A változás szárnyain

Egy tinilány mindennapja,netes naplóba írva. Egyik mottóm: Nincsenek véletlen találkozások az életünkben.Minden ember az életünkben vagy egy TESZT,vagy egy BÜNTETÉS, vagy egy AJÁNDÉK.

uborka 2013.12.07. - 19:24 70026 látogatás 161 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

Nem látok ki a sötétségből.Megőrülök.

2016-06-11 11:35:42
Szemem fénye lassan végleg kihúny,
Látni csak azt látom meg, mi rút.
Sorsom útvesztőjében elveszek.
Süllyedni tovább még meddig lehet?
Kérdem magamtól, s közben az őrület folytogat.
Lelkiismeretfurdalás, szégyen; lelkem szétrohad.
Mielőtt búcsút int, leadja utolsó vészjelét.
S a halál angyala mosolyogva gyújtja kezét.

Ezt az előbb írtam.
Soha nem voltam még ennyire lent, mint amennyire most vagyok. Nem hiába írok most egy bejegyzést. Tavalyi tanévben ez volt az első, most az utolsó dolog, ami segítséget nyújthat. Nem látok ki.
Tegnap a "barátaimmal" volt megbeszélve, hogy majd találkozunk este. Ehelyett miután leszálltam a 2-esről, az irányt nem az Árkádba, hanem Ofőhöz vettem. Megálltam a háza előtt. Bekopogni nem akartam, csak vártam. Mikor már 5 perce ott voltam, elkezdett ugatni a kutyája, meg mintha az ő hangját hallottam volna. De nem tudom, lehet, hogy csak halucináltam. Azon se lepődnék már meg.
Komolyan úgy néztem ki, mint aki a halált várja. Úgy is éreztem magam.
Az idei tanévről csak annyit egyelőre, hogy nagyon kemény volt. Erkölcsileg, és lelkileg is a béka feneke alá süllyedtem. Több tárgyból is bukásra álltam. Most már csak a fizikáért imádkozom, hogy megkapjam a kegyelem kettest Sz. nénitől. De van ennél nagyobb problémám is...amit most nem szeretnék részletezni. Bűntudatom van, az a lényeg.
Blogomat még mindig nem tudom folytatni. Nem kaptam netet, meg kéne kérdeznem mi a tervük, vagy miben egyezhetünk meg, de félek a választól. Hisz tisztában vagyok vele, hogy nem érdemlem meg.
Egyébként első félévben nem írtam részletesen, inkább attól kezdve, hogy A. (az a leszbikus csaj) jobban képbe jött (vagyis január eleje). Jó lenne, ha már írhatnék ugyanúgy, mint anno. A szüleim persze nem érthetik mennyire fontos ez nekem.
eddig 0 hozzászólás érkezett
Új hozzászóláshoz jelentkezz be!
Ehhez a blog bejegyzéshez még nem szóltak hozzá!