A változás szárnyain

Egy tinilány mindennapja,netes naplóba írva. Egyik mottóm: Nincsenek véletlen találkozások az életünkben.Minden ember az életünkben vagy egy TESZT,vagy egy BÜNTETÉS, vagy egy AJÁNDÉK.

uborka 2013.12.07. - 19:24 74446 látogatás 161 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

Hoppla-hopp

2015-06-29 00:30:49

 


Május  27


Ma  beleolvastam  anyukám  messenger  üzeneteibe,amit  G.-vel  folytatott. Azt  írta  14-én  neki (kirándulás  előtti  napon),hogy  tegnap  óta (vagyis  13.-a  óta)  gyogyós  vagyok. ,,Nem  tom  mi  a  baja. Összevásároltam  neki  minden  sz*rt  nasit,kaját,húst  sütöttem,pénz  kapott  azt  le  sem  sz*rja  a  fejem. Kivasaltam  amit  kért. Tiszta  hülye." G.  erre: ,,Hmmm. Kérdezd  meg  mi  baja. Biztos  van  valami." Anyám: ,,Kérdeztem  én. Csak  motyog,nem  mond  semmit." G: ,,Akkor  pörölj  rá. Igenis  mondja  meg." Anya: ,,Reggel  figyeld  meg  úgy  fog  elmenni,hogy  még  csak  el  sem  köszön." G: ,,Akkor  szerencséje  hogy  nem  találkozunk."


 


Hát  persze. Akinek  valami  baja  van,az  tiszta  hülye,nem? Ha  láttok  valakit,akinek  baja  van,arra  azt  mondjátok,hogy: ,,Áh  ez  tiszta  hülye!"


?


És  ott  a  lényeg,tudod? Nekem  nem  kell  semmit  venned,engem  nem  kell  megvenned,nem  kell  vasalnod  rám,nem  kell  rántotthúst  sütnöd. Fogalmad  sincs  mire  van  szükségem. Fogalmad  sincs  mire  van  szüksége  egy  kamasz  gyereknek. Egyikőtöknek  sem. Máshogy  nevelkedtetek,vagy  nekem  vannak  nagy  elvárásaim  egy  gyerekhez  képest,nem  tudom.


Visszaakarom  kapni  a  régi  életem. A  régi  családomat. Amikor  csak  anya,apa  és  én  voltunk. És  elölről  akarok  kezdeni  mindet,de  úgy,hogy  mindhárman  egy  kicsit  mások  legyünk. Mindhárman  egy  kicsit  jobbak. Éppen  annyira,hogy  sokáig  boldogok  legyünk,és  nagyon  szeressük  egymást.


17-én  pedig (aznap,amikor  haza  jöttem  a  kirándulásról),ezt  írta  G.: ,,###  rendben  hazaért? Jól  érezte  magát?" Anya: ,,Ja  jó  későn  ért  haza. Fél  8-3/4  8  körül. Még  nem  igen  kérdeztem."


Azt  az  ,,igen"-t  ki  is  húzhatjuk,merthogy  egyáltalán  nem  kérdezte,még  most  sem. Szóval  csak  ennyire  érdekli..És  elköszöntem,amikor  elmentem..De  ők,amikor  összevesznek(tek,mert  mostanában  hála  az  égnek,nem  vesztek  össze)  ugyanilyenek  szoktak  lenni. Ahelyett,hogy  elmondaná  egyik  a  másiknak  mi  a  baja,inkább  duzzognak. Anyám  meg,amikor  látja  G.-n,hogy  ilyen,akkor  ahelyett,hogy  megkérdezné  tőle  mi  a  baja,jön  oda  hozzám,és  mondja,hogy  nem  tudja  mi  a  baja  G.-nek.


-.-


Kérdezd  meg!?


És  akkor  ugye  már  megy  a  ,,nemköszönés  elmenéskor" című  nóta  is. Amit  gondoltam  én  nem  fogok  eljátszani,mert  annyira  nem  süllyedek  le  a  szintjükre.


Tudom,nem  szép  dolog  mások  üzenetei  között  olvasni,de  sajnos  néha  muszáj. Ha  lehetne,mások  gondolataiban  is  olvasnék,bár  szerintem  ezzel  sokmindenki  így  van :D

eddig 0 hozzászólás érkezett
Új hozzászóláshoz jelentkezz be!
Ehhez a blog bejegyzéshez még nem szóltak hozzá!