondd hogy mit dalol

Kész vagyok, most levetkőzöm
Az utcán fekszik már a rongykabát
Egy percig még ott elidőzöm
Ahol hagytam régről levedlett ruhám

Táskás szemmel elpakolva
A világ összes problémája
Minden nap ha rólad szólna
Az ég egyszer még rám borulna

Táskás szemmel elpakolva
A világ összes problémája
Minden nap ha rólad szólna
Az ég egyszer még rám borulna

ájnájnájná...

Álmomban meglátlak téged
De nem köt hozzád többé semmi sem
Egy filmvásznon majd újra nézem
És emléked egy dobozba teszem

Táskás szemmel elpakolva
A világ összes problémája
Minden nap ha rólad szólna
Az ég egyszer még rám borulna

Táskás szemmel elpakolva
A világ összes problémája
Minden nap ha rólad szólna
Az ég egyszer még rám borulna

( https://www.youtube.com/watch?v=_FJWox0F0RM )

Már nem is tudom, hogy a Tanárnőről vagy inkább A.-ról szólt...Talán inkább még Tanárnőről.

11.13.

,,Boldogságban ébredtem fel." és egy angyal, egy szív, egy napocska. Osztályfőnök miatt voltam boldog, de már nem emlékszem miért.

11.15.

Mosoly

Mosolyogva sírok,
Mosolyogva írok.
Mosolyogva tombolok,
Mosolyogva rombolok.
Mosolygok, mert szerinte nem tudok,
Mosolygok, mert már csak azt tudok.
Mosolygok, mert nincs több szó,
Mosolygok, mert ez mindent leró.
Mosolygok, ha már a fájdalom iszonyat,
Mosolygok, ha lelkem s szívem kirohadt.
Mosolygok, ha nem is őszinte,
Mosolygok, ha meg is öl szinte.
Mosolygok e romlott világra,
Mosolygok a szeretethiányra.
Mosolygok az értetlenre, ki ostoba,
Mosolygok az életre, hogy mostoha.
Mosolyogj s hidd, mosolyod majd igazzá válik.
Mosolyogj s lesz, ki mosolyodtól már nem ázik.

11.20.

12 óra 39 perc

Jött az sms Ofőtől:

,,Szia! Tudsz ma jönni (német korepre)? Itt lesz A. is."

O.O

És akkor így..akkor inkább kihagyom.. :D Nem válaszoltam neki.

11.22.

Ma szakított egymással K. és D.

11.26.

Ráírtam P.-re:
-Szia. Mikor tudnánk beszélni?
-Sziaa. Arról, hogy leszarsz, vagy mi??
-Hát mert most is leszarlak, nem?
-De amúgy együtt vagyunk még, vagy nem??
-Együtt. Csak szünet kellett. Hogy gondolkozzak. Egy kérdés: szeretsz még?
-Igen. De ezt mondhattad volna. De most már mindegy.


Meg akarok halni. Már tényleg. Én ezt nem bírom. Semmi értelme az életnek. A Tanárnő nem keres. Osztályfőnöknek van fontosabb is, mint én. A.-tól mérföldekre vagyok. A mamával való kapcsolatom már nem az igazi. P. csak ki akar használni. K. sem emel fel. Senkim sincs. Akinek meg kéne érteni, nem ért meg. Itthon nem tudok maradni, viszont nem is akarok elmenni. A blogolást nem tudom folytatni. Senki se vesz komolyan. Senki nem hiszi el, hogy képes lennék arra. Pedig meg fogom kísérelni. Csak remélem sikerrel is járok.
Semmi értelme az életnek, ha egyszer úgy is meghalunk. Semmi értelme, hogy ledolgozzam az életem, aztán lelki,-testi nyomorékként halljak meg.
Hogy elveszítsem az összes embert, akit valaha is szerettem. Mert egyszer mindenki elhagy. Mindenki. Mindenki.

Kész, vége. Beleőrültem az életbe.

11.27.

Elegem van mindenkiből!!! D++i!!! (mindenkit elküldtem a halálba...)

A---AAAAAAAA (A.)

B+.
Ott voltál.
Ott voltál és nem.
Nem tudtam odamenni hozzád.
Nem tudtam.
Nem mertem.
Egy gyáva féreg vagyok.

Kezdjük ott, hogy ugyebár ma is mentem volna korrepetálásra Ofőhöz Keroba, de aztán mégsem, ezért csak benéztünk estefelé, mert volt valami tanári találkozó, ahol karácsonyi műsort is tartottak. Régiek (akik már nem tanítanak ott) valamint mostaniak egyaránt mehettek.
Kukucskálok be az ajtó üveges részén...
-Ott van csaj is, meg még egy, ott vannak csajok is!
Majd kinyitja egy bácsi az ajtót. Asszem köszön is, kérdezi, hogy be akarunk-e jönni.
Benézek. Az első ember akit meglátok, A. Utána D. (tavalyi osztálytársnőm).
-Ott az A. :D -mondom félhangosan K.-nak.
Utána elkezdek össze-vissza motyogni a bácsinak. Jó.
-Bemehetünk megnézni? Mert...
-Gyertek..
Bemegyünk, alig lépek párat, szalad D., nyakamba ugrik:
-Nikiii.
Oh te jó ég.
-Mizu?-kérdezi tőlem.

D. az én nyakamba ugrott, én legszívesebben A. nyakába ugrottam volna :( Az kellett volna. Besétálok, oda megyek hozzá, és egy szó nélkül megölelem. És az a röhej, hogy pont ő nem nézett volna hülyének, maximum meglepődött volna. Hiszen az sem zavarná, ha szerelmes lennék bele, és a tetejébe egy őrült, idióta, féltékeny [email protected] lennék. (Nem mintha most nem az lennék, és nem mintha nem a mindent vagy semmit elven lennék még mindig...De tudom, biztos vagyok benne, hogy ennél durvábban is tudnám nyomni a dolgokat..)
De nem.
És nem mondom, hogy megbántam.
Molnár miatt nem mertem bemenni.
A műsorra pláne.
:(
Ez pedig azt jelenti, hogy ő még mindig többet jelent nála (A.-nál). Többet mindenkinél.
Ez van.

Az azért jól esett, hogy láttam (A.-t). Bár az álom még mindig szebb, mint a valóság. Hmm.
Álmodni a legjobb. Mintha egy második valóság lenne. Vagy egy esély a jövőre nézve, hogy akár ez is megtörténhetne. Vagy maga a valóság. Mert bármi is megtörténhet.
Álmos vagyok.
És elegem van.
Elegem van magamból.
Elegem van mindenkiből. Senkit nem szeretek. Esküszöm ezt érzem. Bárkit képes lennék elengedni. Talán K. az, akit nem. Talán mert vele vagyok a legtöbbet. Nem tudom. Talán mert végre találtam egy "normális" barátnőt. Nem tudom.
Más semmi nincs, ami itt tartson. Semmi.
Életunt vagyok. Belefáradtam. 17 év után.
Beteg vagyok. Őrült.
Megőrültem. Vagy már eleve annak születtem?
Nem tudom. Nem is érdekel.
Feladom.
Feladom, mert semmi értelme.
Mindenki mondja a magáét, de senki nem képes megérteni.
Nem száz éves vagyok, hanem halott. Élőhalott.
Köszönet a beteg embereknek, társadalomnak.

Én nem tudok lezárni. Lényegtelen, hogy miért. Sajnálom :( Sajnálok mindent, de elegem van. Beleőrültem az életbe. Mert bele akartam.

Sajnálom, amiért ilyen vagyok. Bocsássatok meg.

...

(Nem folytatom, az utolsó mondatom sejthető...)

Még az ajtóban álltunk, amikor betoppant az Osztályfőnök is, kérdezte, hogyhogy itt, én meg mondtam, hogy csak benéztünk. Nem maradtunk tovább még öt percnél. Köszönés nélkül leléptem.


11.28.

23:23-Szia. -írt rám P.

11.29.

18:04-Sziaa -(én)
20:46-Sziaa. -(P.)

11.30.

01:54-Szeretlek *szívecskés szemű smiley* -(P.)
12:54-Én is téged. Pénteken tudnánk beszélgetni?
-Persze. Amúgy ma tali suli után??

18:50-Szia. -(P.)
- Oks. Amúgy szia. Bocsi, csak sietnem kellett haza.
-Akkor holnap??
-Hát okés, de háromra mindenképp haza kell érnem, mert a húgom egyedül lesz itthon.
-Hazaérsz.
-*lájk jel*
-Kapok egy képet rólad? Mert nagyon hiányzol.
-Aha, pillanat.
-Jó.

Küldök neki egyet a tükörből.

- :D -(én)
- *szívekkel örülő sárga smiley matrica*, *sírós sárga smiley matrica*
-Miért nem vagy itt velem?
-Várj, mindjárt teleportálok.
-Jó
20:52- *nevetős sárga smiley matrica*
Hozzászólások száma: (0)

Lejtmenetben

2016-08-07 11:59:11
10.02.

Írtam A.-nak:
-Na szóval, azért mentem be szerdán, mert a barátnőmnek a pasija ott tanul, és azt akarta megkukkolni. Mondjuk nem tudom, ez miért gáz neki..főleg, hogy nem is ismeritek egymást.
- :D Értem. Ki a pasija?
-N. D. Pincér
- *Lájk jel*

Nem emlékszem már melyik nap kellett visszamennem a gyermekjólétibe, de azt hiszem akkor kaptuk meg a családgondozónkat (V.). Ugye ő is próbált "kötelet ledobni a kút mélyére". Majdnem reménytelenül. Sőt, teljesen reménytelenül. Illetve ledobni le tudta dobni azt a kötelet, de felmászni nem voltam hajlandó. Reménytelennek látszott. Mindig világított minket, de nem tudott közös nevezőre hozni. Szimpatikus volt egyébként, jó volt a kapcsolatunk, a mesélés nála is, mint Ofőnél majdnem perfektül ment. Ő is azt tanította néha, mint Ofő (tudatalatt). Hogy azok a gondolatok, amik kimondatlanul maradnak bennem, és utólag jut eszembe, hogy ezt is el kellett volna mondanom, azokat nem nekik, hanem a célközönségnek kell elmondanom. Azok pedig nem ők. Szóval jóban voltunk/vagyunk V.-vel. De nem tagadom, volt olyan, amikor benne is az ellenséget láttam. Általában hetente mentem hozzá.

Aztán meg a mamára közben berágtam, mivel egyik nap felhívtam, hogy nem-e kell neki egy kis cica. Ő meg passzolta (de nem ezért rágtam be rá), helyette mondta, hogy majd ha legközelebb megyek, akkor el fogunk beszélgetni. Rákérdeztem miért, de hiba volt. Leteremtett a telefonban. Merthogy mi az, hogy én iskola után nem mindjárt hazamegyek, hanem csavarogni. Amikor csak K.-hoz szoktam átmenni egy órára körülbelül. De hogy a tanulás az első, nem a barátok...

10.05.

A dac egyre jobban duzzad bennem. A tanulással hadilábon állok. Egyszerűen annyira nem érdekel semmi, hogy az valami hihetetlen. Bosszúból csinálom, de tudom, hogy magammal szúrok ki, mégsem érdekel.

10.06.

Ugye 18-án írtam Tanárnőnek, és még aznap látta elvileg, de máig nem válaszolt. Azóta marom magam emiatt. Hogy miért nem képes legalább azt írni, hogy ,,Menj a k*rva anyádba." :D De komolyan...nem értem.

10.08.

Részlet P.-vel való beszélgetésemből:
-De itt alszol?? Please.- P.
-Mondtam, hogy anya még K.-hoz is csak akkor enged el, ha jobban megismeri. Szóval nem :/ De egyszer majd igen, az biztos.
-Ne már. Beszéld rá valahogy.
-Ok.
-De úgy, hogy mindenképp igen legyen. Amúgy holnap várjatok meg suli után, jó??
-Ja, jól van babám. Ezt most álmodtad? :D Jó, várlak. Amúgy én is legalább annyira akarok veled aludni <3
-De ha itt alszol, akkor legyen alvás?
-Miért, mire gondoltál? :D ;)
- *Ok jel felé mutató ujj*
Küldtem neki egy szívecskékkel ugráló kutyát. De azért valljuk be ez elég gáz volt tőle.
-Tudod mit jelent?-kérdezi tőlem.
-Nem..fogalmam sincs. Persze, hogy tudom.
-Akkor jó. És benne vagy?
-Holnap megmondom.

De persze nem mondtam neki semmit.

10.09.

Reggel:
-Jó reggelt szerelmem <3

Délután:
-Sziaa.

Este válaszoltam:
-Szióka <3

23 órakkor megint rám ír:
-Szia. Mizu??

10.10.

-Jó reggelt :) Milyen volt tegnap?-írok rá.
(Egy Jobbmint otthon nevű helyre mentek D.-vel.)
-Neked is, és jó volt. Amúgy ma lejössz?
- ?? Jó volt a buli? Ja, délután megpróbálok elkéredzkedni.
-Jó. Amúgy szar volt a buli.
-Miért??
-Mert nem voltál velem.

10.11.

Délelőtt írok neki:
- :) <3
-Szia. Ma tali? Akarok veled beszélni.
-Beszélni?? Amúgy ha nem ma, akkor hétfőn. De csörgök, hogy ha ma.
- Jó, de gyere mindenképp ma.

Délután:
-Szia szerelmem.
-Szia drágám.
- 17:55-Gyere le, ha akarsz, most itt vagyok. És hétre kell hazamennem.
- 18:02-Most jövök, kb. öt perc múlva. Jó??

De nem vártam meg.

Este rám ír:
-Sziaa.
- *Csókos smiley*
-Mizu??
-Unaloom :S Arra?
-Semmi sok. Megkapom a képemet? *sírós fej*
(Amit már egy ideje ígértem neki. Magamról, valami fehérneműset.)

10.12.

Délután:
-Sziaa.-ő
-Sziaaa.-én
-Nem jössz le?? Most??
-Mi lenne, ha inkább holnap suli után?? Eskü megvárlak, ha időben végzel.
-Jó. De nem jó, mert nyolc-kilenc órám lesz.
- :/ Eskü, még ezen a héten elmondom anyámnak. (Hogy járok valakivel.)
- 17:58-Jó.

- 19:29-Figyelj ###, nekem ez így nem megy, hogy alig látlak, és átgondoltam az egészet, és arra jutottam, hogy vége mindennek, de barátok maradhatunk. -(P.)
- 19.55-Ja, az úgy jó..azért hadd mondjak én is valamit. Ha annyira szeretnél, néha eljöhetnél te is énfelém, és nem mindig engem ugráltatnál, és főleg nem K.-n keresztül, ha annyira szeretnél, nem akarnál lefektetni pár hét után, hanem türelmesebb lennél, ha idáig egy kicsit is jelentettem valamit számodra, nem facebookon szakítanál velem. Ennyi.
-Igazad van. De azért szakítottam facebookon, mert nem bírok....Mindegy.
-Nem mindegy, mondjad, ha elkezdted.
-Egy lánnyal szakítottam szemtől szembe, és nekiállt sírni, és megsajnáltam, és azt mondtam neki, hogy csak poén volt.
-Ügyes vagy. Nem ugyanolyan az összes lány. Én például azt mondom, inkább a fájó igazság, minthogy a szemembe hazudják a szépet.
-De nem hazudtam, szeretlek tiszta szívemből, de ez így nem megy, hogy alig látlak.
-Tényleg?! És hogyha szakítunk, akkor jobb lesz, vagy rosszabb?
-Még annyit sem fogunk találkozni, mint most.
-Tudom.
-És ha tényleg szeretsz, akkor még rosszabb lesz..
-Tudom azt is.
-Hát látom, te is olyan idióta vagy, mint én..Benne voltam egy ilyen dologban. Elmentem, hogy elfelejtsem, mert nem bírtam azt a köztes állapotot, és jobb lett??! Hát ku.vára nem. Bárcsak kaphatnék egy második esélyt. De késő bánat.
-De ha többet tudnánk együtt lenni, akkor nem szakítottam volna veled.
- 20:15-Tehát mindent, vagy semmit, mi? Itt basztam el én is.. -(én)

-20:40-Azért nem gondolod, hogy megérné még egy személyes beszélgetés? -(én)

- 20:59-Gyáva féreg, nem is szeretsz. (-én)
- 21:00-De, csak nekem ez így sok.
-Mi sok??
-Az életem.
-Szuper, az nekem is. Akkor szerintem holnap menjünk fel az egyik tízes tetejére, és hajrá, dögöljünk meg.
-Nem, én szenvedni akarok. Hogy érezzem a fájdalmakat, amiket [email protected]
-Jah, hát abban én már haladó vagyok. A karom tele van falc nyomokkal. A lábszáram is..A combomon szívek nyoma..Amiket a nyári nap égetett bele, hogy örökre ott maradjon.

10.14

-Boldog születésnapot.-írok rá.
-Köszönöm szépen.

Miután szakított velem P., elkezdtem másfelé kacsintgatni. P. egyik haverja B., már akkor, 26-án is felkeltette az érdeklődésemet. Bolond, foggyos gyerek volt. Nem mintha azok lennének a zsánereim..:D De akkor nem tudom..pont arra volt szükségem. Elkezdtünk "kavarni". Azért írom macskakörömmel, mert én még ezt sem gondoltam komolyan. A világért sem jöttem volna össze vele.

10.15.

-Sziaa. Engem amúgy nem zavar, hogy kivel randizol, de akarok beszélni.
-Szia. Jó, miről?
-Holnap megvársz suli után? Amúgy nem M. mondta el, hanem B.
-Igen. Akkor mit hazudozik?
-Nem tudom. Verjem nyakon??
-Jaa :D
-Nyakon vertem. Nagyot csattant??
- *Lájk jel*
-Amúgy haragszol rám??
-Igen. De miről akarsz beszélni???
-És lenne még egy esélyem, hogy járjunk??
-Majd holnap megmondom személyesen, mert most azt veszem le, hogy ott van B. is.
-Amúgy tényleg véletlen volt, mert én erőszakoskodtam, hogy hadd lássam az üzenetet.
- o.O
-19:36-Mert hiányzol. Nem gondoltam át ezt az egészet.
- 20:25-Amúgy nem alszol itt szombaton??
-Miért, együtt vagyunk? :D
-Én szeretném. De megértem, ha te nem.
-Holnap beszélünk, jó éjt. *szívecskét tartó fehér ember matrica*
-Jó éjt.

10.17.

Ma este is összegyűltünk, csak a pingpong asztalnál. Még mindig kavartunk B.-vel, de már igencsak idegesített, mert egyfolytában nyomult. Amikor például megöleltük egymással P.-t, csoportos ölelés lett belőle, merthogy ő is odajött. P. eléggé részeg volt, egyszer neki is ment B.-nek. Szabályosan ellökte a földre. Ment ám a viaskodás köztük. Ekkor már kezdett újra alakulni a dolog P. és köztem, egyre jobban húztam feléje. Volt amikor már én mentem magamtól hozzá. Megfogtam a mellkasát, hozzábújtam, és magamba szívtam az ingének az illatát. Egyszer félre hívott, akkor is úgy kellett B.-t levakarni rólam. Részegen mesélt az érzéseiről is, persze így könnyebb volt a szemembe mondania. Na meg: ,,A részeg ember tudod, hogy mindig igazat mond." Beleegyeztem, újrakezdtük, még aznap este. Szegény B. meg kiakadt, hogy azt hitte én komolyan gondolom. Hát így járt.

10.19.

Kiraktam facebookra, hogy kapcsolatban P.-vel.

Ráírtam P.-re:
20:19- Szia

Aztán rám írt A.:
20:51-Szia. Gratulálok ^ . ^ Remélem sokáig együtt lesztek :) Ki a szerencsés?

Visszaírt P.:
21:10-Sziaa
-Mi a helyzet?
-Semmi sok. Arra?
-Hát itt sem :D Hallottam este szabad a pálya ezen a héten??
-Este hétig.
-És mettől?
-Amint hazaérek. Körülbelül fél háromtól.
-Az jó. *lájk jel*
-És mit tervezel?
-Háát..egyelőre semmit :)
-Csak azért kérdeztem, mert akkor felkészülök mindenre. Még talán arra is, ha szeretnéd.

10.20.

-De azt még nem szeretném.
-Jó reggelt.
13:13-*Macskanő szívet nyújt matrica*

Visszaírok A.-nak:
13:31-Szia. Köszönöm, de nem valószínű :D Nyolc nappal ezelőtt szakított velem, aztán öt nap múlva már könyörgött, hogy kezdjük újra.

Aztán P.:
14:29-Szia.

Megint A.:
15:30-Dinka pasi lehet.

10.21.

17:39-Ja, az.
- :D Akkor miért vagy vele? :D

Ráírtam P.-re:
20:05-Sziaa

Válaszoltam A.-nak:
-Mert szeretethiányom van. Amúgy P.-nek hívják.
-Szeretethiány miatt lenni valakivel...átérzem. Két évig bírtam...
- :/ Kivel?
- K. Most V.-m van ^ . ^
-Jaa..Ő az új barátnőd?
20:55-Így van :) Tegnap voltunk három hetesek ^ . ^
20:57-Gratu. És vele is úgy vagy, mint K.-val?
20:58- Nem. Őt tiszta szívemből szeretem :))
-*Lájk jel*

P.:
20:58-Sziaa
-Miújs?-(én)
-Semmi sok. Arra babám?

A.:
20:59- :) Mi újság veled?

P.:
20:59- Hulla vagyok-(én)
-Miért??

A.:
21:00-Rég beszéltünk. Mesélj már valamit.

P.:
21:00-Sok az energia vámpír :D -(én)
21:01- ??
21:02-Áhh hagyjuk..hülye vagyok. Mindenre emlékszel szombatról?
-Nem. Csak ilyen homályos képek vannak a fejemben.
21:03-Jaa..és amikről beszéltünk?
-Valami rémlik.
21:04-*Lájk jel*
-Amúgy pénteken mit csinálsz??
21:05-Pénteken apámhoz megyek. És szombaton elvileg úgy volt, hogy bejöttök városba, és talizunk.

A.:
21:07-Hmmm...hulla vagyok. Testileg és lelkileg is. Ma láttam Ildikót, utána meg tökre idiótának éreztem magam *lájk jel*
-Miért?
-Holnap bent leszel?
-Betegen fekszem itthon második hete.
21:14-Ja, akkor jobbulj. Mert olyan szerencsétlen vagyok, hogy ez volt vele kapcsolatban, utána meg kiöntöm neki a lelkemet, és naivan várom, hogy majd keresni fog. És megint bennem van a kettősség, hogy úgy is megint á[email protected], a másik oldalon meg (mélyen, legbelül), hogy igenis meg fog keresni.
- :) Cuki :) Keresni fog. Adj neki egy kis időt még.

P.:
21:25- Jó.

10.24.

P.:
9:15-Szia életem szerelme.

Visszaírtam A.-nak:
13:41- Cuki?? *sírva nevetős fej* Adok..persze, hogy adok, hiszen szeretem.
- :)

Majd P.-nek:
13:43-Szia drágám. Hogy vagy?
-Jól, és te?
-Éhesen, meg szinte nem is aludtam éjszaka. Nem tudom miért..Amúgy mit csináltál tegnap?
-Semmit.
-Azt mind?
- *Lájk jel*

Ugye itt voltam pár napot apánál, és beleegyezett abba, hogy hozzáköltözzek, meg abba is, hogy ingázzak, vagyis egy hetet nála lennék, egy hetet anyánál. Mégis, adtam magamnak két hónap gondolkodási időt, hogy átrágjam magam ezerszer a dogon. Érveket, ellenérveket tettem fel magamnak.

10.29

P.:
-Sziaa életem. Mikor talizunk? Mert nagyon hiányzol.

10.30

9:00-Jó reggelt szerelmem <3 -P.

Ma voltunk anyával pszichiáternél. Először nem volt szimpatikus az a nő.(Tartottam is tőle, hogy nem lesz az.) Tökre komoly volt, nem mosolygott..és akkor még nekem mondta, hogy szomorú vagyok :D Kellett volna egy tükröt tartani elé, nézze meg saját magát. Aztán kicsit feloldódott. De szar volt, mert nem tudtam vele teljesen őszinte lenni anya miatt. Kérdezte, hogy mikor vágtam meg magam utoljára, hazudtam, hogy szeptemberben valamikor, de igazából most októberben is..Kérdezte, hogy akkor volt-e, és most vannak-e szuicid gondolataim, mondtam nem, csak tavaly volt (persze vannak a mai napig). Kérdezte, hogy terveztem-e egyáltalán, de ebben sem mertem igazat mondani :(

A következőben elvileg úgy lesz, hogy ő, anya, én meg egy pszichológus. Meg azt mondta, hogy inkább a szülőkkel szokta tartani a kapcsolatot, a gyerekekkel meg a pszichológus.

Nem akarok hazudozni össze-vissza, mert ez minden, csak nem jó nekem, de hát na, rohadt nehéz.. Igaz, hogy köti a titoktartás, de azt mondta, az ilyen öngyilkos gondolatokat, meg kísérleteket anyával is meg kell osztania. Mindent, vagy semmit, mert a ferdítés semmire se jó. Nehéz. Nehéz, hogyha ilyen dolgok vannak terítéken.

Aztán elmentem ma V.-hez is, a családgondozómhoz. Elmondtam neki is ezt mind, amit leírtam, mert azt mondta, hogy minden köztünk marad (remélem ez a MINDEN ERRE is kiterjed), aztán majdnem már elsírtam magam. És akkor kérdezte, hogy hogyan tudna segíteni, és abban maradtunk, hogy bár nem tud velem lenni a nap 24 órájában, de megbeszéltük, hogy gyakrabban találkozunk.

14:55- Szia szívem :) Anyum már tudja, hogy van barátom.

Őszintén szólva nem emlékszem már, hogy melyik nap mondtam el anyának, de nem akadt ki, illetve nem is ugrált örömében. Egy kis kíváncsiságot éreztem rajta, amikor beszélgettünk róla. De mondtam neki, hogy nem komoly.

-Gyere le.
-Fél ötkor.
-Jó.

10.31.

Elküldte P. a kiszívott nyakamról a képet, amit nem emlékszem már mikor csinált, de valamikor még az őszi szünetben. Meg ilyen képeket, amiken ilyen szövegek voltak: ,,Remélem boldog vagy mellettem, mert örökre szerepelsz a terveimben." meg ,,Jelenleg csak három dolgot szeretnék: látni, megölelni, és megcsókolni TÉGED."
4:57- Jó reggelt szerelmem. Nagyon, nagyon, nagyon (és még hétszer) szeretlek <3
10:53- Szia. Én iis téged <3 -(én)
17:01- Mikor jössz?
21:31- Miért nem jöttél?? :( (P.)
Hozzászólások száma: (0)

Folytatódik a dráma

2016-08-07 01:11:30
09.12.

Írtam A.-nak:
-Szióka. Hát tök jó volt minden, rég beszéltem anyával ilyen jót. Ma pedig ugye hármasban fogunk elméletben.
-Na hajrá :)
- *Lájk jel* :) Ja, és ha akarsz, írhatnál neki, itt facen, vagy megadom a számát, és felhívhatnád telefonon, mert azt mondta, hogy személyesen találkozni nem akar, mert úgy nincs neked mondanivalója..Mondjuk szerintem akkor is találkozhatnátok személyesen..csak mert neki nincs mondanivalója. Valahogy össze kéne, hogy fussatok :D De mondjuk akkor megint izélne, hogy a háta mögött rendezem a szálakat..
-Linkeld át.
- (...)
-Írtam anyádnak.
,,Jó napot kívánok. Tudomásomra jutott, hogy tud róla, hogy ###-t meghívtam magamhoz. Ugyebár arról folyt a beszélgetés, mennyire berúgunk. Na már most. Nem gondolom, hogy egy 18 éven alulinak alkoholt kell fogyasztania, pláne nem, ha én kihívtam. Sanszosan csak egy filmet vagy több filmet néztünk volna meg, meg beszélgettünk volna, szóval szeretném megnyugtatni, hogy nem áll szándékomban leitatni a lányát. Üdvözlettel, M.A.D.B. "

A hármas beszélgetés már annál kevésbé volt jó. G. szinte csak azokat a dolgokat vette ki, amiket róla irkáltam, a Tanárnős bejegyzéseket el sem olvasta, szóval még csak meg sem próbálta megérteni.

Szóba jött persze a vagdosás is. Kérdezte G. miért csinálom, ne csináljam, satöbbi. Mondta, hogy inkább verjem a fejemet a falba :D És kérdezte tőlem, utána meg anyától, hogy keressenek-e egy pszichológust, én pedig rábólintottam.

Keroba nem engedtek vissza. G.-nek az volt a kifogása, hogy nem tehetem meg azt, hogy hülyét csinálok anyából meg hogy néznek majd a húgomra is (aki ugye szintúgy ott tanul), hogy oda puncsolt engem anya, most meg visszamegyek. És nem hitt abban, hogy betudom hozni azt az egy hónapot. Értitek? Egy hónapot. Még ennyire se tartott engem.
Anya meg, idézem: ,,Oda írassalak vissza, ahol egyszer ilyen történt?" Itt a tanárnős dologra gondolt. És mert G. sem támogatja ezt.

Részemről meg persze ment a lázadás, hogy nem fogja fel, hogy én ezt már megtanultam kezelni, nem lenne több ilyen Tanárnős incidens, és eleve csak ő csinálta ezt velem a tanárok közül, de már vele is lezártam ezt (de igazából ekkor már ott voltam, hogy miatta is visszamennék). És akkor erre az volt a válasza, hogy honnan tudom én azt, hogy nem fordul elő többet ilyen, meg hogyha megint ilyen lesz, akkor ismét elmegyek-e.
Én pedig elvállaltam volna szívesen a papírmunkát, ami ezzel jár, sőt még azt is bevállaltam, hogy nyáron elmegyek dolgozni, és kifizetem utólag a tankönyveket, de hát...kettő teljes fegyverzettel egy védtelen ellen nem volt fer játék. Mert ez körülbelül ilyen volt. Azért azzal próbált anya nyugtatni-miután elárultam neki, hogy igencsak megszerettem az Osztályfőnököt-, hogy majd ezután is tarthatom vele a kapcsolatot. Hát oké.

Aztán ugye szó esett arról is, hogy nekem dicséretekre lenne szükségem, meg arról is, hogy nem tartom magamat szépnek, és akkor beszélgettünk a változtatásról is...

Mégis ezek után ugyebár sírva vonultam el a szobámba...

Ezek után Ofővel megbeszéltük azt, hogy majd félévkor bepróbálkozunk még egyszer (mivel fél évet még nem olyan nehéz behozni), addig is ráhajtok a tanulásra, főleg a németre. Felajánlotta, hogy korrepetál németből egy héten egyszer körülbelül, én meg tanitgatom őt angolból :) Aztán kiderült az is, hogy mégse Molnár Tanárnő fogja őket tanítani jövőre.

09.13.

-Oké :D Megnézte már (anyum azt, amit írt neki A.)?
-Nem tudom. Buli volt este. Meg. Megnézte.
-Volt. K.rva jó volt. Sírva aludtam el, sírva keltem fel. Nevelőapám még csak meg sem akarta érteni a tanárnős dolgot, el sem olvasta azokat a bejegyzéseket, amik Molnárról szóltak. Vagy ez egy kijelentő mondat volt részedről, és nem kérdezted? :D ( ,,Buli volt este" ) Amúgy visszaírt?

09.14.

-Nem, nem írt vissza.

09.15.

Ha minden igaz, a mai napon találkoztam először életem első barátjával (P.). K. már alapból ismerte, szóval az ő jóvoltából ismertem meg én is. A fajátszón voltunk, vele volt az egyik haverja is. Mindketten ismerősök voltak már az első pillanattól kezdve. Arra gyanakodtam, hogy ők is Nevkósok voltak, ami feltevés, mint később kiderült, igaz is volt. Egyébként a dolog kettőnk között szépen lassan kezdett alakulni, illetve mindig én voltam az, aki visszafogta a gyeplőt, különben ő ment volna ezerrel.

Írtam Sz.-nek:
-Még kell neki egy kis idő..(anyának) És nem engednek vissza.
-Hova?
-A Keroba.
-Ki nem? Anyáék? Suli?

Aztán egyik nap (szerintem vagy hétfő 15-én, vagy kedd 16-án) írtam egy levelet a mamának. Békülés céljából. Ekkor érkeztem el arra pontra, hogy elegem van. Olyasmi mondattal kezdtem, hogy ,,Azt mondják az szereti jobban a másikat, aki előbb keresi. Nem tudom, hogy most is így van-e." Aztán még pár dolgot, szépen, tömören. Hogy valahol igazuk volt, meg hogy egy dominósor-dőlés indult el az életemben azokkal a pofonokkal, amiket kaptam tőle, és hogy elég sok minden történt velem azóta. Meg hogy szerintem még egy esélyt adhatunk a kapcsolatunknak, aztán ha nem sikerül közös nevezőre hoznunk egymást, akkor nem bánom, hagyom a francba. A végén megkértem, hogy ha hajlana a békülés felé, akkor vagy írjon vissza, vagy hívjon fel.

A következő napokban volt esélyem "megismerni" K. exét (aki egyben az első pasija volt), és a bátyát, L.-t aki igen csak megtetszett. Habár csontkollekció, de 18-19 éves volt, magas, arcra se rossz, na meg rosszfiú (például lopott már boltból, és drogozik is), és imádtam az ölelését. Egyszer a vádlimat is megdicsérte, kérdezte sportolok-e valamit, mondtam, néha biciklizek :D Vissza lett kérdezve, kiderült, hogy az érzés kölcsönös. Mégse küzdött értem. Nem ugrált a kis paprika a tálcámon, hogy kapjam be, helyette a P.aradicsom... xd
Simán hagyta, hogy elorozzanak. Talán nem tetszettem neki eléggé.

09.18.

Reggel jött három nem fogadott hívás. Mama. Délután visszahívtam, elhívott vasárnapi ebédre. Elég hideg, és sértődött volt a hangja, de legalább jelentkezett.
Aztán meg ma volt egy Punnany koncert, amire el akartunk menni K.-val, és amire nagy meglepetésemre el is engedett anyum. Ekkor már minimum egyszer járt nálunk K., szóval anya már "ismerte".

Délután, három óra fele ráírtam Tanárnőre:
-Szép napot! Meddig jutott el az olvasásban, és annak feldolgozásában? :)

Rám írt A.:
-Hello. Mizujs?
-Szia. Ja hát..anyámmal csoda történt, elengedett koncertre. Ahhoz képest, hogy tegnap még arra is húzta a száját, hogy mostanában mindig háromra értem haza suli után..Veled miújs? Este nem leszel bent Pécsett?
-Nem, dolgozom.
-Értem.
-Ma nyolcig, holnap meg reggel kilenckor kezdek.

Sz.:

-Mindkettő? A mama hívott, és hangpostázik.
-Igen, majd mesélek, csak telóról vagyok plázában, és lemerülök. Tudom, vasárnap megyek hozzá beszélgetni.
- Oksi <3
- :) <3

Átmentem K.-hoz, készülődtünk a bulira. Igen csak kicsíptük magunkat. Kölcsönadta K. az egyik ilyen fehér, csöc.skidobós topját, meg a terepmintás rövidnadrágját, és ezek mellé még felhúztam a magasított talpú, világosbarna dorkómat. Meg adott az egyik ilyen virágos parfümjéből. Fullosan néztem ki :D K. kicsit szolidabban: egy hosszú, csíkos egyberuhát húzott fel. Pingáltam neki két nem éppen művészi cica vonalat (most először csináltam meg másnak), és mivel elég zsíros volt a haja, javasoltam neki, tegyen bele hajzselét, attól jobb lesz. Legalábbis nekem jobb szokott lenni :D De rajta még ez se segített xD Ekkor ejtette ki a száján azt az örök beszólását, hogy: ,,Úgy nézek ki, mint egy szakadt k.rva :D " Persze akkor már korom sötét volt, amikor kiléptünk a lépcsőházból.

Keringtünk kicsit a házak között, kerestük P.-t, merthogy úgy volt, ő is jön velünk, de addig sz.rakodtunk, amíg lelépett. Közben kétszer is beszóltak nekünk ilyen idegen hapsik, hogy ,,Sziasztok lányok." meg ilyenek :D Jobb láttam felhúzni még azt a sport kardigánt, amit adott K. Nem hiányzott, hogy megerőszakoljanak.

Megtaláltuk L.-t, totál be volt szívva egy Manó nevű gyerekkel egyetemben. Engem is megölelt, és mondta: ,,Hm ###, de jó illatod van." De még így is tetszett a gyerek, sőt :D

Felszálltunk egy buszra, közben nyomtunk pár szelfit. Leszálltunk, felsétáltunk Széchenyi térre, K. törte az utat, vezetett engem. Átverekedtük magunkat a tömegen, beértünk az utólsó asszem két számra :D K. meglátta P.-éket, merthogy többen voltak, köztük csajok is. Mondta, hogy menjünk oda, de én nem nagyon akartam. Aztán végül is egyre közelebb mentünk hozzájuk, a hátuk mögött álltunk, és egyszer csak észrevett minket. Vége volt a koncertnek, elindultunk lefelé (K.,P., P. haverja D., és még két lány), aztán bementünk még jobban a belvárosba piát venni. Filóztunk, hogy ki menjen be, mert ugyebár egyikünk se múlt még el 18. Aztán végül K. meg én mentünk be, mögöttünk áll két nem éppen józan nő, és őket kértük meg. Vettek nekünk egy üveg vörös bort, mi meg két liter kólát, aztán azzal kevertük be. Elindultunk, közben körbe-körbe járt az üveg. Leültünk az egyik téren a kőre. Még ilyenkor is jó sok ember volt. Még egy csöves is megtalált minket (akiktől én eléggé félek), de D. lepattintotta őt. P. biztatott, hogy húzzam meg azt az üveget. Hát nem is sajnáltam annyira.
Lassan elindultunk a buszmegállóba, útközben már fogtuk egymás kezét P.-vel, mert emlékszem, hogy a hosszú körmeimmel viccelődött, hogy velem nem lesz szerencsés összeveszni, és közben mutatta a karmaimat, és kérdezte D.-től, igazi-e, vagy mű, az meg rávágta, hogy igazi.

És ha nem a mai napon, akkor 26-án látta anyum először és utoljára P.-t.

09.19.

A mai napon berántottam még egy embert ebbe az őrületbe. Egy velem egykorú lányt a facebookos Tábortűz nevű lecsúszott emberek számára létrehozott csoportból. Ő is egy segítő volt, ilyen fiatalon.

-Szia. Szerinted melyik a legfájdalommentesebb halál?
-Az amikor nem vagyunk betegek, és nem kell szenvednünk a halál előtt, hanem például este elalszunk, és soha többé nem kelünk fel...De miért kérded? Mi a baj?
-Jól hangzik..Szuicid gondolataim vannak.
-De ugye nem akarsz semmit csinálni?! Mármint magaddal...
-De..csak nem tudom lenne-e elég bátorságom hozzá.
-Mi az oka, hogy ilyenekre gondolsz? A problémáink elől nem lehet menekülni, megoldást kell találni rájuk. A halál pedig nem old meg semmit!

Neki is elmeséltem a sztorimat, megadtam a blogom címét, ha valami történt velem, azt mindig elmeséltem neki, ő meg ugye próbált segíteni, fényt hozni az életembe. Aztán meg neki is volt egy Tanárnője. Ő is ugyanúgy volt vele, mint én az enyémmel, a tulajdonságaik is ötven százalékban megegyeztek, csak annyi különbség volt, hogy az ő Tancija azért közelebb állt hozzá, mint hozzám az enyém. És ráadásképp nem csak a csajnak, még a nőnek is Molnár volt a vezetékneve. Szóval ez így érdekesen jött ki.

09.20.

Ugye ma kimentem a mamához. Amikor odaértem elég aggasztó látvány fogadott. A kicsit fehér kapunak a kilincse letörve, a ház félig szétbombázva, a mamán fehér tapasz. Kiderült, hogy bőrdaganata lett, és később derül csak ki, milyen indulatú. Le voltam sújtva. Én azt gondoltam akkor, hogy lelki eredetű, és még mindig ez a véleményem, hogy az volt. Szerencsére a legjobbkor találtunk újra egymásra. Az orvos remélte, hogy nem fordul elő többet. Hála az Égnek azóta nem is volt semmi
.
Aztán ugyebár sor került arra a bizonyos beszélgetésre. Persze nem csak a mamától, a papától is kaptam. Igyekeztem higgadt maradni, ami azért elég nehéz volt emellett a tüzes asszony mellett. (Ugyanaz a horoszkópja, mint Ofőnek, mégis eléggé különböznek.) És igyekeztem közös nevezőre is hozni magunkat, ami hát nem teljesen sikerült. Volt egy pár kimondatlan gondolatom, amik így utólag jutottak eszembe a buszon.
Viszont kiderült, hogy ők a szomszéddal akkor azt hitték a nyaraláson, hogy csak megjátszom azt, hogy rosszul vagyok. (Mert miközben feküdtem, a telefonomat is nyomkodtam.) Aztán meg szóba jött az akkori naplóm is...azért is kaptam a hideget. De ez már persze az ő problémája, nem én kértem, hogy olvasson bele. A naplómba jogom van azt írni, amit akarok. Mert ugyanúgy jogom van azt gondolni, amit akarok. Ennyit erről. Mondjuk az ő problémája csak annyi volt, hogy ha unatkoztam, azt nyugodtan megmondhattam volna nekik, de én ugye akkor azért nem akartam hazamenni, mert attól féltem akkor majd azt gondolja a mama, hogy csak a nyaralás miatt vagyok vele.
Meg hogy amikor ketten elmentünk a másik mamához, az csak a másik mama miatt szerettem volna. De ez igaz is volt, hiszen már akkor is elegem volt belőle.

Szóval igyekeztem helyretenni a dolgokat. De az az igazság, hogy ötven százalékban burkoltan segítséget kértem. Elmeséltem neki az elmúlt egy évemet. Blog, Osztályfőnök, Tanárnő, suliváltás. Megmutattam neki a karomat. Letaglózta. Kérdezte, hogy anyáék tudnak-e róla, én meg feleltem, hogy igen, mondták is, hogy keresnek valakit, de még nem tettek semmit ez ügyben. És ennyi elég is volt. Felhívta apámat, először csak annyit mondott, hogy sürgős, velem kapcsolatos, és jöjjön ki azonnal.

Kijött, mama elmondta neki, én akkor pont kint voltam a kertben. Bementem, kaptam tőle is az apai "dorgálást". Kérdezte, hogy olyan akarok-e lenni, mint a börtöntöltelékek, akik szintén vagdossák magukat. Meg hogy mehettem volna hozzá is, ha problémám volt.

Persze, majd pont hozzá mentem volna, akitől mérföldekre vagyok. Már nem fizikailag. Amúgy sem tudott volna segíteni ő sem.

Megbeszéltük, hogy következő héten mi ketten apával elmegyünk a családgondozóba, de előtte apa majd mondja anyának.

Aztán egyik héten-még hét elején-egyszer csak arra jöttem haza, hogy apa meg anya ott áll az ajtóban. Akkor mentünk, viszont apa nem mondta anyának, szóval nem is tudott róla. Először a kis Tesco alatti irodához sétáltunk le, de kiderült nem oda kellett volna, hanem az Anikó utcaiba. Szóval elmentünk oda.

Felvette az adataimat/adatainkat egy nő, elmeséltem a sztorimat (suliváltás-Tanárnő), és látta a falcolásaimat is, emiatt viszont nem kaphattam a családgondozóiból pszichológust, hanem rendelőintézetbe kellett majd mennem. Mondták, hogy kapni fogunk egy családgondozót, és hogy legközelebb anyával kell visszamennem.

09.25.

Ráírtam A.-ra:
-Szia. Miújs? Mesélj valamit.
Négy óra múlva válaszolt is.
-Szia. Bocsi, suliban voltam hosstesskedni, meg egészség nap volt. Semmi. Veled?

Ma elmentem biciklirandira P.-vel. Habár először úgy nézett ki, mégse jön össze, ugyanis a biciklimről leesett a lánc, de pechemre P. meg tudta csinálni :D Igen...erősen gondolkoztam rajta elmenjek-e.
Betekertünk a belvárosba. Széchenyi tér, Székesegyház...satöbbi. Visszafele defektet kapott a biciklijének kereke, szóval sétálnunk kellett. A temetőnél megálltunk pihizni, letelepedett a kőre, én meg beleültem az ölébe. Akkor már nagyon elegem volt belőle, ugyanis vagy egy hete azzal a bizonyos válasszal piszkált. A kérdés az volt járnék-e vele. Nem mondtam semmit aznap se.

09.26.

Válaszoltam A.-nak:
-De az gondolom jó sok :D Nekünk is volt pénteken sport nap. Amúgy megvagyok.
-Heloooo. Épp a rokkantat találtad meg. Kérlek hagyj üzenetet :D Viccelek :D
- ?? :D
(...)
-Mondtam már, hogy szakítottam K.-val?
-Nem mondtad. Hogyhogy? Amúgy tegnapelőtt veled álmodtam :)
-Na tényleg? Mit?

Aztán a mai napon késő délután fele el voltam engedve estére. Összejöttünk az Árpád melletti focipályán. K., én, P., P. haverja D., P. másik haverja M., és P. harmadik haverja B. Majd később Kl. is csatlakozott hozzánk. Amikor kezdtünk fázni, akkor a fiúk odaadták a pulcsijukat. Nekem P., K.-nak D. M. megvette a bort (mivel ő már elmúlt 18), bekevertük kólával, aztán azt ittuk. Bevallom a mostani alkalomnál kicsit többet ittam, mint az előzőnél, de most is csak annyit, hogy nagyrészt P.-nek az ölében ültem, felé fordulva, ráborulva. Kérdezte is, hogy alszom-e :D Szóval nem azért mert annyira KO voltam. Ekkor mondtam ki azt a bizonyos ,,Igen"-t. De egyrészt kissé részeg voltam, másrészt nem gondoltam komolyan. Szeretethiányom volt, na. Nem voltam belé szerelmes.

K. aznap D.-vel jött össze (ahhoz képest, hogy nyolc napja látták egymást először...mondjuk mi sem voltunk jobbak P.-vel...). Egyik pillanatban csak azt láttam, hogy K. D. karjaiban van, és éppen nagyban smárolnak. Nem voltam benne biztos, hogy jól látom, vagy csak a pia hatása :D

K. elment valahova, azt hiszem Kl., meg az egyik exe (A.) miatt. Én ott maradtam a fiúkkal. P. a kezembe adta mindkét füstölgő cigijét, és elment könnyíteni magán. Akkor próbáltam ki először a cigit. Nagyon finoman szívtam bele, mert féltem, szinte nem is éreztem semmit. Majd én is elmentem "mosdóba". A hátsó, sötét, fás, dombos részhez. Ahogy leguggoltam, majdnem legurultam a dombon, majdnem összeestem :D Nem sokkal utána átmentünk a másik oldalon lévő focipályához, amit egy kerítés választott el a másiktól. Már mindenki átmászott, nekem ismét könnyítenem kellett magamon, akkor ott, az egyik fánál intéztem el, közel a többiekhez :D Aztán lassan indulnom kellett haza, hiszen idő volt. Belenyúltam P. pulcsijának a zsebébe, volt benne egy bicska, és kicsit megvágtam a csuklómat, de nem úgy, hogy vérzett, éppen csak egy karc. Hát igen...nem teljesen voltam magamnál. Nem vette észre senki.

Haza felé menet természetesen P., K., és D. kísért. Közben Majka szólt bluetooth-os hangszórón. Ez a két száma mindig arra a hűvös, kábult, bapasizós szeptemberi napra fog emlékeztetni:
(Vigyázat, trágár dalszöveg..;) )

https://www.youtube.com/watch?v=oXWXWayepfE

(Ez már nem.)

https://www.youtube.com/watch?v=ibQ3jHs4Dl4

09.27.

Rám írt A.:

-Szia. Nem mondtad el mit álmodtál velem? :D
-Szia. Őh..hát.. Elég izé a dolog, nem nagyon akarom elmondani :D de így még meg azt hiszed, hogy nagyon gáz..pedig nem, de ahhoz eléggé, hogy elmondjam.
-Mi van? :D
-Semmi..:D Vedd úgy, hogy nem is álmodtam veled.
-Na mesélj csak :D Nem úszod meg :D
- :D Fenébe..mondjuk már alig emlékszem a részletekre..fogtuk egymás kezét. Ennyi maradt meg. Na de miért szakítottál K.-val?
-Mert elegem lett belőle. Szóval a kezemet fogtad. Hmmm. Most akkor vagy nagytesó lettem, vagy más :D

09.28.

-Ja..Te ilyen álomszakértő vagy? :D
-Nem :D De elmesélhetnéd tényleg, hogy mit álmodtál :D
- :D
-Komolyan :D

09.29.

-Komolyan ennyire emlékszem, és az érzésre, ami ezzel együtt felszabadult.
-Milyen érzés?
-Hát az, amit mondtam, mikor kérdezted, hogy mi a véleményem rólad. Hogy már az első naptól kezdve, mikor elkezdtünk levelezni..így kezdtem.
- :) I m your big.sister ;)
- :) B. - ről tudsz valamit amúgy?
-Semmi különöset. Miért?
- Ja, jó már semmi. Csak egy hete írt legutóbb, de most nézem, hogy két órája rám írt.
- :D Oksi :)
-Molnárra meg ráírtam szeptember 18-án (mert nem bírtam már), hogy meddig jutott el az olvasásban, és annak feldolgozásában, és hát nem leszart?? Még most sem válaszolt. Lehet, hogy nem kellett volna.
-Lehet sok(k) volt, amit írtál. Nem tudom.
-Ja..aztán meg mondtam B.-nek kérdezze már meg, hogy mi van, de róla nem írt semmit. Mindegy.
-Beszélek majd mindkettővel, ha gondolod :)
-Okés, azt megköszönöm :)
- :)

09.30.

A mai napon elvittem a barátnőimet (K., P.) az én régi jó sulimba. Pont kicsöngő volt, és a régi osztálytársaim is jöttek ki, és páran észre is vettek:

-Szia ###!-köszönt rám az egyik mohácsi.
-Szia...-égett a pofám.

Bent egészen váratlanul összefutottunk A.-val. Ekkor látták először őt, de én K.-nak már említettem. P. váltott vele pár mondatot, A. mondta neki, hogy megy matek órára. Nekem meg jött megint az álmommal, hogy nem akarom-e már elmondani, meg írjam meg akkor facebookon. Kifelé menet összefutottunk néhány exosztálytárssal. Kicsit gázos volt a szitu. Az egyik kérdezte, hogy hogyhogy ittenik vagyok, én meg elcsaptam egy ilyennel: ,,Hosszú :D..."
Hozzászólások száma: (0)

Napsugár, a démonom

2016-08-03 12:06:43
Ugyebár az első, körülbelül másfél hétben Sz.-szel barátkoztam. Így tökre egymásra találtunk. Mindketten egy legjobb barátnőt kerestünk, és ezt el is mondtuk a másiknak. De nem nagyon sikerült ez a dolog kettőnk között. Én nem igazán tudtam neki megnyílni, beszélgetni vele, ráadásul a féltékenykedésem is kezdett beütni (habár saját bevallása szerint ő is az volt, mondjuk én rajta kívűl nem is barátkoztam mással).

Aztán egyik nap (második héten asszem) megszólított P., akivel szintúgy jóban volt Sz. Volt vele egy lány, a barátnője. Mintha a Barátok köztből lépett volna ki. Rózsaszínes-narancsos fodros szoknya, stílusos öltözék. Hosszú, dús, szőkés, hullámos haj.

Ő a címem. Igen, lehet kicsit ellentmondásos, de ez az igazság.
Volt esélyem (azt nem mondom, hogy szerencsém) megismerni ezt a lányt, és annyira hatással volt rám, hogy egy verset is írtam róla. Lassan, de immár azt mondom biztosan kialakult a mi sajátos barátságunk. Viszont ezzel párhuzamosan Sz.-t teljesen elhagytam. Féltékeny volt már akkor is amikor még csak P.-vel kezdtem el barátkozni. De ő is talált magának mást, és ezt az egészet pedig megbeszéltük.

Szóval eleinte P.-vel és K.-val lógtam.
Ugyebár -mivel ők már régebb óta ismeték egymást, és még elsőbe is együtt jártak- természetesen K. eleinte jobban húzott P.-hez, ami halványan persze szarul esett (mikor megjött P. is vagy fordítva, amikor K. jött meg, akkor én egyből szellemé változtam) , de próbáltam elfogadni, és érdekesmód nem voltam féltékeny. Fura volt. Fura volt, hogy szamárnak kezelnek, és meg se kottyan.
Ezek szerint már nem függök annyira másoktól?
Visszatérve:
09.11.
Ekkor volt K.-val az első közös képünk. Reakciók: ,,Hát ez nekünk nem megy :D " , ,,Ezt még gyakorolni kell :D "

Egyik nap összefutottam vele sulibamenet a zebra után, akkor együtt mentünk suliba, az volt az első. Meg egyszer, egyik nap, második vagy harmadik héten amikor hazafelé kísértem beszélgettünk, hogy egyszer ott kéne nála aludnom, vagy a barátnőjénél (Kl.-nél) és akkor esetleg iszogatnánk kicsit.
Hozzászólások száma: (0)

Belépve az újba,de kötve a régihez

2016-07-01 10:41:26
09.01

Éjszaka, 0 óra 14 perckor ezt írtam A.-nak:
-Nem akarok elaludni :( Nem akarom a holnapot. Nem Molnár miatt, hanem a suli miatt. Még jó, hogy első napon nem kötelező senkivel sem beszélgetnem.
10 óra 22 perc - Reggelt. Beszéljük meg azt, hogy felhívsz, ha végeztél.

Az sulis nap persze hozta a formáját.
Az egyetlen dolog, ami erőt tudott adni, az az a tudat volt, hogy találkozok a Tanárnővel. Csak ezt vártam.
Belépek a terembe, oda megyek bal oldalra, az utolsó előtti padsorhoz. Jön elém a jövendőbeli osztályfőnököm. Kezet fogok vele: ,,Na, ezt biztos nem fogom szeretni.." (Aztán végül is javult a helyzet... )
Aztán még a szorongásomat kicsit ellensúlyozta az, hogy két ismerős gyerek lett az osztálytársam, és az egyik megtetszett. A legnagyobb szájú (M.Máté <3)
:D
Meg amikor kint álltunk a terem előtt, megszólított az egyik csaj (Sz.) hogy mi a baj, mondom neki semmi, aztán odajött még egy lány (V.-ő volt az, akit kinéztem első hallásra magamnak, hogy vele fogok lehaverkodni, mikor igazgatóhelyettes felolvasta a névsort), és dícsérte a műkörömnek látszó hosszú körmeimet. Majd egyszer csak mellettem volt M.M is :) Ő is dumált valamit, én meg csak figyeltem.
Ehhez a sráchoz még annyit fűznék hozzá, hogy két évvel fiatalabb nálam. És azóta érzem, hogy bejövök neki, meg szoktam is hallani fél mondatokat a barátja szájából, amire erre lehet következtetni. Amióta a legjobb barátnőmmel legjobb barátnők lettünk, azóta köcsög, de elképesztően normális, komoly is tud lenni. (Egyszer angolon ő volt a párom. Akkor is lehorgonyzott. Megfagyott bennem a vér. Újra visszatértek a régi érzések :) ) Ki tudja, lehet még lesz valami köztünk...annak ellenére, hogy két évvel fiatalabb nálam.
Na ennyit róla.

Szóval suli után dzsaltam haza. Majd készülődtem, indultam keroba.
Kiléptem a lépcsőházból, kinyomtam a repülőgép üzemódot a telefonom, egy percre rá: hív A.
Felveszem, és közli velem, hogy valami megbeszélést tartanak a tanárok, ezért később tudjuk összehozni a talit. Oké. Megbeszéljük, hogy találkozunk kero előtt.

Buszra fel-le. Megyek...Ott ül lazán a kerítés előtti szegélyen, vagy min. Mondja, hogy ameddig tart az ülés, elmehetnénk a borász boltba, mert kell valamit vennie. Elsétáltunk a 30 fokban. Még árkádnál is messzebbre. Nem nagyon emlékszem miről beszélgettünk, csak annyi maradt meg, hogy napszemüveg volt rajta, én meg csak a fejemre tettem és kérdezte:
-Neked hogy hogy nem sül ki a szemed?
- :D Én jól bírom, de hát neked mondjuk kék a szemed..
Rám néz, felemeli a napszemüvegjét, és látom, hogy barna a szeme. xD

Odaértünk, előtte elszívott egy cigit. Kérdeztem mióta cigizik, azt válaszolta, hogy amióta a Keroba jár. Aztán fikázta, hogy teát ittam a nagy melegben. Meg mondta, hogy csak egy embernek adta tovább a blogomat, a pszichodokijának, aki valahol külföldön él, és az első kérdése az volt neki (a dokijának), hogy leszbikus vagyok-e, meg mondta, hogy kicsit bolond vagyok :D

Bementünk a boltba, közben Müller üzent A.-nak, hogy végeztek a tanárok, utána hívta ofőm is. Felvettem, beszéltem vele, mondtam hol vagyunk, hogy egy 20 perc és odaérünk. Aztán mondta, hogy az egy kicsit sok, én meg válaszoltam, hogy akkor sietünk. És hogy majd a kertbe menjünk...

A.-val elindultunk. Loholtunk, mint az idióták, alig tudtam vele tartani a tempót. A szandálom vizes volt, mert izzadt a talpam, ami ide-oda csúszkált. Átmentünk másodszorra is azon az úton, amit pont akkor csináltak, és homokkal volt lefedve az egész...Na hát a rakás fele biztos beborította a lábunkat. De csak mentünk, ha jól emlékszem néha már futottam mellette.

Beérünk a suliba, kimegyünk a kertbe. Ott ülnek a tancik. Tanárnő felém fordulva, ofő keresztebe, jobbra. Leülök a Tanárnő padjára, a lehető legtávolabb tőle, de amúgy nem direkt, tudatalatt. Ofő mondja is, hogy menjek közelebb. A. meg a Tanci másik oldalára ült.

A levéllel kezdtem. (De az azutáni sorrend nem száz.)
-Július elején tetszett kapni egy névtelen levelet?
*Gondolkozik*
-Igen...kaptam valamit. Te voltál?
-Igen.
-Nem gondoltam volna, hogy te küldted. Azt hittem egy régi tanítványom.
~
Tancinak volt egy olyan témája is, (bár ez már nem is tudom honnan jött neki, talán, hogy zárkózótt vagyok) hogy lányok szoktak pletykálkodni is. Hát mondom azt én is szoktam. Nem tudom a kettő miért zárná ki egymást. No mindegy.
~
Egyszer kérdezett valami olyasmit, hogy én mit szeretnék tőle, vagy mire lenne szükségem. És akkor itt végig kérdezett néhány dolgot.
-Szeretnéd ha valaki néha beszélgetne veled?
-Igen.
Erre már nem tudom mi volt a konkrétuma, de ő saját magát felajánlotta, arra emlékszem.
-A telefonszámomat tudod, mondjuk az ismeretleneket nem szoktam felvenni..
-Dehogy nem...-mondom félhangosan.
-Te voltál?? :D
Nevetünk mindannyian.
~
Sokszor néztem a Tanárnő mögött ülő A.-ra, egyszer nem bírtam ki vigyorgás nélkül. Egyszer Molnárnak is feltűnt ez, és hátra nézett A.-ra.
-Látja tanárnő, elég ha csak rám néz, és mosolyognia kell :D
~
Szóbajött ugyebár a sulis dolog is.
-Nem tudom, hogy visszamenjek-e.
-Ez a te életed, neked kell eldöntened.-mondta Tanci.
-Én nem akarlak érzelmileg zsarolni, de szívesen várlak vissza.-így Ofő.
~
A vége felé pedig odaadtam neki egy cetlin a blogom címét. Azt mondta, én keressem majd.

Aztán megkérte A., hogy álljon fel és tárja szét a karjait (mint anno amikor A. ölelte meg Müllert). És megöleltem, de úgy éreztem nem esett jól neki, mert nem tartott tovább egy másodpercnél.
-Öleléshiányod van?-kérdezte.
Persze gondolom nem bunkóságból, de hát azért na. Utána ugyan ő kezdeményezte, de az sem tartott egy pillanatnál tovább.

Nyilván váratlanul érte a dolog, hiszen eddig leszartam, most meg a nyakába ugrottam, mint valami őrült.
Szóval alapvetően jól sikerült ez a találkozó, de csalódtam a végén, és rájöttem, hogy mindvégig egy olyan embert szerettem, aki csak a képzeletemben létezett.

Tanárnő sietett haza, ott maradtunk hárman. Én ültem nagy kussban, magam elé révedve. Mondtam ofőnek ezt az öleléses dolgot, de szerinte csak kombináltam.
Aztán meg a kezembe nyomott egy órarendet: Matematika-MIÁ (Tanárnő)
O.O
Nagy meglepetés volt, de persze örültem.
Majd elkísértük A.-t az autobuszállomáshoz, és ott váltak el útjaink.

Este:
-kakukk. - (A.)
-Én ezt nem bírom.
- ? Mit? Mi a baj?
-Ezt az egészet.
- ? Izgulsz mit fog szólni Molnár a blogodhoz?
-Nem, nem az, csak olyan idiótán érzem magam és szerencsétlennek, meg reménytelennek.
-TE ÉRZED MAGAD ANNAK??? Hülye vagy. Királyul csináltad. Én nem mertem volna ennyit sem a R.-el (a hetero tesitanárja, aki tetszik neki). Király vagy.
-Ilyet mondott, miután megöleltem: ,,Öleléshiányod van?" Mintha ki akarnám belőle erőszakolni a szeretetet, és a figyelmet. Meg az az ölelés is milyen volt..és tényleg éreztem, hogy nem esett jól neki, mert majdhogy nem elökött magától. Persze nyilván csodálkozott, hogy idiág leszartam, most meg "nekiesek". Tuti az lesz, hogy kiderül olyan, mint anyám. De azt nem élem túl.
-Miért anyud milyen?
-Nem tudja kimutatni a szeretetét, nem ölel vissza (itt arra gondoltam, hogy magától sose jön oda hozzám), nem mondja azt, hogy "szeretlek". Persze mélyebbre fogom vinni a dolgot, átbeszéljük a blogot (Ildikóval), jobban megismerem (ha ő is így akarja).
-Anyám is ilyen.
-Plusz egy valamiben hasonlítunk.
- ?
-Hát erre értettem, mármint te és én.
-Ja. Én Ofőmben találtam meg, de tőle az első ölelés olyan anyai volt, hogy hihetetlen. Molnár is majd oldódik, nyugi.
-Én nagyon szeretném megismerni az érzelmesebb oldalát, mert biztos, hogy valahol neki is van.. :)
-Én sem ismerem Ofőt annyira, mint szeretném...Olykor rájövök, hogy én semmit sem tudok róla.
-Az jó lehet..:D
-Érdekes...Nagyon szeretném jobban megismerni...de úgy érezné szerintem, hogy olyanokba akarom beleásni magam, amihez semmi közöm. Pl. amikor apukája kórházba került, és én ezt megtudtam, majd megkérdeztem tőle, mikor visszajött, hogy hogy van az édesapja, majdnem hogy kiabált velem, hogy semmi közöm hozzá.
-Jézus..az gondolom szarul esett.
-Igen, de utána bocsánatot kért.
-Na..
-Miután leírtam neki egy levélben, rájött, hogy túlzásba esett. Épp mikor átnyújtottam neki, még el se olvasta, de már bocsánatot kért.
- :) Aranyos.
- Az, mégse tudok semmit. Ok, persze szülinapját tudom, címét, telefonszámát, voltam a lakásán nem egyszer, nem kétszer, ismerem a lányát, fiát. De róla semmit, csak hogy kedves, megértő, anyai, és hogy itt van ha kell.
-És ahhoz együtt kéne élned vele egy életen át, hogy jobban megismerd, de még akkor sem biztos, hogy teljesen megismered.
-Nem feltétlen, csak néha ő is mesélhetne magáról. Ismerem az anyukáját is, de ennyi, egyszer találkoztam vele.
-Ja hát jah...de ha valaki nem akar beengedni a magánszférájába, akkor nincs mit tenni.
-Tudom, ezért nem is próbálkozom.
-Aha..Szerintem Molnár sem fog. Mert ki vagyok én neki???
-És én Ofőnek? Egy tanítvány, senki más.
- :/
-De nem érdekel, amíg itt van nekem.
-Miért ilyen komplikált az élet?
(...)

Amúgy Tanárnőnek A. javaslatára 1-2 hetet adtam, hogy elolvassa, és feldolgozza a blogomat..de aztán máshogy alakultak a dolgok..

09.02.

Másnap bőgve mentem iskolába. A Tanárnő miatt, és mert nagy volt rajtam a nyomás az új közösség miatt. Több mint a fél utat végig sírtam. Ráadásul ott volt mellettem a húgom is, az meg szegény kérdezgette, hogy mi a bajom.
-Majd délután elmesélem.
El is mondtam neki nagyvonalakban, de persze úgysem értette...

Beszélgettem A.-val is:
(...)
-Visszajössz?-kérdezte.
-Ma reggel bőgve mentem iskolába, szóval lehet, hogy teszek egy próbát anyámnál (de még nem mostanában), viszont egyedül nem fog menni.
- ??? Sírtál? És mi nem fog egyedül menni?
-Igen. Hát a rábeszélés.
-Megoldjuk.
- :) Köszönöm.
- Nincs mit. Most mennem kell dolgozni.
(...)
-Azért kíváncsi lennék, Molnár mennyire kíváncsi rám, tehát, hogy már tegnap beleolvasott-e a blogomba...Vagy nem.
-Megkérdezzem?
-Aha, megkérdezheted, de tudod, ne úgy nyíl egyenesen, hanem kipuhatolózva.
-Nyugi. Ügyes vagyok az ilyenekben.
-Jól van :)
Aztán ez volt a válasz, idézem:
,,Szia A.!
Hétvégén olvasgatom, most még nincs rá időm."
- ...
-Tanár...Nem meglepő.
-Ja..csak..mindegy.
-Mondd.
- ,,Nem mindegy, hogy valaki csak a szabadidejében beszél veled, vagy szabadidőt csinál magának azért, hogy beszélhessen veled." És akkor ezt költsük át olvasásra, vagy foglalkozásra. De komolyan nem tudom mit várok tőle...Tényleg kéne egy pszichológus. És nekem miért nem volt képes köszönni, amikor ráírtam??? (Merthogy én köszöntem neki, hogy "Szép estét" :( Lőjjél fejbe kérlek, vagy én teszem meg magammal.
-Pofonnal tudok szolgálni.
-Az is megteszi.
- *Lájk jel*
-Amúgy köszi, hogy ráírtál :)
-Szívesen máskor is.
Mesélte, hogy kibeszélte az egyik problémáját.
-Ez kell neked.
-Vagy egy kis unicum :D
-Nem. Én.
- :) Hát téged jobban szeretlek, mint azt a löttyöt..
-Hogy meghallgassalak. És segítsek. Még jó :)))

09.03.

A mai napon is könnyes szemmel indultam el. De délután nagynéném (Sz.) rám írt, hogy mi a baj, satöbbi, én meg persze mindent elmeséltem, a blogom címét is megadtam neki. Miután beleolvasott mondta, hogy személyesen kéne talákozni.
-Rendben. Köszönöm.
-Nincs mit. Szeretlek és tartogatok neked egy nagy ölelés :)
- *sírósmosolygósfej* És is szeretlek.

Ehhez még annyit fűznék hozzá, hogy rajta kívűl még voltak mások is, akiknek megadtam a blogomat, de egyiket sem ismertem személyesen, ebből kifolyólag nem gondoltam, hogy bármiféle bajt hozhatnának rám...Az egyikük (fedőnevén Vendess) még augusztus elején írt rám gyakorikérdések.hu-n., miután feltettem egy kérdést Ofővel kapcsolatban, aztán ugye facebookon kezdtünk el beszélgetni, mert felvettek egy csoportba, amit direkt azért hoztak létre, hogy segítsen az embereknek. Aztán képbe jött még egy admin (B.). Mindketten próbáltak segíteni, míg Vendess inkább a lelket tartotta bennem, addig B. inkább észheztérített. Illetve próbált :D

A.-val való beszélgetésem részlete:
-Rólam mit tudsz, mit gondolsz? Nem jutok tovább a blogoddal, mert hulla vagyok, mire hazaérek, és bevágom a szunyát, szóval nem olvastam egy ideje.
-Értem, engem nem zavar. Te legalább mindjárt rákaptál, nem úgy, mint Ildikó. Most írjam le az érzéseimet veled kapcsolatban, meg hogy mi a véleményem rólad?
-Így van. Ildikó is rá fog kapni.
-Hááát :D Már az elején, az első naptól kezdve, hogy beszélgettünk, elindult bennem valami. Ami nem tudom, hogy mi pontosan...deee....szimpátiánál tuti több. Ez az érzés része a dolognak..
- :)
-Aztán vélemény..szeretem, hogy nem hagysz egy helyben, hanem mindig próbálsz bontogatni. Bejön a stílusod is..tehát ahhogy adod magad (ezt nem tudom másképp fogalmazni). Úgy éreztem már az első talinál úgymond "elkötelezted" magadat mellettem mint barát, és éreztetted velem, hogy nem vagyok egyedül.
- :)) Ezt jó "hallani" :))
- :D Elmondani is..

09.04.

Most nem tudom, hogy mai napon, vagy még 31-én történt az a bizonyos, mivel két embernek (köztük Sz. osztálytársnőmnek) is 4-én meséltem facebooon, hogy mit csináltam, viszont tisztán emlékszem rá, hogy Ofőnek írtam, hogy a nyár utolsó napjára való tekintettel ittam le magam, és arra is emlékszem, hogy lila póló volt rajtam, na meg vannak ilyen képeim is 31-éről.
Pedig anno a jegyzetbe is 31-ét írtam :D Na mindegy, nem értem, lényegtelen.

Arra azért emlékszem (százegy százalékig), hogy mi történt akkor. Úgy hogy olyan nagyon nem rúgtam be, éppen hogy becsíptem. Otthon volt egy fél üveg unicum, de persze nem az egészet ittam meg, és eleve kevertem narancslével egy 330 milis üvegben. (Persze miután kiderült ez a dolog a szüleim előtt, mindjárt eldugták azt a piát :D)Vittem magammal egy doboz enegia italt is, mivel azt olvastam, az tompítja az alkohol hatását, és így majd többet fogok inni. Kimentem a Malomvölgyi tóhoz. Igazából a konkrét célom akkor az volt, hogy örökre eltűnjek.

Ezt a jegyzetet írtam a telefonomba:
,,Itt ülök, ittam energia italt, meg piát, hogy jól érezzem magam, és mégis szomorú zenét hallgatok. Annyira hívogat ez a nap a vízben, mintha örök nyugalmat, fényt ígérne. (Tükröződött a nap a vízen, és folyamatosan azt bámultam, a végén már rózsaszín lett a víz.) Ez az egész olyan reménytelen, hogy ennél reménytelenebb nem is lehetne. Én ilyen vagyok, ilyennek születtem. Ilyen negatívnak. Nem lehet mit tenni. Mert nem is akarok megváltozni. Mert az nem ÉN lennék. De ki vagyok én? Mikor mondhatjuk magunkra, hogy most én ÉN vagyok. Hiszen mindig változunk. De valahol mégis csak kell lennie valakinek. Valahol mindenkiben ott van az Igaz ember. Van a személyiség, az álarc, amit mindenki lát, ami ezer, és ezer formában megjelenhet, bármikor lecserélhetjük. És van, ami emögött van, Az egyéniség. Amit talán még mi magunk sem ismerhetünk teljesen. De talán ott van mélyen a gyökerekben. Néha fel-fel villan."

És csak ittam tovább. Kerestem egy megfelelő részt, elmentem "mosdóba", még sötétedés előtt elindultam haza. Szédültem, persze azért menni még tudtam, de szerintem lehetett rajtam látni, hogy ittam. Mikor kiértem a főút melletti járdára már sötét volt.
Csak mentem, próbáltam sietni, már amennyire szédülve, "betépve" tudtam :D Mert olyan jó volt, mintha félig máshol lettem volna, az égvilágon semmire nem gondoltam, a zene bömbölt a fülemben... Végül is elértem, amit akartam.
Életem első "berúgása". Ezen is túl voltam.

Hazaértem, ráírtam A.-ra:
-Ha annyit ittam, hogy szédülök egy kicsit, és félig mintha máshol járnék, nem pislogok (xd), és egy kicsit hányingerem van, akkor berúgtam?
-Ahha
-Nagyszerű, akkor megvolt az első.
- :D Gratulálok :D Majd egyszer berúghatsz velem is :D
-Ja jóóvan az jó lesz. Várom.
- :D Majd ha nagykorú leszel :D
-De most miért? Ne már :D Addig én nem akarok várni..
-Miért elengednének hétvégén az éjszakába?
-Háát..úgy nem, de ha mondjuk ott aludnék nálad egyszer, akkor meg se tudnák soha..
- :) Köv. szombat?
-Huh :D Nekem jó, de azért előtte megtárgyalom velük.
-Oksi :)

Aztán meg a negyedik Árpád gimnáziumban töltött nap után elhatároztam, hogy visszamegyek a Kereskedelmibe az Osztályfőnök miatt, (nem a Tanárnő miatt) mert nagyon megszerettem, jó érzés volt, hogy hitt bennem. És eldöntöttem, hogy mindent beleadok majd a tanulásba, úgy fogok küzdeni, mint egy tigris, és megcsinálom ezt a szakmát. Ezt meg is írtam Ofőnek.

09.05.

-Szia.
-Szia. Holnap tudunk talizni? (...) -(Sz.)
-Igen, persze.
Szóbajött a mamám is:
(...)
-Egyébként olyan szar, hogy semmit nem érzek vele kapcsolatban. Lehet, hogy nem tűnt el teljesen a szeretet, deee. Közöny. Ezt érzem. Ezért sem próbálkozom vele békülni.
-Egyszer majd rá kerül a sor szerintem. Mert anélkül senki nem mehet át "oda". És te se tudsz majd úgy megnyugodni.
-Hát igen..

09.06.

(...)
-Már biztos olvasott Molnár..
-Ne írj neki. Hagyd békén. Bízd rám.- (A.)
-Nem is akartam. De miért amúgy, majd megint puhatolózol?
-Így van.

Ma felhoztam anyának a "visszaköltözési" szándékomat, és egy barátnőmnél (A.-nál való ottalvást).
Ráírtam A.-ra:
-Hallod..teljesen reménytelen az, hogy visszamenjek :( Azt se engedi, hogy nálad aludjak.
-Miért?
-Mert felhoztam azt, hogy találkozzunk hármasban (anya, Ofő, én), ennyit, semmi többet. És csak mondta, mondta és mondta a magáét. Tőből elutasította.
-Mikor?
-Most, az előbb.
-Másold.
-Nagyon sok mindent hozzám vágott. Azt hitte B. (Ofő) beszélte tele a fejemet, aztán amikor azt mondtam nem, azt se hitte el.
-Mi lenne ha bemásolnád? Akkor tudnám hova tenni a dolgokat.
-A tankönyvek, amit kifizetett; hogy bepuncsolt oda, most meg elmegyek; hogy ez nem így megy, hogy két hét után meggondolom magam, és visszamegyek. Hogy mindig mindent a háta mögött beszélek, és mindenki telebeszéli a fejem.
-Nem azt mondtam írd le. Mert így nem értem. Másold be. Légyszi.
-De mit, hogyan? Beszélgettünk, nem leveleztünk, nem tudom szóról szóra.
-Telefonon?
-Most egy emberről beszélünk? Mert én anyámól, és személyesen beszéltünk, vagyis csak ő, mert ő nyomatta.
-Ja. Azt hittem Molnárról. Akkor majd beszélek vele.
-Nincs értelme.
-Majd meglátjuk.
-Halott vagyok. Vagy elköltözöm innen, vagy megölöm magam.
-Ne merészeld. Hadd beszéljek anyáddal. Köv. héten.
-De egy idegbeteg. Eleve normálisan hoztam fel a témát, normálisan kezdtem el vele beszélgetni, ő meg mindjárt letámadott. Nem szeretném, hogy téged is megbántson.
-Ahhoz sokat kell tanulnia anyukádnak, hogy engem megbántson.
-De személyesen biztos nem fog találkozni veled, mert B.-vel sem akar
-Én nem B. vagyok. Nem kell mondd neki, ki vagyok, honnan. Csak egy barátnőd.
-És ha kérdezi, hogy miért?
-Majd kitalálom. Mondd el B.-nek.
-Már írtam neki.
-Rendben. Holnap felkeresem, és megbeszélem vele.
-Okés. Úgy érzem a lelkem is kiszáradt a sírástól, de legalább mertem anyám előtt sírni.
-(...) Hát ja. Jobb lett volna, ha a véleményed is elmondod. De nem baj.
-Hát jah...Csak én elég nehezen tudok megszólalni, amikor valaki indulatosan beszél velem. Ha pedig meg is próbálom, biztos elbőgőm magam.
-Nem baj az. Én is szoktam.
-Köszönöm, hogy velem vagy <3
- :) Alap ;)

Nagynénémmel is beszélgettem még:
-Hozzád költözhetek? Elegem van. Vagy megyek apához. Amúgy is azt terveztem, hogy 16 évesen elmegyek itthonról.
-16 évesen tudod, hogy még nem lehet :( (...)
-Hogy hogy? És a gyámhatóságnál vagy hol, nem lehet kérvényezni, hogy más legyen a nevelőm? (...)
-A gyámhatóságnál, és kimennek házhoz vizsgálni. A bíróságon kérhető utána.
-Az akkor bonyolult eljárás gondolom, és nincs is nyomós okom rá..
-Hát akkor figyi: a pszichológus hivatalos személy. Vagy még az lenne, hogy te, az Ofő, és én ülünk le együtt.
-Rendben.
-Beszélj az Ofővel, elmegyünk. És elkísérlek a dokihoz is. Mondtam, hogy számíthatsz rám.
-Jól van :) <3
(...)
-Ofőnek már írtam a találkozó végett. Írok, ha válaszolt.

09.07.

- "Furcsa, labilis, rettentően ingadozó" . Asszem ezeket mondta Molnár. Beleolvasott, de még nem jutott végig.
-Értem..hát rátapintott a lényegre, de én még azt is hozzátenném, hogy szerencsétlen.
- :) Kell neki egy kis idő, hogy feldolgozza, azt mondta. Majd jelentkezik.
És itt már arról volt szó, hogy ő jelentkezik, nem pedig én keresem, amikor anno pedig azt mondta...
-Azt nem csodálom :D Jó, okés.

Délután pedig jött a szívinfarktus.
Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy anya beszélget valakivel telefonon. Gyorsan leszűrtem, hogy Ofő az.
[email protected] meg, anyámék tudnak a blogról..Megfagyott bennem a vér.
-Tessék? Hogyan? Mikor? Miért?
-Fogalmam sincs kitől, miért, mikor, hogyan. Nem tudom ki volt az a szemét áruló, de..Az is lehet, hogy csak véletlen találták meg..de..én ezt nem tudom elhinni..ÉS ELOLVASTAK MINDENT. MINDENT.
-Úristen. Én se hiszem amúgy, hogy véletlen. És mit mondtak?
-Még semmit..anyám ma akarta velem közölni, hogy tudnak erről. Most pedig az Ofővel beszél, így hallottam, hogy mondta Ofőnek, hogy tudnak róla. Legszívesebben most..úgy felszívódnék. Ha megtudom ki volt az, én (...)
-Melyik Ofővel?
-B.
Mégis melyikkel???
[email protected]
- *Lájk jel*
-Gondolom mindjárt elsüllyedsz.
-Nem kicsit..főleg ha majd jön anyám ide nekem elmondani a véleményét, amire egyáltalán nem vagyok kíváncsi.
- ... Édes [email protected] volt az.
-Nem tudom :))..de csak tudjam meg..
-Szólj, ha kezdődik a balhé.
-Ok. Letette a telefont, de még nem jött ide. Viszont hallottam valami csütörtököt, hogy akkor ráér anyám, szóval lehet, hogy találkozunk hármasban.
-Ok. Mesélj mindenképp.
-Rendben.

Közben ráírtam nénémre is:
(...)
-Lehet az előzményekben nézte meg talán a blogot. Face jelszócsere. Vagy gonodolod valaki akinek még elmondtad, azok közül?
-Lehet..jobban kellett volna vigyáznom. Azaz. És soha többet nem lépek be gépről facere. Hát..osztályfőnök. De pont ő az, akiből nem nézném ki. Már így burkoltan megkérdeztem tőle, hogy ő volt-e az.
-Na tőlem senki nem tudja meg, az biztos! :) Inkább meghalok, minthogy elmondanám.
- :) Ha Ofő volt, akkor ő is csak azért, hogy menjen már valamerre a dolog. De végül is megígérte. Szóval inkább szerintem véletlenül tudták meg.
-Majd látjuk akkor mi lesz. Ofő még nem írt vissza?
-Még nem. (...)

A. kis idő múlva:
-Na mizu?
-Semmi. Semmi reakció. Ez őrjítő.
-Hát elhiszem.

Egy óra múlva megint írt A.:
-Fejlemény?
-Csak annyi, hogy válaszolt Ofő, és azt mondta, hogy akkor csütörtökön talizunk, és hogy ő nem tudja, honnan tudnak a blogról.
-Ja ezt tudom. Anyád még mindig semmi? Te, nem lehet, hogy nagynénid mondta el?
-Nem, semmi. A-a, ő nem mondott semmit senkinek. De előtte is mondta, hogy ez csak köztünk marad, meg most is ezt mondta, meg hogy inkább meghalna, minthogy bármit is mondjon. És én is megbízom benne, különben nem adtam volna meg neki is. Szóval véletlenül találhattak rá. Egyszer (vagy többször) én hülye nem töröltem az előzményeket a gépről, és így..gondolom.
-Ahha. Értem.
-Ja, meg ilyet is hallottam, hogy ,,Ma amúgy is meg akartam neki mondani." Mármint hogy olvassa a blogom anyám. Tehát valószínű már egy ideje olvasgatja.
-Sorry babám, de én most elmegyek aludni. Fel a fejjel. Bármi van írj, ha elolvastam, válaszolok. Jó éjt :*
-Jól van, menj csak. Okés. Szióka, jó éjszakát :))

09.08.

-Na mizu?
-Minden változatlan.
-Az jó.
-Csak annyit mondott, hogy sok mindenben hazudtam. Én meg mondtam, hogy inkább elhallgattam, de szerinte nem. És akkor itt le is zártam azzal, hogy majd csütörtökön menjünk ebbe bele mélyebben.
-Hmmm.

Így már ugye a néném-Ofő-én beszélgetés sztornó lett. Anya berágott nénémre.

Aztán elérkeztünk ahhoz a naphoz:
09.10.

Délelőtt rám írt A.:
-Na mizu? Izgulsz?
Meg este is:
-NA MESÉLJ!!!!!

Na de hogy mi történt a kettő között?
Sor került a találkozóra. Habár először inkább az Osztályfőnök beszél, mesélt, próbálta puhítani anyát, aki mint Jégkiránynő, csak hallgatta. Szinte már én éreztem magam rosszul. Habár amikor Ofő a haldokló édesanyjáról mesélt, az úgy éreztem nekem szólt. Na de lényegi dolgok: anyáék úgy tudták meg a blogom címét, hogy én egyszer anya telefonján léptem be a facebookomba, és aztán úgy maradt, anya meg véletlen belépett, és kevésbé véletlenül szinte az összes levelezésembe beleolvasott/elolvasta. Én meg ugye nem egy embernek elküldtem a címet üzenetben. Meg Ofő felajánlott valami tanfolyamot is anyának, a többit írom az A.-val való beszélgetésembe:

09.11.

-Szia. Nem izgultam. És egész jól sikerült. Pislákol egy kis remény, hogy visszamegyek, mert anya lefényképezte a (Keros) tankönyves papírt. Leginkább B. beszélt.
-Ja, meg kiderült, hogy beszélgettünk, és hogy én biztos leitatlak :D Azon besírtam :D
-Igeeen, mert elolvasta az összes levelezésemet.
-Szóval mikor találkozhatok anyukáddal, hogy letisztázzam, 19 éves fejjel eszemben sincs leitatni téged :D
- :D Megbeszélem vele.
- Én szeretném :)
-Mármint hogy mikor találkozzatok.
-Ja, ok.
-Szóval ja. Ma anyával fogok beszélgetni a blogról, holnap nevelő apám, anya, és én. Nagyon jó lesz, de hát ez van. (De aztán asszem valamiért eltoltam egy-egy nappal.)
-Apuddal mikor?
-Holnap. Így hármasban.
-Ahha.
-Aztán megváltoztatták a router jelszavát, tehát nem tudok telefonról nezetezni, a laptop eltűnt, mint a kámfor, a gép jelszavát is megváltoztatták, de ha véletlen oda tudok férni hozzá, akkor is oda jön anya. Tök jó :D
-Az király. Akkor teljes a szigor.
-Aha, meg a bizalmatlanság. Akkor B. beszélt veled?
-Ahha.
-És? :D
-Nagy szünetben. Hát nagyvonalakban elmondta.
-Értem.
-Édes Istenem. Bonyolult az élet. És unalmas a suli.
- *Lájk*
-Boccs, de kb. mindjárt bealszok. És még vezetnem kell.
-Kitartást :)
-Kösz. De neked nagyobb szükséged van rá.
-Lehet..Molnár még nem írt. Jó lenne már..
-Nyugi. Most kisebb gondod is nagyobb ennél.
-Amúgy hogy vagy?
-Álmosan :D Tehát az álmosságnál is álmosabb vagyok.
-Ja..az jó :D
- :D
- És a berugós dologra mit mondott K. (Ofő)?
-Hogy megpróbált menteni, meg nem gondolná, hogy hagynálak berúgni, én meg mondtam, hogy egy 19 évesnek van annyi esze, hogy nem itat le egy 16 évest. De legalábbis nekem van.
-Aha, értem.

Írtam Sz.-nek is:
-Szia. Egész jól sikerült a tali. Van rá esély, hogy visszamegyek :) Viszont majd jó lenne, ha ti is beszélgetnétek ketten anyával.
-Szia. Na jól van, örülök. Nem is értettem anyádat, mert tudomásom szerint még csak nem is hangoltalak ellene. És naná, hogy segítő kezet nyújtok!
-Akkor beszéljem meg vele, hogy találkozzatok?
-Megbeszélheted (...) :)

Kis idő múlva rám írt A.:
-Hali.
-Szia. Megyek, kezdeményezek valami beszélgetésfélét anyámmal..
-Na mizu? Hajrá. Majd mondd el mi volt.

Lényegi dolgok (habár már alig emlékszem valamire):
Rákérdeztem, és kiderült, hogy mikor volt az a nagy katyvasz az életünkben, amikor anya és G. sokat veszekedett, mert képbe jött az a harmadik személy, és anya már annyira kivolt, hogy egyik este ki akart ugrani az ablakon, akkor azt ott és akkor halál komolyan gondolta. Nem gondolt ránk se. A blogomat még valamikor szeptemberben kezdték el. Felváltva olvasták. Amikor mondtam neki, hogy ugyebár mindenki máshogy fejezi ki a szeretetét, és kérdzetem tőle, hogy miért van az, hogy ő magától soha nem jön ide hozzám, hogy megöleljen, arra mondott valami elfogadhatatlan kifogást. Hogy mindig akkor találjuk meg a húgommal, amikor elfoglalt, és magától meg nem szokott eszébe jutni. Vagy ha eszébe is jut, rólam nem gondolta volna, hogy én még igénylem ezt. Szóval khm..igen. Én nem gondolnám azt, hogy az ölelés egy olyan dolog, amit csak úgy kinő az ember. Pláne nem a saját anyjától. Pláne nem egy lánynak. Na de mindegy.

Aztán még szóbajött sok minden, Tanárnőn elkezdve a suliváltásig, de alapjában véve nagyon jól sikerült ez a beszélgetés kettőnk között. El is sírtuk magunkat egyszer-egyszer. Ami jó dolog. Én akkor amikor mondta, hogy G. nekem is akart venni egy telefont (húgom tabletet kapott szülinapjára), tehát nem kivételezik.
Hozzászólások száma: (0)

  <<  1 2 3 4 ... 17  >>