/ Blogok / LÉLEK / A változás szárnyain

A változás szárnyain

Egy tinilány mindennapja,netes naplóba írva. Egyik mottóm: Nincsenek véletlen találkozások az életünkben.Minden ember az életünkben vagy egy TESZT,vagy egy BÜNTETÉS, vagy egy AJÁNDÉK.

uborka 2013.12.07. - 19:24 70502 látogatás 5 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

Unfall

2015-05-24 21:24:44

 


Mivel  történt  egy  kisebb  baleset ( beleírtam  a  sztoriba  ezt  a  jelet: hiányjelkötőjelhiányjel, ennek  hatására  kitörlődött  az  egész  bejegyzés,a  telefonból  pedig-mivel  már  leírtam  az  adott  napot-kitöröltem  a  jegyzetet,és  papírra  nem  szoktam  leírni,így  b*szhatom  az  egészet) ezért  megpróbálom  a  lényeget  leírni  vagy  pedig  visszaemlékezni.


Képzelhetitek  milyen  rosszul  esett. Még  ha  egy  olyan  nap  veszett  volna  el,amin  csak  úgy  rizsázok  Tanárnőről...de  nem. Pont  egy  fontos,korrepes  napnak  kell  elszállnia -.- Édes  Istenem.

Nesze  neked  átkozódás.

Nem  fogom  magam  felakasztani...de  már  ott  voltam,hogy  akkor  hagyom  az  egészet,nem  írom  le  a  többi  napot.

De  nem.

Ennyit  mégiscsak  megérdemel  ő  is,ti  is. Ha  már  egyszer  elkezdtem,akkor  be  is  kell  fejezni. Szóval  próbálok  hitelesen  írni.

Ezt  az  ördögi  jelet  meg  messziről  elkerülöm. Amúgy  jártam  már  egyszer  így,csak  akkor  az  volt  a  szerencsém,hogy  nem  töröltem  a  telefonból. Akkor  sem  értettem,hogy  mégis  mit  csináltam  rosszul,de  most  már  meg  van  a  bűnös.

Hát  igen. Ez  van. Visszacsinálni  sajnos  nem  lehet. El  kell  fogadni.

Ami  még  idáig  nem  igazán  sikerült :D

 

 

 

Hozzászólások száma: (0)

...

2015-05-13 18:20:31

 


Március  15


Eszembe  jutott  az,hogy  általánosban  örültem  annak,ha  nem  kaptam  házit  matekból,nemhogy  még  plusz  feladatot  csináljak. Mert  tényleg,sokszor  úgy  megszenvedtem  a  házival,hogy  sírtam...Mondjuk  soha  nem  adtam  fel,tehát  amíg  kész  nem  voltam  vele  így  vagy  úgy,addig  nyomtam. Vagy  a  korrep. Általánosban  nem  magamtól  mentem  el,és  főleg  nem  én  kértem. Vagy  az  órák. Örültem,ha  elmaradt. Most  meg  egyet  nem  hagynék  ki.


Mert  ha  van  KIÉRT :) Akkor  minden  könnyebb.


Hát  ja...


Nem  a  matek  iránti  kapcsolatom  változott. Azt  ugyanúgy  leszarom. Hanem  a  tanár. Mert  ha  van  KIÉRT,akkor  megéri. Bármi :)


Ha  ő  tanítana  minden  tárgyat,színötös  lennék  mindenből :D


Nem  is  hetven  feladatot  csinált  nekem  Tanárnő (ránézésre  ennyit  tippeltem), hanem  hetvennyolcat :D


...


Megcsináltam. Illetve  még  kettő  van  vissza,amit  annyira  nem  értek. A  többi  kész  van. Nem  volt  nehéz,nem  tört  bele  a  ceruzám. Tök  nagy  kedvvel  csináltam :D Mondjuk  a  végére  már  így  össze-vissza  írta,úgyhogy  én  is  kicsit  lelassultam,kicsit  többet  kellett  gondolkoznom. Majd  mutatni  fogom  neki  és  mondom: ,,Tegnap  csináltam  meg  az  összeset :)"


 


Március  16


Végre  kitudtam  nyögni  J.-nek,hogy  akkor  lenne-e  szíves  segíteni  németből :D Egy  hétig  húztam.


Jesszus  már  hónap  közepe  van..Csak  úgy  röpülnek  a  hetek. Mostanában  elkezdtem  azt  gyakorolni,hogy  soha  ne  várjak  semmit,tehát  ne  siettessem  az  időt. Mert  az  amit  várok,egyszer  úgy  is  eljön,akkor  minek  siettetni? Persze  ezt  mindig  is  tudtam...csak  nem  érdekelt :D De  most...most  máshogy  van. Így  próbálok  a  jelenben  élni.


Na  de  a  mai:


Elmaradt  a  matek :( A  tesi  háromnegyedénél  betoppant  egy  nő,és  mondta,hogy  most  kell  indulni  fogászatra,mert  a  dokinak  10-kor  el  kell  mennie. ,,Hát  de  rohadt  jó T-T"  Matek  kilőve. Egy  busszal  mentünk  öten,mert  a  többiek  másik  busszal,illetve  gyalog. Visszafelé  ketten  sétáltunk  V.-vel,aztán  törire  vissza  is  értünk -.- Franc.


Állunk,még  szünet  van,jön  Tanci  néni. Visszatartom  a  lélegzetem. Nem  szólt  hozzám  semmit,szerintem  nem  is  vett  észre.


-Sziasztok.-köszön.


Isten  áldja.


Filóztam,hogy  mikor  menjek  hozzá,illetve  J.-hez,esetleg  hogyan  lehetne  a  kettőt  összepasszintani..de  fementem  németre,nem  volt  ott  J.,német  után  lementem  6-oshoz,nem  volt  ott  Ildikó: mikor  leértem,vártam  pár  percet,megnéztem  a  kiírást,megnéztem  nyitva  van-e,de  nem  nyílt  az  ajtó. Najó.


Majd  megint  elmaradt  az  utolsó  két  órám,filóztam  megint...Végül  főpályához  indultam,neteztem  egy  kicsit,és  visszamentem  a  suliba  tanc  nénik  végett.


Mentem  le  az  utolsó  lépcsősoron. Látom,hogy  megy  kersztbe  egy  nő  a  tesi  terem  felé.


,,Ő  az?"


Megyek  le,utána,közben  próbálom  jobban  megnézni:barna  haj,karcsú  test,szokásos  cipő. Látom,hogy  nyitja  a  budiajtót. Valószínűleg  ő  lesz  az...


Leülök  a  padra,előveszem  a  lapot.


Jön  T.(volt  osztálytársam,P.T.,ő  is  itt  tanul),váltunk  pár  mondatot,elmegy.


Nyílik  az  ajtó.


o.o


Könyökölve  ülök,és  bámulok  előre  a  semmibe. (De  persze  rá  koncentrálok.) Jön  énfelém,felnézek  rá,néz  ő  is  engem. Nem  látom  az  arckifejezését,nincs  rajtam  a  szemüvegem,de  fel  kellett  volna  vennem.. :I


-Engem?-mutat  magára.


Bólintok.


Mutatom  neki  a  lapot.


-Megcsináltam.


-Jó,akkor  megnézem,és  ki  fogom  javítani.-elindul.


Há  még  szép :D


Felállok.


-De...


,,De"...ebben  a  ,,De"-ben  minden  benne  van. Mint  a  pillantásainkban :D


-Elnézést,nem  tudja,hogy  S.J.  itt  van-e?


Nem  is  emlékszem,hogy  mondott-e  erre  valamit,bement,elkezdte  keresni.


Ránézek  a  tanári  ajtóra,rá  van  írva  piros  betűkkel  valami  ilyesmi:


,,Ez  nem  dohányzó  helyiség,kérlek  itt  ne  dohányozz!"


:D


,,Hát  jól  van"..-gondoltam


Tanárnő..:)


Kérdezi  az  egyik  tanártól,hogy  az  az  ő  kabátja-e,jön  hozzám:


-Itt  van,csak  még  órája  van. Meg  kell  várni,csüccs  le.


Leülök  az  egyik  ilyen  királyi  székre. Trónra :D


Lepakolok,felállok,és  előre  megyek. Eltelik  pár  perc,jön  a  gépírás  tanárnő  meg  mellette  egy  nő. 


,,Hú,ez  ő! (J.) Most  vagy  soha."


Lépek.


Szia.-ahhogy  beterveztem ; D


Pillanatnyi  meglepettség,majd:


-Te  vagy  az,akinek  nem  megy  a  német..


-Igen,###.-de  alig  mondom  ki..


-Kiknél  vagy  és  melyik  osztályba  jársz?


Felsorolom  a  neveket  és  az  osztályt  is  mondom,de  azt  is  csak  ilyen  félhangosan,mert  megint  közbevág..


 


Csütörtök  a  Szárnyalónap.


Mert  akkor  szárnyalok  a  boldogságtól :) Mondjuk  most  annyira  nem  fogok,mert  végül  is  a  csütörtököt  beszéltük  meg  J.-vel,hogy  akkor  megyek  hozzá  korrepra. Fogalmam  sincs  mire  számítsak.


Hm.


Remélem  jók  lesznek  a  feladatok  matekból. Nem  baj,ha  van  benne  egy-két  hiba,de  a  többi  jó  legyen. Azon  csodálkoznék,ha  az  összes  jó  lenne..


 


Március  17


Ma  sem  volt  ott  német  előtt. Viszont  utána  mentünk  gépírni,és  a  zongoránál  találkoztunk.


Előttem  ment  E,az  köszönt  neki,ő  visszaköszönt. Rám  csak  ezután nézett.


Mi  a  szemünkkel  szoktunk  köszönni :D


De  az  arca  gondterhelt  volt.


Ilyenkor  úgy  megtudnám  ölelni.


Gépírás  után  elmentem  WC-re,hátha  így  időt  nyerek  és  össze  tudom,hozni  a  talit.


Mentem  ki,ott  állt  az  ajtóban,félig  visszafordulva  és  VPT-vel  beszélgetett.


Direkt  előtte  mentem  el. (Tanárnő  előtt.)  Neki  mentem  egy  srácnak  és  szerintem  majdnem  neki  is :D


De  rám  nézett,szerintem.


ÉREZTEM.


A  feladatlapot  nem  kérdeztem. Nem  akarok  folyton  a  seggében  lenni,mert  az  már  nyalásnak  számít. Most  ő  dob,rajta  a  sor,neki  kell  lépni. Mondjuk  ez  is  taktika  részemről...Na  mindegy,ha  holnap  ő  nem  mondja,akkor  én  fogom  kérdezni.


 


Hozzászólások száma: (0)

...

2015-05-13 15:13:08

 


Március  12


Most  is  csak  sírok,mint  egy  idióta.


Meg  kell  neki  mutatnom. Mindenképp. Meg  kell  mutatnom. Nincs  mese. De  csúnyát  is  írtam. Nem  szabad. Megbántom. De  tudnia  kell. Tudnia  kell. Tudnia  kell,miket  írtam  róla. Jól  meg  kell  ezt  gondolnom. Mert  ha  megbánom,visszacsinálni  már  nem  lehet.


Istenem,


segíts,kérlek,könyörgöm!


Néném,


kérlek.


Olyan  jó  érzés,mikor  egy  korty  ouzo-t  a  számba  veszek. Először  a  nyelvemet  marja,majd  szét  terjed  az  egész  számba,és  ahhogy  lefolyik  a  torkomon,úgy  égeti  azt  is. Piás  leszek,vagy  mi  van? Jól  esik. Jobban  leszek  tőle.


 Szóval  mai:


Felkelek. Mikor  is? Asszem  négy  körül. Nem  alszok  vissza. Lassan  kezdek  készülődni. Indulok  mit  tudom  én,fél  hatkor,de  kit  érdekel,hogy  a  Nap  is  alig  kelt  fel. Csak  a  cél  a  fontos. Csak  ő  lebeg  előttem. Felveszem  az  okulárét,merthogy  valamit  látni  is  kéne.


Jön  egy  rozoga  6-os,sebaj,a  lényeg,hogy  odaérjek. Ránézek  a  telómra: 5:57. Hm...3  perc  bónusz :D


Várok.


Egyre  jobban  kezd  esni  az  eső,de  még  nem  szakad. Telómat  birizgálom,ingyen  net  pipa  a  főpályaudvarnál.


Egyre  jobban  kezdek  fázni.


Vörösek  a  kezeim,az  orrom  is  a  hidegtől. A  lábujjaim  is  kezdenek  fázni. Utálom. Bármim  fázhat,de  ezt  nagyon  utálom. Törölgetem  a  szemüvegem  zsepivel. Nézem  a  buszos  táblát,kalkulálok  kábé  mikor  fut  be,melyik.


A  lábujjaimat  lassan  le  lehet  vágni :D


De  nem  érdekel.


Max.  50-ig  várok,tovább nem.


Jön  egy  6-os,szállnak  le,és  akkor...


:)


Egy  nő.


Kapucni  van  a  fején,de  egy  villanásra  látom  az  arcát. Egy  kicsit  ismerős. Utána  nézek: barna  bundakabát,szellős  nadrág (azaz  nem  csőfarmer),lapostalpú  cipő,egy  válltáska.


Hááát...


Megérzésből  azonnal  utána  eredek.


Egyre  csak  a  ruháját  nézem,és  keresem  az  ismerős  mozdulatokat. Körül  néz,átmegy  egyenesen  az  úton. A  kanyarban  kicsit  lehagyom. Sietek. ,,Csak  nehogy  az  legyen,hogy  benéztem,és  egy  ismeretlen  nő  után  rohangálok,miközben  ő  utánam  fog  jönni,vagy  már  ott  is  van  rosszabbik  esetben."-gondoltam.


Látom,hogy  a  bolt  felé  megy. ,,Bemegy?"


...


Megyek  tovább. megállok  a  Delta  melletti  parkolónál. Telefonomat  nyomkodom,hogy  egy  járókelő  ember  látszatát  keltsem,és  ne  egy  olyasvalakiét,aki  kémkedik  utána :D


Hátra  nézek. ,,Ú,jön."


Elfordulok.


De  nem  az  én  oldalamon  jön,hanem  a  másikon.


Bal  kezében  két  darab  zsemle  limbálódzik,jobb  kezében  bagó.


,,Ejnye,Tanárnő..hát  még  nem  szokott  le? Ilyen  példát  kell  mutatni  a  diákoknak? :)"  Majd  megkérdezem  legközelebb...Csak  nehogy  úgy  járjon,mint  a  Nagynéném..Bár  Tanárnő  ikrek  csillagjegyű,tehát  nála  a  tüdeje  van  nagyobb  veszélyben. Persze  ez  nem  zár  ki  semmit.


Megáll  a  zebránál. Lelassítok. Átmegy. Megint  gyorsabban  megyek. Szintén  átmegyek  a  zebrán,csak  ugye  a másik oldalon. Átmegy  az  úttesten. Körülbelül  15  méter  van  már  csak  köztem  és  közte. Lelassítok  megint,mert  nem  tudom,hogy  elszívja-e  azt  a  cigit,vagy  elnyomja.


 Utóbbi.


Na,szerencséje  volt :)


Nyitja  az  ajtót,bement. Akkor  már  futok,de  amint  beértem  szellemmé  változott.


De  ő  volt  az :) Vagy  egy  szellem? :)


Csapzottan,fázva  leraktam  a  táskám  a  földre  a  terem  mellett. Kifújtam  az  orrom,betettem  a  táskám  a  szekrénybe  és  ráültem. Hallgatam  egy  kis  zenét,de  sokáig  nem  tudtam  egyhelyben  ülni. Még  mindig  fáztam,elkezdtem  mászkálni.


7  óra  fele  közeledtünk,és  Sz.  még  sehol  nem  volt. Felcsillant  a  remény,hogy  talán  nem  jön  el,de  sajna...eljött. ,,Mindegy. Nem  érdekel! Ha  már  egyszer  végre  valahára  megtudtam  hányassal  jár  ez  a  nőszemély,nem  számít." 


Szokásosan,7  után  kb. 10  perccel  futott  be  Tanárnő. Megáll,vált  pár  szót  valakivel. Jön. Ugyanaz  a  nadrág,ugyanaz  a  cipő,mint  azon  a  nőn. Ő  volt  az :) Ezeregy  százalék. Szerintem  közel  lakunk  egymáshoz.


 Köszön  Sz,én  is:


-Jó  reggelt.-de  a  ,,jó"  elég  korcsra  sikeredik.


-Sziasztok.


Jön  az  a  két  csak,akik  ott  ültek  az  asztalnál,akikkel  beszélt. Nyitja  az  ajtót,bemegy  a  két  csaj,betessékel  minket  is. Bemegy  Sz.,rám  néz,én  is  bemegyek.


Lepakolunk  az első  padra. Valami  atlaszt  keres  a  padban  az  egyik  lány. Biztos  az  osztályába  járnak...Kimennek.


-Tessék.-egy  lapot  vesz  elő  és  tesz  az  asztalára. Felkelek,odamegyek.


Kivirulok. Egy  egész  A4-es  lap,és  rajta  rengeteg  feladat,amiket  ígért. Megfordítom,de  csak  egy  oldalas. (Huh..:D)


-Jó  sok,mi?


-Ühüm.


-Legkésőbb  hétfőre  csináld  meg,jó?


-Jó.


Olyan  szorgalmas  azért  nem  vagyok,hogy  másnapra  kész  legyen ; D


-Akkor  mit  akarsz  gyakorolni? Merthogy  te  kérted.


Na  ne  mondja :D


-Hát  ezek  még..-és  a lapra  mutatok.


-Azokat  még  nem  érted?


-Igen.


Kérdezi  Sz.-t  is,de  neki  mindegy. Mondjuk  akkor  nem  igazán  értem,hogy  minek  van  mindig  itt,ha  egyszer  leszarja..Na  mindgey.


-Jó  lesz  megint  az,ha  csak  te  írsz?


Nézem  Sz.-t,de  csak  fekszik  a  padon  és  néz  előre. Hm,jó. Megyek  a  filcért. Elkezdjük  csinálni  a  feladatokat,amiket  mond. Most  kevesebb  türelemmel  magyarázott,mint  szokott. Pedig  én  igyekeztem,tényleg.


Kérdezett  valamit  a  számolással  kapcsolatban..


-,,Á".-felelem  bizonytalanul  tátogva,miközben  nézek  rá.


-,,Á"! Bátran,###!


Szívem,hagyj  már  fel  ezzel. Attól  nem  leszek  magabiztosabb,ha  hússzor  elmondod.


-De  nem  vagyok  benne  biztos.


-Tessék?


-Nem  vagyok  benne  biztos.


-Akkor  is  mondjad,egyszer  csak  jó  lesz..


Oké  főnök!


-Ki  fogsz  férni,bogárka?


Bólogatok.


Hízelgő. De  mást  is  szokott  így  hívni (kivéve  a  r*bancot..), szóval  nem  hat  meg.


-Azt  hittem,hogy  most,hogy  ez  a dolgozatod  jól  sikerült,ad  egy  kis  önbizalmat,de  még  mindig  nem  vagy  biztos  magadban,nem  igaz?


Letörten  bólintok.


 Miért  mégis  mit  gondolt? Mindjárt  full  leszek,mindenkivel  beszélgetek,örömbomba  meg  ilyenek? Ugyan  már...Róma  sem  egy  nap  alatt  épült. Ugyanígy  az  önbizalmamat  sem  lehet  egy  ötös  dolgozattal  helyrehozni. Mert  nem  egy  rosszul  sikerült  matekdolgozat  miatt  vagyok  itt,ahhol  vagyok. Legkevésbé  attól. Tudja  mi  segítene  leginkább?


Egy  ölelés.


Öntől.


Egy  ,,Szeretlek".


Öntől.


Egy  ,,Minden  rendben  lesz."


Szintén  Öntől.


:I


Szomorú.


Óra  végén (mikor  már  kiment  Sz.) dobtam  felé  egy  másik  kérdést,amit  terveztem.


-Mióta  tanít  itt?


-Huh,nem  tudom,miért? Mert  ilyen  sok  türelmem  van?


Bólintok.


Sok  türelme??? Nah,ezzel  azért  vitatkoznék..


-Nem  tudom,huszon  valahány...


 Aztán  mennénk  ki  a  teremből..


-De  nyugodtan  segítséget  kérhetsz  V.-től,vagy  S.-től,mert  őneki  azért  jobban  megy.


Hogyne.


-Mert  nem  lehet  csak  veled  foglalkozni  órákon.


-Persze..-én,az  orrom  alatt.


Kimentünk,jött  valaki,azzal  beszélt. Én  vártam  és  néztem  a  többieket,akik  a  terem  előtt  álltak. Visszanéztem:


-Szia,###.


-Viszlát.


 


Most  más  volt  az  illata,ismerős  ez  is,de  ez  biztos  valami  olyan  parfüm  lehetett,amit  én  is  ismerek,nem  úgy,mint  az  első,amit  éreztem  rajta. 


 Amúgy  következő  alkalomkor  ugyanez  lesz: megfigyelés. Csak  talán-ha  lesz  elég  bátorságom :D- odamegyek  hozzá. De  lehet  csinálok  egy  harmadik  megfigyelőalkalmat  is,mert  kettőre  nem  lehet  adni. Viszont  negyedikre  már  mindenképp  összefogok  hozni  egy  ,,Egy  buszon  utazunk"  akciót :D Korán  indulok,felsétálok  Csonti-ig,és  onnan  indulok. Biztos,ami  biztos :D Semmit  nem  bízok  a  véletlenre. Egyébként  szerintem  tuti,hogy valahol  Maléter-Krisztina  vonalon  lakik. Vagy  közelebb? :D Jó  lenne..Szerintem  meg  kéne  ejteni  a  harmadikat  is,mert  most  mi  van,ha  véletlen  pont  kétszer  6-ossal  jött? Bár  igazából  még  a  harmadik  sem  biztosít...De  türelmetlen  vagyok :D


 Az  ,,Egy  buszon  utazunk." című  dolognál  majd  a  6:25-össel  fogok  menni,mondjuk  még  ez  sem  biztos.


 Istenem  milyen  jó  lenne  MINDEN  EGYES  CSÜTÖRTÖK  REGGEL  !EGYÜTT!,EGY  BUSZON, EGYMÁS  MELLETT  ÜLNI,ÉS  MENNI  A  SULIBA. Vagy  ha  nem  is  mindig  egymás  mellett  ülve,de  mindig  egy  buszon  lenni. Ez  egyelőre  még  egy  szép  álom  marad,de  nemsokára,kettő,maximum  3  hét  és  valóra  válhat. Ha  az  Égiek  is  úgy  akarják. Remélem  igen :D


 


Március  13


Péntek  13.


Egy  tök  átlagos  nap,egyáltalán  nem  szerencsétlen  számomra. Annyira  nem  vagyok  babonás.


Egyszer  láttam. Jöttem  ki  a  100-as  teremből,ő  jött  vele  szembe. Nem  számítottam  rá,mert  tudtam,hogy  lyukas  órája  volt.


Érdekes  öltözéke  láttán  enyhe  mosolyra  húztam  a  szám. Ünneplőféle  ruha,lábán  csizma. Majd  az  arcát  figyeltem: gyorsan  lezavartunk  egy  3  másodperces  farkasszemezést :D Jó,ennyi  bőven  elég  volt. Ebből  tudom,hogy  nem  változott  semmi. Ugyanúgy  "igényt"  tart  felém. Csak  tudnám,hogy  miért...Talán  köszönt  is? Vagy  csak  a  szemével? Nem  tudom. Viszont  miután  elmentünk  egymás  mellett,mintha  a  nevemet  mondta  volna. Hátra  néztem,de  nem  nekem  szólt,ment  tovább. Lehet,hogy  csak  képzelődtem.


 A  rengeteg  feladatot  amit  adott,nem  tudom  hogy  fogom  megoldani. Fogalmam  sincs  hogy  kell  megcsinálni,de  hétfőre  mindenképp  kész  kell  lenni  vele. Bele  fog  törni  a  ceruzám  hegye,azt  már  látom  előre. :I


De  érte  bármit. Mert  érte  csinálom. Érte. Miatta. Neki.


Senki  másnak.


 Ha  engem  tényleg  érdekel  egy  ember,akkor  BÁRMIT. Érte  bármit  megteszek. Miatta  bármilyen  áldozatot  meghozok. Róla  mindent  tudni  akarok. Neki  teljesen  megváltozok.


Ez  ritka  eset.


:I


 Hétfőn  izgi  nap  lesz. Megyünk  fogászatra (no,nem  ezért  izgi),kétfelé  leszünk  bontva. Az  egyik  csoport  8-ra  megy,a  másik (mi) 10-re. Az  első  csoportnak  elmarad  a  0.,1.,2.(2.=matek)   órája,nekünk  meg  a  0.  és  a  4.,meg  még  ki  tudja,kit  érdekel,csak  a  matekon  legyünk  ott,azt  kész :) Azt  nem  hagynám  ki  semmi  pénzért. Jó  lesz,mert  egyszer  ugye  repül  a  0.,másszor  mindjárt  2.  óra  matek  lesz,harmadszor  kevesen  leszünk  matekon,mert  a  mi  csoportunk  fele  nem  lesz  ott,mivel  az  első  csoportban  vannak,negyedszer  elmarad  a  töri ( tuti  nem felelek), meg  talán  más  is. Viszont  abból  a  szempontból  nem  jó,hogy  valószínűleg  le  lesz  csípve  valamennyi  a  matekból,mert  9.30-kor  csöngetnek  ki. (Fél  órás  lesz?) De  még  mindig  jobb,mint  ha  nem  is  lenne.


 


Március  14


Így  elgondolkoztam  azon,hogy  a  Tanárnő  milyen  jó  emberi  példa. Szeretettel  cselekszik  mindig. Sok  benne  az  optimizmus,az  odaadás,a  bölcsesség,a  hit.


És  mint  mindenkinek,neki  is  vannak  hibái ( ugye  például  a  cigizés),de  ezek  mellett  eltörpül  a  Szeretet,a  Fény,ami  belőle  áramlik.


És  ez  a  lényeg.


Ő  egy  nagyon  jó  példa  akárkinek. Nekem  is  ő  lebeg  a  szemem  előtt.


Végül  is  a  Szeretetben  minden  benne  van.


 


Hozzászólások száma: (0)

...

2015-05-07 20:27:18

 


Március  9


Ma  nem  sok  kellett  volna,hogy  összetalálkozzunk. Megint  nekem  kellett  volna  sietnem,de  egy  nagyon  kicsit  csak. Jöttem  ki  WC-ről,ot  vagyok  a  fordulónál,és  ott  volt  az  egyik  ilyen  főajtónál,de  csak  akkor  vettem  észre,mikor  látom,hogy  kezdenek  pakolni  az  osztálytársak,de  a  Tanárnő  sehol. Hát  dehogynem,ott  ment :D Az  aranyos  szívecskés  pulcsijában. Pont  most  nem  volt  rajtam  a  szíves  nyakláncom,amikor  ő  is  szeretetben  pompázik. (Mondjuk  ő  mindig  szeretetben  pompázik,mégha  nincs  is  rajta  a  szimbólum.)


Óra  elkezdődött...


Kérdezi  R.:


-Tanárnő,ki  tetszett  javítani  a  dolgozatokat?


-Persze.


Kiosztotta  K.  őket...


V.-nek  négyes.


Odaadja  az  enyémet  is...


-1  pont!-mondom  kiderülve.


1  pont  és  tökéletes. 1  ponttal  benne  voltam  az  ötösben :D A  nevem  alá  pedig  odabiggyesztve: ,,Ügyes  vagy."


Hm...:)


Aztán  mindenki  diktálja  be  a  jegyeket. Én  jövök...


-###?-és  néz  rám.


-Ötös.


Még  mindig  néz.


-Ötös.


-Jó,csak  milyen  érzés?


K.  elneveti  magát.


-Jó.-és  elmosolyodok  jóízűen.


Óra  közepén  felvettem  a  szemüvegem,hadd  örüljön :D Mindjárt  tisztábban  láttam  a  dolgokat...Most  másodszorra  vettem  észre  rajta,hogy  megfogták  kicsit  az  évek,de  tényleg  csak  egy  kicsit. Ettől  függetlenül  gyönyörű  nő,és  nagyon  fiatalos  a  korához  képest.


Holnap  lesz  a  névnapja.


Mennyire  örülne  neki,ha  felköszönteném  egy  tábla  csokival...:D Talán  végre  kiérdemelnék  egy  ölelést :D Lehet,hogy  ő  is  erre  vágyik?...Na,jó  ez  már  sok  lenne :D Mikor  adnám  neki  oda,hogy  semelyik  osztálytárs  sem  nézi? Nagyon  nehéz  ezt  kivitelezni. Esetleg  odamegyek  a  tanárihoz....de  neeem. Pedig  én  szívesen  megtenném. De   mit  mondanának  a  többiek? A  tanárokat  még  leszarom...Nekik  hadd  folyjon  a  nyáluk :D Nade  a  többiek...Meg  ő  is  mit  gondolna...Lehet,neki  az  már  nyalás  kategória,én  meg  azt  nem  akarok. Nem  is  az  osztályfőnököm...:( Vagy  csak  simán  felköszönteni? NEM  TUDOM. 


Csütörtökön  ott  leszek  a  buszmegállóban  6  órától  7-ig. Várni  fogok  rá. Hogy  mikor  jön. És  legfőképp,hogy  hányassal. Nem  fogok  megint  találgatni  meg  a  véletlenre  bízni,nem...biztosra  megyek,mégha  ennek  az  az  ára,hogy  5-kor  vagy  előbb  kell  kelnem. Amúgy  is  mindig  felkelek  magamtól  ilyen  4  előtt  valamiért :D Mondjuk  a  legjobb  az  lenne,ha  megtudnám  hol  szokott  felszállni,mert  akkor  nagyjából  tudom  hol  lakik (tehát  hol  lehet  vele  "véletlen"  összefutni ;D ),de  hát  nehéz. Tudom,hogy  az  kéne,hogy  hagyom,és  akkor  egyszer  csak  véletlen  ott  lesz  a  buszon,de...türelmetlen  vagyok :D


 


Március  10


Mai:


Megyünk  be  a  terembe...


K.:


-Boldog  névnapot  tanci  néni!


Na  tessék...


Aztán  látom,hogy  K.  csak  azt  olvasta  fel,ami  a  táblán  van. Meg  még  azon  kívűl  más  is..


,,Na  ezt  nekem  el  kell  olvasnom,mielőtt  letörli  a  táblát"..Felveszem  a  szemüveget. 


,,Köszönjük  a  pipa16  év (azaz  4) kemény  munkát." Meg  az  aljára  valamit  még  apró  betűkkel.


-.-


Jó,ez  nyilván  természetes,hogy  nem  csak  nekem  jut  eszembe, (meg  1000%,hogy  az  osztályából  meg  is  ajándékozták) de...


Ah..Istenem..


Olyan  féltékeny  vagyok,mint  a  rohadt  élet. Be  kell  ezt  fejeznem. TUDTAM,HOGY  EZ  LESZ! Tudtam,ha  megszeretem,sokkal,de  sokkal  jobban  fog  fájni.


Természetes,hogy  nem  csak  én  szeretem. Mondta  is  V.  tanárnő: ,,Pedig  a  Molnár  Ildit  szokták  szeretni."


Nyilván  jól  esik  neki,hogy  sokan  szeretik. De  nekem  nem. Tudom...az  embereket  nem  lehet  kisajátítani. Azok  nem  tárgyak...


Meg  persze  soha  nem  fogok  a  hozzá  legközelebb  álló  tanítványa,vagy  minden  tanítványa,akik  szeretik  őt,vagy  a  lányai  helyére  kerülni. SO-HA. Talán  egy  másik  életben...


:(


Ki  vagyok  én  a  lányához  képest? EGY  SENKI,EGY  JELENTÉKTELEN  EMBER,NEM  LÉTEZŐ. Én  meg  lassan  őt  előrébb  hozom  anyámnál  is...(Hát  az  biztos,hogy  többet  gondolok  rá,mint  anyumra,aki  itt  van  velem  egy  fedél  alatt..) Be  kel  ezt  fejeznem. Meg  kell  utálnom. Sajnálom. De  ez  van. :(  :"(  D":


Szomorú..


Szomorú,amikor  azért  kell  megutálni  egy  embert-miközben  szeretni  is  tudnád-mert   ő  nem  szeret  ugyanúgy,nem  néz  rád  ugyanúgy,nem  gondol  rád  ugyanúgy  egyfolytában,és  hogy  ne  okozzon  fájdalmat,hogy  mást  jobban  szeret.


Megint. Megint  elfordulok  az  igazságtól. Nem, tudomásul  veszem,de...Vagy  nem?


...


Csütörtökön  ott  fogok  állni,mint  egy  fa :D


 


 Március  11


Elég  unalmasan  telt  a  mai  óra  is. Az  óra  fénypontja (és  egyben  a  pofon  is..) ez  volt: 


-De  holnap  akkor  nem  tartok  korrepetálást,merthogy  most  kezdtük  el  venni (azt  az  anyagot), jó  ###?


-Jó.-feleltem.


Hát  persze,krva  jó. Még  csak  azt  sem  kérdezte,hogy: ,,Vagy  azért  be  akarsz  jönni?"


HÁT..MÁRPEDIG  RÁFOGOK  ÍRNI  FACEBOOKON,NEM  FOGOM  ENNYIBEN  HAGYNI  A  DOLGOT,ÉS  MEG  FOGOM  TŐLE  KÉRDEZNI,HOGY  NEM  LEHETNE-E  MÉGIS  MEGTARTANI  A  KORREPETÁLÁST.


NEM.


HAGYOM.


ITT.


Elegem  van. Most  először  érzem azt,hogy  beleuntam  ebbe  az  egészbe. És  ez  nem  jó. Persze  hogy  nem  jó.


De  mi,nem  akar  velem  már  foglalkozni??? Ennyi? "Megszelídített",és  kész  levagyok  fosva??? Azért  "...",mert  rohadtul  ne  higyje  azt,hogy  megszelídített. Áh-gondolja  magában-ennek  a  lánynak  ennyi  elég  is  lesz,nem  nagy  falat. Hát  kössz. K.rvára  nem  így  van. Bármikor  visszaválthatok  a  másik  vágányra. Tévúton  jár,Tanárnő. ÉN  NEM  VAGYOK  KÖNNYEN  BETÖRHETŐ. ROHADTUL  NEM. ENGEM  NEM  FOG  KIHASZNÁLNI. Azért  írom,hogy  kihasználni,mert  ez  olyan  érzés. Hm,törődik  velem  valamennyit (magához  láncol) ,aztán  kész,levagyok  szarva. 


ELEGEM  VAN.


NE


NEM


NEM


Vagy  szarjon  le  mindenkit,vagy  kivételezzen  mindenkivel,DE  NE  CSINÁLJA  EZT,MERT  BELEPUSZTULOK. NEM  BÍROM.


De  talán  jobb  is  lesz  ez  így. Így  könnyeben  elhúzhatok  innen  a  p.csába. Olyan  jó  lenne  itt  hagyni  mindent  és  mindenkit  a  francba. (Úgy  értem  ezt  az  iskolát.)


 Ezt  fogom  neki  írni: ,,Jó  estét. Nem  lehetne  inkább  mégis  megtartani  a  korrepetálást?" Kíváncsi  vagyok  mi  lesz  a  válasz. Ha  azt  írja: de,akkor  semmi  gond. Ha  a  válasz  kérdés  lesz,akkor  jövök  az  ürüggyel: ,,Gyakorolni." Ha  a  válasz  nemleges  lesz,akkor  elküldöm  melegebb  éghajlatra: ,,Most  meg  az  a  baja,hogy  érdekel  a  matek?"


Anyukájával  szórakozzon,ne  velem.


De  mindenképp  írok  neki,nem  hagyom  egyhelyben  a  dolgot. Nem  érdekel.Legyen  végre  egyenes. :l


 


Nem  találom  a  helyem. Magányos  vagyok. Most  a  legjobban,mint  valaha  is  voltam. Olyan  jó  lenne  elmenni  egy  olyan  helyre,ahhol  mindent  elfelejthetek. MINDENT. Ezt  a  pár  hónapot,amit  itt  töltöttem,az  egész  nyolc  általánost,az  összes  emléket,az  összes  embert. MINDENT. Összenyomnak.


 


Leittam  magam  ouzo-val. Mindjárt  lenyugodtam :D Főleg  miután  ráírtam  és  válaszolt.


18:17-Jó  estét. Nem  lehetne  mégis  inkább  megtartani  a  korrepetálást? (én)


18:18-Ok (ő)


18:19-Igyekszem  beérni (ő)


Úr  Isten  de  boldog  voltam :D :D Anyám  hülyének  is  nézhetett..


18:19- :) (én)


Egy  smiley. Egyszerű,de  neki  nagyszerű :D


18:19- további  szép  estét! (ő)


18:19- Önnek  is (én)


Eltellik  2  perc,megint  ráírok :D


18:21- Sz.-nek  szóljak? (én)


18:21- persze (ő)


18:21-Aki  akar, jön (ő)


Ez  már  annyira  nem  tetszett,mint  a  másik  kettő  válasz..de..jól  van,főnök.


 


Hozzászólások száma: (0)

Egy kis tavaszi optimizmus

2015-05-05 20:50:04

 


 


Március  8

 

Istenem,hogy  egy  virág  illata  milyen  életerőt  tud  adni...A  hosszú,depis  tél  után  pont  ez  kell.

Délelőtt  feltöltöttem  magam  D-vitaminnal,kint  feküdtem  az  ablakban :) Jó  volt.

Lehet,hogy  a  rossz  után  rosszabb  is  jön...de  a  rosszabb  magával  vonzza  a  jobbat  is :) Mindig.

 

 Ma  beszélgettem  telefonon  a  mamám  testvérével (Cs.),szóba  jött  a  suli  is,azon  belül  a  német. Mondtam  neki,hogy  nehezen  megye,és  mondta,hogy  akkor  szólni  fog  az  egyik  rokonnak (J.=anyukám  unokatestvérének  a  felesége),aki  ott  dolgozik  az  iskolában,és  tudna  segíteni. J  már  amúgy  eddig  is  felajánlotta  a  segítségét,csak  most  lett  aktuális. Egyszer  találkoztam  vele  élőben  hónapokkal  ezelőtt,meg  bejelöltem  facebookon. Idáig  ennyi  volt  a  kontakt  köztünk. (Suliban  ha  el  is  mentünk  egymás  mellett,nem  ismertük  fel  egymást. Legalábbis  én  tuti  nem :D) Na  mindegy,nem  ez  a  lényeg,hanem  amikor  beszélgettem  Cs.-vel,akkor  azt  is  mondtam  neki,hogy  ha  nagyon  nem  megy,akkor  átmegyek  másik  suliba,és  ez  neki  úgy  jött  le,mintha  a  német  miatt  mennék  el. De  inkább  nem  mondtam  neki  a  valódi  okot. Aztán  jött  a  fejmosás.

 

De  tényleg  nem  azért  adnám  fel.

Meg  feladás? Mi  az? Nem  ismerem. 

Én  makacs  vagyok,tehát  kitartó. 

ÉS  SOHA  NEM  ADOM  FEL. 

Ez  keresés,nem  feladás. Keresem  magamat. Az  ÚTamat. Az  életem  értelmét.

Mégsem  akarok  úgy  élni,hogy  nincs  miért  meghalnom.

Nézzetek  körül! Nézzetek  magatokba! Minden  második  ember  utálja  a  munkáját. Utálja  azt,amiből  él. Vagy  legalábbis  csak  azért  csinálja,mert  muszáj.

Én  nem  akarom  így  leélni  az  életem. Nem  akarok  külföldön  sem  élni,mert  nekem  ez  a  hazám,ide  születtem,ez  a  föld  szült  engem. Magyarország. Anyaország.

Még  ha  a  fele  nép  is  utálja  az  országot...Én  nem. Szeretem  Magyarországot. Hisz  ő  az  anyám,akkor  hogy  utálhatnám?

 

 

 

Holnap  matek. Első  óra. Hm. Remélem  jó  lesz  a  doli. Megint  megpróbálok  vele  együtt  érkezni  a  terembe. :)

 

 

Hozzászólások száma: (0)