/ Blogok / LÉLEK / A változás szárnyain

A változás szárnyain

Egy tinilány mindennapja,netes naplóba írva. Egyik mottóm: Nincsenek véletlen találkozások az életünkben.Minden ember az életünkben vagy egy TESZT,vagy egy BÜNTETÉS, vagy egy AJÁNDÉK.

uborka 2013.12.07. - 19:24 70403 látogatás 2 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

...

2016-09-26 20:20:01
01.06.
Aztán végül is előbb találkoztunk, szerdán. Spontán jött az ötlet :)
11:14- Jó reggelt :)
Suli után -mint általában mindig- bementünk K.-val a városba egy kicsit csavarogni. Ami csavargásunk legtöbbször az Árkádot tette ki. Ma is így jártunk el. Leültünk a kajás részhez, a Burgerking elé.
13:47- Neked is :)) -válaszoltam neki.
13:48- Mizujs baba?
13:50- Nem sok..Te nem estél még el?
- XD Nem :D Miért, te igen? :D
13:53- Nem, még én sem :D
13:54- Nem is voltam még kinn kb. :D
13:55- Otthon vagy?
- Már buszon befelé.
13:56- Mármint Pécsre?
13:57- Ahha. 13:58- Egyel előbbi busszal megyek, hogy biztos ami biztos, beérjek.
13:59- Akkor ma nem is kellett bemenni Keroba?
- De. Csak nem volt kedvem.
14:00- Jah..
- :D 14:04- Háromnegyed négykor kéne csak kezdenem.
14:05- És addig mit fogsz csinálni? :)
14:06- Hát, ha van kedved találkozhatunk :)
Persze itt már készen voltam...
14:08- Mikorra érsz ide? -kérdeztem tőle.
- Hát most tartok mindjárt Mohácsinál. 14:09- Mindjárt 48-as tér. 14:10- Öt-tíz percen belül Paraszton vagyok.
14:11- Hát..háromra haza kéne érnem, szóval negyvenkor buszt kell kapjak :S
14:12- Rendben :) Hol vagy?
14:13- Árkád, kajás rész.
- Oksi. Mindjárt beérek. És akkor jövök. Pontosan hol vagy, vagy vagytok?
14:14- Burgerking előtt.
Bezsongtam, mondtam K.-nak, hogy menjünk el gyorsan a dm-be kifesteni magamat. Elindultunk, beléptünk az üzletbe, és csak ekkor kezdtem felfogni, hogy mi most tényleg találkozni fogunk. K. is rákérdez:
- Te, most tényleg ide jön?
Sikerült kiválasztanom egy igencsak k.rvás rúzst. Mert az volt :D Világos, de rikító piros árnyalat. Nem is tudom, talán a hormonjaim vezethettek...Tudjátok, mint amikor néhány madárfajta udvarol, és színpompába öltözik.
Kijöttünk K.-val a dm-ből, de nem ültünk le, mentünk egy kört a Körnél, de menni igazából alig tudtam, úgy remegtek a lábaim. Aztán észrevettem őket. Őket.
- Van vele egy csaj. -mondja K.
Én meg persze mindjárt féltékeny lettem. Mondtam is K.-nak a magamét.
Odamentek a Burgerkinghez.
14:21- *győzelem jel* -írta.
Az SMS feladójától 2 nem fogadott hívásod volt Utolsó hívás időpontja: 01.06 14:26
Húztam kicsit az agyát. Féltem.
Végül leültünk nagyjából ugyanoda, csak egy kettes üléshez, és legkivűlre. Nem úgy voltak a székek, hogy az egyik háttal az étteremnek (tehát keresztbe), de én mégis a hátamat mutattam, csak K. ült rendesen.
14:27- Hun vagy???
Elmentek mellettünk. Nem vett észre hátulról :D Oda álltak a Körhöz, háttal nekünk.
14:59- A kettesnél.
Csörgött megint, és utána vett észre.
A csajról (aki Anitát kísérte) kiderült, hogy hetero, és hogy Virginiának hívják.
Anita kérdezte, hogy felmegyünk-e velük rágyújtani. Mondtam neki, hogy igen. Felmentünk...
Nagyjából bemutatott Virinek, mondta, hogy a Kerobol ismerjük egymást, és a föci tanárja ismertetett össze, meg ő (Ofő) mondta, hogy segítsen nekem mert depressziós vagyok, satöbbi..K.-val nem sokat beszélgettünk velük mert egyrészt zavarban voltunk, másrészt közös téma sem volt nagyon. Én csak vigyorogtam, hol K.-ra, hol mindegy, csak félre. Mint egy idióta. Ekkor kaptam a Vigyori becenevet tőle. Mondta is:
- Ti is megszólalnátok?
Aztán egyszer csak megfogta a kezem, felhúzta a kabátom ujját, mire én félrenéztem, ő pedig megnézte, mit írtam fel megint a kézfejemre:
"Anita" egy szívben.
- Tudtam...
Szóba jött Anita exe is.
Virginia elkezdte fikázni, idézem:
,,Olyan volt, mint egy szobanövény."
xDD
(Meg, hogy neki [email protected] kellett, azért hagyta el az Anitát...)
Anita meg nem szólt egy szót sem, csak nézett, ne tudjátok meg hogyan...Nem esett jól neki.
Az Anitát meg dicsérte:
- Az Anitával jól jársz, rendes lány.- mondta nekem.
Az Anita meg mesélte Virinek, amikor féltékenykedtem, meg a másik szitut:
-Képzeld, ez a majom ott volt akkor, amikor hegedültem a Széchenyi téren, és utána nem mert odajönni hozzám meg a Virághoz.
És akkor a Virginia szórakozott, hogy hát miért nem mentem oda, csaptam volna közéjük, meg ilyenek.
,,Hát -mondom magamban- ez hülye..."
De igazából ez még semmi sem volt. Elkezdte Anita is a hülyeségét:
-Figyeld majd, amikor összejövök a Nikivel...
Meg:
-Ha most nem lenne rajta ez a rúzs, megcsókolnám, csak nem akarom hogy nézzenek meló helyen. Van nálad sminklemosó? -kérdezte Virginiától.
O.O
És akkor itt már így:
- Na jól van...:D
Menekülni akartam, mielőtt itten még rám vetemedik.
Vagy ötödszörre néztem meg a telefonomat. Ekkor már igencsak idő volt. De azért megvártuk amíg elszívják az utolsó slukkjukat is.
Elindultunk lefelé a mozgólépcsőn. Én bal oldalt álltam, mellettem K., K. mögött Anita, Anita mellett Virginia. A testem negyvenöt fokos szögben állása lévén a perifériámban volt az Anita. És megint hallok egy ilyen mondatot a szájából:
- Elvisszük a kutyákat sétálni, utána meg ha xy (Anita ismerőse) megengedi, felmegyünk szobára.
Én meg hátra nézek rá egy pillanatra.
Mosolyog rám a kis mocsok. Rám célzott.
Vissza fordítom, és rázom a fejem mosollyal a számon.
Miközben kifelé mentünk, K. meg Viri előre ment kicsit, mi meg lemaradtunk Anitával.
-Hogy elbeszélgetnek...
-Ja igen, Viri az ilyen.
-Fura egyébként, mert K. olyan, mint én.
Aztán mást nem nagyon tudtam feldobni.
-Olyan kuka vagy mellettem...-törte meg a csendet Anita.
Kössz...
Kiértünk Árkád felsőhöz, elbúcsúzott tőlünk Viri, elment.
És ezután olyan dolog történt, amire egyáltalán nem számítottam.
Anita egyszer csak megölel.
De esküszöm, hogy ember engem így még soha nem ölelt meg. Vagy legalábbis ilyen jól még soha nem esett ölelés. Átfogta az egész lelkemet. Megváltás, melegség, nyugalom, biztonság.
A szívem meg majd kiugrott a helyéről, és majdnem odahánytam.
-Azért szívrohamot ne kapj :)
- Nem :D
És a vicc az volt, hogy K. is rosszul volt, átérezte, amit én éreztem, pedig őt nem is ölelte meg az Anita, és ugye nem is fűzik hozzá különleges szálak.
Másnapra időpontom volt a pszichológushoz.
- (...) Elkísérjelek?
- Igen, jöhetsz.
Aztán felszálltunk K.-val egy buszra, és pont sikerült kifognia a legrosszabb ülőhelyet, mivel a tavalyi osztálytársaim elé ültünk. Meg is jegyeztem, de aztán nem különösebben érdekelt. Be voltunk zsongva, furának találtuk, hogy mindketten ilyen lelkiállapotba kerültünk, hogy ő is majdnem odahányt :D
15:14- Vigyori :D -írt rám a becenevemen szólítva.
Tisztára fel voltam dobódva a boldogságtól. Belevetettem magam a nyelvtan tanulásba.
01.07.
Előtte való nap, este befontam a hajam, hogy ma szép hullámos legyen, hiszen azt mondta az Anita, hogy jól áll. Csak félig bontottam ki, fölül meghagytam fonatban, és hátul össze gumiztam. Kirúzsoztam a számat is, de most szolidabbal.
Emlékszem, a mai napon első óránk kémia volt. Mentem fel, már ott volt az egész osztály. P. meg K. is. Lépek oda hozzájuk mosolyogva, megszólal K.:
-Na ez már vigyorog.
Aztán mutatta mit beszélt vele tegnap az Anita. Kérte, hogy meséljen rólam, de K. nem tudott mesélni, Anita meg nem tudott kérdezi. És mondta, hogy majd lesz egy meglepetése számomra, Ancsi le is írta mi az, de kérte K.-tól, hogy ne mondja el nekem. K. megmutatta volna mit írt, de mondtam, hogy inkább ne. Habár sejtettem, de nem akartam lelövetni a poént. Sejtettem, hogy a csók lesz az. Meg kiderült, hogy mégsem tud elkísérni az orvoshoz, utána meg, hogy mégis tud rám időt szakítani.
Második óránk nyelvtan volt. Lefeleltem négyesre, aztán K.-ék kikönyörögték nekem az ötöst, de azt nem tudom, hogy akkor azt írta-e be. Nem számított, hiszen így is úgy is jó jegyet kaptam. Mert tanultam. Az eddigi évben talán harmadszorra. Mert volt, ami motiváljon.
Majd írta K. A.-nak, hogy kaptam egy jó jegyet, Anita meg gratulált, és írta, hogy majd kapok érte egy cuppanós puszit.
10:08- :P :D Szia. -írok rá.
10:09- Hali :D Gratu a négyeshez :D Majd kapsz érte egy naaaaagy...Puszit :D
- Köszi :D ^ . ^
10:12- Lehet lelépek előbb, nincs kedvem ennyi idegenvezetéshez.
10:14- Ja tudom, mondta K. 10:15- El is fognak engedni?
- Ha nem, akkor is lelépek. Háromnegyed kettő körül érek oda akkor.
10:17- :) Árkádhoz?
- Dehogy. Sztk.
- Jaa. Akkor jó.
10:21- Ott tali akkor, jó? :)
10:24- Ahham :)) Ott leszek Spar előtt.
10:25- Spar. Én nem ott szállok. Babits felől.
10:27- Hányassal jössz?
- Négy. Szerintem.
10:31- Ok. 10:32- Akkor az épület előtt?
10:33- Buszmegnél, én rágyújtok még :) De ja :)
- Jól van :) 10:34- : *
10:35- : *
Negyedik óránk tesi volt. Szárnyalt a lelkem a boldogságtól, ezért ez a teljesítményemen is meglátszott.
11:14- Édes [email protected], mennék már :D -írta.
12 óra 31 perc
Küldött magáráról egy képet, amin a bal szeme nyitva, jobb csukva, és jobb oldalt kidugja a nyelvét, (de olyan, mintha ráharapott volna). Van egy ilyen smiley is facebookon: ;P (ez mondjuk pont bal oldalon dugja ki xd)
Mikor oda értem a kórházba, leültem a szokásos helyemre (ami a fogászati osztályon van, egy emelettel a pszichiátria alatt). És elkezdtem kibontani a hajamat.
13:45- *lájk jel* -küldtem neki.
13:46- Itt vagyok.
- Buszmegállóban?
13:47- Sztk. főbejárat.
- Oksi.
Kimentem hozzá, jött felém velem szembe a világító zöld táskájával. Bementünk, beültünk az egyik széksorba. A mai napig nem tudom hol ültünk, és a mai napig, akárhányszor megyek pszichológushoz, mindig elgondolkodom rajta.
A diskurzus nem nagyon ment. Szokás szerint inkább ő beszélt.
- Pontosan miből is feleltél nyelvtanból?
- Őőő...hát izé. Morfémák.
- ???
És akkor elmondtam neki a definíciót.
- Magyarul szóelemek?
- Igen.
A folyosó végéről, az utolsó teremből egyszer csak kilépett a pszichiáterem, és felénk jött. Kiderült, hogy az Anitát is ő kezelte.
- Kíváncsi vagyok, hogy felismer-e...-mondta Anita.
De a nő szó nélkül elsétált mellettünk.
- Nekem annyira unszimpatikus...-folytattam.
- Én szerettem. Amikor nagyon szarul voltam, volt hogy írtam neki.
- Az első találkozásunknál se mosolygott.
- Egyébként olyan, hogyha te mosolyogsz, akkor ő is.
- Amúgy amikor mondtam, hogy anya nem normális, az igaz volt. Egyszer, amikor nagyon mélyen volt, ki akart ugrani az ablakon.
- Az kemény. -(vagy valami ilyesmi)
- Nem foglak zavarni?
Én itt viszont elvesztettem a fonalat. Ugyanis egyszer sem mondta, vagy utalt rá, hogy be akar jönni. De azért mondtam neki:
-Nem...
Aztán elővette a telefonját, és elkezdett valami olyan játékkal játszani, amikora zongorabillentyűket kell kilőni, mintha te magad zongoráznál, és közben rendesen gyün ki Beethoven 7. szimfóniája. Szóval értitek :D
- A buksid megjelent itt, úgyhogy arrébb tesszük (chat fej).
Aztán amikor már nem bírta:
- Segíthetsz ám.. :D
És már három kéz ujjai nyomkodták a száguldozó billentyűket.
Aztán ajtót nyitott a pszichológusom:
- Niki. Jó napot.
- Jó napot. Bejöhet a barátnőm is?
- Jöjjön be először maga, aztán megbeszéljük.
Bementem, leültem, és először jött az észrevétel. Hogy hogy kicsíptem magam.
- Megy valahova?
- Nem, csak találkoztam az Anitával.
- Ő aki kint van, jól mondom?
- Igen :) Azt mondta jól áll a göndör haj.
Aztán a számonkérés, merthogy miért akarom én behívni Anitát, miért lenne az jó a terápia szempontjából. Hogy komoly dolog, vagy buli céljából szeretném.
Aztán kissé nehézkesen, de találtam egy kifogást, ami azt hittem, hogy elég lesz:
- Hát mert talán így kitisztulna a helyzet, ha hárman beszélhetnénk.
És akkor erre az volt a válasza, hogy nem az ő dolga eldönteni, mit érzek, meg milyen a sze*uális orientációm. Mintha én ezt kértem volna. Nem. Csak hogy rakjuk helyre az érzéseimet. Na de mindegy.
Először kicsit kellemetlenül éreztem magam, hiszen passzolnom kellett szegény Anitát.
- Menni fog?
- Hát...
- Nem kell túlbonyolítani, csak annyit mondjon, hogy...- de már nem emlékszem mi volt az ötlete, de nem azt mondtam az Anitának, amit ő mondott.
Kimegyek, összeszedem magam egy korcs mosoly kíséretében:
- Azt mondta, jobbnak látja, ha most csak ketten lennénk.
Mélyen a szemembe néz minimum három másodpercig, közben mondja:
- Jó.
Visszamegyek, leülök.
És beszélgetünk a pszichológusommal. Róla.
- Tudom, hogy arra készül...hogy megcsókoljon...de nem értem miért, amikor nem is szeret...hanem azt érzem, hogy még a volt barátnőjéért van oda.
Aztán miután végeztünk, mentünk a buszmegállóba. Kérdezte Anita, hogy mit meséltem róla a dokinak, de nem mertem elmondani. És említettem neki azt is, hogy félek egy-két dologtól, persze arra is rákérdezett, de az sem akaródzott kijönni. A nagy nyomás alatt én természetemhez híven el-elfordultam tőle. Akkor is épp háttal voltam neki, és egyszer csak átölelt hátulról. Meglepődtem, de jól esett. Megfogtam a karját. Megfordultam.
- Meglepődtél, mi?
Utána valahogy szóba jött az evés és/vagy az étvágy, és mondtam neki:
- (...) Én ma még nem ettem semmit.
- Jó akkor most elmegyünk az Árkádba, és leülünk enni.
- De nem vagyok éhes.
- Akkor is, akkor majd megetetlek :D ... Én is alig ettem ma valamit.
Felszálltunk egy négyesre, megálltunk a busz második felében, a négyeseknél, én menetirányban, ő felém. És csak bámultuk egymást. Illetve én sokáig nem bírtam, maximum két másodpercig tartottam a kontaktot. Majd miután leszálltunk Kero után, elkezdi nekem:
- Engem annyira irritál a korkülönbség...:D
- Hát engem nem.
- Jó, de te könnyen beszélsz.
- Ja, az igaz mondjuk...
Hozzáteszem körülbelül két év tizenegy hónap van köztünk. Kicsit sem sok. No de mindegy.
Bementünk az Árkádba, leültünk másodszorra mekizni. Én kis menüt kértem, ő asszem ekkor is többet evett, mint én. Közben számolta, és sikerült negyvenhat másodpercen keresztül a szemébe néznem :D Jó nagy rekord döntés volt.
Egyszer csak a számba adja a sültkrumplit, és megszólal:
- Mondtam, hogy megetetlek :)
- :)
- Mikor kéred a meglepidet? Ma, holnap vagy holnapután?
- Holnapután.
- :)
Aztán ezen kívül sokat nem beszélgettünk. Egyszer kérdezgette, hogy milyen sorozatokat nézek a tévében.
,,NCIS? Jóban rosszban? Barátok közt?..."
Közös pontunk volt a Mentalista, ezt biztosan tudom.
Kivitte a tálcát, aztán amikor visszajött oldalba bökött :))
Elkísérem mosdóba. Közben megjegyzést teszek a...hát divatosnak egyáltalán nem mondható sáljára. Mintha a nagymamámról rángatták volna le :D
- Milyen sál...:D
- Jó, nem? Az yx-tól kaptam...
Elhitte.
Visszafelé mondom neki, hogy térjünk át az Árkád másik oldalára, miközben megyünk ki, nehogy apám észrevegyen (még a végén beköpött volna anyámnak, hogy itt vagyok Árkádban, ráadásul pont Anitával, kit egyikük sem kedvelte ugyebár..).
-Takarj. -és belé karoltam.
Láttam rajta, hogy ez tetszik neki, mert mosolyog.
Kimentünk Árkád felsőhöz, felhúztam a kabátom kapucniját.
- És megint felhúzza azt a kapucnit...
- Biztonságban érzem magam.
Elkezdtünk játszani. Innentől kezdtek élesedni a dolgok ; D
Egy darabig keringünk egymás mellett.
Egyre közelebb jön hozzám. Lassan a fal támasztja a hátam. Beleáll a képembe. 10 centiméter. Belemászik az aurámba. És csak néz. Élvezi.
Utána meg mondhatni már sarokba szorít.
Én meg csak nézem meredten a sálját enyhén leszegett állal a nagy kapucni alól.
Iszonyat kívántam. Jó volt ilyen közel érezni magamhoz. Azt az érzést, amit akkor éreztem, soha nem felejtem el.
- Hova hátrálsz? Lassan már sarokba leszel szorítva.
És akkor kilépek jobb oldalra, mire fel, nevetve megölel. Kapok egy arcrapuszit.
Elindultunk a buszmegállóba, közben hívott anyám, mivel már negyed hat volt, pszichológushoz meg kettőre volt időpontom. Aztán persze jól [email protected], hiába hazudtam neki, hogy sétálgattam meg gondolkoztam.
- Nem érdekel, leszarom. Elegem van már belőle. -mondom az Anitának, miután letettem a telefont.
Megölel. Majd visszafojtom a lélegzetem, és csorognak a könnyeim.
Anyám miatt sírtam, és miatta is. Miatta azért, mert nem tudja mit csinál, és biztos hogy nem szeret, csak szórakozik velem.
Rám néz, észreveszi. Elkezdi törölgetni a könnyeimet, és mondja:
-Annyira tudtam, hogy sírsz. ... Kíváncsi vagy mit láttam egy animében, hogyan kell valakit megnyugtatni, hogy ne sírjon tovább?
Érzem mire készül.
- Hm?
Mégis belemegyek.
Bólintok.
Annak ellenére, hogy minimum január harmadika óta ott figyel a karomon a ,,HA MEGCSÓKOL, VÁGD POFÁN" felirat.
- Csukd be a szemed.
Becsukom, és már csak azt érzem, hogy a szája a számon van.
Enyhén elkaptam a száját.
Megbámult minket egy-két ember.
- Ezzel most ellőttem a meglepit :) Vagy meg sem lepődtél, mi?
- Nem :D
Beljebb megyünk a megállóba.
- Ne sírj, mert ha mások sírnak, nekem is kell. És nem szeretek mások előtt sírni.-mondja.
- Úgy is helyrejön.- szólalt meg ismét.
És akkor már ott voltam, hogy most vagy rágyújtok egy cigire, vagy megint elbőgöm magam, de segítségemre jött egy busz.
Ismét megcsókol. Megölelem. És mondom neki:
- Majd írok valahogy.
Aztán felszállok a buszra.
01.08.
08:03-Jó reggelt :) Legyen szép napod, és vigyázz magadra :) -írt rám.
A mai napon a Keroban találkoztunk. Felmentünk a 100-asba, ami üres volt. Az osztályának meg pont a mellettünk lévő teremben volt órája.
- Na, akkor meséld el, mit mondtál a pszichológusnak rólam.
Kínos volt. Nagyon kínos. Képtelen voltam megszólalni. Mintha kivágták volna a nyelvemet.
Próbáltam terelni:
- De azt is mondtam, hogy félek néhány dologtól...
- ... Azokat is.
Nem ment. Kínomban nevettem magamon, hogy hogy tudok ilyen szerencsétlen lenni.
- Akkor írd le a táblára.
Elég idiótán éreztem magam, pláne, hogy még ez is alig akaródzott.
,,Nem tudom miért csókoltál meg, amikor nem is szeretsz, hanem szerintem még a Virágot."- és csak bámulom a táblát, nem nézek hátra.
Erre -szó nélkül- megölel hátulról.
- Egyébként én sem tudom. -szólal majd meg.
Jó.
,,Félek magamtól, mert nehezen fejezem ki a szeretetemet"
Nézi mit írtam, majd mondja:
- Érdekes.
És akkor kifejtettem, hogy ez azt jelenti, hogy például néha nem merem megölelni a saját apámat.
- Nálam ilyen nem volt soha. Én ofőhöz is odamentem, és megöleltem.
,,Félek attól, hogy ha esetleg összejönnénk, aztán szétmennénk, akkor mit csinálnék magammal..."
És akkor erre asszem ezt mondta, ilyesmit:
- Ettől én is tartok.
,,A csókok után a barátságunkat kilőttük"
- Ez hülyeség.- szisszen fel.
Oké.
Mert akkor szerinte barátok között tök normális az, ha csókolóznak. Én azt gondolom, hogy ha egyszer már volt egy csók (vagy több), akkor nem tudok úgy rá nézni, mintha csak barátok lennénk, mert a barátok azért mégsem csókolóznak, nem? :D Szerintem nem létezik olyan, hogy barátság extrákkal. Vagy a leszbikusoknál ez máshogy megy?? Vagy nem értem. Nekem ez abszurd
.
,,Ha összejönnénk, majd szétmennénk, már nem lenne olyan a barátságunk, mint azelőtt"
- Ez sem igaz. A Klaudiával is ugyanolyan jóban vagyok, mint azelőtt.
Persze, ha csókolózunk meg lefekszünk meg együtt vagyunk mondjuk három évig, és szakítunk, akkor biztos úgy fogok rá nézni, mint egy barátomra, nem? Hát nem, inkább mint az exemre.
Na de mindegy.
Itt már ugye képben volt a mérlegelés, hogy mi a fontosabb számomra. A barátsága, vagy az iránta érzett érzésem?
Kerülgettük még egymást egy kicsit.
Felülök a tanári padra. Odajön elém, próbál csikizni, de nem sikerül neki :D
Kipróbálja rajtam a hét fogást is, de az se jön össze neki...
Bekapcsolja a telefonján Tame Impala - The less I know the better című számát.
Elkezdek játszani a pulcsijának a fűzőkéjével.
Megfogja a kezeimet, hogy ne tudjak semmit babrálni.
De a lábaim még szabadok, ezért azokat kezdem el lóbálni.
Mire egyik lábát a két lábam közé teszi.
És néz.
Bámul.
Az arca három centire van az enyémtől.
És csak ülök előtte kiszolgáltatva.
Mert fogja a kezeimet. És a lába a lábaim között.
Egyre jobban hátradőlök.
- Mindjárt kitörik a gerincem.
- Akkor talán nem kéne annyira hátradőlni.
A telefonján ugye mentek a zenék...
Következő jelenet:
Táncolni akart velem, de passzolom a dolgot.
Nem szeretek táncolni mások előtt.
Aztán felemel, megnézte elbír-e. Összemérjük a kezünket:
- Kicsit nagyobb az enyém :D -mondja, majd az arcomba rakja a tenyerét:
- Akkora, mint az arcod.
A you tube dobja a következő zenét:
https://www.youtube.com/watch?v=M97vR2V4vTs
- Ezt szeretem. Nyáron sokat hallgattam. -mondom neki.
- Én is.
Az ajtónál állok, ő előttem.
Fogjuk egymás alkarját.
Egyre közelebb jön.
Akarna csókolni, de eltartom a fejem, és inkább megölelem.
Mire a levegőt hangosan kifújva elvigyorodik.
Majd megint próbálkozik.
De ezúttal hagyom, hogy megtörténjen.
Megcsókol.
Ez volt a leghosszabb.
- Mérjünk pulzust? -szólal meg.
- Én nyugodt vagyok.
- Igen? Az jó :D
- Szerintem neked most több :)
Megölelem.
Mellkasára hajtom a fejem.
És mondom:
- Itt el tudnék aludni...:)
- Puha vagyok, mi?
Így vagyunk egy darabig, összefonódva.
- Kéne indulni. -töröm meg én a csendet a szokásoshoz eltérően.
- Jó.
- Jó. -és elmosolyodok.
Elengedem a kezét. Elsétálok mellette.
Neki a tekintete ott marad, mintha még mindig ott állnék. Ő is elvigyorodik, és utánam fordul.
Felhúztam a kabátomat, majd megint megtalált. Elcsattant az utolsó csók is.
Indultunk, kísért a buszmegállóba, megszólal:
-Egyébként most sem tudom miért csókoltalak meg.
-Nekem van egy sejtésem.
-Ha arra gondolsz, hogy azért mert össze akarok jönni veled, akkor nem.
És akkor itt "kicsit" megütődtem.
Hozzáteszi, hogy:
-Mert az nekem túl korai lenne.
Amikor én egyáltalán nem erre gondoltam, hanem hogy azért csókolt meg, mert sajnál vagy mert szórakozik velem, de ezt nem osztottam meg vele hanem elkezdtem agyalni, és ezek után alig szóltam hozzá.
- Most miért vagy megint ilyen morci?
- Gondolkodom.
- Ne gondolkodj sokat, mert akkor szoktak az emberek hülyeséget csinálni.
Mentünk főpályára, ahol megáll a hármas, meg a hatos...
- Hogy lehet feljutni a panelek legtetejére?
- Nem tudom. Miért?
- Csak úgy.
- Majd megkérdezem az egyik ismerősömet.
Amikor itt már az járt a fejemben, hogy halál ugrást fogok végezni, mert én ezt már nem bírom.
Amikor megölelt, vissza sem öleltem.
Jött egy busz, arra felszálltunk. Én leültem, ő előttem állt, de nem néztem rá egy pillanatra sem. Csak bámultam ki az ablakon kapucnival a fejemen.
- Akkor áll még a szombat? -kérdezi tőlem.
- Nem tudom.
,,Szombat??!! Milyen szombat?? Hát menjél már!!"- gondolhattam anno magamba.
Búcsúzáskor csak egy sziát ejtettem meg. Ő jobbra ment (edzésre), én balra.
Ez volt az első sokk/orbitális pofon, amit tőle kaptam.
Ugyanakkor ezt leszámítva, ez a három nap volt eddigi életem legboldogabb napjai. 2016. január 6., 2016. január 7., 2016. január 8.
Az Anita egy szép álom. És én tényleg szerelmes vagyok belé, de ő nem szeret viszont. Én ezt nem akarom csinálni.
Bárcsak látnám ebből a kiutat, az esélyt, hogy tényleg így van (együtt kell legyünk), még ha nehezen is indul.
És ha így akar arról megbizonyosodni, hogy tényleg bisze* vagyok?......
De akkor is...egy csók nem volt elég? Mert nekem bőven. Vagy legalábbis a második után már tudtam, hogy ez szerelem. És hogy nem hetero vagyok.
:I
Nem tudom mit gondoljak.
De ugyanaz van nála is, mint Molnárnál. Csak nála még élesebben, mert ugye Molnárhoz azért ilyen közel nem kerültem.
Nem tudom, hogy jó, vagy rossz ember-e, és hogy szórakozik-e, vagy...
01.09.
A mai napon (ha jól emlékszem) mást sem csináltam csak sírtam, meg zenét hallgattam. Egész nap
.
Már most [email protected] hiányzol.
Hogy fogom én ezt kibírni???????????????????
Hogy fogom kibírni egy életen át?????????????????????????
Ki kell magamat idegelni.
Muszáj lesz.
Különben meg fogok őrülni.
El kell téged felejtenem.
Az ölelésed, a csókjaid, a tekintetedet, amikor fogtad a kezemet.
ÉÉÉÉÉÉDES ISTENEM HOGY LEHETTEM EKKORA [email protected]??????????????????????
Hogy hagytam, hogy megcsókolj négyszer is?
Pofán kellett volna vágjalak.
Megfogalmazódott bennem egy ilyen kis szösszenet:
/ A /
Szép álom volt.
De tudod elég erős vagyok ahhoz, hogy letöröljem a könnyeimet. Nekem nem kell se a sajnálatod, se az, hogy szórakozz az érzéseimmel. Azt mondtad nem tudod miért csókoltál meg. Én igen. Pontosan tudom. De nekem így nem kellenek az édes, megnyugtató csókjaid. Se a szívemet kiugrasztó ölelésed. Se a gyullasztó pillantásaid. Se a piszkos kis flörtjeid. Se a ziháló lélegzeted. Se a ruhád illata. Se az, hogy olyan könnyen olvasol bennem, mintha csak egy könyv lennék. És az sem hiányzik, hogy illúziókkal húzz ki a gödörből. Én nem csak egy kaland akarok lenni az életedben. Neked babám, betegebb az elméd, mint nekem. És én nem akarok még ennél is őrültebb lenni. Eddig te álltál az életem küszöbén, most én a tieden. De én döntöttem: kint maradok. És talán úgy fogok összetörni, hogy még össze sem jöttünk, de legalább kitisztul a kép. Egy drog vagy az életemben te is. Nehéz lesz rólad leszoknom. Lehet ezúttal belehalok. Sajnálom, hogy engedtem a kísértésnek. Ezzel kilőttük a barátságunkat is. Pedig megfogadtam, hogy nem fogok sietni, és többször is feltettem magamban a kérdést, hogy a barátságom vele fontosabb-e. Most már tudom a választ...Ez van. Nem fogok rád haragudni, mert magamra ugyanúgy kéne, és annak semmi értelme.
Életemben egyszer legyek szerelmes, akkor sem viszonozzák az érzéseimet. De köszönöm, hogy boldoggá tettél. Körülöttem romokban hevert minden, mégis életem legboldogabb három napja volt. Soha ilyen jól nem éreztem magam. Csak szomorú, hogy életem első szerelménél a szemfestékem jobban elkenődött, mint a rúzsom :$
Pont rólad nem gondoltam volna, hogy ilyen vagy. Félreismertelek.
Egy ajándék voltál, amiben egy teszt volt, amivel megbüntettem magam.
Szeretlek, úgy, mint még soha senki mást.
/ A te bolond, vigyori barátnőd /
01.10.
Hiányzik a tavasz.
Már ötödik napja olyan sze*uális felizgultságban voltam, hogy az nem igaz. Valahogy persze le kellett vezetni...
Menj hllb Anita!!!!!! Legszívesebben belé[email protected]ék egy kést, miközben csókollak.
És az a vicc, komolyan megtenném.
Ez a játszma a Molnárosnál is veszedelmesebb.
És nem kívánok benne részt venni.
Ennél még a halál is értelmesebb.
De az utolsó lépés még engem illet.
01.11.
Anita:
15:26- Szia. Mizujs? :)
Délután, 16 óra 8 perckor (a gyermekjólétis számítógépen) kitettem a gondolatomat a facebookra (az utolsó, ,,Szeretlek..."-kel kezdődő mondat nélkül..). De úgy, hogy mindenki lássa, csak ő ne.
Aztán jöttek a zenék:
16 óra 11 perc
https://www.youtube.com/watch?v=YXIHXQjbtl8
16 óra 14 perc
https://www.youtube.com/watch?v=sBzrzS1Ag_g
16 óra 15 perc
https://www.youtube.com/watch?v=rYtqTMicTeE
16 óra 16 perc
https://www.youtube.com/watch?v=yNnFGRXayS0
16 óra 17 perc
https://www.youtube.com/watch?v=YQHsXMglC9A
16 óra 29 perc
És egy idézetes kép:
Jobb egyedül lenni, mint valakivel, aki csak félig van veled, vagy egyáltalán nem akar melletted lenni.
Anita:
19:24- Na szép. Fenn vagy, és nem írsz...illetve voltál...
01.12.
Anita:
07:05- Jó reggelt.
Informatika óra volt.
Ráírt K.-ra:
- Mondd neki mondjon valamit, mert ha nem fog, akkor elmegyek hozzá.
- Jöjjön :D -tört ki belőlem félhangosan az órán.
- Nem áll szándékomban szórakozni az érzéseivel.
Itt már kezdtem azt hinni, valahogy eljutott a posztomig, és elolvasta. Mondtam K.-nak kérdezze meg, hogy látta-e, amit kitettem, de persze nem látta. Helyette mindjárt elkezdett kíváncsiskodni, szóval elértem, amit akartam. Kérte K.-tól, hogy mutassa meg neki mit írtam, de én megtiltottam K.-nak.
De nem adta fel a hülye lány. Közös ismerősön keresztül megtalálta, és elolvasta, aztán ő tett ki valami olyasmit, hogy előbb fog felpofozni, minthogy kimondanám azt, hogy "öngyilkosság", meg hogy ahelyett hogy valami kárt tennék magamban, inkább beszéljük meg, ha már a zenék meg a posztok neki szólnak. Mindezt a becenevemre címezve.
Nagyot nevettem, amikor elolvastam.
Ráírtam facebookon Ofőre:
14:10- Jó napot! Holnap rá tetszik érni egy kicsit órák után? Beugornék a könyvvel. (Amit kölcsönadott, hogy olvassam el, Müller Péter Örömkönyve.)
17:59- Szia Niki! Ráérek, mikor tudsz jönni? :)
18:09- 13:20 jó lesz? :) Vagy nem 6 órája van?
18:11- OK, rövid napod van?
18:13- Igen :)
18:22- Hogy vagy? Milyen színű lesz a körmöd? (Mindig a körmöm színével szoktam üzenni az aktuális lelkiállapotomról..)
01.13.
07:17- Majd meglátja..
07:30- :) A legjobb körömszín az örömszín.
Bementem Keroba ugyebár...előtte mondta K., hogy megvár kint, mivel úgy volt, csak bedobom a könyvet azt csá.
Tömegnyomor van.
Beálltam a sok ember közé.
A tanári elé.
Erre nemsokára azt veszem észre jobb perifériámból, hogy megfordul valaki, és megszólal:
- Most pofozzalak fel, vagy jó lesz később is?
Anita.
Pedig reménykedtem, hogy nehogy összefussak vele.
Szépen lassan felé fordulok, és a szigorú, de "örülök hogy semmi bajod" tekintettel találom szembe magam.
Mondta hogy tökre ideges lett, amikor elolvasta, amit kiírtam. Annyira, hogy figyelmeztetnie kellett a gyereket, akit korrepetált, hogy ne haragudjon, ha esetleg bunkó lenne. Meg hogy ha nem megy el kondizni, akkor szétver valamit.
- És nem a Virág miatt csókoltalak meg. (Hogy pótlék legyek.) Különben nem éreztem volna semmit.
Én alig tudtam valamit mondani.
Odaadtam Ofőnek a könyvet. Aztán felmentünk a 101-es terembe (ahol legelső tanítási napon voltunk), és jött velünk Ofő is.
Többször is szóba jött a kapcsolatunk az Anitával.
- (...) Pozitívan vagy negatívan érzed magad?
Gondolkodom picit.
- Hát pozitívan.
És akkor célozgatott:
- A szerelem is egy olyan dolog, ami a pozitív életszemlélet felé tudja lökni az embert...
Ekkor már tudta, hogy belezúgtam az Anitába.
- (...) De ti jóban vagytok, nem?
Osztályfőnök is meg tudott fogni kínos kérdésekkel.
Zavarba jövök. Félve oda pillantok Anitára: olyan gyilkos tekintettel néz rám, hogy az nem igaz.
- Hát most annyira nem. -mondja.
Lesütöm a szemem, és mosolygok.
- Haragszol az Anitára?
Ismét egy nehéz kérdés.
Nem tudok mit felelni.
-Azt hiszem nektek van miről beszélgetni, én viszont most ,egyek ebédelni, ha megbocsájtotok.
Magunkra hagyott.
Elkezdtünk beszélgetni, de hogy miről volt szó, nem tudom, nem emlékszem. Viszont így végződött:
- Gyere ide. -és megölelt.
Közben magamba szívtam az illatát. Az illatát, ami megadja a bizonyosságot, hogy "Igen, ez Te vagy, és itt vagy."
Csók nem volt.
Na mindegy, elindultunk, K. már nem volt, de hívott. Megálltunk a Kero sarkán, mondtam Anitának, hogy meg kéne keresni, mert úgy volt találkozunk, de mivel én asszem csörgetni se tudtam, így Anita odaadta a telefonját, amin felhívhattam barátosnémat.
Rityegtem-rötyögtem a telefonba, amiből K. persze egyből levette, hogy összefutottam az Anitával. Megvártuk ott, aztán indultunk az Árkádba.
A buszon hülyéskedtünk K.-val (rá is hatással volt az Anita :D ) mielőtt leszálltunk, megkaptuk Anitától, hogy milyen hülyék vagyunk ketten K.-val.
Bementünk picit Árkádba, de Anita nem tudott sokáig velünk maradni:
- Jössz te is (...) ?
- Én megyek dolgozni drága.
Tök szarul lettem, hogy megint itt hagy. De persze első a kötelesség...
Megálltunk a bevásárlóközpont közepén, K.-val ekkor is hülyéskedtünk, ezért megint megkaptuk a megjegyzést, hogy milyen bolondok vagyunk együtt.
- Holnap megyek Szigetvárra.
- Mikor érsz vissza?
Mert gondoltam megint elkísérhetne pszichológushoz...
- Háromkor.
Nekem kettőre volt időpontom.
- Miért kérdezed? -kérdezte.
- Csak úgy..
- Írni fogsz?
- Igen.
K. odalökött hozzá (nagyot azért nem kellett, mentem én magamtól is), és megöleltük egymást.
Aztán egyszer csak valami ilyesmit hallok:
- Mi jézusom???
Egy nő beszólt nekünk, bár nekem nem jutott el a tudatomig.
Elment. Leültünk K.-val a kajás részhez.
Visszaírtam Ofőnek:
14:44- Majd megmutatja, hogy az milyen? :)
És nem bírtam ki, Anitára is ráírtam:
15:13- Holnap idegenvezetés után? Vagy inkább pénteken?
- :D Pénteken sajnos sehogy sem jó. Fodrászhoz megyek. Utána összeszedem a suliból az egyik gyereket. 15:14- És megyünk inni.
15:15- Ja ok.
15:17- Jöhetsz velünk, ha gondolod. Fél hat.
Nem válaszoltam.
Megsértődtem.
Megsértődtem, mert egyből azzal kezdte mikor nem ér rá. És ráadásul elhív inni, de gondolhatta volna, hogy anyám nem fog elengedni. Pláne vele.
17:06- Mint a szivárvány :) Minden ok? -válaszolt Ofő.
Este kiderült, mégsem kell mennem pszichológushoz.
Annyira sajnálom, hogy megint [email protected]
Ne haragudj rám.
Gyűlölöm magamat.
Gyűlölöm, hogy ilyen szerencsétlen vagyok.
Felsorolhatnék ezer [email protected] semmitmondó okot, hogy miért nem fog működni...de tudod az igazság az. hogy nincs erőm.
Nincs lelkierőm, hogy küzdjek érted. Sajnálom.
Nincs erőm ahhoz, hogy egy olyan vonat után fussak, amit csak vérrel meg verítékkel érhetek el.
Ennyi. Ennyi vagyok.
Egy [email protected]
Egy büdös [email protected]
Egy szerencsétlen, figyelemhiányos g.ci
Egy kislány.
Egy gyerekes [email protected]
foly.köv.
01.14.
Télen volt egy olyan szokásom, hogy néha azért mentem kicsit előbb suliba, hogy leüljek az iskola udvara melletti kerítéshez. Az ok egyszerű volt: napfelkelte.
Előttem egy vékony füves sáv, kisebb dombokkal, buckákkal, néhány magányos fával, aztán az országút, ami balra lejt. Mögötte megint csak zöld terület.
Ilyenkor a nap még alacsonyan járt, és egyszerűen varázslatos volt, ahogy a sugarai átsütöttek a lefelé suhanó autók kerekei között. Ennek köszönhetően, meg ahogyan az út egybeolvadt az előttem heverő füves résszel, olyan volt, mintha csak repülnének az autók. Valósággal hipnotizált.
Ma reggel is leültem ezt nézni. Közben Adele "Halo"-ját hallgattam, és csak sírtam kapucnival a fejemen, hogy ne lásson senki, netalán ha véletlen valaki elmegy előttem.
Ugyebár itt az Árpádban, ötvenöt előtt kell beérkezni az iskolába, különben felírják a nevedet.
Ránéztem a telefonomra, idő volt már.
Elindultam, befordultam a sarkon, észrevettem Gellértet, a magyar tanárt.
Nem bírtam, fél úton megint rám tört a sírás, ezért visszafordultam, mentem pár métert, félreültem, és megvártam, amíg ismét megnyugszom.
Átmentem az iskolán a sírástól kissé bedagadt szemekkel kapucnival a fejemen. A mosdóban lemostam magamról az elkenődött festéket. Első óra kémia volt. K.-nak nem tűnt fel.
Délután elmentem a könyvtárba netezni.
Ofőnek:
14:07- Nem.. 14:11- Az Anita mondott valamit velem kapcsolatban? 14:12- Azon kívül, hogy szerelmes vagyok belé..
14:44- Na mizu? -írt rám az Anita.
14:45- Szia. Semmi sok..Veled?
14:46- Tali akkor?
- Ma mégsem kell mennem pszichológushoz. Szóval nem tudok.
- Értem.
Ofőnek:
14:52- Folytassuk inkább e-mailben, jó?
Anitától:
14:55- Nekem meg egy óra szabadidőm van. Utána elmegyek a fogkefémért, haza pakolni, és alszok.
14:56- ??? 14:57- Oké :D Fáradt vagy?
14:59- Igen. Múlt szerda óta nem alszom.
- Miért?
15:01- Mert nem tudtam.
15 óra 27 perc
Küld egy közös képet K.-val az Árkádban, a Mc Donalds előtt.
15:28- Mi a szar.
Azt hittem nem jól látok.
Aztán küld még egyet. Vigyorog rajta, mint a tejbetök. K. csak korcsosan mosolyog ezen is.
15:30- Randim van ;)
*Féltékenység bekapcs*
15:31- Jah vettem észre.
- Veled akartam. De nem érsz rá.
- Ráérek.
- Aha, akkor gyere be.
- Bemegyek most azonnal. 15:32- Jó.
- De én négykor megyek.
15:33- Addigra viszont nem hiszem, hogy beérek.
- Akkor találkozzunk Csontin.
- Oks. Mikor?
- Én elmegyek akkor most pipikélni, utána buszra szállok, és írok.
15:34- Onnan ki kell ugranom Rózsadombra Eszti nénihez (hegedű tanárom), és akkor utána go haza.
(Rózsadombon lakik egyébként Virág is..)
- Rendben. 15:35- De nem fogok tudni válaszolni, mert már mindjárt mennem kell. Úgyhogy mi lenne, ha inkább hívnál?
- Jól van. Akkor pillanat.
- Jó.
Anya ekkor pont dolgozott, csak a húgom volt otthon. Hazasiettem kinyalni magamat, csörgött, találkoztunk.
Ott ült a buszmegállóval átellenben lévő padok egyikén. Talán a belsőn.(Ami padoknak a "fedettségét" egyébként rudakkal imitálták, magyarul úgy átesik a rudak között az eső, mint annak a rendje. De hát ez a csontis élet már csak ilyen..:D )
Aztán meg beszélgettünk arról a posztról, amit kitettem:
- (...) - De mit vertél szét, vagy mi volt? :D
- Semmit, mert elmentem kondizni, de nagyon ideges voltam. Meg mondtam a gyereknek, akit korrepetáltam, hogy boccs, ha véletlen bunkó leszek.
- ,,Szomorú, hogy életem első szerelménél a szemfestékem jobban elkenődött, mint a rúzsom." Ez milyen költői...tetszik. -mondja.
- Tegnap amikor megöleltelek, azt éreztem, hogy törékeny vagy, és meg kell védenem téged. A törékenységet másnál is éreztem már, de hogy meg is kell védenem, ilyet még nem.
Erre már nem tudom mit mondtam, vagy hogy egyáltalán mondtam-e valamit.
- Tudod azt veszem észre, hogy egyre többet beszélsz mellettem. -jegyezte meg.
Nemsokára megjelent egy csaj egy sráccal. Mentek a buszmegállóba. Anitára nézek: veszi elő a cigijét.
- Ne haragudj.- és rágyújtott.
Volt egy sejtésem ki az, hogyha rágyújt, hisz akkor ideges. Az exe. De azért rákérdeztem.
- ...Ki az?
- Virág.
...
- Oda menjünk?
Bólintottam, de megbántam utólag. Habár lehet, hogy ha azt mondtam volna, ne menjünk, ennek ellenére ő akkor is odament volna.
Biztonságos távolságban maradtam. Négy-öt méter biztos volt köztem és köztük.
Beszélgettek egy kicsit.
- Haza?
- Nem.
- Akkor nem megyek. -de Anitának ez a mondta alig jutott el a tudatomig, csak utólag esett le, hogy elhagyta valami ilyesmi a száját. Utána a csaj felszállt egy 1-esre. Anita meg tiszta ideg lett.
Remegett a keze, lába, nem tudott egy helyben maradni.
- Ne haragudj. Az idegtől remegek.
Én meg csak nedves szemmel félrenéztem, és kínomban korcsosan mosolyogtam.
- Most inkább felszállok erre a buszra.- mondja.
Gondoltam vele megyek, de aztán mégsem. Szóval otthagyott megint.
Még aznap felfüggesztettem a facebookomat, hogy sehogy se tudjon elérni, mert kíváncsi voltam hogy csak a szája nagy vagy tényleg eljönne hozzánk, hogy beszélni tudjon velem. Mivel ugye már kétszer is említette, hogy ha nem írok neki, felkeresi a címemet. Egy hónap volt tervben, hogy addig tesztelem őt is, illetve magamat, az érzéseimet.
19 óra 33 perckor felhívott, de sikertelenül, mert kikapcsoltam a telefonomat.
01.15.
Reggel olvastam nagyban az e-maileket...Szószerint már nem tudom, mert egyik sincs meg, de a lényeget leírom.
Anita:
-Elmeséltem B.-nek (Ofőm), hogy mekkorra egy [email protected] voltam tegnap. De ne haragudj, sajnos még nem tettem túl magam Virágon. Légyszi vondd vissza a felfüggesztést, és írj ha elolvastad.
Nem vontam vissza a felfüggesztést, nem írtam vissza, de piszkozatba tettem egy ilyet: ,,Szeretlek te bolond. Ha akarnék se tudnék rád haragudni."
~
Ofőnek visszaírtam, elmeséltem neki az egész sztorit az Anitával kapcsolatban, amikről nagy valószínűséggel még nem volt tudomása (pl. hogy csókolóztunk). Osztályfőnök kételkedett abban hogy ez szerelem és írta, hogy kell még elemezgetés, meg viszonyítási alap. Válaszom az volt, hogy ha "ott, alul" is be tud bennem indítani bizonyos dolgokat, akkor elég valószínű hogy szerelmes vagyok. És hogy most tesztelni fogom magunkat (azzal a tiltással facebookon).
01.18.
Suli után felmentem a K.-hoz.
- Nikiről van valami híred esetleg?
- (...) Nincs, elvileg most feljön suli után.
- Mondd neki, hogy jelezzen már valamit. Legalább az e-mailemre.
- Oks majd mondom.
- És faggasd már ki, hogy mi a f*szom baja van. Ha nem válaszol, k*rvára nem tudok min változtatni.
,,Jah, hogy még neked áll feljebb? Oké."
- Amúgy milyen betegséget szedtél össze?
Aztán elkezdtem vele levelezni a Kitti nevében.
- Mandulagyulladás :S
- F*sza. Lázad is van gondolom akkor.
- Ja nem, az nincs.
https://www.youtube.com/watch?v=KDxJlW6cxRk
- Sorry, dolgozom, nem tudom meghallgatni.
- Oks. Még mindig nem tudod miért csókoltad meg?
- Nem.
- Az korrekt. (Ezt a korrektezést mindig ő nyomatta, de most ráálltam a nyelvére.) Most te vagy úgy vele, hogy barát és szerelem között van?
Én ebben a hiszemben voltam.
- Őszintén?
Nem, légyszíves hazudjál. Amikor ő maga is elvárja az emberektől, hogy őszinték legyenek..Na mindegy.
- Nem...- írja.
- Akkor? Mit érzel iránta?
- Vissza fogod mondani?
- Nem.
- Ígéred?
- Eskü.
(Ne aggódj, nem mondom el saját magamnak...)
- Nem akarok tőle semmit. Barátság. Nekem ő fiatal. Én az idősebbekre bukom. Jelenleg egy 31 éves csajszira hajtok.
o.O
Gondolhatjátok hogy éreztem magam ezután...
- Értem :/ Köszönöm.
- Mit? Nagyon sajnálom Nikit. Ezután is itt leszek neki. De sajnálatból nem akarok semmi ilyet.
- És ezt neki nem akarod elmondani?
- De. De nem reagál semmire. És összetörne. És mikor utoljára megöleltem, olyan kis törékenynek hatott. És nem szeretném tönkretenni az életét. Nem szeretném, ha még mélyebbre süllyedne a depiben. Szóval várok a "megfelelő" időre. Meg arra, hogy szóba álljon velem.
Ennyi volt. Indultam haza.
Útközben ezt hallgattam maxon, amit neki is elküldtem:
https://www.youtube.com/watch?v=KDxJlW6cxRk
Hazamentem, és érdekesmód most annyira nem voltam padlón, mint az exes jelenetnél, de persze fájt..
16 óra 17 perc
,,Támogatnám vigyorikám, ha reagálnál valamilyen formában."
Ledobtam a telefont a földre. Na tessék, reagáltam.
Nincs miről beszélni. A megérzésem jó volt. Ez egy idióta.
Igaza volt apámnak is...Aki megmondta, hogy ez a lány még beteg, nem gyógyult meg...bár lehet ezt a homosze*ualitásra értette..nem tudom, de lényegtelen.
Beteg azt kész.
...és anyámnak is...aki ezúttal is csak a negatívat hozta előtérbe...de igaza volt neki is.
Rossz hatással van rám.
Ennyi.
Soha többet nem gondolok rád..........kiírtalak a fejemből.
Soha többet nem írok rád..........letiltalak mindenhonnan.
Soha többet nem akarlak látni..........elkerüllek messziről.
Soha nem akarlak jobban megismerni..........ismerjen meg a halál.
~
Aztán elkezdtem gyártani különféle szövegeket, hogy miket mondhatnék neki, ha majd legközelebb véletlen találkozni fogunk.
1. Ne haragudj..de ismerjük mi egymást? Eskü, soha életemben nem láttalak. De tudod, melegekkel amúgy sem állok szóba..szóval..
2. Remélem gyorsan meghódítod az új [email protected]/ 31 éves [email protected] // Szurkolok neked, hogy gyorsan ágyba tudd vinni azt a 31 éves nőt. // Szorítok az új 31 éves [email protected] Remélem gyorsan ágyba tudod majd vinni.
3.
(Ő kezdi)
- Niki, beszélhetnénk?
- Nincs miről beszélgetni. -flegma hangsúly és nézés.
- De van, és addig nem engedhetlek el...
- Maximum annyi mondanivalóm van számodra, hogy sok sikert az új 31 éves kurvádhoz.
4. Simán egy f*ck you.
5. Tetszett a zene? Tudod, nálatok mindig ott b*szom el, hogy komolyan veszlek titeket...Molnárt is meg téged is...De legalább végre őszinte voltál. Habár elvárni az emberektől, hogy őszinték legyenek veled, aztán meg egy ilyennel lelőni magaddal kapcsolatban a poént, hogy őszinte legyél-e, hát...elég gáz.
Aztán néhány lehetséges szituáció is lepörgött előttem:
Ha a szívem lesz a rendező:
K.-val sétálgatunk az Árkádban, szokás szerint a D. után koslat szerencsétlen LB-m.
Megyünk fel a mozgólépcsőn, elindulunk előre, a kajás rész felé, célunk nincs tovább. Elmegyünk az utolsó asztaloknál is, de meg kell torpannom, mert észreveszek valakit.
Az Anita.
Négyes asztalnál, nekünk háttal, a bal oldalon.
És most jövök én, bevetem magam:
-Várj, ezt figyeld! Oda megyek hozzá.-mondom vigyorogva a K.-nak.
-Odamész?-:D
Csendben a háta mögé állok az Anitának, aki mit sem sejtve falatozza a mekis menüjét.
Két tenyeremmel befogom a szemeit, és a bal fülébe nyomok egy cuppanós puszit/beleszuszogok a bal fülébe/vagy belefújok a balfülébe, amitől a lány összerándul, és kirázza a hideg. Majd gyorsan lehuppanok a vele szembenlévő székre, és vigyorogva lopok tőle egy sültkrumplit.
(És ha esetleg az ha az eszem közbeszólna:)
-Sikerült már?-kerek szemekkel, húzott szájsarkakkal.
-Micsoda?-kérdi.
-Hát ágyba vinni azt a nőt. Vagy visszamenekültél a Virágszálhoz?-flegmán, lenézően, miközben lopok még egy sültkrumplit.
(Majd miután ismét kivégeztem, felborítom a kóláját xD)
Ha az eszem lesz a rendező:
Megyünk ki K.-val az Árkádból. Fordulunk balra, és akkor megpillantom az Anitát:
az egyik fal előtt áll, és cigizik.
Lassan közeledünk felé.
Észrevesz.
A szemében meglepődöttség és öröm. Az én szememben félő meglepődöttség, majd idegesség, majd hidegség. De mélyen, legbelül persze én is örülök, de ez nem látszik rajtam.
Mielőtt megszólalhatna, hozzá vágom:
-Sikerült már?
-Micsoda?
-Hát ágyba vinni azt a nőt. Vagy inkább visszamenekültél a Virágszálhoz?
Szeretem az Anitát.
És aki ezt nem képes elfogadni, az menjen a halálba.
01.19.
Aztán ma elolvastam, amit már azután beszélt K. Anitával, miután leléptem:
- Hát igen, az biztos, hogy nagyon meg fogja viselni ez az egész :/
- Látszik, hogy fiatal. És szerelmes. És depis. Érzékeny.
- Hát..:I
- Mi hát?
- Hát hogy ilyen.
- Hát ja. De most mit csináljak. Nem tudom megparancsolni a szívemnek, hogy szerelmes legyen.
- Holnap ráérsz?
- Dolgozom. Suli, aztán meló. Szerdán ugyanígy.
- Egy fél órára se?
- Csütörtök zenesuli. Pénteken.
Szomorú és egyben nevetnivaló is, hogy milyen gyorsan véget tud érni a boldogság. Egyik pillanatról a másikra.
01.20.
Aztán elhatároztam, hogy most én fogom hátba szúrni. Hívogattam vonalas telefonról.
- Halo?...Hálo?...Háló?...-kinyom.
Rötyögök.
-Halo?? Ki beszél?...Háló?...Ha ismerlek, akkor írjál rám facebookon, de valahogy kommunikáljál velem, vagy e-mailt írjál, vagy nem tudom, mert nem hallok belőled semmit, köszii.- visszafolytottan elkezdek kuncogni, majd leteszi, és kitör belőlem a ,,De élvezem, hogy hülyét csinálok belőle" röhögés.
- Jaaaahj :D
Indítom a harmadikat is:
- Háló?...Niki te vagy az?...Támogatnám, ha az illető a vonal végén beleszólna a telefonba, mert nem hallok semmit belőle. Háló?...Háló? Jó, felőlem lemeríthetjük a telefonszámlát, akkor is támogatnám, hogy ha beleszólna a túlvégről az illető. Háló?...Háló? Ez a..nyolcadik hívás erről a számról, úgyhogy most már ideje lesz beleszólni.- mondja egyre ingerültebben. Nem szól bele az illető, eelmegyek a rendőrségre, és föl fogom jelenteni zaklatásért. Ugyanis a vezetékes telefonszámot kimutatja a telefonszám, vagy a telefonom. Úgy hogy van..fél perce beleszólni az illetőnek a telefonba.- várok három másodpercet, lerakom, és röhögve mondom:
- Anyádat...:D
Este 10-kor ő hívott engem vonalason, csak pechemre anya vette fel. Anita csak a második keresztnevét mondta, nehogy lebukjon, mondta neki, hogy a keroból ismerjük egymást, egyfolytában hívogatom, és beszélnie kell velem. Anya nekiállt veszekedni vele, hála az égnek nem adta oda a telefont nekem, Anitát meg elküldte melegebb éghajlatra. Anita meg ugye rájött hogy én hívogattam.
Másnap viszont nehéz volt kimagyaráznom magam anya előtt..azt hazudtam ő hívogatott engem, én csak egyszer hívtam fel, de nem nagyon hitte el.
- Majd úgy is kiderül, ha megjön a telefonszámla!- mondta.
01.22.
Ma volt a visszavágás napja. Mindent elterveztem a K-val. De persze nem minden úgy sikerült ahogy kellett volna. Bent voltunk az Árkádban, de Anita nem tudott bejönni mert kutyákkal volt, szóval nekünk kellett kimenni hozzá Felsőhöz.
Két tacskót tartott pórázon.
Először rá se néztem, utána is csak néha-néha.
- Miért hívogattál?
- Nem tudom.
Bár úgy volt azt fogom mondani hogy "Jót szórakoztam rajtad",vagy valami ilyesmi..
- Elolvastad, amit írtam neked e-mailben?
- Nem, de nem is szoktam belépni..
- Mondta B. (Ofő) hogy neki válaszoltál...Nem mellesleg a telefonom is kijelzi, ha megnyitnak egy e-mailt.
Lebuktam.
- Nagyon nincs miről beszélni.- mondtam neki a forgatókönyvhöz tartva magamat.
De nem reagált semmit erre, lehet meg sem hallotta. Utána elindult a Konzum felé, én először nem akartam menni.
- Gyere.- mondta K.
Elindultam a zebrán görcsösen, lábremegve.
Átértünk, mentünk pár métert, és megint mondtam:
- Most minek is jöttem én ide? Nincs miről beszélni.
- Szerintem van.
- Hát k*rvára nincs.
- ..Mi az amiről nem lehet beszélni?
Megálltunk Konzum hátánál, a Kossuth tér közepén:
Először a Virágos dolgot tisztázta, de hozzám vágta hogy nem voltam képes válaszolni a bocsánatkérő e-mailjére (amire ugyebár az lett volna a válaszom, hogy ,,Szeretlek te bolond. Ha akarnék se tudnék rád haragudni." de aztán mégsem küldtem el) meg mondta, hogy nem direkt remegett keze-lába.
- Akár le is térdelek most itt előtted, és úgy kérek bocsánatot.
Egy tizedre átsiklott a fejemben, hogy hát akkor hajrá.
- Szeretném, ha barátok maradnánk.
Kicsit meglágyult a szívem, de semleges maradtam előtte, és kifakadt:
-Valami reakció? Szerinted miért várok bármiféle reakciót is?
-Fogalmam sincs.
-Fogalma sincs..az jó.
- Felsorolok korokat: 18, 22, 31, 48. Hallottál benne 18 alatt?
- Őőő..nem :D- mondta K.
- Én nem akarok börtönbe kerülni. A Virág csak egy kivétel volt, és csak egyszer volt fiatalabb barátnőm, de attól kaptam a legnagyobb pofont...
Itt lett elegem.
Várta, hogy mondjak valamit.
És nagy nehezen, de kinyögtem, amit beterveztem:
-Hát...sok sikert kívánok ahhoz a 31 éves nőhöz.
-Tessék???
És otthagytam.
Még azt is odavágtam volna hozzá, hogy "Remélem gyorsan ágyba tudod majd vinni", de nem mertem.
Elindultam előre, befordultam balra, átmentem a Konzumon, a bejárati folyosón megálltam.
A K. futott utánam nevetve, mondta hogy azt kérdezte tőle az Anita hogy:
- Most öljelek meg vagy jó lesz később is?
K. meg azt hazudta neki hogy úgy tudtam meg a dolgokat hogy kivettem K. kezéből a telefont és elolvastam, amit beszéltek. És miután elmentem mondta az Anitának , hogy visszahoz engem, de persze nekem eszem ágában sem volt visszamenni, ha már egyszer így be tudtam neki olvasni, ahogy terveztük..
Aztán mesélte még K. hogy azt a nőt az Anita 7 éve ismeri, háromszor próbálkozott nála, de mindháromszor kikosarazta, és elvileg most is csak szórakozott az Anitával.
És itt megsajnáltam. Elhagyja az az ember, aki tiszta szívéből szereti (vagyis én), majd pofára esik, mert az, akit meg akar szeretni, csak szórakozik vele.
Este megbántam ahogyan viselkedtem vele, imádkoztam, könyörögtem magamban, hogy felhívjon és azt éreztem szükségem van rá.
Nem tudom mi lesz..megbántott, átvert, hiába tagadja..
Nem tudom lenne-e értelme újrakezdeni a barátságunkat.
Hagyjam magunkat az életre, engedjem el tiszta szerelmemmel, és ha van még dolgunk egymással, visszatér hozzám, vagy kérjek tőle bocsánatot, és kezdjük az elejéről?
Utóbbival annyi lesz a gond, hogy ugye szarul fog esni, ha nem csókol meg többet, és ahányszor találkoznánk annyiszor juttatná eszembe és még többször hogy "milyen jó volt amikor smároltunk, bár akkor is csak barátok voltunk."
Ő továbbra is a barátom szeretne maradni, és nekem is elég nehéz nélküle ezek után, viszont vele is ugyanannyira. Se veled se nélküled dolog van részemről. A Tanárnő után ő a második ilyen ember, akinél ezt érzem.
Azt inkább nem jelentem ki, hogy befejeztem vele végérvényesen..mert az eszem hiába akarná, ha a szívem nem engedi el, vagy lehet, hogy úgy van megírva, hogy még van dolgunk egymással.
De azt hiszem a legbölcsebb döntés most az lenne, ha az életre bíznám magunkat, mert idő kell mindkettőnknek.
Talán ő jobban fogja tudni, mikor jött el az ideje, hogy újra felvegyük a kapcsolatot, mert jók a megérzései, mindig rám tud hangolódni.
(Ezt megírtam Ofőnek is.)
De beteg ez a lány. Apám is megmondta. Nálam sokkal jobban beteg. És nem azért, mert leszbikus. Nem. Habár apám erre értette.
Egyik kapcsolatból menekül a másikba. Játszik azzal, aki komolyan akar tőle valamit. Félrevezeti. Ő maga sem tudja mit akar. Ködösít. Mindegy hogy kihez, csak kapcsolódni valakihez. Még ha az beteges is. Lezárni képtelen. Talán fél, hogy egyedül marad, így nem akarja elengedni a múltat. A múltban kell élnie, különben nem érzi magát biztonságban.
Szomorú, szánalmas, és nem lehet rá haragudni, mert ő a nagy mártír.
Próbálok csak a jó emlékekre gondolni vele kapcsolatban, hogy milyen boldog voltam abban a három napban, de...elég nehéz. Nem gyűlölöm, csak azért na...
Meg nem törtem atomi részeimre, gyorsan gyógyulnak a sebeim, amikor megtudtam, hogy csak barátként tekint rám, akkor már eléggé ki voltam idegelve. Meg talán eleve nem éltem bele magamat annyira ebbe az egészbe (mert nem fogtam fel hogy tényleg megtörténik ez). Vagy a szeretet/szerelem tényleg mindent legyőz, és elhalványít minden rosszat...
Mondd, miért érzem azt, hogy ebből még akkor is lesz valami?
Vagy csak a szánalmas, naiv remény szórakozik velem?
Nem tudom.
De azt tudnod kell, hogy ugyanúgy szeretlek, és most csak félreraklak az életemből. Ha újra kapnék esélyt az élettől, elfogadnám. Mert szeretlek, tiszta szívemből. Úgy, mint soha senki mást. Ahol tűz volt, ott még van parázs. Most viszont az életre bízom magunkat. Elengedlek tiszta szerelmemmel. Hagyom, hadd szárnyalj kis madaram. És ha kell még, hogy közünk legyen egymáshoz, úgy is visszatérsz majd hozzám. Mert ha a szerelmem nem kalitka lesz, hanem égbolt, akkor el sem veszítettelek.
01.23.
Szükségem van rá. Ezt tegnap este értettem meg.
És valamiért azt érzem, hogy egyszer még akkor is lesz szerelem köztünk...Vagy tényleg csak a remény szórakozna velem?
01.25.
Most meg már úgy vagyok vele, hogy kezd nem érdekelni... és a második mondatot is megérdemelte volna, és még igazából tudnék neki mit mondani..
01.28.
Szomorú, amikor valaki elveszti azt, aki szereti. És ráadásként még az is átveri, akit meg akar szerezni.
A mai napon huszonkettedikére rakva a dátumot, kiraktam az alábbi monológot egy képpel rólam, egy halvány mosollyal az arcomon sajnálkozó tekintettel:
,,Szívem, csak nehogy az legyen, hogy miután elhagyott az az ember, aki tiszta szívéből szeret, pofára essél, mert az, akit meg akarsz szerezni, nem akar tőled semmit! ;) Jah, hogy már megtörtént? Szomorú."
01.29.
Egyik nap üzent K.-val, hogy puszil, aminek örültem, de hogy például születésnapomon fel sem köszöntött, az megint úgy ott volt. "Jól esett."
Én pedig az övét (feb.23) felírtam és meg is jegyeztem. (És még egy kis csokival is meg akartam lepni..de ezek után ne várjon semmit..max annyit hogy hátba szúrom, ha az utcán egyszer meglátom.)
Na de mindegy..túlélem..ezt is. Az összes pofonját.
Csak ezekkel a kis sebekkel az lesz, hogy összegyűlnek, és végül képtelenek leszünk helyrehozni, mert akkora bazi nagy lesz belőle. Az lesz a vége, hogy idegenek leszünk egymás előtt, de emlékekkel. Elsétálunk egymás mellett az utcán, maximum a szemeinkkel fogunk egymásnak köszönni: ő rám néz, én elnézek (vagy megölöm, szemmel ölésben amúgy is jó vagyok :D ) .
Aminek lehet, hogy így kell lennie, nem tudom.
Ha így lesz, én ezt is elfogadom. Minden ami jön, fogadom. Ami megy, engedem.
Különben beletörök.
~
Majdnem minden délután, suli után, bementem Árkádba, amikor esélyes volt, hogy megy dolgozni, és találkozhatok vele, de egyszer sem jött össze.
02.03.
Itt már az ima sem segít. Akkor itt már tényleg van valami. Valami sorsszerű. Amibe nem érdemes beleszólni.
De én látni akarom.
Legalább látni.
Ha nem is találkozni vele.
Megőrülök.
Meg fogok őrülni.
Csukott szájjal üvöltök.
Hiányzol.
Esténként némán üvölteni.
S egyszer majd a füledbe súgni.
Elkezdtem írni egy verset, aminek ez volt az utolsó három sora...
Aztán meg K.-nak egyik nap támadt egy olyan ötlete, hogy járjunk kondizni. Én meg persze egyből rávágtam:
-Menjünk oda, ahova az Anita jár!
Annak ellenére, hogy elvileg az exe is ott szokott edzeni.
02.04.
Születésnapom utáni héten, csütörtökön, kiderült egy-két dolog, mert K. bevezette neki a kondis dolgot. Kérdezgette, először csak azt, hogy mennyibe kerül meg ilyenek. (Az első alkalom ingyenes volt, utána már ezren felül, de az Anita egy személyi edzőhöz járt, aki ráadásul nő volt...miért is férfi?...)
- Nem baj, ha Nikit is hozom?
- Nekem nyolc. De szerintem nem lesz ínyére, hogy én is ott leszek.
- Megbeszélhetnétek a dolgokat, mert rossz látni, hogy szomorú :/
- Sajnálom. Az élet szar. Én is tapasztalom folyamatosan.
- Te haragszol a Nikire?
- Nem, csak nem áll szándékomban mindenki terhét átvenni. Elegem van a világból.
- Mire gondolsz?
- Depressziós. Akartam neki segíteni. Tényleg. De harcolni nem fogok senkivel. Ha változni akar, fog is, ha meg nem akar, én se tudok segíteni.
- Ja értem.
- Meg nem tudom ki hagyott ott elrohanva a pofámba vágva, hogy sok sikert a 31 éves nőmhöz, amikor a sztori hátterét egyikőtök se tudja rendesen.
Kezdjük ott hogy ha tényleg segíteni akart volna, nem kerget engem hamis illúziókba.
- Hát akkor miért nem mondod el neki az egészet?
- Miért, érdekli? Múltkor is meg akartam vele beszélni, szerinte akkor se volt miről beszélni. Akkor minek erőltessem meg magam, ha ő semmit nem tesz, csak sajnáltatja magát.
- Hát szerintem érdekelné, csak akkor mérges volt rád, azért csinálta.
- Jó. Akkor legyen benne annyi, hogy ő keres, ha akar valamit. Nem fogok senki után futni.
Hát persze, csak az exe után. Én nem érek neki annyit, hogy utánam fusson.
- Kérdezzem meg, hogy akar-e veled erről beszélni? Mert annyira önfejű, hogy nem fog keresni, hanem azt várja, hogy te keresd.
- Ne. Ha akar valamit, tesz is valamit.
- Hidd el, ő tett, csak nem jött össze. És arra meg hogy rád írjon, idő kell még neki szerintem.
- Idő, mint a tenger.
Aztán meg..ennyit arról, miszerint várjak arra, hogy ő keressen előbb...:D
Ezen kívül írta K.-nak, hogy legkésőbb háromkor bemegy Life 1-be (kondi).
Aztán benéztünk 3 előtt pár perccel, de nem volt ott. Most vagy előbb ment be és hátul volt, vagy később ment be, de ugye nem tudtam tovább maradni hogy megvárjam, lépnem kellett haza.
Délután otthon jött a megvilágosodás, eszembe jutott az az idézetes kép, amit egyszer anno még küldött nekem, hogy "Legyél te az ok, ami miatt valaki azt gondolja, érdemes még hinni az emberekben." A tévéből is kaptam a dolgokat: "Az egyetlen igazi kudarc, ha többet nem próbálkozol."
https://www.youtube.com/watch?v=31tiWX-8bdc
02.05.
Iskola farsang.
Elmentem. De nem azért, hogy itten én most bulizzak a sok általános iskolással...Merthogy az osztályból alig voltak páran, és őket sem ragadta el az ünnepe heve...A célom teljesen más volt.
Természetesen az Anita.
Húgom is ott volt, ezért kicsit necces volt, hiszen párszor mindenképp látnia kellett engem. Aztán köbö kétszer kerültem a szeme elé...Sz.-nek mondtam, hogy legyen szíves és falazzon már nekem, mert meg akarok lesni egy lányt. Rákérdezett, mert furcsálta, de leokézta. Ha jól emlékszem, egy órát maradtam, aztán kivártam a megfelelő alkalmat, amikor D. lent volt a tesis résznél (tehát nagy valószínűséggel nem láthatott), leadtam a számomat a termünkben, odaadták a cókmókomat, és igyekeztem feltűnés menetesen elillanni. Balra vettem az irányt, és lefelé mentem az Aidinger buszmegállóba.
Kerestem Paraszton, voltam Árkádban, leültem a kajás részhez, ott vártam.
Semmi.
19 óra 16 perckor írtam M.-nek (apa barátnőjének), megtudtam tőle, hogy apa dolgozik, és nyolcig van. Fontos infó volt, mert ha nyolckor megyek Felsőre (nyolckor végez az Anita is), akkor nem szabadott vele összefutnom, mivel ugye nem láthatott meg az Anitával..
Végül 20 óra is elmúlt.
Nem bírtam, annyira kétségbe voltam esve, hogy ráírtam K.-ra derítse már ki valahogy, hogy hol van. Erre lassan, de biztosan megérkezett a válasz, ami ilyesmi volt:
- Filmezek.
o.o
Otthon volt.
250 forintot befizettem a farsangra, hogy megszökhessek, és hátha látom.
És nem is azon a pár forinton voltam fenn akadva, mert az f*szt se érdekelt, hanem hogy akkor se láttam.
Sírni tudtam volna. És elmondani nem lehetett mennyire vágytam az ölelésére.
Egyik kamaszpanaszos ismerősöm is pumpálta a fejem, hogy életem végén bánni fogom hogy nem szerettem, nem csókoltam, nem csalódtam, és rájöttem hogy igaza van. Úgy gondoltam hogy először mindenképpen a saját életemet kell rendbe hoznom, és csak utána tudok teljes erőmmel az Anitával való kapcsolat rendbehozására, illetve építgetésére koncentrálni.
Ezt tényleg meg kell beszélnünk, nem küldhetek a süllyesztőbe egy ilyen embert, hisz nyilván nem véletlen hiányzik ennyire kib*szottul, mint még soha senki más, nem véletlen érzem amit érzek. Tudnia kell, hogy mennyit jelent nekem. És sajnos nem szeret engem ugyanannyira, mint én őt, de ez már nem is érdekel, én már csak adni szeretnék. Minél többet ölelni, mellette lenni, hogy érezze valakire bármikor számíthat, és persze szeretni. Elmondani "Szeretlek" tízezerszer. Ezt most úgy írtam le hogy belegondoltam abba, hogy már a halálos ágyamon fekszem.
Ha már a szerelme nem lehetek (remélem csak egyelőre), akkor próbálok lenni a legjobb barátnője.
Ezt gondoltam akkor.
02.06.
Aztán-mivel már egy ideje terveztem az Anita miatt-befestettem a hajamon a két első tincset rubinvörösre. (K.-tól kaptam anno karácsony közelében egy doboz festéket.)
02.08.
https://www.youtube.com/watch?v=cVS7i9TyqSE
02.09.
Küldi K.-nak az Anita a képet a tűzpiros hajáról :D
Elég durva volt. A haja is, meg az is hogy mindketten hajat festettünk,pedig nem is tudtunk a másikról. Feketén jobban tetszett, na de mindegy nem is ez a lényeg.ű
https://www.youtube.com/watch?v=60ItHLz5WEA
02.10.
Megtudtam, hogy előző hét pénteken ráírt az exe facen, valami olyat ami rosszul esett neki, és -a sör mellett persze..-abban látta a megoldást hogy úgy beleütött a falba, hogy majdnem eltörött a keze. Engem meg nem sok választott el attól hogy ráírjak, és anyáskodjak fölötte :$ És az volt a durva, hogy emellett kárörvendtem is..jól esett, hogy neki is fájt valami.
~
K. mondta az Anitának, hogy pénteken lehet hogy megyünk kondiba vele, de nem biztos. Aztán az Anita ugye mindig kérdezgette,hogy akkor most jövünk vagy sem, remélte, hogy megyünk, mert úgy tervezte a napját. Anyukáink nem engedtek el minket.
02.11.
https://www.youtube.com/watch?v=TOHMYc024ig
https://www.youtube.com/watch?v=lq9KjJhraUs
https://www.youtube.com/watch?v=5yXQJBU8A28
https://www.youtube.com/watch?v=Bbi8d_XHtuY
https://www.youtube.com/watch?v=A8yiS-uTOgE
Hozzászólások száma: (0)

Sűrűsödnek az események

2016-09-05 20:51:33
2016.01.01.

10:11- Buék.-írta P.

11:30- BUÉK.- írta A.
12:17- Buék.- válaszoltam neki.

Majd P.-nek is:
12:26- BUEK.

12:45- V. majdnem eltörte az ujjamat. Lerúgta a bordám, hisztizik, bunkózik. [email protected] ki van.- írta A.

14:05- Sziaa. - P.
14:22- Szia.
- Hogy telt a szilvesztered?
- Szarul :P Neked?

A.-nak:
14:22- Jézus. Miért?

P.-től:
14:23- Úgyszintén. Amúgy kikkel buliztál?
14:28- K, D, Botos, Dn, aztán meg jött a Botos apja is.
- *lájk jel*
14:29- És te?
14:30- Tomi, Marci, Dominika, Moga, Letícia, Martina.
14:31- Értem.

A.-tól:
14:31- Mert csikáltam.

P.-től:
14:32- *lájk jel*

A.-tól:
14:32- De csak akkor rágtam be, mikor majdnem eltörte az ujjam...

Belinkelte ezt a zenét:

https://www.youtube.com/watch?v=sBzrzS1Ag_g

14:35- Majd nála bocsánatot kérek mindenért...megnézünk még egy filmet, horror és eljövök...Kicsit [email protected] a szilveszterét. Szarrá bőgtem magam. De az én hibám volt...
14:37- Nem értem. Miért [email protected] el?
14.39- Mert felhoztam egy embernek magunkat, aki rákérdezett, és ezen berágott, és onnantól szar volt minden...
14:40- Jaa..Így már értem.

De a felét még így sem értettem, hiszen csak körülírta.

14:42- Ja..ezen gondolkodtam. Hogy mit [email protected] megint el. És akkor beugrott. Pedig sose szoktam tudni. De most hála istennek sikerült. 14:49- Én valahogy mindig konfliktust teremtek a család és a párom közt, vagy a párommal, és nem veszem észre...nem értek annyira az emberekhez, mint kéne...Csak amikor már nagy a baj...és akkor már nem tudom visszacsinálni, helyrehozni... 14:50- Látod, vannak még nekem is ilyenjeim :) De kiírom, és utána jobb. Nem török zúzok, nem teszek kárt se magamban (a [email protected] nem...csak akkor ezt elhittem neki..), se másban. Ezt kéne neked is. 14:51- Hogy nem magadat bántod, hanem CSAK kibeszéled, kiírod, kikiabálod, kiénekled, stb. stb. stb. A kibeszéléshez, íráshoz meg itt vagyok Neked :) <3 14:52-Bármikor számíthatsz rám ;) Bármiben :) 14:53- Szólj, és megyek ásóval elásni akit kinyírtál feeling :D 14:54- Csak annyit kérek, légy velem őszinte mindig, és mondd el a véleményed, még akkor is, ha azzal szerinted megbántanál vagy bármi. -(A.)
14:56- Eskü most sírok. (Nem aludtam egész éjszaka, szóval most nyügi vagyok, és könnyebben elsírom magam..) 14:57- Aztán amikor írtad az ásósat, mosolyognom kellett :) 14:58- Amúgy idáig is azt éreztem, hogy muszáj lesz kimondanom, amit ki kell, csak próbáltam nem nyersen.. -(én)
- ^ . ^ Nyersen? Nincs olyan, hogy nyers. Őszinte, és finoman őszinte van :D
15:00- Jó, akkor úgy :D Én utóbbi szeretek lenni, mert nem szeretem megbántani az embereket.
- Engem nehéz. De ha sikerült, akkor nagyon. 15:01- Ami azt jelenti, egy órát, vagy ha nagyon, max. két (óra) mosolyszünetet tartok, oszt utána mintha mi se történt volna :)
15:02- Értem, az akkor jó.
- Szóval nálam nem kell félned :) A te kijelentéseddel élve én nyers vagyok. 15:03- Ami szívemen, a számon.
15:06- Nekem ahhoz nincs elég bátorságom. Illetve most már több van, de még mindig kevés.
15:13- Előttem, nekem, bármikor bármit.
15:16- Okés :)
15:20- Amúgy. 15:21- Megkérdeztem V.-t szerdán arról, amit kérdeztél, hogy szerinte nekem kell-e mindig valaki, hogy ott legyen. Azt mondta igen.
15:23- Igen? Akkor nem csak én gondolom így..
15:24- Lehet igazatok van...De csak a probléma megoldó képességem szar bizonyos helyzetekben.
15:30- Még mindig jobb, mintha menekülnél. Mert ugye te mondtad, hogy megoldó ember vagy, V. pedig az ellenkezője.
- Például amikor így leírom, hogy mi a bajom. Ja. 15:31- Én szeretem rendezni a dolgaim.

A. megváltoztatta a chat színeit: lila.
A. a becenevedet a következőre állította be: Niki.
M. beállította a saját becenevét: A.

15:39- Én is..csak a karomon :D 15:40- Na jó..Ez annyira nem vicces.
- Hát nem.

A. megváltoztatta a chat színeit: piros.
A. a hangulatjelet a következőre állította be: győzelem jele/nyuszifül.

15:41- *győzelem* XD Boccs, szórakozok :D
- Látom :D *győzelem*

A. megváltoztatta a chat színeit: kék.
A. megváltoztatta a chat színeit: zöld.

- Na most a tuti.
15:50- De mi ez a chat színei? -kérdeztem tőle.
- Passz. Csak van.
15:51- Ja ok. De ezt nem csak messengeren lehet látni?
- De. És csak itt is lehet állítani.
15:53- *győzelem*
- *győzelem* :D 15:56- Milyen volt a buli?
16.06- Hát szar. Először három fiú, három lány volt, aztán a Dávid barátnőjének haza kellett menni, így csak K., meg én maradtunk lányok. Dn., D. meg én ittunk legtöbbet (engem a kólás bor ütött meg jobban, mivel azt egyből lehúztam, a rövideket meg csak kortyolgattam). Viszont Dn. az elején egymás után vagy ötöt lehúzott, a végén meg rosszul is lett. Előtte meg engem ölelgetett egyfolytában, a Dávid meg az ablakon ordibált kifelé, meg rám esett, és leöntött piával. K. meg a pasija alig ittak, csak falták egymást. 16:07- Aztán megjött a Dávid apja, aki tiszta részeg volt, tökre vörösek voltak a szemei. És vele koccintottunk éjfélkor is. 16:08- Mindig oda jött hozzám, hogy puszit adjon. Meg ötször megkérdezte, hogy hogy hívnak.
- XD
16:09- És egyfolytában azt mondta, ne legyek szomorú, mosolyogjak, igyak meg [email protected] És leálltam vele lelkizni :D De végül is nem mondott hülyeségeket... 16:10- Pedig részeg volt. 16:11- Aztán elmenekültem, felmentem K. anyjához, mert ugye úgy volt, hogy nála alszok. Nem sokára feljött K. meg D. is, és egy szobában aludtunk, és egész éjszaka a cuppogásukat meg a többit kellett hallgatnom.
16:12- LOL
- Reggel meg mesélte K., hogy még meg is ujjazta :D Hát mondom jóvan.. 16:13- Ilyenkor kell azt is.
- Ahha oké rendben, nincs több kérdésem XD
- xD
16:14- Biztos élvezte a helyzetet :D
- D. lehet, de K. annyira nem.
16:15- ??? [email protected] volt a csávó?
- Hát jah, azt mondta fájt.
- Volt már pasival?
16:16- Mármint, hogy lefeküdt-e mással?
16:17- Nem. Hogy ámblokk volt-e már pasival.
- Igen.
- Akkor nem fájhatott volna. Nagyon [email protected] volt akkor a pasi. 16:18- Rám még nem érkezett panasz.
- Hmm..akkor ja :D
- :D 16:19- Ha meg fájt, akkor meg nem azért, ahogy csináltam, hanem az ujjammal nyomtam egy csontját a comb, és a "lényeg" közt XD
16:21- Értem...:D :$
16.22- *mindkét szemét becsukva nyelvöltős smiley* és *kacsintva nyelvöltős smiley* 17:24- Olyan nagy dolgot kértem, hogy nem tudja megtenni. Hmmmm. 18:12- De eltűntél.

Aztán írt SMS-t is: ,,De eltűntél. Merre vagy?"

20:37- Ki? Mi? 20:38- Bocsi, csak muszáj volt lefeküdnöm aludni.
- Ja. Értem :D 20:39- Mi lecsekkoltuk közben a képeid facen ;)
20:41- És? :D Mire voltatok kíváncsiak? Vagy csak úgy?
20:43- Csak úgy :) 20:44- Érdekelt a véleménye. (V.-nek a véleménye) Kijelentette, hogy szép csaj vagy :)
- Az jó :D Köszönöm.
20:56- Mi jót csinálsz? Alig vagy. Alig írsz.
20:57- Ja közben kimentem a konyhába kaját csinálni..
- Ilyenkor eszel? Mit?
20:58- Ja, mivel eddig aludtam :) A tegnapi szenyókat.
20:59- Milyen szenyó?
21:00- Vajas, szalámis, savanyú uborkás, tojásos, sajtos.
- Jól hangzik ^ . ^
21:01- Finom is. És te mit csinálsz?
21:02- Veled beszélek ^ . ^ Meg lekéstem a városit (buszt), szóval itt dekkolok még V.-nél.
- Tudtam, hogy ezt fogod írni :D Merre lakik?
21:03- Rózsadomb.
- Ja, az itt van, nem messze.
- :) 21:05- Anyud meg fogja engedni, hogy nálam aludj?
21:07- Hááááát :$ Kevés az esélye.
- De miért?
21:09- Mert K.-hoz is alig akart elengedni, téged pedig kevésbé ismer.
- :/ Szívesen megismerem anyud :)
21:11- Oké :D
- Mikor?
21:12- Hát várj, hogy gondoltad, mármint hol, vagy érted.
- Bárhol bármikor. 21:13- Akár hozzátok is szívesen elmegyek :)
21:18- :) Oks, hát szerintem a legjobb még ezen a héten lenne...mert jövő héten biztos lesz valami dolga..Vagy jövő hét hétvégén.
- Rendben :) 21:19- Ez a hét jó :)
- És akkor ki tudnál jönni hozzánk?
21:21- Persze. Hol laksz pontosan?
21:25- Okés :) *írom az utcát*
21:26- Ahha köszi ^ . ^ Az nem tudom hol van.
- x) 21:27- Te most melyik utcában vagy?
- Illyés.
21:34- Hát ha hármassal, vagy hatossal mész, akkor Várkonyinál kell leszállni (ahol van a kis gömböc). Egyébként: (...)

És elküldtem neki, hogy tud eljutni az Illyésből hozzám.

21:39- Vasárnap? -kérdeztem tőle.
21:44- Nekem jó :)
21:46- Jól van :) Akkor nem baj, hogy azt, hogy pontosan hánykor, holnap mondom meg?
21:52- Nem baj :) Anyád tudja? Vagy csak holnap fogja megtudni?
21:53- Holnap :D
21:54- :D És szerinted belemegy? Hogy odamenjek hozzátok?
21:55- Abba már csak..Szerintem nem találhat olyan kifogást, hogy miért nem.
21:56- :D De a szülők mindig találnak :D
21:57- Akkor megfenyegetem, vagy nem tudom :D
- Mivel? Dehogy. Ilyen eszedbe se jusson.
- Dehogy is, csak hülyéskedek.
- Remélem is. 21:58- Azért majd ha jövök be, azt vedd figyelembe, Váradról óra negyvenkor indulnak a buszok, óra tízkor érnek Pécsre. 21:59- És hogy le kell majd még írni hatszázszor, hogy hol kell leszállni a hármasról vagy hatosról.
- Tudom :) Jól van.
- :D Bocsi :) Csak szar a memóriám :D
- Azt is tudom :D
22:00- Akkor biztos mondtam már :D Tényleg. Te mit is tudsz rólam?
22:01- Nem, még nem mondtad :) Néhány alap dolgot. Meg hogy kiket ismersz..Kik a közös ismerőseink.
22:02- Mik az alap dolgok?
22:04- Mikor születtél (mondjuk az évszámban nem vagyok biztos, bocsi..). Örökbe fogadtak, az igazi szüleidet tavaly előtt ismerted meg, hegedülsz..Még?
22:12- Ahha. Mindent amit tudsz.
22:14- Váradon laksz. Keroba jársz. 22:15- Buwnál dolgozol. Szereted a rockot :D
- :D
22:17- Meg a horrort. Na de melyik évben is születtél? 22:18- És azt tudod, hány óra?
- 96 :) Mi hány óta?
- Na...nem :D elírtam. Hány óra hány perc.
- Passz. 22:19- Te mikor születtél?
- Meg tudnád majd kérdezni anyudtól, vagy valakitől, aki tudja? 99. 22:20- Január 29.
- Senkitől. Illetve. Vérszerinti anyámtól lehet. Rá is írok. De miért ilyen fontos?
22:21- Okés, rá gondoltam egyébként. Ja, csak szeretem az asztrológiát, és szoktam elemezgetni másoknak a születési képletét.
- XD Az miből áll?

Elküldtem neki egy példát.

22:28- Bolygók, házak meg ilyenek. 22:36- Egyébként tiszta matematika. Ezért néha nem is értem, amikor számolgatni kell..
22:37- :) Majd ha szeretnéd, belevetem magam, és segítek :)
- Okéh, köszi :D
22:38- :D Tudod, leendő matek és német tanár ;)
22:41- Jah..:)
- :) Sosem beszéltünk szerintem még ennyit :) 22:42- De örülök, hogy beszélgetünk ^ . ^
22:46- Szerintem sem :D De én is örülök :)
22:47- Milyen érzéseket vált ki belőled a tudat, hogy ismerkedünk, esetleg "úgy" is.-és belinkelte ezt a zenét:

https://www.youtube.com/watch?v=ZthNYozVwNM

22:58- Hmmm...Jó érzés, még jó, hogy jó :) Nem gondoltam volna, hogy ez lesz abból a posztból...habár reméltem, hogy legalább belikeolod :D De úgy látszik elég volt csak burkoltan leírni mi a helyzet.
23:00- De most őszintén...egyáltalán nem gondoltál arra, amikor oda írtad, hogy "Próbáld ki", hogy akár rólad is lehet szó?
23:04- De.
23:06- Ja, akkor jó.
23:07- Esélyes volt :) Szívem, néha átlátszó ;) 23:13- Lassan haza érek.
23:18- :D :) Okés. 23:24- Vagy csak szimplán rá tudsz érezni a dolgokra.
23:25- Bocsi, most értem haza.
23:27- Semmi.
23:31- Szerinted szimpi leszek anyudnak?
23:38- Szerintem ja :) Amúgy alapvetően barátkozós típus.
- Ja, csak ugye azután, hogy anno volt a balhé, hogy én leitatlak...
23:48- Ja hát igen..de mondjuk azt már...hát ha nem is megbeszéltétek, mert ugye nem volt képes visszaírni, de hát leírtad neki mi is volt...
- Ja.

Berakott egy csoportba, ahhol ő volt, V., és egy meleg gyerek a Keroból (Bazsi), és belinkelt egy videót, amin nevetnem kellett volna.
23:49- Hát ez hatalmas :D

Aztán egy másik csoport. Már csak ő, V., meg én voltunk:
23:56- XD XD XD

És belinkelt egy másik videót.

01.02.

00:00- Ööö. Ez nem így lett tervezve. Én meg nézem, hogy miért nem látom a chat ablakokban. Azt a kupoláját.
00:01- xD :D -írta V.
00:02- Tudod-e mi az a kupolája?
00:04- :D -írom én.
- Bocsi :D Most nézem, a másikat hárman kaptátok meg XD

A. átnevezte a beszélgetést, az új név: Véletlen.
A. megváltoztatta a chat színeit.
M. beállította a saját becenevét: A.
A. a becenevedet a következőre állította be: Nikolett.
A. becenevet állított be V. Sz. számára: V.

A bazsis csoportban eközben:
00:05- Majd lesem.- írta Bazsi.

Aztán létrejött még egy csoport az "édes" hármasunknak, de az már véletlenül.
00:05- De szar. Hány új szart fog megnyitni?

00:08- *lájk jel* -válaszolt A. Bazsinak.

00:09- Éhes vagyok.- folytatta velem privátban.
- Egyél. Én meg álmos. 00:10- Megint.
- Én is. De épp röhögök XD
- :D

A hármas csoportba berakott még egy ilyen vicces videót, engem pedig kirakott a másik ilyenből, így abban csak ő maradt, meg V.

00:12- Remélem nem gáz, hogy közös csoportba kerültetek V.-vel. Full véletlen volt.
00:13- Ja, nem..

Ááááhdehogyisugyanmáááármiértislennegáz.

- De. Zavar. Megint ".."
00:14- :D Egy kicsit.
- Eskü véletlen volt.
00:19- Jó, semmi, elhiszem.
- Azért mégis csak...Bár szimpi vagy neki, de te nem sík mindent tudsz róla.

Hát mert ő viszont mindent tud rólam, nem?

00:20- Szóval részéről még oké is lenne. -folytatta.
00:21- Hát jah..
00:22- De részedről a kérdés.
00:28- Nekem oly mindegy.
00:28- Sorry, nincs kedvem külön leírni, elmentem kajálni :D -írta a Véletlenbe.
00:29- ... -majd neked privátba.
00:36- Nem bírom már sokáig. Lassan lefekszem.
00:38- Megjöttem.
- Ok.
00:39- Hoztam kaját. Jóóóó hízlalót.
- Mit eszel?

Küldött egy félig lerágott kenyeret, amin egy cafat hús volt, meg egy egész májkrémes kenyeret.

00:42- Hmmm...Az milyen husi?
- [email protected] se tudja. Találtam.
- :D
- :D
- Ja ok. Találtam xd
- Hát ja :D Anyámék ették. De gondolom karaj.
00:43- Értem.
- :D 00:44- Most értem haza szerda reggel óta először :D Mit vársz :D
- :D 00:46- Na megyek, mert anyám itten izél, hogy feküdjek le. Csak tudnám megint mi a [email protected] baja van -_-
- Rendben :)
00:47- Szia, jó éjt :)
- Jó éjt :) Aludj jól :) Álmodj szépeket : *
- :) <3
- ^ . ^

10:42- Reggelt :) -írtam rá.
12:17- Reggelt :)

12:29- Jól aludtál? -(A.)

13:34- Veled aztán lehet beszélgetni csajszi :D Szombaton nem vagy fenn délután fél kettőkor :D -(A.)
17:25- Igen, jól aludtam. Amúgy bocsi, azért nem tudtam írni, mert elvették a netemet, és valószínűleg vissza sem fogják kapcsolni, és ráadásképp nem engedi anyám, hogy elgyere. K.rvára elegem van belőle, de csinálja csak..egész nyugodtan.
- Miért? Mi történt?
17:34- Semmi, mondtam, hogy te jönnél, erre felhozta azt amikor írtál neki, én meg mondtam, hogy nem akartál leitatni, nem hitte el. Aztán hozzám vágta, hogy rossz hatással vagy rám. Mondom neki, hogy ez nem így van. Persze, majd pont te lennél rám rossz hatással : " D Akkor már inkább ő (a saját anyám) aki a halálba kerget lassan...Meg mondtam neki, hogy adhatna neked még egy esélyt, erre azt mondja: ,,Én meg nem szeretném, ha eljönne."
- Értem.
- Akkor kapja be, de tényleg. Én befejeztem vele.
17:35- Dehogy is. 17:36- Ő csak félt téged.
17:37- -_-
- :) Így is találkozhatunk :) Max. nem annyit :)
17:38- De még csak írni sem fogok tudni :(
17:39- Gondolom tudja, hogy velem beszélsz.
17:40- Hát jah.
17:41- :)
17:45- Elegem van már.
- Nyugi :) Majd megenyhül :)
17:46- :I Amikor már a síromban leszek.
- Dehogy is. Ne mondj ilyeneket. Ez butaság.
17:50- De akkor talán végre komolyan vesz.
- Hülye. Eszedbe se jusson.
17:53- Akkor jövő héten azért találkozunk?
17:54- Persze :)
Belinkelte ezt:

https://www.youtube.com/watch?v=B3zTI76ZgwI

17:55- Jól van *félmosolyú, félrenéző smiley*
- Evidens :)
17:56- ^ . ^
17:57- :)
- Akkor már én is..:) :

https://www.youtube.com/watch?v=B3zTI76ZgwI

18:02- Ezt szeretem ^ . ^ Le is szedem ^ . ^
- Nah..:D
18:05- Jöhet a kövi :D
18:07- Kövi? :D Most csak ezt hallgattam. De majd apránként..
- :D
18:11- Na megyek, mert nem bírja már sokáig az aksi. Hogy mikor jövök vissza, az kérdéses..
18:12- Rendben. Én is megyek készülni, én kocsmába megyek.
- :D *lájk jel* Okés.
- :) https://www.youtube.com/watch?v=1F81S50xL8I Majd igyekszem lenni :)
18:13- Rendben.
- :) Puszillak : *
- Én is téged ^ . ^ Szia.
18:14- Ciao :)


Aztán jött a kifakadás anyára, illetve kiöntöttem a lelkemet a laptop jegyzetébe:

Amikor végre összejönne valami egy fontos emberrel, akkor is valakinek szét kell [email protected] valamit, akkor is valakinek az út kellős közepén kell állnia.
De fogalma sincs milyen hatással van rám.
Mert nem ismeri.
Nem olvasta el az összes beszélgetésünket.
Nem volt ott a találkozásainknál.

Nem lehet olyan igazságtalan, hogy egy levélből leír egy embert. Mindenki megérdemel egy második esélyt. Főleg az az ember, aki visszaadja a lánya életkedvét. Mert most ő az én napfényem. Minden reggel az első gondolatom.
Egy ilyen embert már el akart takarítani az életemből, nem sikerült. Hát őt sem fogom engedni. Soha.
Az esélyt, hogy én legyek az egyetlen, csak az életem árán. Csak akkor fog tudni távol tartani az A.-tól, ha megöl.

Én tudok várni az A.-ra 1 évet, de vajon ő is?
Szeret engem annyira?
Attól tartok nem.
És valahogy érzem, hogyha belépek az életébe, örökké csak hold lehetek.
Tudom, hogy csalódni fogok.
És mégis belemennék. Nem tudom miért.
: " (
Miért vagyok ilyen mazochista?
Miért teszem magam teljesen tönkre ilyen emberekkel???
,,Nem mintha össze tudnád törni a szívemet."
Ha vége lesz a kapcsolatunknak, szerintem én annyira ki leszek, mint még soha. De egy kis boldogságért még ez is megéri. Bármi.
És ha össze jön, esküszöm én mindent meg fogok tenni azért, hogy sokáig együtt legyünk.

01.03.

11:46- Jó reggelt. -írt rám.

22:01- Látom, ma nem sűrűn voltál neten :/ Azért jó éjt :) -ugyanígy este is.

22:23- Sziaa. Nagyon utálsz?? -írt rám P. is


Gondolatok ismét:

Mi van ha ez csak egy fellángolás megint?
És mi lehet az az ajándék? :D
,,Csak nehogy én lépjek előbb!"
Ha megcsókol, én pofán csapom :D
De miért, mi másra gondolhatott? Főleg miután azt mondta, ,,Nehogy én lépjek előbb"
Nem hiszem, hogy egy tábla csokit akar adni :D
Kíváncsi vagyok, mint állat, és félek, izgulok.

De ez bolond ez a lány.
Beteg az elméje.
Igaza volt apámnak.

Nem mintha érdekelne :D
A bolondok megtalálják egymást.

Várom már a szombatot, de leginkább azt várom, hogy szerdán vagy pénteken megtaláljam, meglephessem, és a nyakába ugorhassak ^-^ Ha megtalálom biztos megölelem. Ezer éve csak erre vágyom.
De múltkor sem volt elég bátorságom hozzá.
Azt tudom, hogy ezt nem szabad elsietni. Szépen, lassan, mintha mindegy volna mi történik. Aztán vagy lesz belőle valami, vagy maradunk barátnői szinten. Így kell, és akkor meg fogom tudni, hogy a sors szánt-e többet az ő részéről, mint barátság.
Ha nem, elfogadom.
:)

01.04.

06:01- Jó reggelt :)
13:43- Szia :)
- Na hallani felőled? :D
13:44- Ja, most itt vagyok osztálytársamnál, azt itt van net :)
- :)
13:44- Hát annyira nem..- válaszoltam P.-nek.
13:45- Mi újság veled? -kérdezte A.
13:48- Semmi különös. Kicsit már lenyugodtam, de most nem szólok egy szót sem anyámhoz. Tök szar, hogy nem tudok írni :/ Veled mizu?
- Semmi. Unalom 13:49- Hideg. Havazás.
13:50- Jah hát az van..Amúgy mit is mondtál, melyik nap vagy bent suliban?
13:53- Holnaptól végig. 13:54- De holnap, holnapután dolgozom suli után.
14:00- Ja, jó okés.
14:01- Bonyolult vagyok. Nem véletlen mondtam a szombatot talinak.
14:02- :) Nem baj az.
- :) Milyen volt a suli?
- Így az első nap?
14:03- Ja :)
14:04- Hát sok mindent nem csináltunk :D Utolsó órán helyettesítés volt, ahelyett, hogy elengedtek volna :P
14:05- Kapják be.
- Jah..
14:06- Le kellett volna csapni őket.
14:07- :D Én inkább felgyújtottam volna őket ^ . ^
- Egyre megy. 14:10- Mennék haza. Így folytatódik nem fogok hazajutni.
14:12- Hmm..Néha nem lenne jobb, ha inkább itt laknál?
- De. Sokkal. [email protected] ki van. Mikor V.-vel voltam heti négyszer-ötször benn aludtam. 14:13- Sokkal könnyebb volt az élet.
- :S Hát igen, gondolom.
14:14- Költözni kéne. De nincs miből.


Ez nem szerelem. Mert már el is múlt.
Ez megint csak egy átkozott fellángolás volt.

01.05.

Várom a napfelkeltét -írtam fel a kézfejemre.

Akárhogy is, a saját lelkemet, csak saját magam menthetem meg.
Se az A.
Se Molnár.
Se Klára tanárnő.
Senki.
Senki..
Senki...

07:33- Reggelt. Bocsi, hogy tegnap csak úgy leléptem, de lemerültem (és a lépcsőházban voltam).
09:05- Reggelt :) Semmi baj.

13:43- Majd írj, hogy milyen volt a suli, meg úgy amúgy a napod :) -(A.)
13:53- Hát azon kívül, hogy megint [email protected]ák az agyamat angolon, meg most tesin is..azon kívül elmegy :D 13:54- Most itt vagyok főpályánál. Te hogy vagy? :)
13:57- Szarul. Most jött meg egy órája. 13:59- Meg benn voltam suliba, és így eleve szar.
14:00- Jah..értem.
14:01- Nem csuklottál ma véletlenül?
- :s Nem. Miért?
- Szóba kerültél B.-nél (Osztályfőnök).
14:02- Nah..és miért? Veled beszélt rólam?
14:05- Rólunk körülbelül. 14:06- Vagy inkább. Vagy mi.
17:49- Ja..És?
17:50- Hát semmi. Nem érti anyudat. Hogy miért nem akar megismerni. 17:51- Meg még nem hiszi el, hogy igazam volt.
- Azért mert nem normális. Pszichológusra lenne szüksége neki is (Itt anyára gondoltam.)
17:52- :) Bolond.
17:53- Ez az igazság.
17:56- Tudod, néha irritáló, hogy alig vagy fenn :D 17:59- Sajnálom. 18:02- De hogy nénédhez se enged el...
- Hát jah..Elmondani nem tudom, mennyire elegem van.
- Tudom. 18:05- Hidd el. Tudom.
18:12- Na lépek. Majd holnap délután jövök.
18:21- Oksi :) Ciao : *
Hozzászólások száma: (0)